﻿I.,r
Népesedési gondok Európában
Összeállítás a 12. oldalon
Magyar Nomz(*(
Színes
TELEMAGAZIN
melléklettel
Ara: 25 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZERDA, 1993. szeptember 8., LVI. évfolyam, 209.
A Borba értesülése
il
» elő# kJ ct6>
iotM, ;
•diuk.
■»! ke*.
■*1 kg.
hrtvcé* rcpW mJaO* xi lej- |
a
pol-
,ibbl
, tud-
Régi osztrák térképek alapján szabdalják Boszniát
ÚJVIDÉK - Prevlaka Crna Goráé lesz, a boszniai szerbek pedig Prevlaka és Cavtat között kijáratot kapnak a tengerre. Állítólag ezzel kapcsolatban megállapodásra jutott az a geopolitikai szakértőkből álló nemzetközi bizottság, amelyről eddig azt sem tudták, hogy létezik, s amely már egy hónapja ülésezik Igalóban. A bizottságban -amelynek montenegrói, jugoszláv, horvát, boszniai, szerb, boszniai horvát, valamint az Unprofort és az EK-t képviselő tagjai vannak - „térképészek”, s nem politikusok dolgoznak, mégpedig régi osztrák térképek alapján, így értesült a Borba című belgrádi független napilap. Hogy ennek a szakértői csoportnak az állásfoglalását végül is osztani fogják-e az érdekelt felek politikusai, kiderül majd a következő tárgyalások folyamán. Mindenesetre először fordult elő, hogy a térképészek nemcsak Boszniát szabják, hanem nagyobb területet vettek kezelésbe. S egyelőre csak a már említettek szűrődtek ki, de már ez is érinti Horvátországot, Crna Gorát (Kis-Jugoszláviát) és természetesen a felszabadult
Bosznia szerb részeit, közvetve Szerbiát.
lzetbegovic is a hatáfok miatt utazott Amerikába. Támogatásért, hogy területi en-
gedményekre kényszeríthessék elsősorban a szerbeket, de a horvátokat is. A bosnyák vezető New Yorkból szólt a szarajevói rádió közvetítésével népé-
A szlovák kormánynak nincs pénze Bős befejezésére
POZSONY - A szlovák kormány keddi ülésén visszautasította annak az újonnan alapított részvénytársaságnak a kérését, amely négy állami vállalatból áll, a bősi vízmű befejezésére és üzemeltetésére jött létre még a nyár legelején. Ahogy Július Tóth pénzügyminiszter a kormány sajtótájékoztatóján elmondta, a részvénytársaság 270 millió korona egyenes hitelért és további néhány százmillió koronás hitelgaranciáért fordult a kormányhoz, mint a bősi vízmű
munkálatainak befejezését szolgáló anyagi forrásért. Ahogy a pénzügyminiszter elmondta, a kérést visszautasították.
Egyrészt azért, mert a költségvetés erre az évre már nem számolt további beruházásokkal Bősnél. Másrészt azért, mert információik szerint a bősi villanyerőmű az idén már több mint két és fél milliárd korona hasznot termelt a Szlovák Energetikai Vállalatnak, amely szintén részvényes az említett, Bőst üzemeltető részvénytársa-
ságban, de mindeddig egyetlen koronát sem ruházott be a dunai vízműbe. A Magyar Nemzet tudósítójának kérdésére válaszolva Román Kovác, a kormány alelnöke elmondta, a szlovák kormány két héttel e előtt foglalkozott a szlovák fél követendő álláspontjával a ma kezdődő, pozsonyi háromoldalú megbeszéléseken, ám ezt tudatosan nem ismertették a közvéleménnyel, mivel a magyar fél sem tette közzé álláspontját.
(Folytatás a 3. oldalon)
Légkör és nyomás
A magyar-román kapcsolatok szempontjából most kedvezőbb a romániai légkör, mml az elmúlt két és fél év alatt bármikor, értékelte a magyar diplomácia vezetője. Márpedig ha valóban így van, ez a - bukaresti utazást megelőző -helyzetértékelés akár az eddigi holtpontról való elmozdulás kezdetét is jelezheti.
Az esetleges enyhülés persze összefügg azzal, hogy Bukarest az európa tanácsi felvételére készül, a lehető legkedvezőbb politikai arculatát mutatná a leendő partnereknek. Másrészt pedig Magyarország aligha ismételheti meg azt a zsákutcának bizonyuló diplomáciai taktikát, amit Szlovákia felvétele előtt csaknem a legutolsó pillanatig követett. Vezérlő elvként el kell fogadnunk, hogy a román integrálódással az európai szervezetbe többet érhetünk el, mint ha a kirekesztés fenyegetésével próbálnánk fegyelmezni keleti szom-izédunkal. így lehet ez
még akkor is, ha (pusztán a tények alapján) Szlovákia esetében igazolva láthatják magukat azok, akik szerint elsietett volt a nyár eleji felvétel. Hiszen be nem teljesített ígéreteken kívül mit sem változott Pozsony nemzetiségi politikája. Olyannyira nem, hogy a szlovák diplomácia vezetője egyre nehezebben tudja ellensúlyozni miniszterelnöke kijelentéseit, s a parlamentnek a nacionalizmustól átfűtött döntéseit.
Ám Moraveík külügyminiszter pontosan fel tudja mérni, amit Meciar kormányfő a jelek szerint aligha: az európa tanácsi felvétellel az eddig kétoldalú problémák most már összeurópai kérdésekké váltak. S ha a szankciók lehetősége csak homályosan körvonalazódik is, ám a negatív tapasztalatok már megfogalmazódtak akkor, amikor az ET jogi bizottságában az újabb kérelmező, Románia épp csak megkapta a felvételi ajánláshoz szükséges többséget.
A jelek szerint a magyar diplomácia is levonta a megfelelő következtetéseket. Románia cselében így a parlamenti pártok bevonásával fogalmazódik meg a magyar álláspont, másrészt pedig ez ne alakítani igyekszik, hanem igazodni az európai közhangulathoz. Más kérdés, hogy ET-partncrcink részletes informálásával megvan a lehetőség a közvetett befolyásolásra, s nem áll fenn annak a veszélye sem, hogy a szavazás idejére egyedül maradunk, Uletve kisebbségben az álláspontunkkal. Ami ráadásul a győzelem illúzióját keltheti a környező szélsőségekben, továbbnehezítve a kiegyezést a józan politikai erőkkel. Európa felé haladtunkban tehát fontos tanulság lehet az, hogy az érdekérvényesítésnek kifinomultabb módszerei is vannak — s ráadásul célravezetőbbek is - mint a harsány nemzeti önérzet szabadjára engedése.
Lambcrt Gábor
Parlamenti napló
Büntetendő lesz a pénzmosás
Megkezdődött a Btk. vitája
(Munkatársunktól)
Az őszi ülésszak második munkanapja a büntető törvény-könyv miniszteri expozéjával kezdődött. Balsai István igazságügy-miniszter foglalta össze „szakaszos” kodifikáció újabb állomásának lényegét. A tervezet elsősorban a gazdasági bűncselekmények újraszabályozását tűzte ki célul, mert -mint a miniszter hangsúlyozta -piacgazdaság körülményei között a Btk. szerepe ugyan visszaszorul, az állam azonban konszolidált piacgazdasági viszonyok között sem vonulhat ki, nem mondhat le a gazdaság szereplőinek védelméről.
Az új büntető tényállások
között kiemelte a bennfentes értékpapír-kereskedelem tilalmát, a hitelezői csalás, a banktitoksértés, a bankkártya-hamisítás új szabályozását, hangsúllyal szólt arról is, hogy a Btk. tiltja és bünteti a „pénzmosást”, azaz a kábítószer-kereskedelem, a
fegyvercsempészés és a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények során szerzett vagyon legalizálását. A törvényhozói szigort jelzi, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztását is büntetni kívánják.
(Folytatás az 5. oldalon)
Úgy tűnik, parlamenti mandátumuk lejárta előtt még mindig többen fontolgatják a frakciócserét. Híreink szerint lehetséges az MDF-es Nagy-Bozsóky József átülése a KDNP-hez és a függetlenek közül is kopogtatott az egyik dunántúli képviselő, Czoma László a kereszténydemokratáknál. Lapunk megbízható forrásból származó információi szerint egyébként Kupa Mihály volt pénzügyminiszter - jelenleg független honatya - is szívesen folytatta volna a KDNP padsoraiban politikusi pályafutását, de szándéka csekély fogadókészségre talált a kereszténydemokratáknál.
(meszleny)
Sebesült muzulmán harcost menekítenek ki a spanyol ENSZ-erők Mostarból
(Reuter-fotó)
hez. Azt üzente, hogy legyenek
Az innováció támogatása állami feladat
Jövőre több pénz jut kutatásra, fejlesztésre
türelmesek, mert kibővíti azokat a területeket, amelyeken bosnyák hatalom lesz.
(Folytatás a 3. oldalon)
Kórházprivatizációs
kísérlet
V állalkozhatnak
az egészségügyi dolgozók is
(Munkatársunktól)
A Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottsága érdekes kísérletbe kezdett: úgy próbálják privatizálni a kórházak egyes osztályait, hogy az orvosok és a szakdolgozók befektetés nélkül is tulajdonosokká válhassanak. Mindezt úgy képzelik el, hogy a vállalkozó kedvű intézményekről - elsőként a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban - például a központi laboratóriumot leválasztják, és az ott dolgozók önállóan gazdálkodhatnak. Mint azt dr. Szolnoki Andrea, az egészségügyi bizottság elnöke lapunknak elmondta, a magánérdekeltség megjelenésével jelentős megtakarításra voltak képesek a kísérletben részt vevő laboratórium dolgozói. A változatlan teljesítmény mellett kigazdálkodott összeget fizetés-emelésre és fejlesztésre fordíthatták. Az egyéves kísérlet lezárulásával nem a laboratóriumot, hanem a laboratóriumi tevékenységet privatizálják.
(Folytatás a 4. oldalon)
(Munkatársunktól)
Jövőre a vállalatok megduplázhatják kutatási és fejlesztési erőforrásaikat - közölte tegnap Szabó Iván pénzügyminiszter azon a sajtótájékoztatón, amelyen azt is bejelentették, hogy a Gépipari Tudományos Egyesület Piacától a profitig ’93 címmel Hajdúszoboszlón október 12—15. között nemzetközi konferenciát rendez.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy a jelenlegi átmeneti időszakban az államnak igen jelentős feladatai vannak az innováció, a tudományos munka gerjesztése területén. Fejlett piacgazdaságban az alapkutatások, valamint a kutatás és fejlesztés (K+F) aránya egy a hathoz, míg nálunk az idén egy az egyhez, ám ez is javulást mutat az előző évekhez képest.
A kormányzat felismerte, hogy ebben az időszakban az államnak fokozott segítséget kell nyújtania a termelő szférának. Ezért a vállalatokat tehermentesíti a központi K+F-befizetésektől, így 1994-ben körülbelül az ideivel azonos összeggel az állami költségvetés terhére a K+F-tevékenység finanszírozásának feltételeit megteremti.
(Folytatás a 9. oldalon)
A kormány nem tud több pénzt adni
Megtartják a gazdatüntetést
(Munkatársunktól)
Az 50 forintos kenyérben csak 8 forint a búza ára! Erre a közgazdasági talányra is fölhívja a figyelmet egy tábla a jövő keddi gazdatüntetésen. A budapesti Kossuth térre szervezett nagygyűlésről tegnap a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének székházában tájékoztatták a sajtót.
A kormányzat képviselőivel folyatott tárgyalásokon „koncepcionális” változást nem sikerült elérni, pénzügyileg pedig csak „csöppnyi adakozásra” mutat hajlandóságot az illetékes tárca. Ezért szükséges a tüntetés - magyarázta Nagy Tamás, az agrár érdekegyeztető fórum soros elnöke, a MOSZ társelnöke.
(Folytatás a 9. oldalon)
Békési kontra Szabó
Miért nem tárgyalnak a képviselők a 28 MIG-ről?
(Munkatársunktól) Magyarország a korábban kiszállított és ki nem fizetett árukért cserébe MÍG vadászgépeket vásárol, nyolcszázmillió dollár értékben. De ez az ösz-szeg nem szerepel a költségvetési tervezetben, amely Békési László szocialista képviselő szerint törvénysértő, míg Szabó Iván pénzügyminiszter szerint ez ráér addig, amíg nem
érkeznek meg Magyarországra a vadászgépek.
Ezzel a témával már az 1993-as költségvetés módosításakor foglalkoznia kellett volna a kormánynak, hiszen akkoriban kötötte meg a szerződést az orosz és a magyar kormány - mondta el lapunk kérdésére Békési László, a költségvetési bizottság alelnöke. Vagyis 800 millió dollár-
nak megfelelő, mintegy 72 milliárd forinttal fel kellett volna emelni az államadósságot, ugyanennyivel növelni kellett volna a Honvédelmi Minisztérium kiadásait is. Ez akkor nem történt meg, és azóta a kormányzat benyújtotta az 1994-re szóló költségvetési javaslatát is, amelyben szintén nem szerepel a MIG-ek vételára.
(Folytatás a 9. oldalon)
Iskolai akció
Ingyentej a fővárosban
(Munkatársunktól)
Az idén októbertől kétszáz-millió forintot ad a Soros Alapítvány, 70 milliót a Fővárosi Önkormányzat az összes budapesti iskolának. Ezzel az összeggel gazdálkodva az intézmények maguk dönthetik el, a szülők megkérdezése után, ingyentejet, -kakaót és -péksüteményt vesznek ebből a gyerekeknek, vagy csökkentik az iskolai étkezés díját, esetleg emelt gyümölcs- és húsadagot kapnak a rászoruló nebulók.
(Folytatás a 4. oldalon)
:~m	. Litáumtjaáa lr-HhH ti Abii-giurei