﻿Ma: ötvenöt éve indult útjára lapunk
10-11. oldal
Vf c
Napi rovatunk a 8. oldalon
Magar Nemzet
Színes
TELEMAGAZIN
melléklettel
Ara: 25 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZERDA, 1993. augusztus 25., LVI. évfolyam, 197. szám
Antall József fogadta Johannes Raut
Antall József miniszterelnök kedden hivatalában fogadta Johannes Raut, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökét, a Német Szociáldemokrata Párt elnökhelyettesét. A Külügyminisztérium szóvivőjének bejelentése szerint a két politikus 40 perces megbeszélést folytatott,
és ennek során a német vendég tájékoztatást kapott a magyar belpolitikai helyzetről.
Antall József hangsúlyozta, hogy térségünkben is nagy szükség van modern és hatékonyan működő szociáldemokrata pártokra.
(Folytatás a 3. oldalon)
Egészségbiztosítási önkormányzat
Orvosi érdekeltséget a gyógyszerfelhasználásban
(Munkatársunktól)	folytatott tárgyalások eredmé-
A társadalombiztosítás nyeit, és a közgyűlés szeptem-egészségbiztosítási önkormány- bér 13-án hozhatja meg dönté-zatának elnöksége a jövő hét sét a ’94-es költségvetésről, elején összegzi a kormánnyal	(Folytatás az 5. oldalon)
Amerikai tábornokok a délszláv válságövezetben
Nyomulnak előre a horvát erők
ÚJVIDÉK - A horvátok kedden reggel megindultak Mostar és környéke ellen, közölte a bosnyák hadsereg negyedik hadtestének tájékoztatási hivatala. S erőteljesen nyomulnak előre, teszik hozzá horvát források. A szerajevói rádió által továbbított hír szerint az offenzívában a Horvát Védelmi Tanács alakulatai mellett részt vesznek Horvátország fegyveres erőinek egységei is. A horvát tüzérség ezt megelőzően több mint egy napon át látta a bosnyák védelmi állásokat, s a polgári létesítményeket sem kímélve hatalmas pusztítást okozott a várósban és a környező településeken is. Tankokat is bevetettek.
(Folytatás a 3. oldalon)
A nemzetközi közvetítők térképe, mellette a szemben álló felek elképzelései
(Az FÁZ és a Carlopress Pelican térképe)
A rózsahegyi felszólítás nem talált visszhangra
PRÁGA - A cseh közvéleményben egyértelműen elutasító visszhangot és felháborodást váltott ki Alojz Tkác kassai püspöknek az Andrej Hlinka halála 55. évfordulója alkalmából a múlt hét végén Rózsahegyen elmondott beszéde, amelyben arra szólította fel a cseheket, kérjenek bocsánatot a szlovák nemzettől Jozef Tisónak, az első önálló szlovák állam elnökének kivégzése miatt, mivel a halálos ítéletet egy cseh, nevezetesen Benes elnök erősítette meg. A rózsahegyi emlékezésen, amelyen ez a követelés nyíltan elhangzott, részt vett a szlovák állam három magas rangú képviselője: Román Kovác miniszterelnök-helyettes, Dusán Slobodnik művelődési miniszter és Jozef Prokes, a parlament alelnöke.
(Folytatás a 3. oldalon)
I
A fővárosnak is lesz idegenforgalmi hivatala
,,E1 kell adni” Budapestet
Budapest távlati idegenforgalmi fejlesztéséről tárgyaltak kedden a fővárosban működő turisztikai szervezetek képviselői - adta hírül az MTI. Tég-lássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke elmondta: szeptember 30-a és
november 30-a között a kormány elé terjesztik a turizmus fejlesztéséről szóló végleges koncepciót. Ennek egyik sarkalatos pontja: miként lehet úgy kihasználni az idegenforgalmi kapacitásokat, hogy a vállalkozók érdekei is messze-
Weber Lajos felvétele menően érvényesüljenek. Az OIH elnöke szólt arról is, hogy az expo előkészítése lényeges része az idegenforgalmi koncepciónak, a világkiállításra ugyanis turisztikai szempontból is időben kell felkészülni.
(Folytatás a 9. oldalón)
Szárszói találkozó
A nemzet eszméjének nem lesz alternatívája
- mondotta Csoóri Sándor
(Munkatársunktól)
Csoóri Sándor előadásával kezdődött a szárszói találkozó második napja, melyen a magyarság helyzetét és jövőjét vitatták meg az egybegyűltek. A költő-politikus elöljáróban kifejtette: ha a valóságot tükröznék a konferencia előtt napvilágot látott szélsőséges vélemények, a magyar apokalipszis résztvevői lennének a szárszói
tanácskozás résztvevői. Csoóri leszögezte: a 43-as találkozó '50. évfordulóján nem a megemlékezés ürügyén jöttek el Szárszóra, egy szánalmas idill szereplőiként, hanem hogy megszüntessék Szárszó szükségszerűségét, amelyhez hasonlóra csak az önmagukkal békétlenségben élő népek szorulnak rá.
(Folytatás az 5. oldalon)
Mennyire reális a tervezet?
Késik a költségvetési vita
(Munkatársunktól)
Az eredeti tervekkel ellentétben az 1994-es évre szóló költségvetési törvénytervezet nem augusztus végén kerül a parlament elé, hanem csak szeptember 14-én - tudta meg a Magyar Nemzet. A csúszás oka az, hogy a társadalom-
biztosítási önkormányzatok és a Pénzügyminisztérium közti egyeztető tárgyalások elhúzódnak. Mind a vagyonátadás ügyében, mind az önkormányzatok gazdálkodásának ügyében még néhány pont tisztázásra vár.
(Folytatás a 9. oldalon)
Voltunk, vagyunk, leszünk
Ötvenöt év az egyes ember életében férfikor. Kivételes tehetségeknél virágkornak is nevezhető. Szellemi műhely, egy napilap életében azonban ez a több mint fél évszázad kivételes, megemlítendő esemény. Különösen, amikor ilyen évtizedek alatt e tájon végigzúgott a madáchi Tragédia, ezen belül a magyarság tragédiájának sok „színe”, megrázkódtatása. E viharban alig akadt újság, amely hajlott ugyan, de nem törölt, akár a jegenye. Egyedül a Népszava előz meg bennünket a tragédiákat átvészelő életkor állapotában. E kivételes napon azért szólítjuk meg lapunk barátait és olvasóit, mert ötvenöt éve alapította Pethő Sándor az idegen hatalom elleni függetlenségi küzdelem újságját, e jelképes jegenyét, a Magyar Nemzetet.
S hogy személyes ösvényre tévedjek, bár ez közügynél nemigen ildomos, két évtizede visegrádi kertembe beástam egy méternyi jegenyefa-csemetét, amely napjainkra olyan magasra nőtt, mintha négycmeletnyi merész távolságra tekintenék fel. Ez a fa hajlott ugyan, zúgott, örvénylelt, de nem tudta sem kitépni, sem kettéhasítani, sem egyenesen ledönteni forgószél, villámcsapás, jégeső, dunai orkán, a Pilis borzongató lázadása. Olyan, akár a magyar. „All a viharban muga a magyar” (Petőfi).
E magányos jegenye, a viharokat álló Magyar Nemzet léte fölé mindig beúsztatta komorló viharfelhőit, mennydörgését a mindenkori hatalom, párt, állam, érdekcsoport, az erővo-
nalak kuszasága, amelyet közönséges néven politikának nevezünk. Gyakran akarta kisajátítani, megszerezni párt, sokszor versengtek érte, ki akarták fordítani természetes talajából, szerették volna nézetei „helyesbítésére” kényszeríteni, jármot illeszteni a nyakára, akár jámbor, bc-kelűrő tehénkére. Megtörtént, hogy okos vagy sekélycs személyt vezényeltek soraink közé, idomítani a munkatársakat, vagy egyenesen megrendszabályozni a sajtó „megtévedi” fekete bárányait. A Magyar Nemzet, ha más lehetősége nem adódott, hajlott ugyan, de soha nem a földig, és nem törött soha.
A Magyar Nemzet nem világnézetekben, ideológiákban, hanem a magyarság súlyos kérdéseiben gondolkozott. A Magyar Nemzet célja a magyar nemzet oltalma volt. Hasábjainkon nem kevésszer megjelentek kényszerű közlések is, de a szerkesztőség java részében uralkodó eszmék a munkatársakat mindig az oltalom felé vonzották. Különböző korokból három példát sorolok fel.
Kállay Miklós háborús kormányától a szerkesztőséget nagy távolságok választották cl, de a lap támogatta azt a külpolitikát, amelynek egyik formálója a kiugrást egyengető Kállay Miklós miniszterelnök volt. A Magyar Nemzet munkatársainak többsége nem tagolódott pártokba, távol maradt a kommunista párt soraitól is, de mélyen becsülte, támogatta a reformer Pozsgay Imrét, aki lakitclcki jelenlétéről szólva a Magyar Nemzet hasábjain hajtott fejet a lakitclcki
sátor alatt összegyűlt gondolkodó-töprengő magyarok előtt. A Magyar Nemzet soha nem volt kormánypárti újság, de igyekszik tisztességes tárgyilagossággal foglalkozni azzal az Ántail-kormánnyal, amely kivívta az idegen csapatok távozását, helyreállította Magyarország függetlenségét, és nehéz négy évtized után az első szabad, demokratikus magyar kormány, mint volt valaha az első felelős magyar „ministerium”, a Balthyány-kabinet. A hiteles tájékoztatás, a tisztességes tárgyilagosság megillet minden demokratikus kormányt, az Antall-kabinetet csakúgy, műit további, esetleg más kormányainkat, és azok minden olyan intézkedését, amely a haza oltalmát, a magyar függetlenséget s a tömegek javát, régies szóval, a közjót szolgálja.
Utolsó otthonomról, a Magyar Nemzetről szólva, óhatatlanul eszembe jut fölnevelő fészkem, Erdély legnevesebb korabeli lapja, a Brassói Lapok. Egy-egy betiltás, majd újraindulás után ott járta a mondás, hogy „Vagyunk, akik voltmik, leszünk, akik vagyunk”. Az egykori másik magyar haza, Erdély szólását hívom segítségül, hogy tolmácsoljam az ötvenöt éves Magyar Nemzet üzenetét olvasóinknak:
Vagyunk, akik voltunk, leszünk, akik vagyunk.
Milyenek leszünk?
Mindig, minden korban, minden körülményben józan magyarok.
Ruffy Péter
Pótlék és járulék csak 1995-től
Közalkalmazottak:
megegyezés vagy sztrájk?
(Munkatársunktól)
A tegnapi szakértői szintű tárgyaláson a kormányzat vállalta, hogy 1994. január 1-jétől léptetné életbe a közalkalmazotti törvény által előírt bértarifát, ám a pótlékok és egyéb járulékok bevezetésének határideje csak 1995. január lenne -mondta érdeklődésünkre Vadász János, a közalkalmazotti sztrájkbizottság egyik tagja. A szakszervezeti vezető azt is ki-
jelentette lapunknak, cserébe a sztrájkbizottság belenyugodna abba, hogy a bértábla A/l kategóriás illetményalapja csak 8000 forint legyen (bár a minimálbér már most is ezer forinttal több), ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a közalkalmazotti törvény módosítása során a kormány mondja ki, a mindenkori országos minimálbérrel legyen egyenlő az A/l-es kategória.
(Folytatás a 4. oldalon)
Ma estétől munkabeszüntetés Ferihegyen
Nem korkedvezményes nyugdíj
Csak tizennégyezret kap az „olajezredes”
(Munkatársunktól)
Az üzemanyagbotrányba belekeveredett és nemrég szabadon bocsátott tisztek kérték szolgálati viszonyuk felfüggesztését. Amíg el nem érik a nyugdíjkorhatárt, a megállapí-
tott nyugdíj felére lesznek jogosultak. Az ügyben érintett többi magas rangú személy is kérte felmentését az eddigi szolgálatból, őket más helyre vezényelték.
(Interjúnk a 4. oldalon)
Gyenge termés ígérkezik
Nőhet a cukor ára is
(Munkatársunktól)
Az idén mindössze 89 ezer hektáron termesztenek cukorrépát a gazdaságok, ez messze alatta marad az utóbbi esztendő vetésterületének. A likviditási gondokkal küszködő szövetkezetek, a szárnyaikat bontogató kisgazdaságok, amelyek jó része nélkülözi a legalapvetőbb
technikai és termeléstechnológiai eszközöket és ismereteket, képtelenek voltak a cukorrépatermesztéshez nélkülözhetetlen tárgyi és anyagi feltételeket előteremteni, ami miatt silány minőségű vetőmag s a szükségesnél kevesebb műtrágya jutott a talajba.
(Folytatás a 9. oldalon)
ITMi í ■ l^tf. .TffTl -W fft-71)	iiteSE