﻿Tévutakoit bolyongó demokráciánk
6. oldal
Magyar Nwnzpl
MAGYAR
ÁRUTŐZSDE
MELLÉKLETTEL
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR	PENTEK, 1993. november 5. LYL évfolyam, 258. szám
Magyar nap Tedzsonban
Korea üzleti körei már készülnek a budapesti expóra
(Munkatársunktól)
TEDZSON - A köztársasági elnök, Göncz Árpád részvételével magyar napot tartottak tegnap a dél-koreai világkiállításon, Tedzsonban. Államfőnk hazánk pavilonjának megtekintése után a jövő technológiájának és technikájának - kivált az informatikának, távközlésnek - legmodernebb lehetőségeivel ismerkedett meg. A távol-keleti ország expója egyébként is a jövő kulturális és tudományos értékeit mutalja be. A magyarok egyébként elsősorban az 1996-os budapesti világkiállítás szervezőiként szerepelnek. A koreai világkiállítás rendezői - korábbi ígéretekhez híven - továbbra is fönntartják azt a kínálatukat, hogy átadják az expo információs rendszerét Budapestnek. Ha élünk a lehetőséggel, akkor 1996-ban mi is a legszélesebb körben kihasználhatjuk majd a sok százezres tömeg elhelyezésének, irányításának, „mozgásának” információs rendszerét.
A világkiállítás Koreában -miként azt megtudhatta a magyar küldöttség - nem csupán a legújabb technológiák és technikák megjelenésének színpada, hanem az emberek találkozásának lehetősége is.
(Folytatása 3. oldalon)
Érdeklődők állnak sorba a magyar pavilon előtt
(MTl-fotó)
Ma zárul a Matáv-tender
(Munkatársainktól) PÁRIZS - Latin-Amerika, Ázsia és Nyugat-Európa után Kelet-Európa sem kerülheti el, hogy magánkézbe adja a távközlést. Ebben a kelet-európai privatizációban -a Le Figaro gazdasági mellékletének a beszámolója szerint - Magyarország jár az élen. A lap úgy véli, hogy a Deutsche Bundespost Telekom „Kelet-Európát saját természetes befolyási övezetének” tekinti.
(Folytatás a 9. oldalon)
Románia ünnepélyes beiktatása
Kisebbségi keretegyezmény az ET napirendjén
A jövő év során meg kell születnie annak a kisebbségi jogok egyeztetett értelmezésére szolgáló keretegyezménynek, amely a továbbiakban az Emberi jogok európai konvenciójához csatolva lesz hivatva javítani a kisebbségek helyzetén - határozott a strasbourgi Európa Tanács
csütörtöki külügyminiszteri szinten megtartott tanácsülése.
Ugyancsak 1994 (pontosan május) a határidő az európai emberijogi bíróság reformjára vonatkozó előterjesztések véglegesítésére - derül ki az ülésről kiadott zárónyilatkozatból.
(Folytatás a 3. oldalon)
Televíziók a 99végeken”
Sokakban ölük fel mostanában, a közszolgálati televízió (cs rádió) körüli csetepaték láttán az 1990-es esztendő a maga hangos és arányléycsztő médiaháborúival. Ám a lármától, porfelhőktől elkábult közember nem mindig veszi észre az intő jeleket, amelyekből okulhatna.
Intő jelet pedig számosat találni manapság az elektronikus tájékoztatás háza táján. Annak tekinthető az a pompás kiállítással előkészített mai konferencia is, amely a helyi televíziókkal foglalkozik. Nem kevesebbet tárgyidnak meg ez alkalommal a kis társulások küldöttei, mint azt, miként vegyenek részt 1994-ben a választási küzdelmekben. Akik megmosolyogják és fölösleges fontoskodásnak tartják c tanácskozást, igencsak félre-
ismerik a tájékoztatás és az agitáció „természetrajzát”, és elfelejtik a félmúllat. Manapság, amikor szívesen vitáznak azon Európa közéleti nagyságai, hogy ki kezdte el liondosztoni a közép- és kelet-európai kommunista egységet, megfeledkezünk az elektronikai fejlődés éppen a mi térségünkben betöltött, ebnondliatutlonul fontos szerepéről. Milyen kétségbeesett kapkodás kezdődött el errefelé a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején, amikor világossá vált, hogy a műholdakat nem lehet elűzni az úgynevezett szocialista országok egéről, a kábeltelevíziózás mint technikai lehetőség nem zárható az országhatárokon kívülre; s egy viszonylag olcsón beszerezhető videokamera segítségével minden hazugság világgá kürlölhelő az „em-
berséges szocializmusról”. Engedményeket kellett hát lenni a feltartóztathatatlan elektronikai forradalomnak. Dyen engedmény volt például a pártállami, központi televízió ellenőrzése alá gyűrt helyi televíziók működésének a jóváhagyása is. Az. évek során, a rendszerváltozás lázában azután önállósodva éltek és dolgoztak tovább e kis televíziók, olykor nagyobb hatást gyakorolva közvetlen környezetükre, mint a „végeket” közvetlenül meg nem szób'tó központi televízió. Nem kétséges, keserű köznapjaink-ban hatásuk csak növekedni fog a helyi tévéknek, és talán nem túlzás azt állítani, hogy az elkövetkező hónapok politikai küzdebneiben „kortes-kedésük” akár az ország jövőjéről is dönthet.
Lőcsei Gabriella
Zűrzavar a magyar médiában
Amerikai külügyi nyilatkozat
(Tudósítónktól) WASHINGTON-Az amerikai külügyi szóvivő csütörtökön megerősítette: Washington nagy figyelemmel követi a médiaeseményeket. Mindezt a State Department szóvivője még kiegészítette egy írásos nyilatkozattal. „Magyarország: médiazűrzavar” címmel jelöli meg a témát, s az írásos dokumentum bárki számára hozzáférhető a külügyminisztérium sajtóosztályán. Áz elektronikus médiában tapasztalható helyzet amerikai megítélésével kapcsolatban a szóvivő úgy fogalmaz, „a Magyar Televízióban és Rádióban kialakult helyzet zavaros, vádak és ellenvádak hangzanak el. Christopher külügyminiszter budapesti látogatásakor hangsúlyozta a szabad sajtó fontosságát a demokratikus társadalmakban. Említést tett a televízió és a rádió kritikus szerepéről a tárgyilagos információ terjesztésében. Úgy véljük, hogy a társadalomnak minden szelete hozzá kell férjen az elektronikus médiához, s az állampolgároknak joguk, hogy tisztességes, kiegyensúlyozott és nem cenzúrázott híreket kapjanak.”
(b. in.)
(További híreink a médiaügyről az 5. oldalon)
Tájékoztató a januári
nyugdíj emelésekről
Az Országgyűlés döntése alapján 1993 novemberében a nyugdíjak egyösszegű kiegészítése, majd 1994 januárjától az emelés a következők szerint történik: aki öregségi, teljes, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve átmeneti járadékban részesül, 4 százalék emelésre jogosult, ha az ellátást 1993. január 1-je előtti időponttól állapították meg. Az emelés összege azonban 300 forintnál alacsonyabb és 1000 forintnál magasabb nem lehet.
Az öregségi résznyugdíjast ugyancsak 4 százalék emelés illeti meg, de annak legkisebb összege 250 forintnál alacsonyabb, míg legnagyobb összege 700 forintnál több nem lehet. Az özvegyi és szülői nyugdíjat, valamint a baleseti özvegyi és szülői nyugdíjat 4 százalékkal kell emelni. A legalacsonyabb és legmagasabb összeg ebben a körben is 250 és 700 forint lehet.
(Folytatás a 4. oldalon)
ASZ-jelentés az OMFB-ről Fejlesztés helyett zavarelhárítás
Döntően a törvényi előírásoknak megfelelően működött 1989 és 1992 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a Központi Műszaki Fejlesztési Alap. Ugyanakkor a műszaki fejlesztésre fordított összegek célszerűségében és hatékonyságában már számos hiányosságot találtak a számvevőszék ellenőrei.
(Folytatás a 9. oldalon)
Údevelet ezentál nem állíthat ki a köztársasági megbízott
Kormánysegítség az ENSZ-embargó károsultj ainak
(M unkatársunktól)
„A kormány mai ülésén nem tárgyalt a médiakérdésről, Antall József miniszterelnök pedig tudomásom szerint még nem válaszolt Göncz Árpád köztársasági elnök levelére. Antall József miniszterelnök várhatóan ezen a hétvégén tér vissza Magyarországra, de elképzelhető, hogy a jövő hét elején” - jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatón Juhász Judit szóvivő.
Tegnapi ülésén alkotta meg rendeletét a kabinet az ENSZ Biztonsági Tanácsa által a Szerbia-Montenegró ellen meghirdetett embargóból eredő gazdasági károk részleges enyhítésére igényelhető kamattámogatásról. A kamat-
támogatásban azok a gazdálkodó szervezetek, illetve egyéni vállalkozók részesülhetnek, akik a károkból eredő likviditási gondok enyhítésére hitel felvételére kényszerültek vagy kényszerülnek, továbbá bizonyítani tudják, hogy káruk megfelel a minisztériumok közös közleményében kiadott kárfajtáknak, és a kár mértékét okmányokkal igazolják. A gazdálkodó szervezetek a támogatásra vonatkozó igényüket (mint lapunk tegnapi számában beszámoltunk róla) november 20-ig nyújthatják be az illetékes minisztériumokhoz. A kamattámogatás nem vehető igénybe kedvezményes hitelekhez.
(Folytatás az 5. oldalon)
A holnapi 32 oldalas Magyar Nemzetből
Interjú Lezsák Sándorral
Nagy Tamás az agrárválságról
Munkanélküliség - kerékasztalnál
Virágzó szerb kereskedelem
Ki is volt Bánffy Miklós?
A kémkedés labirintusában
A vámpírok ufón érkeztek...
Elfogadhatatlan az állami erdők szétdarabolása
- állítja a környezetvédelmi államtitkár
(Munkatársunktól)
Az erdők privatizálásával kapcsolatban kirobbant botrány borzolta fel legújabban a hasonló eseményektől nem mentes közvéleményt és az erdésztársadalom nagy részét. Mint azt la-
punkban már megírtuk, az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság újabb százezer hektár erdőterületet kíván magánkézbe juttatni, ezúttal a Balaton-felvi-déki és a Somogy megyei Állami Erdőgazdaságból. Mindez
ellentmond az elmúlt évi 126-os, még érvényben levő kormányrendeletnek, mely szerint az ilyen erdőgazdaságok a kincstári törvény megjelenéséig állami tulajdonban tartandók.
(Folytatás az 5. oldalon)
Megállapodás a 13. havi bérről
MÁV-vezetés: sztrájkhír a sajtóból
(M unkatársunktól) Kedvező fordulatot vett tegnap a Magyar Államvasutak Rt. (MÁV), valamint a munka-vállalói érdekképviseletek között hetek óta folytatott vita. A csütörtöki egyeztetésen a kollektív szerződés kérdése szerepelt, s bár több, lényeges ponton még igencsak távol állnak egymástól a tárgyalófelek ajánlatai, a 13. havi bérről folytatott vita megoldódott. E szerint a
jövőben mégsem a MÁV eredményétől - jelen esetben eredménytelenségétől - függ majd a másutt nyereségrészesedésként ismert juttatás kifizetése. Abban az esetben ugyanis, ha a MÁV szándéka érvényesült volna - a jövő évre tervezett 28 milliárd forintos veszteség miatt - nyilvánvaló, hogy elestek volna 13. havi bérüktől a vasutasok.
(Folytatás a 9. oldalon)
Elhalasztják a javításokat
Póttámogatásra szorul a BKV
Az évek óta alulfinanszírozott és az idei évben már folyamatosan likviditási gondokkal küszködő Budapesti Közlekedési Vállalatnak (BKV) az év végén várhatón 1,2 milliárd forintos likviditási hiánya lesz. A Fővárosi Közgyűlés városgazdálkodási bizottsága csütörtöki ülésén megvitatta a vállalat gazdálkodásáról szóló előterjesztést.
(Folytatás a 9. oldalon)
MAGAZIN
Minden héten Minden doiádlan
MAGAZIN
MindenUéien Minden oialádltan
MAGAZIN