﻿Már gyermekkorban tanuljuk a szegénységet 7. óidat
Hasvar Nwnzrí
mellékletünkben
Patikaprivatizáció a finis küszöbén „Élménybeszámoló” la magyar ipar háza tájáról
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
HÉTFŐ, 1993. október 11. LVI. évfolyam, 237.
A részeredmények alapján szocialista győzelem
Parlamenti választások Görögországban
Az első részeredmények szerint baloldali választási győzelem született vasárnap Görögországban az előrehozott parlamenti választásokon. Az Andreasz Papandreu vezette Pánhellén Szocialista Mozgalom, a PASZOK a szavazatok csaknem 10 százalékának összeszámlálása után, hivatalos közlés szerint a vok-sok 45,8 százalékára tett szert, míg a jelenlegi kormányfő, Konsztantin Mieotakisz Új Demokrácia pártja 44,7 százalékot kapott.
A választások rendbontás nélkül zajlottak le. Az ANA athéni hírügynökség szerint az ország egyetlen részéből sem jelentettek incidenseket.
A PASZOK vezető politikusai első nyilatkozataikban annak a reményüknek adtak hangot, hogy pártjuk a 300 tagú törvényhozásban jelentős parlamenti többséget szerez.
A választásokat nagyarányú részvétel jellemezte.
Az első részeredmények mar a PASZOK győzelmét jelezték. Andreasz Papandreu, a mozgalom elnöke híveit köszönti a szavazás után
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
Bingószalon a templom helyén
Az evangélikusok hét
gimnáziumot
(Munkatásunktól)
A nagyobb magyarországi fclckczctck közül talán az evangélikusoknál zajlanak legsimábban az ingatlanvisszaadási ügyek. Az evangélikus egyház eredetileg 511 volt ingatlanára jelentett be igényt, ez a tulajdonjogi és földnyilvántartási kérdések tisztázása után 451-re csökkent, s ebből 224 ügyben vagy folyamatban van, vagy megszületett a megállapodás. A törvény tíz évig ad lehetőséget az egyházak volt ingatlanjainak visszaadására vagy kárpótlására, így két év alatt az ügyek felének rende-
visszakaptak
zése igen jó aránynak mondható.
Veperdi Zoltán, a Magyar-országi Evangélikus Egyház országos irodájának osztályvezetője szerint ez a jó előkészítésnek, illetve államigazgatási gyakorlattal rendelkező szakértők foglalkoztatásának köszönhető. Hatvannégy ingatlan már telekkönyvileg is visszakerült az egyház tulajdonába, vitát a Deák téri iskolán kívül csak a Kurityánban az elidegenítési tilalom után eladott tanítólak s Ágfalván az önkormányzat által visszatartott két-tantermes iskola esete kavart.
(Folytatás az 5. oldal)
Láthatatlan jövedelmek: évi ötszázmilliárd
Érdemes felkészülni a karvalytőkére
(Munkatásunktól)
A második-harmadik, ma inkább rejtett gazdaságnak nevezett szféra évi forgalma ma Magyarországon meghaladja az ötszázötvenmilliárd forintot - ez derül ki dr. Ékes Ildikó, a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének tudományos osztályvezetője kutatásaiból. Évek óta vizsgálja a gazdaságnak ezt a területét, amellyel - mint az idézett adat is mutatja - már régóta nem lehet nem számolni.
A kutató egy évvel ezelőtt kérdezett meg kétezer családot kiadásai felől. Azt tudakolta, mennyit költenek borravalóra,
hálapénzre, mennyi számla nélküli szolgáltatást vesznek igénybe, milyen gyakran fordulnak meg a fekete- és a szürkepiacokon, észrevették-e, hogy valaki vásárlásaik során becsapta őket, vagyis keresett rajtuk és így jutott láthatatlan jövedelemhez, és így tovább. Megkísérelte felmérni azt is, mennyit adnak ki a megkérdezettek szakképesítést nem igénylő vagy éppenséggel csak magas kvalifikációval végezhető szolgáltatásokra, mint amilyen például a takarítás, vagy - a sor másik végén -mondjuk a nyelvoktatás.
(Folytatás a 9. oldalon)
Behatárolt
kisebbségvédelem
Látványos döntéseket senki sem remélt az Európa Tanács hét végi csúcstalálkozójától, hiszen ennek az első alkalommal összeülő magas szintű fórumnak nem is ez volt u küldetése. Legfeljebb annyit tehetett, hogy tisztákban felvázolja, milyen alapvető gondok foglalkoztatják ma Európa országait.
Ebből a szempontból pedig a bécsi konferencia betöltötte hivatását, hiszen egyértelművé vált, hogy az európai intézményrendszerek válsága s a szélsőjobboldali tendenciák erősödése egyként aggasztja mind a harminckét tagállamot. Tisztában vannak továbbá azzal, hogy a kisebbségi jogok rendezetlensége ugyancsak földrészünk egyik legagguszlóbb problémája, ám ezen kérdés megközelítésében már két eltérő irányzat volt kitapintható. Elgondolkod-
tató módon a nyugat-európai integráció felé elszántan törekvő Csehország elnöke vállalta fel azon szemléletmód tolmácsolását, amely szerint a kisebbségi kérdés előtérbe kerülése maga váll feszültségkellővé, s nem kollektív jogaikról kellene tárgyalni, hanem az emberi jogokat (amelybe beletartozik az egyén minden értelmű másságának a tiszteletben tartása is) szükséges az eddiginél is következetesebben érvényesíteni.
Elsősorban Németország, de a házigazda Ausztria ugyanakkor azon az állásponton volt, amely a magyar megközelítéshez közel áll: ennél többre van szükség, az egyén mellett védeni kell a kisebbségi lét identitását és kulturális örökségét is. A bécsi dokumentumokban egy olyan kompromisszum tükröződik, amely végül is óvatos
formában jóváhagyja ezt az általános igényt, ám amink konkrét megfogalmazását, nem beszélve a gyakorlati leendőkről, egy későbbi időpontra napolja el. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kisebbségek védelmét a területi integritás és a nemzeti szuverenitás keretei között kell megvalósítani.
Mindebből a magyar diplomáciára az a feladat hárul, hogy sérelmeink ismétlődő számbavétele helyett mielőbb megteremtsük az előfeltételeit a később megfogalmazódó normák gyakorlati megvalósíthatóságának. Mindenekelőtt olyan kétoldalú szerződésekkel, amelyek végképp elejét vehetik a sanda gyanúnak, hogy a nemzetiségi problémák fel-emlegetése a kialakult európai rend felborítását készítené elő.
Lainbcrt Gábor
Használt gumiabroncsok
Szigorítani kellene a behozatalt
(M unkatársunktól)
Egyre gyakoribb jelenség, hogy illegális lerakóhelyeken, utak mellett, erdőkben hatalmas hegyekben állnak az elhasznált autógumik. Mivel nem bomlanak el, mind több helyen csúfítják, szennyezik a környezetet. Erről a jelenségről, valamint a gumik behozatalának rendezetlenségéről kíván a közeljövőben interpellálni a parlamentben Freund Tamás országgyűlési képviselő.
A képviselő hangsúlyozta: nem a még jó állapotban lévő, elfogadható minőségű abroncsok behozatala ellen van, hanem a mai gyakorlatot érzi tarthatatlannak. A jelenlegi vámszabályok szerint ugyanis tíz darab használt gumi hozható be egyszerre személyenként, térítésmentesen. Egy négytagú család akár negyven gumit is „feltankolhat” egyszerre, s e gumikat gyakran a kinti kereskedőktől ingyen kapják, sőt néha még fizetnek is azért, hogy a magyarok elhozzák tőlük.
(Folytatás a 5. oldalon)
Közgyűlési jóváhagyás
Magyar előterjesztés a NATO-csúcsra
„Közelebb a kívánatos állapothoz”
Bécsi
dokumentumok
(Munkatársunktól)
BÉCS - Ha szerény elvárásokkal érkezik valaki egy konferenciára, soha nem csalódik -értékelte Jeszenszky Géza külügyminiszter a kétnapos bécsi, Európa tanácsi csúcstalálkozó eredményeit. A magyar küldöttség vezetője szerint Budapest tisztában volt azzal, hogy nem támaszthat messzemenő elvárásokat, mivel Bécsben nem születik meg az emberjogi konvenciót kiegészítő jegyzőkönyv a kisebbségi jogokról.
(Folytatás a 3. oldalon)
A teljes jogú NATO-tagság kritériumainak megjelölését, valamint a majdani tagságig elvezető, időben is belátható folyamat megindítását, így már megelőzőleg is egyfajta társult viszony megteremtését kéri egyebek között az a határozati javaslat, amelyet magyar beterjesztésre - Wachsler Tamás fi-deszes képviselő kezdeményezéseként - a hét végén fogadott el az Észak-atlanti Közgyűlés védelmi és biztonsági bizottsága Koppenhágában.
Az eredetileg a NATO-tag-
országok parlamenti képviselőiből álló közgyűlés munkájában Magyarország társult delegációként 1990 óta vesz részt, de a testület történetében most először került arra sor, hogy egy kelet-európai képviselő előterjesztése alapján tárgyaljon és fogadjon el valamely bizottság határozati javaslatot.
A „Határozat a NATO-csúcsról és a szövetség kiszélesítéséről” címmel megszavazott dokumentum felhívást intézett a tagállamokhoz.
(Folytatás a 3. oldalon)
Számvevőszéki értékelés a törvényjavaslatról
Több lesz az adósságszolgálat, mint a költségvetési hiány
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat több pontjában is ellentmond az államháztartásról szóló törvénynek, és nincs összhangban a jegy-banktörvénnyel sem. A egyik legnagyobb gond, hogy az államháztartási törvény előírásai ellenére nem csatolták hozzá az állam vagyonát bemutató mérleget. így a mai napig nem tudni, mennyi az állam tényleges vagyona. Minderről Nyi-kos László, az Állami Számvevőszék alelnöke tájékoztatta az MTI-t a jövő évre szóló költségvetési törvényjavaslatot elemezve.
Az alelnök szerint további hiányossága a költségvetési törvényjavaslatnak, hogy ahhoz a pénzügyi kormányzat
nem csatolta az államadósság helyzetéről, az állami kötelezettségvállalások - köztük a garanciavállalások - jövőbeni hatásáról szóló információkat. Az államháztartás adósság-szolgálata jövőre már több lesz, mint a költségvetési hiány tervezett mértéke. 1994-ben az adósságszolgálat 289 milliárd forintra rúg majd, a költségvetési hiány mértékét ezzel szemben 250 milliárd forintra tervezték. Az adósságszolgálaton belül a kamatteher dominál. Fontos lenne az alelnök szerint, hogy bemutassák a képviselőknek: a költségvetési hiány finanszírozására tervezett állami értékpapír-kibocsátások, más típusú állami kötelezettségvállalások mekkora összegekkel
terhelik a központi költségvetést a következő években. E számítások bemutatását az Állami Számvevőszék tavaly is kérte a pénzügyi kormányzattól, azonban az elemzést mind ez idáig „elfelejtették” bemutatni a törvényelőkészítők. A benyújtott költségvetési javaslat nincs összhangban a hatályos jegybanktörvénnyel. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény ugyanis felső korlátot szab a költségvetés bevételi főösszegéhez viszonyítva arra vonatkozóan, mekkora lehet a jegybank tárcájában lévő költségvetési hitelek, illetve állampapírok növekménye az előző év utolsó napján mért" állományhoz képest.
(Folytatás a 9. oldalon)
Hadiipari tárgyalások
Rangsorolják
a versenyképes vállalatokat
(Munkatásunktól)
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium örömmel fogadta a honvédelmi bizottságnak azt a kezdeményezését, hogy novemberben kezdődjenek tárgyalások a hadiipar helyzetéről. Csak arra kell vigyázni, nehogy ennek ürügyén visszatérjen bármiféle
tervutasításos rendszer - jelentette ki Szarka István, az IKM főosztályvezetője lapunknak. Mint arról a Magyar Nemzet csütörtöki számában már hírt adtunk: az illetékes bizottság elképzelése szerint néhány hét múlva többoldalú egyeztetéssorozat kezdődne a parlamentben
a haditechnikai koncepcióról, ezen belül a hadiiparról. A pénzügyi problémákkal küszködő hadiipari jellegű vállalatok helyzetének rendezése azért vált sürgőssé, mert problémáik a Magyar Honvédség hadrafoghatóságát is veszélyeztethetik.
(Folytatás a 4. oldalon)