﻿A szegénység táplálja a szélsőségeket
vecr
Interjúnk Andorka Rudolffal a 7. oldalon
Churchill
és Magyarország
A Timár-ügy
Magyar Nemzet
Ára: 25 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZOMBAT, 1993. szeptember 4. LVI. évfolyam, 206.
A boszniai szerbek fenyegetőznek
Ismét a fegyvereké a szó?
ÚJVIDÉK - Miközben a belgrádi sajtó azzal hitegeti a nélkülöző lakosságot, hogy „nem hivatalos értesülése szerint” az aláírásra váró genfi okmány előirányozza a Szerbia és Crna Gora elleni szankciók fokozatos megszüntetését is (magyarán, a terv aláírása hatályon kívül helyezné a BT 020-as határozatát), a legilletékesebb helyeken - így Washingtonban is - ismételten kifejtették, hogy a boszniai válság politikai megoldását célzó tárgyalások semmiképpen sem hozhatók kapcsolatba a büntetőintézkedések felfüggesztésére vonatkozó követeléssel. Ezzel Belgrádban is tökéletesen tisztában vannak, s a nagyszabású „szankcióellenes” hadjárat csupán a hazai közvéleménynek szól, bizonyítandó, hogy most már végképp a nemzetközi közösség a felelős minden Jugoszláviát sújtó gondért, hisz az okmányt a szerbek készek aláírni, s az amúgy is igazságtalan büntetőintézkedések fenntartásának nincsen semmi alapja.
A helyzet egyébként jottányit sem javult. A térképezésnél ez a mostani megoldási próbálkozás is a többi sorsára jutott, a terepen pedig ismét a fegyvereké a szó. Milyen megoldásban reménykedhetnek a téltől rettegő boszniai emberek?
(Folytatás a 3. oldalon)
Szarejevói gyerekek az ENSZ-erők egy magára hagyott tankját „ostromolják”. Boszniában azonban távolról sem ilyen „békés” a helyzet
(MTI külföldi képszolgálat - EP)
Megbízólevél-átadás
Magyar
nagykövet
Szlovákiában
Boros Jenő, a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete pénteken a pozsonyi várban átadta megbízólevelét Michal Kováénak, a Szlovák Köztársaság elnökének - jelentette az MTI.
A megbízólevél átadása után a magyar nagykövet a szlovák államfőnek tolmácsolta Göncz Árpád jókívánságait, aki arról biztosította Michal Kovácot, hogy a magyar vezetés a két ország hosszú távú békés, baráti együttműködésében érdekelt és mindent megtesz annak érdekében, hogy a kapcsolatok példaszerűen fejlődjenek. A magyar vezetés az elsők között ismerte el az önálló Szlovák Köztársaságot. A magyar államfő üzenetében aláhúzta, hogy Magyarország külpolitikai lépései semmilyen körülmények között nem irányulnak az önálló Szlovákia ellen, és amikor a kisebbségi kérdésben európai megoldásra törekszik, akkor abban szeretne segítséget nyújtani szomszédainak, hogy az ott élő magyarság anyanyelvét, kultúráját, identitását megőrizve az otthontudat birtokában lehessen hasznos, egyenrangú polgára a Szlovák Köztársaságnak.
(Beszélgetés a nagykövettel a 2. oldalon)
Szakszervezeti javaslatok a mai ÉT-re
Vita az adósávokról
A flotta gazdát cserélt
Történelmi orosz-ukrán megállapodások
(Tudósítónktól) MOSZKVA - Teljes egészében Oroszország fennhatósága alá kerül a fekete-tengeri flotta - állapodott meg pénteken a Jalta melletti Nasszandréban az orosz és az ukrán elnök. A két fél egyezségre jutott arról is, hogy Ukrajna valamennyi területén levő atomfegyvert átadja Oroszországnak, amiért cserébe Moszkva uránt szállít
majd az ukrán atomerőművek számára.
Valóban szenzációs eredményekről számolhatott be péntek délután a sajtó képviselőinek Borisz Jelcin és Leo-nyid Kravcsuk azt követően, hogy ők is és a delegációkban helyet foglaló kormányfők és miniszterek is többórás párhuzamos megbeszélést folytattak egymással.
(Folytatás a 3. oldalon)
(Munkatársunktól)
A költségvetés és a foglalkoztatás kérdéseit tárgyalják ma reggeltől az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén. Lapunk megkérdezte a szakszervezeti konföderációkat, milyen várakozással tekintenek a mai ÉT elébe.
Sándor László, az MSZOSZ alelnöke kijelentette: mivel az elmúlt évek gazdaságpolitikai döntései sorozatosan eltértek a
korábbi megállapodásoktól (például ilyen volt az idei áfáról szóló döntés is), ezért úgy véli, hogy az Érdekegyeztető Tanács mostani ülésén átfogó szociális megállapodásra nincs lehetőség. Mindez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az adótörvényről, illetve a foglalkoztatási alap nagyobb mértékű feltöltéséről (a kormány által előirányzott 15 milliárd helyett legalább 22 milliárdra) ne tárgyaljanak.
(Folytatás a 6. oldalon)
Atlanti fokozatok
Az elkövetkező hónapokban várhatólag felélénkül majd a vita - úgy külföldön, mint idehaza - arról, hogy kihővílsék-e a NATO-t, illetve Magyarországnak érdeke-e egyáltalán a csatlakozás. Az An-tall-koalíció álláspontja (mint az az EDU budapesti konferenciáján is kitűnt) arra épül, hogy biztonsági garanciákat várunk az Észak-atlanti Szervezettől, előbb politikai, majd szervezeti-jogi keretek közölt, legvégén pedig a katonai együttműködés formájában. Sőt a magyar diplomácia vezetője úgy gondolja, mindez még korábban bekövetkezhet, mint a gazdasági integrálódás.
A koalíciós logika azzal érvel, hogy addig kell az atlanti, s vele az áhított nyugati stabilitás balárait kiterjeszteni, amíg Oroszországban Jelcin tartani tudja magát. Bármi történjék is a továbbiakban, a megszerzett pozíciókat nehezebb lesz visszafordítani, mintha semmilyen
konkrét elkötelezettséget nem vállalna a Nyugat Kö-zép-Európával szemben.
Közben máris hallatszanak az ellenérvek, amelyekben felteszik a kérdést: mit is várunk tulajdonképpen az észak-atlanti tagságtól? A konzervatív politikusok állal időnként emlegetett	„pánszláv
revans” elleni védelmet, avagy az éleződő középeurópai etnikai konfliktusok kirobbanásával szembeni garanciákat? S ha az előbbit nem szerencsés hangoztatni, az utóbbival szemben az lehet az ellenérv, hogy a NATO-lagság nem feltétlenül biztosíték a konfliktusok megszűnésére, mint ezt bizonyította a görög-török viszály is.
Éppen ezért inkább a közösségi felvétel felgyorsítását kellene szorgalmazni, s annak katonai szervezetéhez, a Nyugat-európai Unióhoz való tartozás éppen elegendő biztosíték lehet, hangzik például ellenzéki körökből. Ami alekintelben nehezen vitatható, hogy a
gazdasági fellendülés meg-támogalása mindennél hatásosabb stabilitási tényező lehet a térségben.
Hasonló viták nemcsak nálunk vannak, de más közép-európai országokon belül, sőt egymás között is. A budapesti EDU-konfe-rencián ugyanis jól lemérhető volt, hogy míg a lengyel vezetés hozzánk hasonlóan sürgeti a NATO-tagságot, addig például a cseh miniszterelnök kevésbé tartja sürgősnek a belépést. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy a mostani konferencia résztvevői nem feltétlenül tükrözik az általános nyugati közhangulatot. Az elkövetkező hónapokban az Atlanti Szövetségen belül is erősödő viták várhatók a kibővítés kérdése körül. Márpedig amíg - a januári NATO-csúcstalálkozóig -az egységes álláspont ki nem rajzolódik, addig a közép-európai igények, óhajok és viták csupán teoretikus szinten maradnak.
Lambert Gábor
Garancia nélkül Hagyománytörő EBRD-hitel
A londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az EBRD tegnap 5,2 millió dolláros kölcsönt írt alá a zalaegerszegi Hűtőipari Kft.-vei. A hétéves futamidejű hitel első a maga nemében az EBRD-ben, és jellegében első Magyarországon is: a nemzetközi pénzintézet eddig még nem adott kölcsönt élelmiszer-ipari magánvállalkozásnak - közli az MTI tudósítója Londonból.
A zalaegerszegi cégnek szánt 5,2 millió dolláros hitel kamatát szokás szerint titokban tartják, de azt elárulták, hogy az EBRD általában a „libor” (londoni bankközi kamatláb) plusz 2,5-3,5 százalék között kölcsönöz magyar magánvállalkozásoknak. Azt, hogy ez drága-e vagy sem, az EBRD-ben nem kívánják értékelni; hangsúlyozzák, hogy nincs összehasonlítási alap: a nyugati kereskedelmi bankok kemény garancia nélkül egyáltalán nem hiteleznek magyar magánvállalkozásoknak.
(Folytatás a 13. oldalon)
A leértékelés nem csodaszer
A németek még segítenek
Németország változatlanul szimpatizál a hazánkban folyó politikai-gazdasági átalakulással és ezt, illetve Magyarország csatlakozását Nyugat-Eu-rópához különféle eszközökkel támogatja a jövőben is. Ezen gondolatokról szóltak magas rangú német kormányzati és kamarai tisztviselők tegnap Budapesten a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara hivatalos avatása alkalmából. A kamara az első német részvételű ilyen intézmény a keleteurópai térségben, s léte alátámasztja hazánk kiemelt kezelését Németország részéről.
A ünnepség vendégei közül Szabó Iván pénzügyminiszter Németország	kereskedelmi,
gazdasági s nem utolsósorban tőketámogatói fontosságát hangsúlyozva egyebek között arról beszélt, hogy országunk a
hitelkonszolidációhoz további hiteket vár. Úgy vélekedett, hogy Magyarországon a külkereskedelem liberalizálása megtörtént, illetve szólt Németország kiemelkedő szerepéről külgazdasági kapcsolatainkban.
Hans Peter Stihl, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének elnöke síkra-szállt amellett, hogy az EK-nak jobban meg kell nyitnia piacát a magyar termékek előtt, mert úgymond „a szabad kereskedelem hívei vagyunk", majd később úgy vélekedett, hogy a magyar külkereskedelem strukturális problémáit nem lehet -egyedül - a leértékelési politikával megszüntetni. Új területeket kell feltárni, s egyebek között ez lesz a feladata az új magyarországi vegyes kamarai szervezetnek is, mert, mint hangsúlyozta, a német beruhá-
zók érdeklődése megvan, ám ez esetenként körülhatároltabb gazdasági területre, illetve kisebb vállalkozásokra irányul.
„Készen állunk, hogy segítsünk, ezt fejeztük ki az iroda indításával” - mondta dr. Johann Eekhojf, a Szövetségi Gazdasági Minisztérium államtitkára. Az iroda elnöke egyébként Dr. Hans Messer, és tizenkét tagú csapatának ügyvezetőként tagja Éva Dude asszony, aki eddig a német gazdaság magyarországi képviselőjeként tevékenykedve közel hároméves munkájával elősegítette a képviselet kamarává alakulását. Profiljuk gyakorlatilag változatlan: különböző szolgáltatásokkal, elsősorban információkkal, tanácsokkal, ajánlatok közvetítésével segítik a német és magyar gazdasági partnerek egymásra találását.
Kövecs Gábor
Az iskolakezdésről tárgyalt a kabinet
Egyelőre a régi tanévrend marad
A Nemzeti Alaptantervről még az idén kormányrendelet születik, alkalmazása csak az elfogadása után két évvel lesz kötelező - jelenteste ki Dobos Krisztina művelődésügyi helyettes államtitkár a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. A kormányülésen Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter tájékoztatta a kabinetet, a parlament által elfogadott közoktatási és felsőoktatási törvények bevezetésével kapcsolatos feladatokról. Az 1993-94. évi tanév - egyes hiányzó végrehajtási szabályok nélkül is - zavarmentesen beindítható, a korábban kiadott tanévrend szerint.
(Folytatás az 5. oldalon)
A Demokratikus Charta rendezvénye
A Horthy-korszakot búcsúztatták
Az eső dacára is sok száz ember gyűlt össze a Demokratikus Charta péntek esti rendezvényén a Vérmezőn - jelentette az MTI. Az egybegyűltek az egykori kormányzó nevével fémjelzett korszakot „búcsúztatták”. Mészöly Miklós író rámutatott: Horthy Miklós olyan véráldozatot hozatott a nemzettel, amely maradandó nyomot hagyott. A színpadon megidézték - Erdélyi
József, Kovács Imre, Szabó Zoltán, Sinka István, Németh László, Szekfű Gyula, Teleki Pál, Örkény István, Bibó István, Márai Sándor és József Attila munkáiból vett idézetekkel - a kor visszásságait: a kiváltságos és gőgös urakat, a sanyarú sorsú népét, a militarizmust, az antiszemitizmust, a halott katonákat. A rendezvényen egyetlen, kisebb incidens történt, amikor a
műsort megzavarni akaró két-három bőrfejűt a rendezők és az érdeklődők „eltessékelték” a színpad előteréből. Búcsút mondtunk annak a rendszernek, amely egymillió embert segített át a halálba; nem tekintjük jelenlegi demokratikus köztársaságunk előzményének és hagyományait sem vállaljuk - jelentette ki búcsúzásul Konrád György.
Zsidószervezetek
Wesselényi utcában a magyar-
ERVA-fötó - Weber Lajos