﻿1‘k
*1
Október vértanúi Nemeskürty István cikke a 6. oldalon
Magyar Nemzet
Ara: 25 Ft ►
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZERDA, 1993. október 6. LVI. évfolyam, 233. szám
Az áldozatok pontos száma még ismeretlen
Jelcin megkezdte győzelme politikai kiaknázását
(Tudósítónktól) MOSZKVA - A vasárnapi és hétfői összecsapások következtében legalább 127-en meghaltak és hatszázan megsebesültek - jelentette be kedden Cser-nomirgyin miniszterelnök a régiók vezetőivel folytatott megbeszélésen. Az orosz fővárosban kedd reggelre teljesen megszűntek a harcok; mielőtt éjszaka megkezdték volna a lángokban álló .fehér Ház” oltását, még majdnem száz fegyverest füstöltek ki onnan a kormánycsapatok. A helyzet normalizálódása ellenére Moszkvában megszigorították a rendkívüli állapotot és az éjszakai kijárási tilalmat. A politikai rendcsinálás első jele, hogy Borisz Jelcin leváltotta tisztéből Valentyin Sztyepankov főügyészt, és helyére azt az Alekszej Kazannyi-kot nevezte ki, aki 1989-ben emlékezetes módon átengedte Jelcin javára a szovjet legfelső tanácsi mandátumát. A moszkvai összetűzések áldozatainak számáról egyelőre nincsenek végleges és teljes mértékig megbízható adatok, az azonban bizonyosnak mondható, hogy az orosz főváros ilyen vérontást békeidőben még nemigen látott.
(Folytatás a 3. oldalon)
A „Fehér lláz”-i csata egyik áldozatát siratja hozzátartozója. Az orosz fővárosban kedd reggelre megszűntek a harcok
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
Az alapító és tulajdonos az állam Új rt. a jobb exportképességért
(Munkatársunktól)
A megváltozott gazdasági környezetben a külkereskedelem fejlesztése is új, operatív formákat igényel. Ez tette szükségessé a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Részvénytársaság életre hívását (angol rövidítéssel az ITD Hungary) -mondta el tegnap Kádár Béla, a külgazdasági tárca minisztere a szervezet alapítása alkalmából tartott sajtótájékoztatón.
(Folytatás a 9. oldalon)
Külügyi tájékoztató
Jeszenszky Géza képviseli a kormányfőt az ET-csúcson
(Munkatársunktól)
Az oroszországi helyzet és Románia Európa tanácsi tagsága volt a fő napirendi téma a szokásos keddi külügyi Szóvivői tájékoztatón. Hermán János egyúttal bejelentette: Jeszenszky Géza fogja képviselni Antall Józsefet a bécsi ET-csúcson.
Az előbbivel kapcsolatban Hermán János beszámolt arról, hogy a Külügyminisztérium államtitkára, Martonyi János hivatalába kérette Iván Aboimovot, az Orosz Föderáció budapesti
nagykövetét. A magyar kormány nevében Martonyi János a legutóbbi események kapcsán együttérzéséről biztosította az orosz kormányt, és egyidejűleg leszögezte: Magyarország támogatja az oroszországi demokratikus átalakulást és az e folyamatot megszemélyesítő Borisz Jelcin elnököt. Az események ismeretében teljesen világos az, hogy az összecsapások kirobbantásáért a másik felet terheli a felelősség, azaz a Ruckoj-Hasz-bulatov-fé\e csoportot.
(Folytatás a 3. oldalon)
A nemzet méltóságáért
Történelmünk váltakozó viharai közben más népek figyelme, a korabeli F.urőpa országainak érdeklődése vagy éppen méltala-11 akkor irányult e Kárpátoktól övezte, a Duna és Tisza termékeny völgyében ;r év óta jó vagy balsorsában létező országunk iránt, amikor kilépett med-•éből a népharag. Rákóczi-szabadságbarc, 1848-49 forradalma, az 1956-os kétségbeesett küzdelem a belső és külső elnyomók ellen... E történelmi pillanatokban győzelmi zászlót lengetett Európának ezen a táján a szél.
Egykor a nagymajtényi síkon letörött a zászló, Aradon eldördült a kivégzések sortüze, a Parlament épületébe betódullak november 4-e után u pufajká-sok. Előkerültek a fekete zászlók.
E történeti fordulók alkalmából újra meg újra emlékeznünk kell. Most ép-
l>en Aradra, az 1849-es forradalmat és szabadságot lezáró gyászakkordokra, amikor egy beethoveni szimfónia komor diszharmóniájánál elevenebb gyilkos puskatűz, a kivégzőosztagok kegyetlen megtorlása vetett véget egy nemzet forradalmi álmainuk.
A múlt kútjából vizet venni anélkül, hogy szomjúságunk csillapítása mellett ne tanuljunk, oktalanság.
Kosztolányi Dezső, játékos kedvében, egyszer összeszedte anyanyelvűnk tíz legszebben hangzó szavát. Vajon összeszedte-e valaki magyar nyelvünk tíz leghasznosabb, éppen az 1849-es október hatodikak után érvényes, a nemzet talpra állását elősegítő igéjét? Ilyesmiket: gondolkodni, összefogni, cselekedni. építeni...
A régi idők figyelmező szavai erre sarkallnak bennünket. Mint például az
utolsó európai békeév, 1938. október halodikája. Ez alkalommal a lapalapító Pethő Sándor ezt írta a Magyar Nemzet vezércikkében:	„A magyar nemzet
méltóságálioz s történelmi gondolatának megvalósításához illő magatartás csakis a nemzeti társadalom egyöntetűsége. Ez ma nem ismer pártokat, sőt e pillanatban nem ismeri el a világnézeti feszítő erőket sem, hanem csak a hazaszeretet magasztos és komor törvényét... "Lehet-e közel fél évszázad zsarnokságának el-niúllu után intőbb felhívás, mint éppen az 1938. évi?
Nincsen más lehetőség, mint rendel teremteni a gazdasági, társadalmi és szellemi romok felett együttes erővel, összefogni jövőnk érdekében. Történelmünk folyamatosságáért, európai hírünk rangjáért, a magyar nemzet méltóságáért.
Tóbiás Áron
Göncz Árpád Hollandiában
Hágából jelenti az MTI: -Háromnapos hivatalos látogatásra kedd délelőtt Hollandiába érkezett a magyar köztársasági elnök. Göncz Árpádot, hitvesét és a kíséretéhez tartozó személyiségeket a hágai Noordeinde palota előtt Beatrix holland királynő üdvözölte. A fogadási ceremónia után Göncz Árpád a hágai parlament épületében Ruud Lubbers miniszterelnökkel kezdett megbeszélést. Az eszmecserét azon az ebéden is folytatták, amelyet a holland kormányfő és felesége adott a magyar elnök és hitvese tiszteletére.
(Folytatás a 2. oldalon)
Elrabolta-e a műsorújságot Csúcs László?
Mostanában sokat foglalkoznak Csúcs Lászlónak, a Magyar Rádió elnöki jogkörrel megbízott alelnökének a személyével és munkásságával a különböző fórumokon. Nyilatkozatában az alelnök lapunk 11. oldalán közzéteszi nézeteit a meg nem alkotott médiatörvényről; szerinte a parlament nem teljesítette alkotmányos kötelességét. Kifejti továbbá, hogy mit tart az ellenzékként működő Frászról, a Független Rádiós Szakszervezet csoportjáról, valamint a csöndben és tisztességgel dolgozó kétezer rádiósról. Beszámol azokról az akcióiról is, amelyek a Magyar Rádiót kedvező gazdasági helyzetbe hozták, majd fölháborodik azon, hogy az 1994-es költségvetési előterjesztésben nem szerepel a rádió és a televízió támogatása, s hogy e támogatás helyett drasztikus előfi-zetésidíj-emelést terveznek. Választ kapunk arra is, elrabolta-e az alelnök a műsorújságot, és hogy mi lesz a sorsa a 168 óra című, nyomtatásban megjelenő hetilapnak.
Perselypénz helyett jövedelemadót?
Változatok az egyházak támogatására
(Munkatársunktól)
Az egyházak támogatása jövőre is várhatóan leginkább a költségvetésből történik, a személyi jövedelemadóra épülő finanszírozási módszer bevezetését egyelőre .jegelték” - tudta meg lapunk Becker Pál pénzügyminisztériumi államtitkártól.
A jövő évi költségvetés tervezete szerint az egyházak támogatása hárommiÜiárd 760 millió forint lesz, ennek felekezetek szerinti megoszlásáról a parlament dönt az egyházak egymás közti megállapodása alapján. Az egyházak az idei mértékkel nagyjából azonos alaptámogatást kapnak jövőre is, emellett a Pénzügyminisztérium az infláció okán nem, a feladatbővülés miatt viszont hajlandó pluszforrásokat biztosítani. Az említett összegen felül az egyházi alapintézményekre -felújításokra, beruházásokra -egymilliárd 950 millió jutna, míg a ’94-es költségvetés Miniszterelnökség című fejezete négymilliárdot szán volt egyházi ingatlanok visszaadása miatt az önkormányzatok - illetve ahol a visszaadás nem lehetséges, az egyházak - kárpótlására. (Folytatás az 5. oldalon)
Megkezdődött a rendőrségi törvény parlamenti vitája
Miniszteri felelősséget - túlhatalom nélkül
(Munkatársunktól)
Mintegy háromévi előkészítés után tegnap a parlament megkezdte a rendőrségi törvényjavaslat általános vitáját. Boross Péter belügyminiszter expozéjában a törvény késedelmét más jogalkotási feladatokkal magyarázta.
A törvény célját megfogalmazva rámutatott: közbiztonságot, lakható országot, jó rendőrséget vár az állampolgár az új törvénytől. Boross Péter részletesen foglalkozott a bűnözés helyzetével, megállapítva, hogy a közvádas bűncselekmények az utóbbi öt évben ugrásszerűen emelkedett, és immár megközelíti az évi 450 ezret. Aggasztóan magas a vagyon elleni bűncselekmények száma, gyakoribb lett a közrend elleni támadás, a bűnelkövetési módban az erőszakos elkövetés, terjed a lőfegyverrel való visszaélés, a motorizált bűnelkövetés, és erősödött a szervezett bűnözés. Ugyanakkor a 100 ezer lakosra vetített mutatók európai összehasonlításban
kiállják a próbát, mindazonáltal a helyzet nem megnyugtató, a lakosság nem érzi biztonságban magát. A belügyminiszter érveléséből egyenesen következett az erős és centralizált rendőség kiépítésének igénye.
Boross Péter megemlítette, hogy törvényes előírások rögzítik a titkos információgyűjtés szabályait is, az engedélyezést illetően a törvényjavaslat bírósági, illetve ügyészi hatáskört említ, ám Boross Péter az utóbbi mellett tette le a kormány voksát. Szólt a korrupció kérdéséről is, arra intett: ne általánosságban beszéljenek erről, az indokolt esetekben szülessen feljelentés.
A vezérszónokok sorában az első Sóvágó László (MDF) volt, aki az alkotmány után egyik legfontosabb törvényjavaslatnak nevezte a tervezetet. Wekler Ferenc, a szabaddemokraták vezérszónoka felszólalása elején vitába szállt Boross Péter néhány megállapításával. Például utalt arra: ha az állampolgárok nem érzik biztonságban magukat, azért a bel-ügy a felelős. Az öncélú erős
rendőrség gondolatát vakvágánynak minősítette, rámutatva: inkább a hatékonyabb rendőrség irányába kellene elmozdulni. Az SZDSZ képviselője nem féltette a rendőrséget a helyi befolyástól, pontosabban úgy vélte: a rendőrségnek együtt kell működnie a helyi szervekkel.
A kisgazda harminchatok részéről Böröcz István úgy vélte, hogy a rendőrségi törvény szilárd alapja lehet a közbiztonságnak. A képviselő polgárbarát rendőrség gondolata mellett tette le voksát, és szólt a rendőrség súlyos egzisztenciális gondjairól is. Schijfer János (MSZP) felszólalásában a garanciákra helyezte a hangsúlyt. A miniszter rendőrségi irányító szerepéről szólva úgy vélte: erre már napjainkban is van lehetőség, és ennek bizonyítékát látta a televízió vezetőivel szemben kezdeményezett büntetőügyben is.
A Fidesz álláspontját összefoglalva Deutsch Tamás a törvény egyik célját a polgári közbátorság erősítésében határozta meg.
(Folytatás az 5. oldalon)
A kereskedőké a haszon?
Emelkedő kenyérárak
(Munkatársunktól)
E hét elején a Fővárosi Sütőipari Vállalat nyolc-tíz százalékkal emelte egyes sütőipari termékek termelői árát. Ennek következtében a legnagyobb
sütőipari vállalat termékeit forgalmazó üzletekben is emelkedett a kenyér ára - informálta lapunkat Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója.
(Folytatás a 9. oldalon)
Két és fél millió szavazóról van szó
A nyugdíjasok képviselői pártlistákon
(Munkatársunktól) „Vallják-e, hogy minden idős embernek joga van megszokott életvitele folytatásához? Milyen szociál- és lakás-politikai valamint egészség-ügyi lépéseket tennének az elkövetkező két-három évben? Álláspontjuk szerint mennyire vonulhat ki az állam a nyugdíjrendszerből?” - ilyen és ehhez hasonló kérdéseket küldött a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége tizenhat pártnak.
A szövetség elnöke, Ble-yer Jenő lapunknak elmondta, összesen hatszáz egyesületük és klubjuk működik az országban, 249700 tagjuk politikai nézetei a szélsőbaltól a szélsőjobboldalig terjednek.
- Mi pártoktól függetlenül foglalkozunk az idősek problémáival, s azért fordultunk kérdéseinkkel tizenhat párthoz, mert meg akarjuk ismerni véleményüket a nyugdíjasok gondjairól. Valamit nekünk is kell mondanunk a beérkezett válaszok és programok alapján tagjainknak, milyen pártokra adják voksukat a választáskor - jelentette ki Bleyer.
(Folytatás a 4. oldalon)
Lényegi változtatások a tb költségvetési tervezetén
Szigorítják a táppénzszabályokat
Az alapelvek változatlanul hagyása mellett módosításokat kezdeményez a táppénzrendszerben a társadalombiztosítás Egészségbiztosítási önkormányzatának elnöksége. Az ezzel kapcsolatos hétfői döntésekről kedden tájékoztatta az újságírókat Sándor László. Az önkormányzat elnöke elmondta: a
testület táppénzzel összefüggő döntéseit elsősorban az alap pénzügyi helyzete indokolja. Ebben az esztendőben ugyanis ismét meghaladja majd az előirányzatot a táp-pénzkiadás: a tervezett 18,9 milliárd forint helyett várhatóan 34 milliárdot kénytelen táppénzre költeni a tb. Az ön-kormányzat feltett szándéka
ugyanakkor, hogy jövőre tartható legyen a költségvetés tervezetében szereplő 34,1 milliárdos összeg. Erre viszont csak akkor van esély, ha az önkormányzat lépéseket tesz a táppénzes állomány, így a táppénzkiadások csökkentése érdekében - mutatott rá Sándor László.
(Folytatás a 4. oldalon)