﻿•H.

Kamarai törvény, avagy csapda a T. Ház előtt
Expofórum 1. oldal
Magyar Nemzet
Sohasem akartam leírni
jffaz „ellenforradalom’ szót
!ch&
Uü«y.
KijÓk
lati
*' ki-
<
s/jhad
sík
lyisi*
akinél
■m íré- :
r! áfUH ... P*** ,-.>bén
„cdefl
.K.nek
. mit
vCV*
tajd
.rtiak:
,/cfii**
Parlamenti vita a büdzséről
Az adók szerkezete kezd degenerálódni
- állítja Kupa Mihály
(Munkatársunktól)
Az elmaradt vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott szerdán a jövő évi költségvetés plenáris vitája. Csurka István, majd az expénzügyminiszter, Kupa Mihály mondta cl véleményét. A Magyar Igazság és Élet Párt vezérszónoka már felszólalása kezdetén jelezte: a költségvetési vitában csak afféle megfigyelőként vállalnak szerepet, mondván: nem világos, mi folyik most itt a költségvetés ürügyén, véres háború vagy paktumos násztánc azok között, akik maholnap összefognak a nagykoalícióban. Csurka egyetértett Boross Péter belügyminiszterrel: a választások időpontja a vitában az igazi tét.
„Meg lehet buktatni a kormányt, s tekintettel arra, hogy amúgy is választások előtt állunk, előre lehet hozni a választásokat” -mondotta. A napirenden szereplő törvényeket írói fordulattal az „epilógus költségvetésének” nevezte, és azt is hozzátette: az Antall-kormány által eddig beterjesztett költségvetések közül a MIÉP-nek ez a legszimpatikusabb. Ezt arra alapozta, hogy emelkedik a felsőoktatás támogatása, némileg csökken az adóteher, és az államháztartás reformja felé is nyit a kormány. Ugyanakkor hiányolta, hogy még nem fogalmazódott meg javaslatuk szintjén a családi adóztatás gondolata.
(Folytatás az 5. oldalon)
A jelenléti arányon múlik a költségvetési végszavazás?
Követeléseink bizonyára lesznek
— mondja Csurka István
(Munkatársunktól)
Az 1994. évi költségvetés megszavazása a koalíció szakítópróbája lesz, véli az ellenzék, amely nem is hagy kétséget afelől, hogy a vészesen fogyatkozó koalíciós többséget nem segíti ki a költségvetés elfogadásakor. Ez azt is jelentheti, hogy ha a törvényjavaslat nem kapja meg a szükséges szavazatmennyiséget, a választásokat előbb kell kiírni. A koalíciós, illetve az ellenzékhez nem tartozó frakciók között arra kerestük a választ, hogy elfogadják-e a költségvetést, illetőleg milyen feltételekhez kötik annak támogatását.
Csépe Béla, a Keresztény-demokrata Néppárt frakcióvezetője lapunknak elmondta: a költségvetéssel kapcsolatos egyeztetések már a pótköltségvetés tárgyalásakor megkezdődlek, hiszen azt sem lehetett elfogadni anélkül, hogy ne tekintették volna át a ’94-es folyamatokat. A KDNP vezetői akkor találkoztak Szabó Iván
pénzügyminiszterrel és Antall József miniszterelnökkel is, s vázolták követeléseiket. A gazdaságélénkítés feltételeinek megteremtését, vállalkozásbarát politikát, az infrastrukturális beruházások elősegítését, a mezőgazdaság helyzetének javítását, illetve a szociális területek kezelését említették elsősorban. „Örömmel tapasztaltuk - mondta Csépe Béla -, hogy a követelések egy része a benyújtott költségvetésben teljesült.” Véleménye szerint nem nagyon van lehetőség további kérések teljesítésére. Egyetértenek azzal, hogy a személyi jövedelemadó progresszív táblában a maximális kulcsot emelni kívánják, ők azonban további emelésre tesznek javaslatot. Foglalkoznak továbbá azzal is, hogy a többgyermekes családok helyzetét miképpen lehetne javítani. E módosító javaslatok sorsától is függ, hogy mi lesz a frakció végső döntése az ügyben. Erről, mint a frakcióvezető elmondta, még nem született konkrét álláspont a képviselőcsoportban.
Zsíros Géza, a 36-os kisgazdafrakció tagja szerint koalíciós
tárgyalásoknak feltétlenül helye lesz a költségvetés elfogadása előtt, erre azonban egyelőre csak a frakción belül készülnek. Véleménye szerint a 36-ok, illetve a kormányzat kezdeményezése ez ügyben egybeesik majd. Zsíros szerint a mezőgazdaság pozícióján javítani kell még, ám úgy látja, hogy költségvetésre feltétlenül szüksége van az országnak, s ha nemmel szavaznának, az országnak tennének rosszat. „A frakció többsége szintén így vélekedik” -mondta Zsíros, aki azonban bizonyos változtatásokat szükségesnek tart még. A mezőgazdaság pénz- és hitelpolitikai oldalát működőképessé kell tenni, a termelőknek olyan kedvezményeket kell kapniuk, amely a helyzetüket stabilizálja, meg kell teremteni a szükséges pénzügyi feltételeket a kárpótlás, illetve a föld-tulajdonba-adás felgyorsítására, s véghez kell vinni a szövetkezetek hitelkonszolidációját is. Ha ezek nem teljesülnek, Zsíros átgondolja jelenlegi álláspontját, de, mint mondta, a változást illetően optimista.
(Folytatás az 5. oldalon)
Otthonteremtés
Az új lakástörvény január elsejével az ellene fel-sorakozlalolt érvek ellenére éleibe lép. A kisémmi-zellségükról panaszkodó önkormányzatoknak a jogszabályt - vitatott pontjaival együtt - végre kell hajtaniuk. A törvény esetleges káros következményeinek kiküszöbölésére, a legkedvezőbb forgatókönyv megvalósítására egyetlen eszköz a lukók pontos tájékoztatása. A minap Erzsébetvárosban tartottak az új törvényről lakossági fórumot, amelyen szintén az derült ki, hogy a törvény bírálata helyett a megvalósításához szükséges felletolok megteremtéséhez kell erőfeszítéseket lenni. Nemesük azért, mert a lakossági igények ezt kívánják, hanem azért is, mivel az. önkormányzatok számára sínes más kiút, hu meg
akarnak szabadulni a bérlakások fenntartásának gondjuilól. Az új lakástörvény adta lehetőségek között általánossá kell tenniük és fel kell gyorsítaniuk a lakáseladás folyamatát, a tilalmi listákat felszámolva, hogy mind több ház és lakás fenntartásának terheit megoszthassák a lakókkal. „A holtpontról való kimozdulást csak egy piáéi jellegű lukásmobilizáeió kialakulásától remélhetjük, vagyis attól, hogy sokan adnak és vesznek majd lakásokat, s így számukra a legkedvezőbb vagy leginkább elviselhető terheket jelentő megoldási sikerül találniuk'' - olvasható a kerület közéleti lupjáhan. A lakások adásvételével kibővülő magánbérleti rendszerben mindenki saját pénztárcájának megfelelően választ majd, ha a kíná-
lati piac már kialakult. Amíg ez nincs meg és a kényszerű lehetőségeket kell elfogadni, sok esetben csak a bérlők szociális támogatása előzheti meg, hogy ne kerüljenek utcára. Az állam, illetve az önkormányzat a bérletek támogatásával jelentős terhet vállal feleslegesen, hiszen előfordul, hogy egyedülálló, szegény nyugdíjas éldegél méregdrága lakásban.
Az ideális helyzet aligha alakul ki egyik napról a másikra. A rövidesen életbe lépő új lakásépítési és -felújítási támogatási rendszer is csupán egy apró lépés lesz abba az irányba, hogy némileg csökkenjen százezrek otthonteremtési gondja. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben azonban u kis lépéseket is becsülni kell.
Móricz Gábor
Bukaresti válasz „Iliescu nem a magyar vezetést említette”
Mircea Geaona, a román külügyminisztérium szóvivője szerdán nyilatkozatban reagált magyar kollégájának, Ion Iliescu román államfő egyes megfogalmazásait bíráló megjegyzéseire mondván, hogy Hermán kijelentéseit „meglepetéssel vette tudomásul”. A román nyilatkozat szerint az október 3-án elhangzott Iliescu-beszédből magyar részről „pontatlanul, megcsonkítva és az összefüggésekből kiragadva" idéztek. A szóvivő újból, most már a nemzetközi sajtó nyilvánossága előtt, pontos idézetként megismételte az államfői megjegyzést, amely először a kis példányszámban megjelenő Dimineata hét végi számában látott nyilvánosságot. Geona hangsúlyozta: Iliescu elnök nem a magyar vezetést emlegette, hanem „egyes magyar politikai körök arra irányuló törekvéséről” beszélt, hogy „szervezetileg és politikailag pártolják” a más államok területén működő kisebbségi szervezetek tevékenységét.
(Folytatás a 2. oldalon)
Létrejött a lengyel kormánykoalíció
Pawlak
a miniszterelnök-jelölt
Koalícióalapító tárgyalásaik befejeztével a Demokratikus Baloldali Szövetség és a Lengyel Parasztpárt vezetői szerdán délután levelet intéztek Walesa elnökhöz. Ebben hivatalosan elő-
(MTI külföldi képszolgálat)
terjesztették Waldemar Pawlak jelölését a miniszterelnökségre, egyben tájékoztatták az államfőt arról, hogy nem javasolnak három kormányfőjelöltet. (Folytatás a 2. oldalon)
(Munkatársunktól)
A kormány igazságtételi törvényjavaslata ügyében hozott alkotmánybírósági döntés páratlan jogtörténeti jelentőségű - hangsúlyozta Balsai István igazságügy-miniszter, az Igazságügyi Minisztériumban tartott szerdai sajtótájékoztatón az Alkotmánybíróság keddi döntését értékelve. Az igazság-
AVU-döntések
Szolid
végkielégítés
(Munkatársunktól)
Az Állami Vagyonügynökség eddig két eltávozott munkatársának fizetett ki végkielégítésként 570 ezer, illetve 460 ezer forintot - közölte Pong-rácz Tibor címzetes államtitkár, az ÁVÜ igazgatótanácsának elnöke szokásos szerdai sajtótájékoztatóján. Az adatokat azért hozzák nyilvánosságra, mert szeretnék elkerülni, hogy a közvélemény az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasággal azonosítsa a vagyonügynökséget. Az ÁVÜ-höz tartozó vállalatoknál az elmúlt időszakban 126 igazgatót mentettek fel, közülük 72-t megbíztak a vállalati biztos teendőivel. Tulajdonképpen 54 igazgató távozott, közülük 8 kapott végkielégítést, 7 millió 373 ezer forint értékben. Ez fejenként 900 ezer forintos bruttó összeget jelent. Pongrácz Tibor utalt arra, hogy szükségesnek tartja a munka törvénykönyvének végkielégítésre vonatkozó szabályait módosítani. Többen kifogásolják azt is, kik miért kerülnek a vállalatok igazgató-tanácsába, illetve felügyelőbizottságába. Elmondta, hogy az ÁVÜ-höz tartozó gazdasági társaságoknál 52 országgyűlési képviselő tagja e testületeknek, 45-en egy helyen, 3-an három helyen és 4-en két helyen látják el ezt a tisztséget.
(Folytatás a 8. oldalon)
ügyi miniszter nagy jelentőségűnek tartotta, hogy az 1956 októberi forradalom idején elkövetett háborús bűncselekmények, a polgári lakosság ellen elkövetett bűnök miatt ha megkésve is, de megindulhat a jogi eljárás. Bár az Alkotmánybíróság a törvény első paragrafusát alkotmányellenesnek minősítette, az igazságügyi tárca első
Feledékeny ség vagy mulasztás?
MSZP-s „pártházügy” a láthatáron
Furcsa ügyben kezdett vizsgálatot az Állami Számvevőszék. A rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet kizárni, hogy újabb „pártházügy” van a láthatáron. Az Akadémia utca 15. számú ház a tulajdoni lap szerint az MSZMP KB tulajdonában volt, s itt a Kossuth Könyvkiadó nevű pártvállalat működött. Az épület jogutódlás címén került az MSZP-hez, ám a szocialista párt a volt állampárti vagyonról való elszámoláskor „ elfelejtette ” azt feltüntetni. Márpedig ha az elszámolás lezárása után válik ismertté az eltitkolt vagy adathiány miatt nem bevallott ingatlan, akkor ez automatikusan a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésébe kerül. Az ÁSZ-hoz kedden állampolgári bejelentés érkezett az V. kerületi Akadémia utca 15. számú ház ügyében.
Az MSZP akkori vagyon-bevallásában egyébként számos esetben hivatkozott nem pótolható adathiányra. A szocialista párt e beszámolóban -jogszerűen járva el - nem szerepeltette pártvállalatainak ingatlanjait, elegendő volt a vállalkozások megnevezése. Ám ez esetben a tulajdoni lapon nem a vállalkozás, hanem az MSZMP KB, illetve az MSZP szerepelt tulajdonosként. A számvevőszéki vizsgálat tár-
gya tehát az: beszámolt-e az MSZP az értékes belvárosi ingatlanról valahol is, illetve tud-ja-e igazolni, hogy a pártvállalatairól adott beszámoló tartalmazza-e ezt?
A vizsgálat tétje nagy, hiszen amennyiben szándékos mulasztás történt, nem csak az épület lesz az államé, hanem a Kossuth Kiadó, majd a belőle alakult Kossuth Kereskedőház - melyet a Kossuth Könyvkiadó, valamint a tisztázatlan tevékenységű Magyar Lajos Alapítvány és Eurocontour Alapítvány alapított - több egyéb ügylete is semmissé válhat. Az Állami Számvevőszék illetékese szerint három hét múlva várható a vizsgálat eredménye. Tisztázásra várnak a Kossuth Kft. egyéb ingatlanügyei is, amelyekben az Eurocontour Alapítvány lévén érintett Baja Ferenc, az MSZP alelnöke, a Kossuth Kft. felügyelőbizottságának tagja, és a szintén felügyelőbizottsági tag MSZP-ügyvivő Csintalan Sándor is. Utóbbi korábban szakszervezeti funkcionárius volt, s jelenleg a szocialista pártban ő a szakszervezeti kapcsolattartásért felelős személy. A Számvevőszék illetékesének ígérete szerint a vizsgálat eredményéről mindenképpen tájékoztatják a nyilvánosságot.
(m-ny)
Elegendő dokumentum gyűlt össze a tényfeltárás során
Indulhatnak az igazságtételi perek
embere a kormány jelentős jogi sikereként könyvelte el a döntést., A miniszter rámutatott: amikor a törvény újból az Országgyűlés elé kerül, azoknak a képviselőknek, akik eddig tartózkodtak, az MSZP azon képviselőinek, akik ellene szavaztak, most felül kell vizsgálniuk korábbi álláspontjukat.
(Folytatás a 4. oldalon)
A szombati 32 oldalas Hagyat* Nemzetből
Interjú
Kádár Bélával
A külföldi tőke nem politikai szándékok és karitatív szempontok szerint mozog, liánéin nagyon is racionálisan - nyilatkozta a vele készített exkluzív interjúban a külgazdasági miniszter, kitérve arra is, hogy minőségi forradalomnak kell,' bekövetkezni a magyar gazdaságban.
Egy képviselő naplójából
Elek István MDF-alapí-tó - egy ideje Cdeszes honatya - könyvet írt önmaga és pártja megpróbáltatásairól; egy sokakat érdeklői és érintő részletet közlünk a megjelenés előtti kötetből.
Fehérgalléros bűnözés - fehérgalléros zsaruk
Az embereknek elegük van abból, hogy mindent az átalakulás számlájára írnak. Ha a gazdaságban a törvényen kívüliség diktálja a játékszubályokat, tönkremegy az ország, megfojtják a tisztességes vállalkozói kört - mondja dr. Kiss Ernő ezredes, az ORFK gazdaságvédelmi főosztályának vezetője.
Kémiai és fizikai Nobel-díjasok
Stockholmból jelenti az MTI: Szerdán a Svéd Királyi Akadémia közzétette a kémiai és fizikai Nobel-díjasok névsorát. A 48 éves amerikai Kary Mullis, a kaliforniai San Diego-i Xytronyx Intézet igazgatója és a 61 éves kanadai Mi-chael Smith, a vancouveri British Columbia Egyetem Biotechnológiai Laboratóriumának vezetője megosztva kapta az 1993. évi kémiai Nobel-díjat - közölték szerdán Stockholmban.
(Folytatás a 2. oldalon)
Az örökösök nem felelősek
Kárpótlás a Haynau családnak
(Munkatársainktól)
Haynaunak, az 1848-as szabadságharc vérbírójának unokája, illetve leszármazottja kapott nagy értékű kárpótlást Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Maja Haynau New-York-i lakos, az 1884-ben született báró dr. Haynau Gyula lánya, tavaly október végén nyújtotta be kárpótlási igényét a megyei kárrendezési hivatalhoz, mivel 1945-ben állami tulajdonba vették a Kisszekeres területén , fekvő 7152 aranykorona-értékű termőföldjét, ugyanitt a faluban egy földszintes lakóházi ingatlanát is.
(Folytatás a 8. oldalon)