﻿Az eszéki fronton a rombolás a cél 7. „Mai
Maöffl* Nemzet
Az egyetemi autonómia és a társadalom
Uni versit as-összeállításunk
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
KEDD, 1993. október 19. LYI. évfolyam, 244. szám
Az orosz főváros utcáin megszokott fényképészek a napokban a kiégett Fehér Ház elé lelték át törzshelyüket: a kiábrándítóan fekeléllő épület ma Moszkva fő turistalátványossága.
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
Hűtlen honatyák kilakoltatása
Moszkvában megszűnt a rendkívüli állapot
Az orosz fővárosban két hét után, hétfőn hajnalban, helyi idő szerint öt órakor feloldották a rendkívüli állapotot és a kijárási tilalmat, amelyet az október eleji véres események miatt rendelt el Borisz Jelcin orosz elnök. A rendkívüli állapot idején a rendőri intézkedések során három ember, köztük egy rendőr életét vesztette, 12-en pedig megsebesültek.
A hatóságok továbbra is fokozottan ügyelnek majd a rendre, de ez nem jelenti az állampolgárok alkotmányos szabadságjogainak korlátozását, s nem befolyásolja a december 12-i választások előkészületeit sem.
Jurij Luzskov, Moszkva polgármestere hétfőn utasította az illetékes hatóságokat, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket a feloszlatott Legfelső Tanács egyes képviselői által lakott szolgálati lakások kiürítésére. Hétfő este lejárt a lakások elhagyására adott háromnapos határidő, de egyelőre még senkit sem lakoltattak ki a hatóságok. A polgármester indoklásában az orosz elnök vonatkozó rendeletére hivatkozott, amelyben megvonta azoktól a képviselőktől a különböző juttatásokat, akik nem kívántak élni az elnöki apparátusban felkínált álláslehetőségekkel. Luzskov rendeleté nyomán a feloszlatott parlament kezelésében lévő lákáso-kat majd az új parlament képviselői között osztják ki.
Vízummentesség
Izraellel?
Belgrád ellenzi a nemzetközi értekezletet
Képviselői javaslat a T. Ház elnökének,,felfüggesztésére”
A gazdasági átalakulást szolgálja a kamarai törvény
(Munkatársunktól)
A gazdasági kamarákról szóló törvény miniszteri expozéja előtt ismét számos napirend előtti felszólalással kezdődött meg a parlament hétfői munkanapja, amely esetenként nem volt mentes az éles személyeskedő hangoktól sem. Nem ebbe a .kategóriába” tartozik Nádori László (SZDSZ) felszólalása, aki Tolna megye egyik táján támadt tőzegtűz okozta veszélyekről számolt be.
Elmondta, hogy Regöly és Sza-kály térségében mintegy öthek-támyi területen ég a tőzeg. Az illetékesek hosszabb ideje nem tudnak úrrá lenni a helyzeten, újabban veszélyes vegyi anyag került a területre, és klórgáz keletkezése fenyeget. Boross Péter belügyminiszter a veszélyhelyzet tényét nem vitatta, tájékoztatta a parlamentet, hogy egy tárcaközi bizottság kedden készíti el jelentését, és a probléma az e heti kormányülés napirend-
jén is szerepel. Zétényi Zsolt (MDF) a balkáni háború néhány aktuális összefüggésére hívta fel a törvényhozók figyelmét, különös tekintettel az ott élő magyar lakosság egyre romló helyzetére. Pintér István kisgazda képviselő a mezőgazdaság talpon maradása érdekében az elmaradt intézkedéseket kérte számon a kormánytól, sajnálattal állapítva meg, hogy „egyre fogy a boltokban a magyar áruk részaránya”.
(Folytatás az 5. oldalon)
Igazságtételi törvény
A parlamentnek visszaküldve
Göncz Árpád 1993. október 14-én kelt levelében értesítette Szabad Györgyöt, hogy az Alkotmánybíróság az 53/1993. (X. 13.) AB-határozatával az „1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról” szóló, az Országgyűlés által 1993. február 16-án elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény 1. és 2. paragrafusával kapcsolatos alkotmányossági aggályokat alaposnak találta. Ezért alkotmányos kötelezettségének eleget téve a törvényt visszaküldte az Országgyűlésnek.
Együttműködés a Világkiállítási Tanácsban
Kommunikáció a jobb expóért
(Munkatársunktól)
Ellentétek jönnek fölszínre a Világkiállítási Tanácsban. A tízfős testület, melyben hatan a kormányt, négyen a fővárosi ön-kormányzatot képviselik, érdek-ellentétektől megosztott. Ez, minthogy az érdekek eltérőek, magától értetődő. Ám indokolt-e a viták végigvívása helyett fölállni az asztaltól, elhagyni a tanácsot? E kérdés a közelmúltban vetődött fel, amikor a fővárosi önkormányzat pár képviselője kilátásba helyezte: esetleg megválik a testülettől.
A tanács üléseinek előkészítésében részt vevő, azok döntéseinek végrehajtását egyeztető Halász Csaba, a Világkiállítási Programiroda közigazgatási főigazgatója szerint a vi-
lágkiállítási törvénnyel életre hívott testület egy kormánykabinet és egy érdek-képviseleti szervezet ötvözete. Vezetője kormánytisztviselő, működtetése költségvetési szerv által történik. Másrészt azonban a fővárosi önkormányzat két képviselője, valamint a két érintett kerület polgármestere is tagja a testületnek. Ez utóbbi sajátosság az érdek-képviseleti jelleget domborítja ki. Az ellentéteket az ágazati különbözőségek is élezik a tanácsban, éppúgy, mint a századfordulón ugyanitt működött Közmunkatanácsban is szembenállások mutatkoztak egy-egy döntés előtt, mégpedig a maiakhoz kísértetiesen hasonlóak.
(Folytatás a 9. oldalon)
Balsai István:
Kifogástalan alkotmányt vár a politikai élet
(Munkatársunktól)
Az ’56-os magyarok világ-találkozóján elfogadott zárónyilatkozatban javasolták: a következő választások után al-kotmányozó nemzetgyűlésnek kell összeülnie. Mi a véleménye erről az igazságügy-miniszternek? - fordultunk kérdésünkkel Balsai Istvánhoz.
- Minden politikai törekvés arra irányul, hogy Magyarországnak belátható időn belül egy minden szempontból kifogástalan alkotmánya legyen. Lehetőleg minél gyorsabban. Hogy ehhez milyen úton jutunk el, az már politikai elgondolásokat tükröz. Természetesen csak a most kialakult parlamentáris demokrácia keretei között, a választójogi törvény alapján megválasztott parlament jogosult az
új alkotmány kidolgozásával kapcsolatban döntést hozni. Határozhat úgy, hogy az alkotmánykoncepció kidolgozásával a kormányt bízza meg, vagy saját magából különít el erre egy testületet. Ezt követően pedig elfogad egy alkotmánykoncepciót, amit népszavazásra bocsát megerősítés végett. Tehát az ’56-os Világszövetségnek a törekvése beleilleszkedik abba a folyamatba amit a parlamentben jelenlévő pártok is képviselnek.
-	Az alkotmányozó nemzet-gyűlésen gyakran egy rövidített mandátumú parlamentet szoktak érteni...
-	Őszintén szólva a zárónyilatkozatban tett javaslathoz csak a saját magyarázatomat tudom fűzni.
(Folytatás az 5. oldalon)
Kétnapos konferenciára gyűlnek össze pénteken Budapesten Izrael Államnak a kelet-közép-európai régióban akkreditált diplomáciai misszióvezetői. Az izraeli külügyminisztérium most első alkalommal tart ilyen jellegű regionális értekezletet diplomatái számára. Erről tájékoztatták hétfőn az MTI-t Izrael budapesti nagykövetségén.
(Folytatás a 3. oldalon)
ÚJVIDÉK - Belgrádban elutasítással fogadták Gáli ENSZ-főtilkár nyilatkozatát a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi értekezlet összehívásáról. Egy újabb Jondoni konferenciát" csak az után támogatnának, ha előzőleg sikerül megoldani a boszniai kérdést. S akkor sem feltétel nélkül, derül ki például a Tanjug hivatalos hír-ügynökség kommentárjából. A konferenciának vannak ugyan
pozitív vonatkozásai is a szerbek szempontjából (hisz közvetve elismerik Jugoszláviát, s nemcsak Bosznia gazdasági megsegítése került szóba), de Belgrád kimondottan negatívnak tartja, hogy a globális megközelítés keretében az új nemzetközi értekezleten tárgyalnának Koszovóról, a Szandzsákról és a Vajdaságról, ami „kísérlet a belügyekbe való beavatkozásra”.
(Folytatás a 3. oldalon)
Előprivatizáció és lízing
Új lehetőségek a tulajdonlásra
(Munkatársunktól)
A sikerre való tekintettel prolongálják az előprivatizációt - jelentették be tegnap az Állami Vagyonügynökség sajtótájékoztatóján. Szabó Tamás privatizációs miniszter elmondta: az 1990-ben indított előprivatizációs programban 10702 kis létszámú és kis alap-területű kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató üzletet hirdettek meg, s szeptember 30-ig mintegy 8700 gazdára is talált. Ez azt jelenti, hogy a folyamatban lévő értékesítések lezárásával befejeződik a program első része, de máris megkezdődik a második forduló.
(Folytatás a 9. oldalon)
Egymilliárd schillinges kötvény
Megoldható az ország finanszírozása
A jövő évi költségvetési hiányt továbbra is hazai megtakarításokból kell finanszírozni. Ehhez megfelelő szintre kell emelni az állampapírok kamatait. Mindezt Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke mondta hétfőn. A tájékoztatót abból az alkalomból tartották, hogy az MNB és a Girocredit képviselői aláírták a szeptemberben kibocsátott egymilliárd schillinges kötvény szerződését.
(Folytatás a 9. oldalon)
Homokeső
Erzsi néni Budapest egyik legszennyezettebb, legzajosabb pontján lévő tanteremben okítja a gyerekeket. Az ősz hajú tanítónőnek nemigen vannak eszközei annak megkadá-lyozásúra, hogy a csekély légterű tanteremben délre megfájduljon jó pár kisiskolás feje; ő a maga módján harcol. Környczelis-niereti órán néhány szál virágot ültetett a gyerekekkel a kopott falú tanintézet előtti járdán elhelyezett virágládába. Az üde színfoltként ható palántákat sajnos már másnap reggelre valaki ellopta.
Kevesen tudják, hogy egy 1906-os, Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez fűződő rendelet nyomán hazánkban sokáig kötelező volt az elemi iskolákban a „madarak és fák napját” megrendezni. Mint a Magyar Madártani Intézet százéves fennállásának ünnepén Gyurkó János környe-
zetvédelmi miniszter kijelentette, a művelődési és a környezetvédelmi tárca közös rendelet kiadását tervezi jövőre, mellyel ismét kötelezővé tenné e hangulatos nap iskolai megünneplését.
Persze azért mindany-nyian tudjuk, egy rendelet nem csinál nyarat... Pedig égető szükségünk lenne jö-vőfaló életmódunk megváltoztatására, hiszen a többség már látja, közlekedésünk, iparunk, szemétkezelésünk, s mindennek következtében a levegő és a minket körülvevő természet állapota válságos. A rendszerváltás egyik nagy ígérete volt a környezetkímélő ipar és közlekedés felé haladás - ki ne emlékezne a jelenlegi főpolgármester választási kampányára? Ha kezdeti lépések vannak is már, azért az áttöréstől még messze vugyunk. Petiig megvannak a megfelelő szakemberek és számítások; az elmúlt belekben
készült cl a Levegő Munka-csoport és egy szakszervezet közös költségvetési módosító indítványa, amely csakugyan az emberért rendezi át a bevételeket és kiadásokat.
Mindez persze az egész Földre vonatkozik; környezetünkben semmi semmitől sem független. Másként nem érezhettük volna hazánkban az esőben a trópusi homokot, miként az elmúlt hét végi saras esőben. A környezetvédelem szempontjainak érvényesítésével az iparban és a közlekedésben nem várhatunk addig, amíg meteorológiai különlegességként barna eső, netán békák potyognak az égből. (Ez nem költői túlzás, tudományos feljegyzések tanúsítják.)
Egyébként Erzsi néni idén is virágot akar ültetni tanítványaival. Szorítok naiv fanatizmusának - úgy tűnik, ebben az ügyben csak így lehet előre lépni.
Török Katalin
Médiatanácskozás Budapesten
A piac is veszélyes a sajtéra
A tömegkommunikációnak ma sokkal nagyobb a szerepe, mint volt korábban. Ha egy országot elfoglalnak, vagy forradalom, puccs tör ki valahol, akkor először nem az utcákat, hanem a televíziót, rádiót és a nyomdákat igyekeznek elfoglalni, ahogyan láthattuk nemrég Oroszországban is - mondta Heinz Fischer, az osztrák parlament elnöke a hétfőn kezdődött médiakonferencia megnyitó beszédében. ASzocialista Intemacionálé égisze alatt rendezett kétnapos tanácskozáson húsz európai országból, többek közt a volt Jugoszlávia területéről és az Egyesült Államok-
ból érkeztek szakértők és újságírók. Mint azt az osztrák nemzetgyűlés elnöke hangsúlyozta, a pluralista tömegtájékoztatás a demokratikus intézményrendszer gerince, a politikai intézményrendszer szerves része. A szabad média mindenütt a hatalom versenytársa, éppen ezért mindenütt ki van téve a hatalom kontrolljának. Rámutatott arra, hogy a liberális elképzelés, miszerint nem szabad egyáltalán szabályozni a médiát, hanem a piaci versenynek kell elvégznie ezt a feladatot, az így kialakult új médiaközpontokat legitim hatalmi intézményekké tette. Fel-
hívta a közép-európai országok figyelmét arra, hogy a médiát ma már nem csak az államtól kell félteni, de a piac túlzott befolyásától is.
Ezt követően Horn Gyula, az MSZP elnöke visszatekintett a hazánkban és a térségben végbement demokratikus átalakulásra, melyben nem kis szerepe volt a sajtónak is. Mint mondta, Kelet-Európábán a fegyverek helyett a média volt a motorja ennek az átalakulásnak, hiszen többek közt a rendszerváltás előtt a reformerők a sajtón keresztül tudtak hatni a társadalomra.
(Folytatás az 5. oldalon)