﻿Egy rejtélyes szobor utóélete

7. oldal
Napi rovatunk a 8. oldalon
Magyar Nmet
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
HÉTFŐ, 1993. augusztus 23., LVI. évfolyam, 195. szám
A muzulmán parlament elutasíthatja a genfi döntést
Bosznia felosztása legkevésbé a bosnyákoknak kedvez
ÚJVIDÉK - A szerbeké 54 százalék, a muzulmánoké 30, a horvátoké pedig 16. Ilyen arányban részesülnének Bosznia-Hercegovinából a kompromisszumosnak nevezett genfi megállapodás szerint. A svájci konferenciavárosban pénteken összesen öt okmányt készítettek elő, de természetesen a térképes rész iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés.
Az első, ami feltűnő, de nem meglepetés, hogy a területi arányok még hozzávetőlegesen sem követik a lakosság számát. Az egyharmad részt képviselő szerbség sokkal többet kap, mint a másik két nemzet együttvéve, amely, ugye, kétharmadot tesz ki. A másik: a szerb területek összefüggőek, amit a javaslatkészítők szerint nem lehetett megtenni a másik két nép esetében. A muzulmánok területei például három helyen vannak: a legnagyobb Kö-
zép-Boszniában, egy kisebb a nyugat-boszniai Cazin-vidéken (Bihac) és az enklávék Kelet-Boszniában (Srebrenica, Zepa, Gorazde). Ahol lehetett, igyekeztek vasúti korridort létesíteni. A horvátok Herceg-Bosznia mellett megkapták még a Száva melletti két területet. Valamennyi az anyaországra, Horvátországra támaszkodik, mint ahogyan a szerbek esetében is. A tengeri kijárat kérdését egy külön rész szabályozza. Sem a szerbeknek, sem a muzulmánoknak közvetlen kijáratuk az Adriára nincsen. Horvát kikötőket fognak használni. Mostar megmaradt a horvát területen belül különleges státussal. Szarajevó ENSZ-felügyeletéről már korábban megállapodtak.
A legeslegújabb genfi okmány - mindenestül - most a három népközösség parlamentjei elé kerül, s csak akkor fognak hozzá a tervek menetrend szerinti megvalósításához, ha azok is rámondják az áment. Még e hónap végéig nyilatkozniuk kell. Ha elfo-
gadják, akkor szeptember elején Géniben aláírják a dokumentumot, majd a BT elé terjesztik elfogadásra, hogy aztán az ezt követő hét nap leteltével életbe lépjen.
Hogy a boszniai szerb és a boszniai horvát „törvényhozás” hogyan fog dönteni, nem kellene, hogy kérdéses legyen. Hisz a társelnökök által „összegezett” javaslat a szerb-horvát javaslat édestestvére. Mindazonáltal a szerbek nagyon titkolták lelkesedésüket. Milosevics, Karadzsics és a többi szerb vezető is nagyon gondterhelten nyilatkozott, mindhárom fél számára nehéz kompromisszumról beszéltek, amibe bele kellett menni. S ők elfogadták, mert a megegyezésnek a háború az alternatívája, ők pedig a békét akarják. Abból a szempontból nézve, hogy a szerb fegyveres erők az 54 százaléknál jóval nagyobb területet tartanak ellenőrzésük alatt, valóban veszteséget jelent.
(Folytatás a 3. oldalon)
Zavargás
Kelet-Berlinben
BONN - Viharos jelenetekre került sor szombaton Kelet-Berlin egyik legsivárabb panelnegyedében, Marzahnban. A tavaly augusztusi Rostock-Lich-tenhagen-i gyújtogatós pogrom első évfordulóján a szélsőjobb-oldali terrorizmus és az idegen-gyűlölet ellen tüntetők vonultak föl. Az egyik épületből bőrdzse-kis, kopaszra nyírt neonácik kövekkel, sörösüvegekkel dobálták meg a tüntetőket. A nagy erővel jelen lévő és brutálisan fellépő karhatalom a szokásoknak megfelelően azt akadályozta meg, hogy a felvonulók „ragadtassák el magukat”.
Miután a tüntetők és a rendőrök közötti tettlegesség kezdett elfajulni és a tömeget szétzavarták, a skinheadeket is előállították „személyazonosságuk megállapítása céljából”. Miként az egyik tüntető a tévében megjegyezte: „a neonácik most retteghetnek, mert talán még írásos figyelmeztetésben is részesülhetnek - a járda bepiszkításáért”.
0- gy-)
Tovább folyik az etnikai tisztogatás
Végveszélyben a horvátországi magyarság
(Munkatársunktól)
„Az egész horvátországi magyarság szétszóródott, és mondhatjuk azt, hogy sorsuk megpecsételődött. Nem túlzás esetükben végveszélyről beszélni” - nyilatkozta lapunknak Szabó Judit, a Határon Túli Magyarok Hivatalának osztályvezetője.
Az 1991 óta folyó szerb-horvát háborúnak a Horvátországban élő magyarság számára is súlyos következményei vannak. Az 1991-es népszámlálási adatok szerint létszámuk még 22 355 fő volt. Ma már csupán 5300-an élnek eredeti szülőföldjükön. Nyolcezren elmenekültek, s közülük négyezer-ötszázán lehetnek azok, akik Magyarországra jöttek. Többségük magánházaknál lakik, s csak kisebb részük él református parókiákon vagy menekülttáborokban. Mintegy ezerötszázra teszik azoknak a számát, akik a
tengerentúlra, Nyugat-Európá-ba menekültek. Horvátország szabad területein, Eszék és Vin-kovci térségében csupán 2000 magyar él táborokban.
Szabó Judit elmondta: még rosszabb helyzetben vannak azok, akik a menekülttáborokban sem kaptak szállást, a megszállt területeken lakók helyzete pedig katasztrofális. Itt az ENSZ-erők jelenléte ellenére tovább folyik az etnikai térkép erőszakos átalakítása. Az élet-feltételek teljesen hiányoznak, nincs gyógyszer, élelmiszer, orvosi ellátás. A magyar oktatási rendszert teljesen felszámolták;, 1991-től bevezették a szerb tantervet, a cirill betűs írást a magyar kisebbség csekély számára hivatkozva. Az ott élő magyarok helyzete szinte kilátástalan, fizikai és lelki állapotuk teljesen leromlott. Sokan öngyilkosságot követnek el.
(Folytatás az 5. oldalon)
A szárszói út
Ha Szárszóról esett szó az elmúlt évtizedekben, M, Csikai Miklós ráncos arca, bölcs tekintete, korabeli élményeit szinte már a mesebeli álmok színességével szavakba foglaló krónikás összefoglalója jelent meg előttem. A li-szaladányi parasztim a népmesék hőseként indult cl falujából a híres találkozóra, miután pénzzé tett egy kis tehenet, hogy felöltözködjön belőle, csizmáját hosszú nadrágra, cipőre cserélje és még az útiköltség is kiteljen oda-vissza, a szükséges napi kiadások mellett.
A könyvbarát M. Csikai Miklóst egyrészt a népi írók művei, másrészt Móricz Zsigmond boldog mosolya indította el Szárszóra. Zsiga bácsi, ahogy em-
lékezett rá a tiszaladányi ember, 1940 pünkösdjén járt a falujukban: a nagyiskola zsúfolásig telt termében felolvasta két novelláját. Az egyik a Hét krajcár volt. Az előadást határlátogalás előzte meg, ahol a helyi paraszti munkaviszonyokkal ismerkedő író nemcsak a kerti palántákban gyönyörködött, még inkább a ladányiak életrevalóságát dicsérte, a ladányiak a hasúra, a nádból készített szőnyeg alatt az éjszaka hűvöse ellen gondosan őrizték a zsenge paradicsomot és paprikát.
M. Csikai Miklós élete végéig mondogatta: a szárszói útra azért indult el, hogy lelki táplálékot merítsen az írók beszédéből, afiele szellemi „hasúra” melegítse a várható válsá-
gos esztendőkben.
Vajon a mai idők M. Csikai Miklósai, a modern kor paraszt- és értelmiségi fiataljai, a „civil Magyarország” korosabb tagjai, az ezer vagy még annál is több résztvevő, akik ma reggel vagy hajnalban indultak el a szárszói útra, megkapják-e azt a tájékoztatást és tájékozódást, ami napjainkban a nemzeti élet, a demokratikus fejlődés, az emberiség jobb sorsa érdekében olyannyira szükséges? Illyés Gyula fél évszázaddal ezelőtti szavait idézhetjük, aki Helyes út címmel írta az 1943-as konferenciáról: „...a történelem mindig félreérthetetlenül felel azoknak, akik tudják, mit akarnak. Akik a valóságot figyelik.”
Tóbiás Áron
Egykori politikai elítéltek gyűlése
„Lesz még magyar feltámadás”
Bajtársi találkozóra gyűltek össze a Politikai Elítéltek Közösségének tagjai szombaton - közölte az MTI -, melynek résztvevőit levélben köszöntötte Antall József miniszterelnök. A gyűlést a szervezet elnöke, Fehérváry István nyitotta meg. Kijelentette: a tagság legfontosabb feladata, hogy elősegítse ennek a kis országnak az újjászületését. „Ez lesz az utolsó nagy
felvonás az életünkben, és ha együtt cselekszünk, lesz magyar feltámadás, lesz rendszerváltozás” - tette hozzá. Az elnök ezután átadta a szót Boross Péter belügyminiszternek, aki beszédében leszögezte: a magyar kormány megalakulásának első pillanatától kezdve fontosnak tartotta, hogy a gyilkosokat és hazaárulókat bíróság elé állítsa.
(Folytatás az 5. oldalon)
Nem csak az erdészek fogják látni áfától az erdőt
Privatizációval a rablógazdálkodás ellen?
Várható, hogy hamarosan megoldást találnak a kormányzat illetékesei az ország erdővagyonának tartós és biztonságos tulajdonlására. A hírek szerint a földművelésügyi tárca vezetője, illetve a privatizációért, s ennek megfelelően az Állami Vagyonkezelő Rt.-ért felelős miniszter tanácskozásra ül össze, s minden remény megvan rá, hogy látni fogják a fától az erdőt. Amit egyébként a közelmúlt-
ban befejeződött vándorgyűlésen az Országos Erdészeti Egyesület tagjai többedíziglen hangsúlyoztak: nem fogyni, hanem - talán - gyarapodni fog az ország erdővagyona annak ellenére is, hogy változnak a tulajdoni viszonyok. A vándorgyűlés után és a miniszterek találkozója előtt kértünk helyzetértékelést az Országos Erdészeti Egyesület főtitkárától, Barátossy Gábortól.
(Folytatás a 9. oldalon)
Az MNB szerint
Jelentősen romlott a fizetési mérleg
A Magyar Nemzeti Bank is elkészítette a közelmúltban jelentését 1993 első felének magyarországi gazdasági pénzügyi folyamatairól. Megállapítása szerint nagymértékű romlás következett be a folyó fizetési mérlegben: hiánya elérhette a 1,5 milliárd dollárt. Az állami költségvetés hiánya 120 milliárd forint közelében volt félévkor az MNB szerint. A pénzintézet ugyanakkor biztatónak tartja, hogy az év feléhez közeledvén az ipari termelés majd egy százalékkal haladta
meg az előző év azonos időszakának szintjét, ennek jele a munkanélküliek számának csökkenése is. A fogyasztói árak az MNB szerint júniusban az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal, az előző év azonos időszakához képest az első félévben 23 százalékkal nőttek. Az áfa és a fogyasztási adó utáni bevételek viszont jócskán elmaradtak az időarányos szinttől, bár június végéig 125 milliárd forint személyi jövedelemadót, az, éves előirányzat felét fizették be.
(Cikkünk a 9. oldalon)
Kriminológusok tanácskoznak Budapesten
Tudománnyal a bűnözés ellen
Több mint ezer kriminológus, büntető jogász és bűnügyi szakember vesz részt 55 országból a XI. nemzetközi kriminológiai kongresszuson, melyet Budapesten tartanak augusztus 22. és 27. között. Az ismertetett program szerint a nemzetközi tanácskozás plenáris ülésein négy fő téma szerepel: a magatartás kriminalizációja és dekri-minalizációja, különös tekintettel a környezetkárosító és szervezett bűnözésre; a bűnözés és a bűnös viselkedés elméleti és módszertani kérdései; a bűnözés nemzetközi kutatásainak perspektívái, valamint a bűnözést és a bűnös viselkedést megelőző, kezelő és büntető igazságszol-
gáltatási reakciók. Az átfogó témákat a résztvevők több mint 150 szekcióülésen, kerekasztal-beszélgetésen és szemináriumon vitatják meg. Szabó András alkotmánybíró, a Magyar Kriminológiai Társaság elnöke elmondta: nem véletlen, hogy Magyarország kapott megbízást a kongresszus megszervezésére. Magyarországon már tíz évvel ezelőtt megalakult a kriminológiai társaság, és a volt szocialista országok közül hazánk volt az első, ahol a szakemberek kutatási eredményekkel igazolták a kriminológia jelentőségét a társadalmi valóság, a bűnözés megismerésében.
(d. t.)
Párbaj az éjszakában
Fegyverrel támadt a rendőr jár őrre
(Munkatársunktól)
A péntek este is úgy kezdődött, mint a többi. A három rendőr a XVÜ. kerületi kapitányság előtt beült a fehér színű Ford Escortba és megkezdte szolgálatát. Annyi volt csak a különbség, hogy az ünnep miatt fehér inget viseltek. Augusztus 21-én, hajnali egy órakor az egyik közérthez érve arra lettek figyelmesek,
hogy egy régi típusú, piros színű Ford Taunus gépkocsi a ház melletti sötét zugban parkol. Közelében két gyanús férfi álldogált. A rendőrök igazoltatni akarták őket, de elszaladtak. Egyikőjüket szem elől is tévesztették. így a két rendőr a másik alak után eredt. Közben odaért a harmadik is a gépkocsival.
(Folytatás a 16. oldalon)
Erdőtüzek
A Pilisben leégett százhúsz hektár fenyves
(Munkatársunktól)
Valaki vagy valakik pokoli dolgot művelnek, mert már több bizonyíték is utal arra, hogy szándékos gyújtogatás áldozata a Budapest tüdejének nevezett pilisi erdő, amelynek egy részén harminc évvel ezelőtt még murvabánya működött. A több száz hektárnyi, mészköves területen azonban az elültetett fák csodával határos módon megeredtek, s mára már 15-18 méter hosszú „zsi-ráfnyakukkal” nyújtóztak az ég felé, amíg egy héttel ezelőtt, a valószínűleg benzinnel táplált vörös kakas el nem kezdte falni őket.
Először augusztus 15-én a Sassziklánál jelezték a tüzet, tudtuk meg Bikesics Istvántól, a BM Tűz- és Polgári Vagyonvédelmi Országos Parancsnokságának főhadnagyától.
(Folytatás az 5. oldalon)
Tornyos benzinkút
A minap adták ál Veresegyházán azt a MOL-töltőállomást, amelyet Makovccz Imre tanítványai a falu építészeti hagyományainak megfelelően alakítottak ki.
MTI-fotó - Kerekes Tamás