﻿A „különleges" zsaruk nem Rambo-utánzatok...
UC IVG
15. oldalon
Eladják a Halászbástyát?
|Az olcsó feketemunkás aranyat ér
14. oldal
Magw Nemzet
Interjú
Kosa Ferenccel
7. oldal
Milovan Gyilasz önéletrajzi esszéje
Ára: 25 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZOMBAT, 1993. szeptember 11., LVT.' évfolyam, 212. szám
A szélsőségesek Arafat és Rabin fejét követelik
Intézkedések az exportcsökkenés megállítására
EK-segítség
Harminchárom ország 1047 kiállítójának részvételével tegnap a kőbányai vásárvárosban megnyílt a 97. Budapesti Nemzetközi Vásár. Ünnepélyes megnyitóbeszédét követően Kádár Béla külgazdasági miniszter megtekintette a portékáit bemutató vállalkozókat is. További vásári információink all. oldalon
MTI-fotó - Kerekes Tamás
______J
Történelmi aláírás Tuniszban és Jeruzsálemben
Hiányos adatok, új koncepció
Derűs
idegenforgalmi
panoráma
(Munkatársunktól)
„Fantasztikusan jól alakulnak a turizmus ügyei” - jelentette ki Téglássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője, értékelve az idegen-forgalom idei eseményeit és a nyári szezon eredményeit. Optimizmusát, mint a héten megtartott szűk körű sajtóbeszélgetésen kiderült, a KSH és a Magyar Nemzeti Bank meglehetősen hiányos adataira és a kormány által a közelmúltban elfogadott idegenforgalmi koncepcióra alapozza.
(Folytatás all. oldalon)
kórházaknak
Harmincmillió forintot bocsátott az EGK az Orvosok a világért elnevezésű karitatív egyesület magyországi (és franciaországi) szervezetének rendelkezésére. Az összeget azon kórházak támogatására fordítják, amelyekben a volt Jugoszláviából származó menekülteket ápolnak. Ezeket az egészségügyi intézményeket ugyan a Menekültügyi Hivatal és a Népjóléti Minisztérium is támogatja, ám ezek a források együttesen sem fedezik a kórházak költségeit. Évente több mint félezer, betegbiztosítással nem rendelkező, többségében bosnyák menekültet ápolnak hazai kórházakban.
(-«)
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
„Történelmi pillanat ez, s remélem, véget vet a százéves vérengzésnek palesztinok és zsidók, palesztinok és Izrael között." Jichak Rabin ezekkel a szavakkal írta alá azt a Jasszer Arafatnak szóló levelet, amelyben kötelezte magát: elismerik a Palesztin Fel-szabadítási Szervezetet -amint előzőleg megkapta ugyanerről a PFSZ vezetőjének tuniszi üzenetét. Arafat az Izrael államiságát deklaráló szöveget Algéria fővárosában már csütörtökön éjjel aláírta, s a dokumentumot a felek közötti titkos tárgyalások fő szervezője, a norvég külügyminiszter, Johan Jörgen Holst vitte magával Jeruzsálembe.
Nagy lépés ez egy hosszú úton, tette hozzá Rabin, aki a kölcsönös elismerést bibliai idézettel méltatta, miszerint a tejjel, mézzel folyó Kánaánt mindannyian megtalálhatják az ősi földön. A zsidó állam létének és a PFSZ szervezeti-ségének az elismerése lehetővé teszi, hogy a két fél jogszerűen aláírja a béketerveze-tet.
(Folytatás a 2. oldalon)
Határon túli magyarok a kormányfőnél
Részvételi igény a Balladur-tervben
(Munkatársunktól)
A Balladur-terv minden eddiginél nagyobb esélyt kínál a határon túli magyar közösségek megoldatlan problémáinak kezelésére. A magyar kormány és a határon túl élő magyarok is így ítélik meg a francia kormányfő elgondolását, amellyel immár az Európai Közösség is azonosul, s amely egyfajta menetrendet vázol fel a kontinens stabilizálására, így a kisebbségi gondok felszámolására is. Ezt Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője közölte azon a sajtóértekezleten, amelyen Antall József miniszterelnök és a legnagyobb határon
túli magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőinek pénteki találkozójáról tájékoztatták az újságírókat.
Ezen többen - például Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés politikai mozgalom elnöke - is hangoztatták, hogy nem a magyar kormány „rendelte” őket Budapestre, hanem saját elhatározásból jöttek, mert egymástól függetlenül valamennyien észrevették, hogy a Balladur-terv nem tér ki a kisebbségek érdemi részvételére a megvalósítás során, holott az felbecsülhetetlen stabilizációs hatással járna.
(Folytatás a 3. oldalon)
A gazdasági egyensúly megőrzése a legfőbb cél
Lemondott az ukrán kormány
UNGVÁR - Leonyid Kucsma kormányfő csütörtöki lemondását követően pénteken lemondtak az ukrán kormány miniszterelnök-helyettesei is, s a vezetők nélkül maradt kabinet alighanem a hét végén nyújtja be lemondását. Kucsma egyébként többek között a parlament elé terjesztett gazdasági válságkezelő program negatív fogadtatásával, a kormány körül szított ellenséges hangulattal és a nem szűnő támadásokkal, korábbi jogkörének korlátozásával indokolta elhatározását.
Miután májusban a parlament megvonta a kormánytól a teljhatalmat, a testület egyszerűen alkalmatlanná vált a gazdaság operatív irányítására, egyelőre ugyanis hiányoznak azok a törvények, amelyek a népgazdaság válságjelenségeinek a kezelését lehetővé tennék. De a gazdaság gyökeres reformjára addig nem is lehet számítani, szögezte le a kormányfő, amíg a politikai rendszer gyökeres reformja meg nem történik.
Az elnöki sajtóközpont közleménye szerint Kravcsuk elnök pénteken arra kérte Kucsmát, hogy amíg a parlament nem foglal állást a kérdésben, addig lássa el feladatát.
(Folytatás a 3. oldalon)
Programozott műtétek maradnak el
Kimerülőben az ország vértartaléka
(Munkatársunktól)
Nincs tragikus vérhiány, sürgős beavatkozás sehol sem maradt el, de előfordulhat, hogy programozott műtéteket elhalasztanak - jelentette be Fehér Miklós, a Népjóléti Minisztérium egészségpolitikai főosztályvezetője, cáfolva Szabó Jánosnak, az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet igazgatóhelyettesének nyilatkozatát. A pénteki rögtönzött sajtótájékoztatón elmondták: országosan hat-hét ezer egységnyi tartalékra van szükség ahhoz, hogy ne legyenek fennakadások. Jelenleg azonban csak 5500 egységgel rendelkeznek, s ez a mennyiség a hét végén várhatóan tovább csökken. A helyzetet súlyosbítja, hogy nem csupán a fővárosi tartalékok kezdenek kimerülni, hanem - most először - vidéken sincs elegendő vér. (Folytatás a 6. oldalon)
(Munkatársunktól)
A kabinet megtárgyalta az idei gazdasági folyamatok alakulását és a jövő évi gazdaság-politikai célokat - hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón. Kádár Béla külgazdasági miniszter beszámolója szerint az elsődleges idei feladat az exportcsökkenés megállítása és az infláció csökkenő mértékének megtartása. Az idei év első hét hónapjában erőteljesen visszaesett az export, így a
folyó fizetési mérleg passzívuma az év végén másfél-kétmilliárd dollár körül alakulhat, a működőtőke beáramlása azonban továbbra is számottevő, így a külső egyensúly megtarthatónak látszik. A hazai fogyasztás mértéke az idén valószínűleg még egy-két százalékkal csökken, és a lakosság a tavalyinál kevesebbet takarít meg. Az ipari termelés az első félévben emelkedett. A GDP legfeljebb a tavalyi szin-
tet éri el vagy kismértékben alatta marad, míg jövőre 0-3 százalékos növekedés prognosztizálható. A költségvetés hiánya júliusban 138 milliárd forint volt, melynek oka továbbra is a bevételek elmaradása. A deficitet a lakosság megtakarításai és a külföldi források finanszírozták. Az infláció az áfa-kulcsok emelése miatt éves szinten 21-23 százalék lehet.
(Folytatás az 5. oldalon)
Bűnügyek a fővárosban
Nincs betétmozgás a bankbotrány miatt
(Munkatársunktól)
Nem volt betétmozgás a bankszférában Szabó Iván pénzügyminiszter szerdai nyilatkozatát követően. Erdélyi Zsigmond Gábor, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. el-
nöke lapunk kérdésére elmondta: úgy tűnik, a nagyközönség rájött arra, hogy az ügy nagyságrendjét rosszul fogalmazták meg. Erdélyi Zsigmond Gábor nagyon reméli, hogy a bankprivatizációkra nem lesznek ha-
Ferter János rajza
tással a történtek, nemcsak azért, mert az MKB is privatizáció előtt áll, hanem azért is, mert milliárdos nagyságrendű üzletekről van szó, dollárban számolva.
(Folytatás a 11. oldalon)
Előnyszerzés - hivatalban
Lehet-e
az alpolgármesternőnek nagyobb lakása?
(Munkatársunktól)
Korai megjósolni, a választások előszele-e a szolnoki városatyák közéleti magánügyeinek felhánytorgatása, avagy a sajtó örök érvényű feladatát teljesíti. Jász-Nagy-kun-Szolnok megye helyi (tő-ke)érdekeltségű napilapja, a Jászkun Krónika mindenesetre rövid időn belül másodszor veselkedik neki az önkormányzat tagjai és vezetői magán- és közemberi mivoltukban elkövetett előnyszerzései, helyzetkihasználásai elemzésének. Juthattak-e előnyökhöz, és ha igen, milyenekhez a szolnoki önkormányzat alpolgármesterei, képviselői megbízásuk ideje alatt? - teszi föl a kérdést a lap. S a polgármester, Várhegyi Attila válaszol: juthattak is, s bizonyára jutottak is ilyen-olyan előnyökhöz azok, akik - talán olykor maguk lévén a döntnökök - hamarabb jutottak ilyen-olyan információkhoz.
(Folytatás a 6. oldalon)
BNV — jövő vasárnapig
Ha valaki mostanában a Keletiben nyugati vendeget várt, s a menetrendszerű késésekkel meghosszabbított időben megpróbálta beleélni magát abba, hogy az érkező miként áll át a müncheni vagy düsseldorfi miliőből a mienkbe, kissé elkeseredhetett. A kopott és gyanús tisztaságú pályaudvar, benne az életüket láthatóan céltalanul vesztegető kétes egzisztenciákkal, olyan távoli az ő fényes padozatú, csupa csillogás világuktól, hogy óhatatlanul felvetődik: nem itt, Európának e részén, s nem éppen mostanában alakul-e ki az a választóvonal, amely majd évtizedekre ismét két részre osztja kontinensünket? A gazdag és felfelé ívelőkére és a szegényülő, avagy mondhatnánk, balkanizáló-dó másikra, amelyhez esetleg mi is tartozni fogunk?
Keleti
Nem csak a pillanatnyi rossz érzés sugallja ezt, mert nyugati elemzők is vissza-visszatérnek oda, hogy nem irreális-e egységes Európában gondolkodni, s akárcsak órákat is szentelni annak, miként zárkóztathatnák föl az újabb jelentkezőket, mondjuk az úgynevezett visegrádi hármakat, illetve négyeket. (Egyáltalán, talán éppen valahol az osztrák és cseh halárnál alakul majd ki a törésvonal, s Szlovákiától délre már mindent „Balkánnak” tekintenek.) A kedvezőtlen jósolgatások a jugoszláv példázatból olvassák ki a bús jövőt, elkerülhetetlennek ítélve, hogy e tájon is kiéleződjenek a kisebbségi és faji ellentétek. Szerintük megnő a külső összecsapások veszélye, s végletekig polarizálódhatnak a belső erők is, aminek
következtében politikai válságokból politikai válságokba sodródhatnak kivétel nélkül valamennyien. A meg nem értés bizonytalan és gyenge kormányzáshoz vezet, az meg gazdasági kátyúba taszítja vagy ott rekeszti ezeket a reménytelen ,feleli” országokat.
Intésnek szánják ezen elemzéseiket a jobb körülmények között élő nyugatiak, bár megjegyzik, csodával lenne egyenértékű, ha a „marakodásra hajlók” megfogadnák a tanácsaikat, s valamely sugallatra a megértés és az összefogás szelleme telepednék rájuk. Tény, hogy nyomasztóan borúlátók a szakírók, s lehangolóak a jóslataik, ám a Keletiben várakozva igazat kell nekik adni: valóban döntési helyzetben vagyunk.
Zsigovits Edit