﻿A gépjármű-biztosítás visszásságai
8. oldal
Magyar Nemzet
Orosz külpolitika: leszámolás az illúziókkal
2. oldal
Tervek az szja módosítására
hyr
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
KEDD, 1993. november 9. LVI. évfolyam, 260.
Hivatal védi majd a fogyasztók érdekeit
Az energiaáraknak fokozatosan el kell érniük a világpiaci szintet
Hétfő délután első napirendi pontként az Országgyűlés megkezdte a gáztörvény, valamint a villamosenergiatörvény általános vitáját. Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter expozéjában -amelyet együttesen tartott meg a két törvényről - kiemelte a jogszabályok jelentőségét a piacgazdasági viszonyokra való áttérésben a gáz- és az áramszolgáltatás területén. A gáztörvény alapvető feladata a gázszolgáltatók és a -fogyasztók viszonyának tövényi szabályozása. Erre a piacgazdasági viszonyok között is szükség van, mert a gázszolgáltatás természetes monopólium, és a folyamatos szolgáltatás közügy. A miniszter véleménye szerint szükséges a gáz- és a villamosáram-szolgáltatás díjának vilápiaci színvonalra emelése, azonban ez nem történhet meg rövid idő alatt. Ezért a szolgáltatás árának megállapítására a törvény az ipari és kereskedelmi miniszternek adja a jogot.
(Folytatás az 5. oldalon)
Latorcai János ipari miniszter tartott expozét
Léphaft Pál rajza
Bár öt család már hazatért
Nincs pánik
az algíri magyar kolónián
Pawlak
programja
Waldemar Pawlak, az új lengyel kormányfő hétfő délután tartotta meg a szejmben parlamenti expozéját, jelentette az MTI. Hitet tett a piacgazdaság, és a mélyreható reformok mellett ugyanakkor kiemelte, hogy azokat az emberekkel és az emberekért kell végrehajtani. Beszédének másik vezérgondolata a nyugalom és a fokozatosság hangsúlyozása volt. A szociális feladatok közül a legfontosabbnak a munkanélküliség elleni harcot minősítette. Beszédének igen rövid külpolitikai részében Pawlak az Európai Unióba való integráció, és a NATO-tagság elérésére törekvés mellett állt ki. Hangsúlyozta a regionális együttműködések fontosságát. Mint mondotta, az elmúlt négy év eredményei kétségtelenek, a gazdaságban minőségi változás ment végbe, de a társadalomnak túl nagy árat kellett fizetni ezért, így szükség van az eddigi út pragmatikus módosítására.
(Hírelemzésünk a 3. oldalon)
(Munkatársunktól)
Bár öt magyar család már hazatért Algériából, az észak-afrikai országban a külföldieknek címzett terrorista fenyegetéseket követően is nyugodtnak mondható a harmincegy fős magyar kolónia hangulata - jelentette ki lapunknak dr. Horváth Tamás, hazánk algériai nagykövete.
A fenyegetéseket nagyon komolyan kell venni, különösen azt követően, hogy Algériában mintegy másfél éve rendkívül feszült a belpolitikai helyzet, és a közelmúltban több terrorcselekményt is elkövettek az észak-afrikai országban a külföldiek ellen, s sajnos e támadások már hét halálos áldozatot követeltek - fejtette ki a Magyar Nemzetnek dr. Horváth Tamás. Az algériai ma-
gyar nagykövet elmondotta, hogy érthetően nagyobb nyugtalanság tapasztalható azokban - főként nyugat-európai - kolóniákban, melyeket különösen érint a muzulmán terroristák fenyegetése. A francia, a német és néhány dél-európai kolóniában - ahol az anyaországban jelentősebb számú muzulmán népesség él - komoly a nyugtalanság, az idegeskedés. Általános pánik azonban ezen országok Algériában élő állampolgárai körében sem tapasztalható, esetleg csak bizonyos körökben lehet erről szó. A nyugtalanságot fokozza, hogy a terrorcselekmények hátterei nem mindig tisztázottak, s a közelmúltban nyilvánosságra hozott, minden külföldit távozásra felszólító fundamentalista fenyegetés még jobban növelte az aggodalmakat.
(Folytatás a 3. oldalon)
hangnem
A
A politikai küzdelmekbe, marakodásokba belefáradt állam polgár ezen az őszelőn még reménykedett. Úgy vélte:	áttekinthetőbb
lett a közéleti horizont, több párt átesett egyfajta öntisztuláson - erősítették egységüket, lerázták magukról a szélsőségeket. Alábbhagyott a pártok közötti és a párton belüli ncsarkodás, mondták is, gyakorolták is: nem a másik lejáratására törekszenek, hanem programjukkal, érveikkel akarják a választókat megnyerni maguknak.
Sajnos csak átmeneti -vihar előtti — csend volt ez a hazai közéletben. Mert jött a médiliáború! A televízióban, a rádióban foganatosított, s kellően át nem gondolt intézkedésekre hatalmas össztüzet zúdított a sajtó. S hogy ez a kemény attak arányban álll-e a sajtószabadság veszé-
lyeztetettségével, nem tudnám megmondani. A hangneme, szenvedélyessége viszont elszomorít. Jó nevű hírlapírók és párlemberek alpári, nyomdafestéket alig tűrő jelzők garmadáját lőtték ki, mind a két oldalon. A költő hasonlatát kölcsönvé-ve: gyalázkodó, mocskolódó szavakból építettek kaledrá-list. Mindez történt pár nappal az után, hogy a legjelentősebb orgánumok elfogadták a választási kampány sajtóetikai kódexét.
Nem a jogos felháborodás ellen ágálok, nem az éles polémiák helyén szeretnék megalkuvást és duzzogást látni. A jó ízlést, u kuli líráit stílust szeretném védeni. S hogy a mértéktartás, a józanság hassa át az ellenfelek küzdelmét. Őrködjünk a sajtó szabadságán, kiizdjünk azért, hogy az elektronikus
média valóban közszolgálati jelleggel dolgozhasson.
Napjainkban különösen nagy szükség van a tárgyilagos információkra, a felvilágosító szóra. Lassan összeállnak a pártok programjai és némelyik nem szűkölködik ígéretekben. Kormányzati és önkormányzati szinten pedig megfigyelhető az a törekvés: a népszerűtlen intézkedéseket, rendeleieket igyekeznek elnapolni - a választás utánra halasztani -, s olyan intézkedések, határozatok előtt egyengetik az utat, amelyek voksokat hozhatnak. A politika már csak ilyen. A pártok kampányát irányítóknak azonban nem árt megszívlelniük:	olyan politikával,
amely a szemfényvesztés eszközével dolgozik és kiskorúnak tekinti az állampolgárt, nem lehet révbe jutni.
Keserű Ernő
Agonizál a Caritas Közeleg a N apokalipszis
BUKAREST - Ceausescu megfutamodása óta nem „nyomoztak” olyan erővel egy ember után, mint szombaton és vasárnap, amikor Kolozsvárról felröppent a rémhír, hogy Ion Stoi-ca, a milliomosgyártó Caritas szellemi, de főleg üzleti atyja eltűnt a Szamos-parti városból. Újságírók hada eredt nyomába, az érdekeltek pedig lélegzetet visszafojtva várták a híreket. Az első jelentések szerint Stoica a Kolozs megyei prefektúrán töltötte a péntek estét, ahonnan szombat hajnali kettőkor távozott, ismeretlen célpont felé.
(Folytatás a 2. oldalon)
Antall József levele a köztársasági elnökhöz
„A sajtószabadság éppen úgy
szívügyem, mint elnök úrnak”
A miniszterelnöki sajtóiroda hétfőn a Magyar Távirati Iroda rendelkezésére bocsátotta a miniszterelnök szombati keltezésű válaszlevelét a köz-társasági elnöknek. Mint ismeretes, Göncz Árpád november 1-jén küldött levelet a kormányfőnek.
„Tisztelt Elnök Úr! Kézhez vettem november 1-jén kelt - egyidejűleg a sajtóban is közzétett - levelét, amely-
ben az 1990. évi LVII. törvény alapján felszólít a Magyar Televízió és a Magyar Rádió elnöki stb. kinevezésekre vonatkozó előterjesztések megtételére. A levél tartalma, illetve egyidejűleg történt nyilvánosságra hozatala alapján - úgy tűnik - elsősorban nem nekem szólt. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió ügyének hosszú távra szóló, tényleges megoldását -fegyelmi vizsgálatok közepette - aligha segíti elő Elnök Úr
levele, különösen az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján. Különösen sajnálom, hogy az előzetes egyeztetés nélkül nyilvánosságra hozott levéllel ismét sor kerül egy ilyen elnöki-miniszterelnöki levélváltásra, levelezésre.
Nem értek egyet levelének azon megállapításaival, ami szerint »a Magyar Rádió és a Magyar Televízió alapfeladatainak ellátására képtelenné vált.«
(Folytatás az 5. oldalon)
Közelebb kerülhet a konvertibilitás
MNB-javaslat: államkötvényt a külföldieknek is
A vásárlót is megbüntethetik
Kötelező lesz a zárjegy
(Munkatársunktól)
Már többször javasoltuk a Pénzügyminisztériumnak, hogy tegye lehetővé a külföldi befektetők számára is magyar államkötvények vásárlását -jelentette ki lapunk kérdésére Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, hozzátéve, hogy ebben semmi különös nincs, hiszen a világ legtöbb pénzpiacán bevett szokásról van szó. Természetesen a kötvényvásárlás az adott ország valutájában történhet, azaz Magyarországon is csak
forintért lehetne vásárolni állami értékpapírt.
Ehhez mindenekelőtt kemény monetáris politikára van szükség, és az államkötvényeket piaci kamatszínvonalon kellene forgalomba hozni, ám a mai kamatpolitika mellett - amikor az államkötvények kamatai alacsonyabbak az inflációs rátánál -nehéz lenne vevőt találni az értékpapírokra. A kamat megállapítását tehát a bankszférára kell bízni, amely figyelembe veszi a piaci realitásokat.
(Folytatás a 9. oldalon)
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) december 1-jétől megkezdi a zárjegyek kiadását. Ez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet a jövő év január 1-jétől a dohánygyártmányokon, a palackozott szeszes italokon és a kávén kötelezően elhelyezendő zárjegyekkel kapcsolatban tartottak hétfőn -adta hírül az MTI.
A zárjegyek kezelésének nagyon szigorú szabályai lesznek. A felhasználóknak egy évre előre be kell jelenteniük várható igényüket, és egy-két hónapra előre rendelhetik majd
meg magukat a zárjegyeket. Az importőrök az NGKM- tői kapott behozatali engedélyek alapján rendelhetnek, míg a gyártóknak meg kell majd becsülniük termelésük alakulását. Az első igénybejelentést november 15-ig kell az országos parancsnoksághoz eljuttatni, a december havi zárjegymegrendeléssel együtt.
A vámhatóság becslései alapján közel kétmilliárd darab zárjegyre lesz szükség, ezek közül a legnagyobb tétel a dohánygyártmányokra kerül majd.
(Folytatás a 9. oldalon)
Hoppon marad a főváros A kerületek gyorsítják a bérlakáseladást
(Munkatársunktól)
Az új lakástörvényben foglaltak szerint a kerületi polgár-mesteri hivataloknak jövő év januárjától az eladott bérlakások árának 50 százalékát be kell fizetniük a fővárosi önkormányzat számlájára. Ez már most érezteti hatását a helyi bérlakás-gazdálkodásban. Az V. Kerületi Önkormányzat például a múlt hét végén közzétette, hogy azoknak a bérlőiknek, akik december 15-ig egy összegben kifizetik az önkormányzati lakásuk vételárának 50 százalékát, a polgármesteri hivatal elengedi a fennmaradó részt. Más kerületekben is történtek hasonló lépések. (Folytatás a 4. oldalon)
A vállalkozó orvos kétszer rendel
Veszélyben a háziorvosi ellátás ingyenessége
(Munkatársunktól)
A háziorvosi reform bevezetése okozott némi kellemetlenséget a betegeknek: előbb a kártya után kellett járni, majd érvényesíttetni kellett, beülni a hosszú sorba a rendelőbe, hogy leadhassák a szelvényt is. Kárpótlásul azonban úgy érezhették: végre maguk választhatják meg orvosukat, s mivel a doktorok a kártyaszám után kapják a fizetésüket, anyagi érdekük is fűződik a jobb ellátáshoz. Nos, a betegek egy részének csalódnia kellett, mert nem egy he-
lyen hangzik el - az azóta vállalkozóvá lett - háziorvostól: „jöjjön vissza a délutáni rendelésre, ott több időm lesz magával foglalkozni". Ha a beteg megfogadja tanácsát - miért ne tenné, azért választotta -, megdöbbenve tapasztalhatja, hogy orvosa száz forintot kér el, mert úgymond: a magánrendelés nem ingyenes. Az egyre gyakoribbá váló jelenségről a Magyar Nemzet a Népjóléti Minisztérium illetékeseit kérdezte.
(Folytatás a 4. oldalon)
Csere csak jövőre Kárpótlási jegyért MKB-részvényt
(Munkatársunktól)
A Magyar Külkereskedelmi Bank részvényeinek káipótlási jegy ellenében történő értékesítésére csak a jövő évben kerülhet sor - tájékoztatta lapunkat Kis Krisztina, az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság illetékese. A cserét ugyanis a tervezett privatizáció lépései befolyásolják, és a nyilvános ajánlattételre csak akkor kerülhet sor, ha elkészül majd a bank 1993-as üzleti évére vonatkozó auditált mérleg.
(Folytatás a 9. oldalon)
Letilthatók-e
Márai művei
a rádióból?
A médiaháború harcaiban Márai Sándor unokaöccse 1994-es választásokig letiltotta Márai műveit a Magyar Rádió műsoráról. Joga van-e ehhez az unokaöcsnek, és mi erről a véleménye a törvényes örökösnek, Vörösváry Istvánnak, valamint a Szerzői Jogvédő Hivatal igazgatójának - erről számolunk be lapunk 11. oldalán, a Márai Sándor, Vörösváry István és Vörösváry Istvánná aláírásával hitelesített végrendeleti megállapodás legfontosabb részleteinek a másolatával.
Tegnap kezdődött meg a kárpótlási jegy-Piek-részvény akció. Fényképünk az Erzsébet körúti Postabank-fiók előtt készült a délutáni órákban. Voltak, akik már kora hajnal óla várakoztak.
Weber Lajos felvétele