﻿Féljünk-e a baloldaltól?
6. oldal
Magm Nemzet
Bűnmegelőzés és vagyonvédelem
biztonságtechnikáról a 17-20. oldalon
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
KEDD, 1993. november 2. LM. évfolyam, 255. szám
Médiakonfliktus - napirend előtt
Újrakezdett költségvetési vita
(Munkatársunktól)
A médiakonfliktus, mint várható volt, a parlament hétfői ülésének napirend előni témáiban is nagy teljedelemben szerepelt. A sajtószabadság sérelmének ellenzéki és koalíciós interpretálása után, ha döcögve is, de újraindították a 1994. évi állami költség-vetés parlamenti vitáját, jóllehet az SZDSZ és az MSZP a további halasztást javasolta. Becker Pál, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára ismertette a költség-vetési törvényhez benyújtott módosító csomagot. Több képviselő szerint ezzel nem pótolta a kormány-előterjesztést, a miniszteri expozét, ezért számos honatya visszalépett a felszólalási szándékától. Még napirend előtt Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője a médiaüggyel kapcsolatban leszögezte: mód lenne a törvényes, alkotmányos megoldásra, amelyhez a parlamenti pártok támogatását kérte. Hozzáfűzte ugyanakkor: az MSZP arra is el van szánva, hogy minden alkotmányos eszközt megragadjon azért, hogy a rádió és a televízió háza táján megszűnjön az alkotmánysértő helyzet
(Folytatás az 5. oldalon)
Borosa Péter nyugalomra és toleranciára intett
Léphaft Pál rajza
A szociális prognózisok igazolódtak
- áüítja Lakner Zoltán
(Munkatársunktól)
Az alsó és a felső lakossági csoport közötti különbség ötszörösére, hat és félszeresére növekedett. A rendszerváltás előtt egy, másfél millió ember volt a tisztes megélhetés minimuma alatt, ma kétmillió - ismertette lapunknak a szomorú tényeket tükröző adatokat Lakner Zoltán szociális ügyekért felelős államtitkár. Magyarországon nem volt tömeges és nagyszámú elszegényedés, és akik lekerülnek, azok nem feltétlenül véglegesen csúsznak le. A kormány tevékenységének köszönhetően sosem látott mértékben növekedtek a szociálpolitikára fordított összegek. Az államtitkár úgy véli: a neves szakértők prognózisai sorra nem igazolódtak. Nem lett az infláció sem száz vagy kétszáz százalékos, a munkanélküliség nem érte el a másfél millió főt, mint ahogyan azt várták. (Interjúnk a 4. oldalon)
Hitelekről nem volt szó
A Világbank elégedett
(Munkatársunktól)
A Magyarországgal kapcsolatos világbanki döntések megalapozottabbak lehetnek attól, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezet magas rangú vezetői a magyar privatizációt, a bankkonszolidációt, illetve az ipari szerkezetátalakítás helyzetét a helyszínen tanulmányozhatták. Erről Szabjár Pé-temé, a Magyar Nemzeti Bank
világbanki főosztályának illetékese tájékoztatta lapunkat a világbanki delegáció elutazását követően. Hangsúlyozta, hogy nem hiteltárgyalások ügyében jött a Világbank nyolc igazgatója és Végképp nem esett szó azokról a gyakorlati együttműködési területekről, ahol például a világbanki tenderek ügyével foglalkoznak.
(Folytatás a 9. oldalon)
Érdemes a villanyórát figyelni
A magasabb áramdíjat januárban kell fizetni
(Munkatársunktól)
A tegnapi naptól azok a háztartások, amelyek havonta több mint 300 kilowattóra villamos energiát fogyasztanak, 7,50 forintot plusz tíz százalék áfát fizetnek kilowattóránként, de csak az említett határ fölöt-
ti energiáért. Megmarad tehát minden háztartásban a 3,70 forintos tarifa 50 kilowattóra fogyasztásig, afölött pedig 5,30-at kell fizetni, mindkét esetben tízszázalékos áfával terhelve.
(Folytatás a 9. oldalon)
Reményfogyatkozás?
Ismerősöm, a negyvenhat éves asszony, ránézésre öt évvel öregebb, mint tavaly ilyenkor volt. Akkor ugyanis még volt állása, most tizenegy hónapja nincs. A segély egy hónap múlva örökre lejár. Az asszony mostanában már nem is mondja szemrehányásait: ez talán még rosszabb. Nem is tudná összeszámolni, hány hirdetésre jelentkezett már. Negyvenhat éves? Köszönjük, nem. Kocsija nincs? Akkor nem aktuális. Már nem ragaszkodik aldioz, hogy képzettségének megfelelő munkahelyet találjon:	el-
menne portásnak is, ha felvennék.
Ki tűnné, hogy ez az asszony tipikus figurája a kelet-európai modernizálódó társadalomnak? Pedig így van; a tapasztalatok szerint a külföldi tőke a pri-
vatizáció során elsősorban piacot vásárol, a legelső lépése az adott munkahelyen a leépítés.
Nyugat-Európa egyes országaiban megszokott dolog u 10-11 százalékos munkanélküliség, ám ott a munka nélkül maradtak köre folytonosan változik. Magyarországon a munkanélküliek fele tartósan az, és félő, hogy közülük sokan soha többé nem találnak állást. A segély nélkül maradt emberek pedig egyre nagyobb létszámban szorulnak majd szociális támogatásra. Jól ismert lény, hogy körülbelül félévi munkanélküliség után meredeken csökken az esély az újbóli boldogulásra.
Azt már mondani sem kell, hogy a tartósan munkanélküliek családjai végső tartalékaikat is felélték. A Szakszervezetek Cazdaság-
és Társadalomkutató Intézetének legfrissebb felmérése szerint a családok 53 százaléka nem költ kultúrára, 17 százaléka nem vásárol semmilyen újságot és ruhaneműt, 55 százaléka nem áldoz lakása karbantartására.
Az Európai Közösség egyik képviselője felhívást telt közzé, amely szerint nem nevezhető demokratikusnak az a társadalom, amelynek 15 százaléka munkanélküli. Ez ügyben mind a pártoknak, mind a szakszervezeteknek lépniük kell; talán a legfontosabb, hogy az érdekegyeztetés fejlődjön. Olyan alkukat kell kötni a mostani (és a jövőbeni) kormányzattal, melyet a T. Ház is tudomásul vesz, ahogyan jó néhány fejlett demokráciában ez szokás.
Török Katalin
Orvosi jelentés
Antall József hamarosan hazatérhet
Az október 6-a óta a Kölni Egyetem I. számú belklinikáján gyógykezelt Antall József miniszterelnök egészségi állapotáról a kezelést végző orvoscsoport nevében Prof. dr. med. P. Dias Wickramanayake hétfőn a következő tájékoztatást adta: .Antall József miniszterelnökön október 14-én autológ törzs-sejt(őssejt)-transzplantációt hajtottunk végre. A kezelés menetrendje az előre meghatározottaknak megfelelően alakult. A miniszterelnök mind pszichikaiig, mind fizikailag igen jó állapotban van. A fehérvérsejtek száma kielégítő. Amennyiben váratlan fejlemény nem következik be, a beteget a hét végén vagy a jövő hét első napjaiban elbocsátjuk intézetünkből. Természetesen a hazaérkezése utáni első időszakban fokozott kíméletre és orvosi felügyeletre van szükség.”
Göncz Árpád levele a miniszterelnökhöz
„Állítsuk meg a demokráciát veszélyeztető folyamatokat”
Hétfőn Göncz Árpád köztársasági elnök levelet küldött Antall József miniszterelnöknek, amely a következőket tartalmazza: „Tisztelt Miniszterelnök Úr! Megítélésem szerint a közszolgálati médiában megindult folyamat következtében a Magyar Rádió és a Magyar Televízió alapfeladatainak ellátására képtelenné vált (ennek veszélyére hivatkozva nem tartottam annak idején alkalmasnak dr. Csúcs Lászlót és dr. Nahlik Gábort arra, hogy médiaelnöki jogkörrel felruházzam).
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió alelnökeinek az elmúlt napokban tett intézkedései miatt fennáll annak a veszélye, hogy a közszolgálati tájékoztatási eszközök nem lesznek képesek sem a kormányzat ne-
mes konzervativizmusát, sem az ellenzéki alternatívákat híven közvetíteni. Ezzel a magyar választók - a véleményalkotáshoz szükséges tájékoztatás hiányában - elesnek a szabad véleménynyilvánítás lehetőségétől, ezzel megsemmisül a következő szabad választás előfeltétele.
E veszélyre több szervezet - köztük több politikai párt, a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban dolgozók több érdekszövetsége - írásban hívta fel a figyelmemet. Hivatalomhoz számtalan hasonló tartalmú állampolgári jelzés is érkezik.'
Arra kérem tehát miniszter-elnök urat, hogy a demokráciánkat súlyosan veszélyeztető folyamatot állítsuk meg: a Magyar Rádió és a Magyar Televízió személyi kérdéseinek megoldá-
sához szükséges intézkedéseknek az úgynevezett kinevezési törvény értelmében önre háruló részét szíveskedjék megtenni.
1993. november 2. és november 6. között külföldön tartózkodom. Ez idő alatt mind telefonon, mind faxon - hivatalomon keresztül - elérhető és egyeztetésre kész vagyok. Bízom benne, hogy megérkezésem után miniszterelnök úrral közösen már a konkrét intézkedéseket is megtehetjük. A levelem egy példányát az önt helyettesítő dr. Boross Péter miniszter úrnak is megküldtem.
Egészségi állapotának további javulásában és mielőbbi hazaérkezésében bízva barátsággal üdvözli: Göncz Árpád.” (A médiaügyről információink a 3. és az 5. oldalon)
Ha egy számítógép elromlik...
Akadozik az ügyfélszolgálat az APEH-nél
(Munkatársunktól)
A közelmúltban jelezte egyik olvasónk, hogy elromlott az APEH Fővárosi Igazgatóságának a számítógépe, ezért az ügyfeleket, nem kis bosszúságukra, a központból egy másik ügyfélszolgálatra irányították, ahol hasonló problémával találták magukat szemben. Ménes István igazgatót arról kérdeztük, milyen gyakran fordul elő ilyen és hasonló hiba, mi okozza, s mivel jár együtt egy-egy ilyen, Jtényszerszünet”?
- Ismeretes, hogy az adóhatóság technikában és létszámban egyaránt elmaradt az
Demonstráció is lehet Kamionblokádot szerveztek Záhonynál
Az egy hónappal ezelőtti megmozduláshoz hasonlóan tegnap reggel ismét fellázadtak a tarthatatlan határállapotok miatt a kamionosok. Kovács János, a Nemzetközi Gépkocsivezetők Országos Szakszervezetének (Negosz) elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a fuvarozók a 30-40 órásra tervezett határvárakozás, vagyis kényszerpihenő helyett a blokádot választották: néhány gépkocsi-vezető Záhonytól egy kilométerre keresztbe állt az úton. Ezzel elvágták a határ megközelítését szolgáló utat. A komolyabb incidensnek az vette elejét, hogy a magyar fuvarozók meggyőződtek róla: nem a hazai oldalon dolgozó vámosok és határőrök okolhatók a kialakult helyzetért, hanem a határ túlsó, ukrajnai oldalán szolgálatot teljesítők nem állnak úgymond a helyzet magaslatán. A Negosz elnöke közölte, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán hiába érdeklődött, ott állítólag semmiféle atrocitásról nem tudtak, ám a Budapestre érkező kamionosok megerősítették a blokád hírét. (Folytatás a 9. oldalon)
elmúlt időszakban jelentkező többletfeladatok volumenéhez, illetve a jelentősen megnövekedett adózói körhöz képest. Ezért is tervezzük a közeljövőben a számítástechnikai rendszer fejlesztését. Az elmúlt két hónapban valóban több ízben is álltak a fővárosi igazgatóság gépei hosszabb-rövidebb időn keresztül - válaszolta Ménes István, hozzátéve: ez nem is furcsállható, hiszen a csúcsra járatott, maximálisan kihasznált számítás-technikai eszközöktől több aligha várható.
-	Vagyis egyértelműen a szűk kapacitásnak tudhatók be a gépleállások?
-	Sajnos a problémát nem
lehet csupán a számítástechnikai eszközökre leszűkíteni, hiszen a komolyabb gondok az adatátvitellel vannak, ami összefügg a fővárosi telefon-vonalak helyzetével is. Az elmúlt időszak leállásai egyébként többnyire áramszünetek miatt következtek be. Ugyanakkor azt is el kell ismemi, hogy az APEH-nál alkalmazott adatátviteli rendszer nem a legkorszerűbbek egyike...
- Ez év tavaszán hagytak jóvá egy 27 millió dolláros világbanki kölcsönt az APEH fejlesztésére. Ebből mikor lesz pénz? Mennyire oldhatók meg a problémák ebből a hitelkeret-
ből?
(Folytatás a 9. oldalon)
Szerte az országban ezekben a napokban a hazai földben nyugvó elhunyt szeretteikre, s a távoli mezőkön, jelöletlen sírokban eltemetett elesettekre emlékeztek a hozzátartozók
Weber Lajos felvétele
Tényfeltáró bizottság Lassan gyűlnek a bizonyítékok az ’56-os sortüzekről
(Munkatársunktól)
Az igazságtétel! törvényről sokan úgy vélekednek, hogy máris megkésett, s ezért minél gyorsabb végrehajtását szeretnék, mielőbbi felelősségre vonást. Többen elégedetlenek magával a törvénnyel is, s azt remélik, hogy a tényfeltárás és a törvény végrehajtása során kibővülhet a felelősségre vonandók köre. Mások éppen az ellenkezőjétől tartanak. A Történelmi Tényfeltáró Bizottságból dr. Kahler Frigyes címzetes egyetemi docens, az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi és kegyelmi ügyosztályának főosztályvezetője, valamint M. Kiss Sándor történész válaszoltak kérdéseinkre. (Folytatás a 4. oldalon)
Az itt-tartózkodás idejétől függne
Szavazhatnak-e a külföldi magyarok?
(Munkatársunktól)
A választási törvény parlamenti vitájának egyik kulcskérdése: szavazzanak-e a külföldön élő magyar állampolgárok? A kormány által támogatott javaslat ellenzéki részről nem talált kedvező fogadtatásra, de jó alkalmat kínált arra az ellenzéki és a koalíciós pártoknak, hogy a parlamenti vitában az állampolgári kötelék és a választójog összefüggéséről kialakított eltérő véleményüknek is hangot adjanak.
A választási törvény vitájában az ellenzék arra helyezte a hangsúlyt: az állampolgárság és a választójog mindenekelőtt a döntésben való felelősséget, a kötelezettségek vállalását jelenti. A koalíció ezzel szemben igyekezett kidomborítani az állampolgári kötelék hazafias, erkölcsi oldalát. Az MSZP szerint a döntés, sőt adott esetben rossz döntés korrekciójának joga elsősorban azt illesse meg, aki annak következményeit viseli.
(Folytatás az 5. oldalon)