﻿Patthelyzet a japán-orosz szigetvitában
Jelcin Tokióban a gazdasági együttműködést hangsúlyozta
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Borisz Jelcin az orosz-japán kapcsolatok terén elért haladástól tétté függővé azt, hogy országa megvalósítja-e az 1956-ban aláírt közös nyilatkozatban foglaltakat, némileg lehűtve ezzel a japánok várakozásait. A háromnapos hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó orosz államfő az MTI jelentése szerint kedd délután a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt a szigetország újdonsült kormányfőjével, Hoszokava Morihiróval. Előzőleg a japán-orosz plenáris ülésen azt hangoztatta, hogy Moszkva tiszteletben tartja a Szovjetunió által kötött nemzetközi szerződéseket, és kapcsolatait Tokióval „a jog és az igazságosság” alapján kívánja javítani.
Hoszokava Morihiro sürgette Oroszországtól a Hokkai-dótól északra fekvő, az egykori Szovjetunió által megszállt, úgynevezett északi szigetek visszaadását. Jelcin kitérő választ adott, és a szigetvita megoldását a japán-orosz kapcsolatok egészétől tette függővé.
(Folytatás a 2. oldalon)
Borisz Jelcin Tokióban fejet hajtott az egymás mellé helyezett japán és orosz lobogó előtt. Ez a gesztus - a meglévő nézeteltérések ellenére - talán egy új viszony kezdetét jelezheti
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
Döntött az Alkotmánybíróság
Változhatnak az adósávok is
Az ’56-os bűnök egy része
Vita a költségvetésről
nem évül el
Sólyom László, az Alkotmánybíróság élnöke kedden nagyszámú érdeklődő és számos közéleti személyiség jelenlétében hirdette ki az Alkotmánybíróság határozatát az úgynevezett igazságtételi törvény ügyében. Legfőbb alkotmányvédő fórumunk alkotmányellenesnek találta a törvény első szakaszát, ugyanakkor döntésével a nemzetközi jogi értelemben vett tényleges háborús cselekmények esetében megnyitotta az utat a jogállam büntctőh^talmának utólagos érvényesítésére.
Az 1956. évi forradalom és szabadságharc során elkövetett
bűncselekményekkel kapcsolatban követendő eljárásról szóló, az Országgyűlés által 1993. február 16-án elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálatát Göncz Árpád köztársasági elnök kérte.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint nem áll ellentétben az alkotmánnyal, hogy a nemzetközi jog által háborús, illetve emberiség elleni bűn-cselekménynek minősített bűntettek nem évülnek el. A magyar állam büntető hatalmán keresztül ugyanis valójában a nemzetek közösségének büntető hatalma érvényesül.
(Folytatás az 5. oldalon)
(Munkatársunktól)
A jövő évi gazdaságpolitika két fő célja az ország külső és belső egyensúlyának fenntartása és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése - mondta Szabó Iván pénzügy-miniszter tegnap a jövő évi költségvetési törvény vitjának megkezdésekor elhangzott beszédében. A javaslat értelmében januártól jelentősen változik a személyi jövedelemadózás rendje, és végrehajtják a közalkalmazottak béremelését. Az ellenzék erősen támadta a tervezetet, így például Kuncze Gábor, az SZDSZ vezérszónoka a valóságtól elrugaszkodott-nak minősítette a javaslatot.
A költségvetés júliusi benyújtása óta sok tekintetben vál-
toztak a gazdasági körülmények - mondta expozéjában Szabó Iván. Magyarország nem vonhatja ki magát a világgazdasági recesszió hatásai alól, és többek között ezért jövőre nem várható a gazdaság fellendülése. A kormányzat azzal számol, hogy az idei 1-3 százalékos visszaesés után jövőre stagnálás várható. Továbbra is első rendű feladat lesz a egyensúly megőrzése. A külkereskedelmi mérleg hiánya az ideinél kisebb lesz, és nagyjából megfelel a külföldi tőke beáramlásának mértékével.
A kormány kitart azon szándéka mellett, hogy ameny-nyire csak lehetséges, támogassa a vállalatokat - folytatta a pénzügyminiszter.
(Folytatás az 5. oldalon)
Vidéki bankháló
A tervgazdaság döntéshozói számára nem voltak eléggé központosítottak, a szélsőjobb számára pedig nem eléggé részei a magánszférának: mind a szocialista időkben, mind a rendszerváltás után nehezen sikerült beilleszteni az intézmények közé a takarékszövetkezeteket. Azonban megfeledkezni róluk nem lehetett, mert ugyan a magyar pénzpiac öt százalékát mondhatják magukénak manapság, de kétmillió taggal rendelkeznek, és olyan kistelepülésekre viszik el az alapvető pénzintézeti szolgáltatásokat, ahol más bank számára nem éri meg fiókot fenntartani.
Ma írják alá azt a megállapodást a Földművelés-ügyi Minisztériumban, amelynek keretében tovább növekedhet a jelenleg laza szállal kapcsolódó
takarékszövetkezetek integrációja. Alihoz, hogy a szövetkezetek megfeleljenek a vidék bankja elé támasztott követelményeknek, és betöltsék azt az igen jelentős szerepet, amely ma a nyugat-európai takarékszövetkezeti mozgalmat jellemzi, központi segítségre van szükség. Az állami szerepvállalás azonban jogi bonyodalmakat vetett fel. A szövetkezetek mindenképpen szeretnék megőrizni függetlenségüket, a költségvetés viszont szeretné nyomon követni az általa befektetett pénz felhasználását. Nem véletlenül, hiszen az utóbbi időben három takarékszövetkezet jutott csődbe. Az 1800 fiókkal rendelkező mozgalom mindezt azzal indokolja, hogy egészen a közelmúltig tiltva volt számukra a vállalkozói hitele-
zés, nem szerezhettek tehát ezen a területen kellő tapasztalatot. Lemaradásukat most a külföldi les-vérszervezelekkel folytatott tapasztalatcserékkel és a Phare-program keretében szervezett tanfolyamokkal igyekeznek pótolni. A további bukásokat elkerülendő 1994-től kezdi meg működését a takarékszövetkezeti szövetség intézményvédelmi alapja, az OTIBA, amelynek válság-kezelő funkcióján kívül ellenőrzési feladata is lesz. A fejlett országokban már működnek hasonló intézmények, aminek köszönhetően a hitel- és a takarékszövetkezetek csődje ritka, mint a fehér holló. Legvégső esetben ugyanis a bajba jutott szövetkezetei beolvasztják, így a betétesek pénze nem vész el.
Czirják Imre
Csökkenő húsárak, dráguló repülés
Az áramdíjak emelése nem ér véget
November 1-től drágábban világítunk, emelkednek a villa-mosenergia-árak. A takarékos, korszerű gépekkel felszerelt háztartások talán kevésbé érzik meg a tarifamódosítást, ugyanis csak 300 kilowattóra fogyasztás felett kell többet, 7 forint 50 fillért a nappali és 1000 kilowattóra felett 3 forint 50 fillért-plusz 10 százalék áfát - az éjszakai áramért fizetni. Drágább lesz a repülés is, a Malév Rt. kezdeményezte az összes Budapestről induló légijárat díjának emelését. Hétfőtől csökkennek viszont a Budapesti Húsipari Vállalat árai, a félsertést 5 forinttal olcsóbban adják a kiskereskedőknek. Ám a fogyasztók ennek előnyeit csak akkor érezhetik, ha a kiskereskedelem nem „nyeli le” az árengedményt.
(További információk a 9. oldalon)
Hitleri hasonlat
Megdöbbenés Iliescu beszéde miatt
(Munkatársunktól)
Megdöbbenést váltott ki Budapesten Ion Iliescu legutóbbi beszéde, amelyet a Dimineata című román lap szombati számában teljes terjedelemben közölt. A beszédben Diescu a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos nézeteit fejtette ki. A magyar kormány megítélése szerint a felettébb kedvezőtlen hangnemű megnyilatkozást nehéz elhelyezni a magyar-román kapcsolatok legutóbbi eseményeinek sorában.
Ezzel a bejelentéssel kezdte keddi sajtótájékoztatóját a Külügyminisztérium szóvivője. Hermán János emlékeztetett rá, hogy a szeptember közepén Bukarestben lezajlott román-ma-
A konferencia az erdélyi magyarság fennmaradása szempontjából történelmi kötelességnek tekinti a helyben maradás parancsát, ezért állást foglal a kivándorlás ellen. Felkéri a történelmi egyházakat, kulturális, oktatóintézeteket, hogy híveiket, hallgatóikat egyértelműen a helytállás hivatására buzdítsák.
Ugyanakkor felkéri a mindenkori magyar kormányt, hogy anyagi erőit a határon túli kezdeményezések javára fordítsa, s törvény-alkotásában, kisebbségi politikájában ne bátorítsa a ki-
gyar külügyminiszteri tárgyalásokat mindkét ország politikai közvéleménye kedvezően minősítette. A helyi szervek fogadtatása egyértelműen baráti volt. A magyar kormány kedvezően fogadta azt a tényt, hogy Románia tagja lett az Európa Tanácsnak, és román hivatalos részről is kedvezően értékelték, hogy Magyarország az Európa Tanácsban lefolytatott vita, illetve a szavazás során nem gördített akadályt a román tagság elé. Ezen események fényében a magyar kormány arra következtetett, hogy a két ország fokozatosan az együttműködés, és nem a konfrontáció felé halad.
(Folytatás a 3. oldalon)
vándorolni akarókat. A Magyarországon tanuló erdélyi diákok vizsgabizonyítványa kiadásakor feltételhez kösse a tényleges hazatérést. Felkéri a népjóléti minisztert, hogy ne mozdítsa elő erdélyi magyar orvosok átigazolását. Felkéri a művelődési minisztert, hogy ne tegye lehetővé erdélyi magyar pedagógusok átvételét. Felkéri a történelmi egyházak vezetőit, hogy őrhelyüket hűtlenül elhagyó pásztorokat ne alkalmazzanak magyarországi egyházközösségek.
(Folytatás az 5. oldalon)
Október 29-én rendkívüli EK-csúcs
Zöld utat kapott Maastricht
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Az Európai Közösség országaiban általános megkönnyebbülést váltott ki a német alkotmánybíróság döntése, amellyel elutasította a maast-richti szerződés ellen panaszt tevők keresetét. Ezzel a tizen-kettek körében az utolsó akadály is elhárult az 1991 decemberében elfogadott megállapodáscsomag életbe léptetése elől, amelyre a tervek szerint november elsején kerül sor. Előzőleg, október 29-én rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a tizenkettek - immár „Maastricht szellemében”, az integrációs folyamat felgyorsítása érdekében - ami az ezredfordulóig a gazdasági és pénzügyi unió, valamint a közös kül- és biztonságpolitika megvalósítását irányozza elő.
(Folytatás a 3. oldalon)
Surján a tihanyi polgármesterügyről
Szigorú
felelősségrevonást
(Munkatársunktól)
Lapunk tegnapi számában beszámoltunk arról, hogy Rántás Vincét, Tihany polgármesterét vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt őrizetbe vették. Mivel Kántás a KDNP jelöltjeként lett polgármester, megkérdeztük Surján László pártelnököt, hogyan értékeli az ügyet.
(Folytatás az 5. oldalon)
Történelmi kötelesség a helyben maradás
Az erdélyi polgármesterek konferenciájának nyilatkozata
Azonos ügy, kétféle ítélet
Jövő márciusig befejeződik a kárpótlás
(Munkatársunktól)
Pert vesztett az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal a Bács-Kiskun Megyei Bíróság múlt heti döntése értelmében. Az ítélet jogerős. A per nyertese az Állampusztai Célgazdaság (börtön). Az ügy előzménye, hogy a Bács-Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal kárpótlási földalap kijelölésére kérte föl a hartai börtönt. Mint arról
lapunk beszámolt, Nagy Tamás Bács-Kiskun megyei országgyűlési képviselő interpellált az igazságügyi miniszterhez: törvénysértőnek tartja, hogy a kijelölt állami földtulajdon előírt mennyisége nem került fölosztásra. Első fokon a Kecskeméti Városi Bíróság az Országos Kár-rendezési Hivatal határozatát hatályon kívül helyezte, mondván, hogy a börtön nem mezőgazda-
sági termelőszövetkezet, sem pedig állami gazdaság, hiszen feladata a szabadságvesztésüket töltő elítéltek foglalkoztatása, és ennek a mezőgazdasági termelés csupán eszköze, rájuk a kárpótlási törvény nem vontkozik.
Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke a jogerős ítélet után válaszolt kérdéseinkre.
(Interjúnk a 4. oldalon)