﻿Van mitől védeni gyermekeinket
7. oldal
w c
4
\
Magw Nemzet
Ára: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1993. augusztus 9., LVI. évfolyam, 184. szám
Washington csak ENSZ-jóváhagyássál bombázná Boszniát
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Elkészült a boszniai bombázások NATO-terve, jelentették az amerikai lapok a közel-keleti és európai körútjáról hazafelé tartó Christopher külügyminiszterre hivatkozva, ám továbbra sem világos, milyen parancsnokság alatt, s milyen erők vennének részt az akcióban. Már csak azért sem, mert a hírek szerint a boszniai ENSZ-erők parancsnoka ellenzi a támadást, s a nyugat-európaiak sem lelkesednek érte. A hangsúly ismét a humanitárius segélyek eljuttatásán van.
Az Egyesült Államok ennek hatására beleegyezett abba, hogy csak az ENSZ jóváhagyásával kezdeményez bármilyen akciót, s a The Washington Post értesülése szerint most már kétséges, lesz-e egyáltalán bombázás a szerbek ellen.
(Folytatás a 3. oldalon)
Bevetésre kész a
F—15-ös bombázó a NATO olaszországi légitámaszpontján
(MTI külföldi képszolgálat)
Clinton gazdasági csatát nyert Kedvezményesebb a magyar kivitel
(Tudósítónktól) WASHINGTON - Fiatal elnökségének sorsdöntő csatáját nyerte meg Bili Clinton péntek éjszaka, amidőn a száz szenátor ugyan ötven-ötven arányban oszlott meg gazdasági tervét illetően, ám a felsőház elnöki tisztét is betöltő Gore alelnök eldöntötte szavazatával a meccset. A közfigyelem Bob Kerrey nebraskai szenátorra irányult, aki bizonytalankodásával felborzolta a fehér házi kedélyeket, az elnök másfél órán át tárgyalt vele. Kerrey szerint, aki a választási kampányban Clinton ellenfele is volt, túlságosan súlyos terhet rak a tehetősek vállára a gazdasági terv. Végül persze nem fordult az elnök ellen, mint mondta, nem akarta Clintont olyan helyzetbe hozni, hogy a következő hatvan napot újra a költségvetés finomításával töltse. így alakult ki az 51-50-es végeredmény (a 44 republikánushoz hat demokrata is csatlakozott), miután előző nap a képviselőház 218-216 arányban fogadta el a költség-vetési tervezetet.
(Folytatás a 3. oldalon)
A milliárdokról régebben döntöttek
a
Épül a tb új székháza
(Munkatársunktól) idén december 31-éré elkészül a régi Váci úti toronyház mellett a társadalombiztosítás új székháza, amelynek építési költsége: 3 milliárd 236 millió forint. Az épület belső kommunikációs rendszerét 100 millió forintért alakítják ki.
Megkérdeztük Simsa Pétert, az egészségbiztosítási önkormányzat alelnökét: vajon, miért van szüksége a tb-nek ilyen drága csodapalotára, amikor úgy is annyit vitatják, mire költik a biztosítottak pénzét?
(Folytatás az 5. oldalon)
Jövőre egészségügyi különbiztosítás
Luxus kórházi szobák
(Munkatársunktól)
Egyágyas kórházi szoba, telefonnal, televízióval és fürdőszobával - mindez várhatóan a jövő év elejétől válik elérhetővé, kísérletképpen és kezdetben csak Budapest néhány kórházában.
A Népjóléti Minisztérium, a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi bizottsága és egy hazai biztosítótársaság szándéknyilatkozatot kötött egymással egy olyan különbiztosítás előkészítésére, amely lehetővé teszi a betegek számára, hogy kórházi tartózkodásuk alatt luxus hotelszolgáltatást vegyenek igénybe.
Kezdetben négy-öt nagy fővárosi kórházban alakítanának ki luxusszobákat, szép csempével, egy-két ággyal, televízióval és telefonkészülékkel. Ha a feltételeket már biztosították, akkor kerülhet sor annak a körnek a felkeresésére, akiknek módjukban áll és igényük is van egy ilyen kiegészítő biztosítás megkötésére. Eleinte az is elképzelhető, nemcsak állandó biztosítással, hanem alkalmankénti fizetéssel is igénybe vehetők ezek a luxusszobák: a különszolgáltatás felára az öt-hatezer forintot is meghaladhatja naponta.
(Folytatás a 4. oldalon)
Zöldperek
Feszült figyelem és nem csak az érintetlek érdeklődése kíséri annak a pernek a kimenetelét, amelyet a XXII. Kerületi Önkormányzat indított a MelaUoglolius ellen az emberek egészségét és javait veszélyeztelő, nagymértékű környezeti károkozás miatt. Érthető az érdeklődés, mert a maga nemében |»éldaértékű lehet mind az eljárás, mind az ítélet; olyan, amelyre más jogi preedúrák során a későbbiekben liivalkozni lehet.
Mi olyan különös ebben a perben, amikor környezetvédelmi ügyekben nem ez az első? Polgári úton a ’80-as években Dunakilili lakosai eljárást kezdeményeztek az Oviber ellen házaik megrongálódása miatt, s úgy tudom, hogy a
„kirakat perben”	egy-két
esetben kártérítésre is kötelezte a bíróság (legalábbis elsőfokon) a nagyhatalmú vállalatot. S volt néhány olyan esel is, amikor az államigazgatási eljárással elégedetlen ügyfél terelte bírói útra a maga dolgát.
Mégis a nagytétényi ügy, ha sorrendiségében nem is az első, jelentőségében mindenképpen az, mert első ízben fordul elő, hogy egy önkormányzat lép fel egy vállalat ellen és nem csupán a saját, hanem a lakossága érdekében. Ne firtassuk most azt, hogy a testület miért vállalkozott e nem mindennapi és feltehetően nem is olyan egyszerű eljárásra. A tény maga érdemel figyelmet, füg-
getlenül attól, hogy mi is lesz a végső verdikt. Ami persze a felperes, jelen esetben az önkormányzat jogászain is múlik. Talán nem véletlen, hogy egy egész iroda foglalkozik ezzel az üggyel, nálunk ugyanis még kevés a kimondottan környezetvédelemre szakosodott ügyvéd. (Csupán összehasonlításul: az Egyesült Államokban 3000 ügyvéd foglalkozik ilyen ügyekkel és jól megél belőle).
Ez a néhány esel elindíthat egy ilyen irányú szakosodást a jogi szakemberek körében, mert várható, hogy a nagytétényi pert sorozatban fogják követni a környezetvédelmi peres eljárások.
Sárvári Márta
A lakosság gazdasági helyzetéről
Mérsékelten emelkedtek a megtakarítások
Az elmúlt egy év során a lakosság pénzbevételeinek növekedése alig maradt el az infláció ütemétől - olvasható a Pénzügyminisztérium nemrégiben közétett tájékoztatójában. Míg a munkaviszonyból eredő jövedelmek 19 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly júniusban, addig a fogyasztói árak 20,9 százalékkal emelkedtek egy év alatt. A munkaviszonyból és a vállalkozásokból származó bevételek emelkedése valamivel átlag alatti ütemű, a szociális és társadalombiztosítási jövedelmek emelkedése az átlagos szintnél magasabb mértékű volt.
(Folytatás a 9. oldalon)
Az ok: a jelentős költségvetési mérleghiány
A belföldi államadósság növekedése várható
Az év végére várhatóan a belföldi államadósság eléri a
2840.1	milliárd forintot. Egy év alatt az államadósság 669,4 milliárd forinttal emelkedik. Az MTI által kiadott összesítés hivatkozik a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank adataira, melyek szerint a belföldi államadósság növekedése 1990-ben gyorsult jelentősen. Abban az esztendőben ugyanis az állam még csak
1357.2	milliárd forinttal tartozott belföldön. A következő
évben, 1991-ben az államadósság 1835,9 milliárd forintra emelkedett. A múlt év végén az állam tartozása elérte a 2170,7 milliárd forintot.
A nagymérvű eladósodás elsősorban annak a következménye, hogy az elmúlt években jelentős költségvetési mérleghiány alakult ki, s emellett különböző állami tehervállalások is növelték a tartozások összegét. Annak ellenére, hogy az adósságállomány abszolút számban jelentősen növeke-
dett, aránya a GDP-hez viszonyítva még nemzetközi mércével mérve nem kiugróan magas. A teljes belföldi államdós-ság a GDP százalékában 1990-ben 65,3 százalékot tett ki. Ez az arány két évvel ezelőtt 78,2 százalékra emelkedett. A múlt év végén kismértékben csökkent, 77,5 százalékot tett ki. (1991-ben a GDP folyó áron számolva 2079,5 milliárd, 1991-ben pedig 2347,3 milliárd forint volt.
(Folytatás a 9. oldalon)
Mi lesz a Kossuth téri kúria sorsa?
Múzeum vagy hivatal
(Munkatársunktól)
A kormányzati negyed elhelyezéséről ellentétes vélemények fogalmazódtak meg, és a
dón fölszabaduló eklektikus palota a miniszterelnökségnek és a köztársasági elnöknek adjon otthont. A főpolgármester
kérdésben eddig elsőbbséget kaptak a politikai szempontok. Demszky Gábor legutóbbi javaslata szerint a Néprajzi Múzeum költözzön a Várba, s a Parlamenttel szemben ily mó-
Léphafl Pál rajza
elképzeléséről a Néprajzi Múzeum főigazgatóját, dr. Hofer Tamást és a Műszaki Egyetem dékánját, Hofer Miklós építészt kérdeztük.
(Folytatás az 5. oldalon)
Úrvezetőknek 350forint
1995-tól fizető az Ml-es
A személygépkocsik 350 forintot, míg a teherjárművek 1200 forintot fizetnek majd az Ml-es autópálya Győr-He-gyeshalom közötti szakaszán. Az első, koncessziós formában épülő autópályát 1995 végén adják át a forgalomnak. A Koncessziós Autópálya Iroda tájékoztatása szerint a 24 milliárd forintos beruházás megvalósítása várhatóan októberben kezdődhet meg. Mint ismeretes, a kétfordulós tendert az Első Magyar Koncessziós Autópálya Részvénytársaság nyerte. A konzorciumban a francia Transroute mellett részt vesz a Banque National de Paris, az OTP Rt., az Országos Kerske-delmi és Hitelbank Rt., a Stra-bag, valamint a Mól Rt. és a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. A társaság alaptőkéje eléri az öt és fél milliárd forintot. Az építkezés finanszírozásában az EBRD is részt vesz, mégpedig úgy, hogy alaptőkeemeléskor beszáll a részvény-társaságba. A jelenlegi kalkulációk az 1992-es árszintet figyelembe véve készültek.
Hat magyar arannyal zárult az úszó-Európa-bajnokság
Eger szegi Krisztina Sheffield pillangója
Fantasztikus produkciót mondhat magáénak a Sheffi-eldben járt magyar küldöttség: hat arany-, négy ezüst- és egy bronzéremmel térhet haza. Egerszegi Krisztina egyszerűen csodálatos, ahány számban in-
dult, annyiszor lett első (ez ugyebár négy bajnoki címet jelent). A kontinens legjobbjának mondhatja még magát Güttler Károly (ráadásként azért még összeúszott egy ezüstöt is) és Darnyi Tamás is. Czene Attila
második helye szép jövőt sejtet, akárcsak a dr. Horkai György irányította pólócsapat ezüstje. A vegyes váltó eredménye (szintén ezüst) azért öröm, mert a stafétának különös, semmihez se hasonlítható hangulata van
(MTI külföldi képszolgálat)
az uszodában is. A női pólósok se lógtak ki a sorból, harmadik helyükkel bizonyították, hogy továbbra is ott vannak a legjobbak között.
(Részletes beszámolónk a 13. oldalon)