﻿r 12.
Miért nyílt össztűz a Fideszre?
Interjú Orbán Viktorral a 7. oldalon
Magyar Nemzet
Elárultuk
| a tolerancia |
| eszményét |
13. oldal
|Mit érsz, ha nő vag\?
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
SZOMBAT, 1993. november 13. LVL évfolyam, 265. sz
A NATO-főtitkár budapesti tárgyalásai
„Magyarország megbízható partner”
Európai biztonságpolitikai konferencia fővárosunkban
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az európai biztonsági kérdésekről zajló budapesti konferencián való részvételét felhasználva Manfred Wörner magas szintű tárgyalásokat folytatott pénteken fővárosunkban. A NATO főtitkára reggel találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel, a délutáni órákban pedig parlamenti dolgozószobájában fogadta a politikust Antall József kormányfő.
Demokrácia, béke és biztonság az új Európában - ezzel a címmel kezdődött péntek délelőtt az amerikai Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa és a Soros György támogatásával létrejött Közép-európai Egyetem szervezésében Budapesten konferencia földrészünk biztonság-politikai kérdéseiről, a NATO változó szerepéről.
(Folytatás a 3. oldalon)
Manfred Wörner Göncz Árpáddal tanácskozik
MTI-fotó - Czech Attila
Hazánk is kérte a szankcióenyhítést
A tárca hallgat
A GATT-tárgyalások sikeréért A „visegrádiak” egyöntetű támogatást ígértek
Bár a Külügyminisztériumban több „illetékesnél” próbálkoztunk, mindenki elzárkózott attól, hogy megerősítse: Magyarország is csatlakozott azon európai országokhoz, amelyek jelezték: mivel a boszniai békemegállapodás gyors megkötésének lehetőségei egyre távolabb kerülnek, és a Szerbia-eUeni szankciók mind súlyosabb gazdasági hatással vannak a szomszédos országokra, szeretnék e szankciók enyhítését. Ezt közölte a legutóbbi budapesti nyilatkozatokra hivatkozva az International Héráid Tribüné című, Párizsban megjelenő angol nyelvű lap. A pénteki számban megjelent cikk szerint - amelyet Dávid B. Ottaway, a The Washington Post újságírója készített Budapesten - Szerbia kezelése kapcsán ez a kérdéskör új repedést válthat ki a Clinton-ve-zetés és Európa között. Annak idején az Egyesült Államok volt az élharcosa a Belgrád elleni gazdasági és pénzügyi szankciók fokozásának, s ez sikerült
is: Szerbia a hiperinfláció, alapvető élelmiszerek, a benzin és a gyógyszerek hiánya miatt igen nehéz helyzetbe került. Horvátország kivételével az összes, Szerbiával szomszédos állam i szankciópolitika újragondolását kívánja - íija az újságíró.
Ráadásul nem pusztán az olyan, Szerbiával hagyományosan baráti viszonyban lévő államok állnak az „enyhítési kampány” mögött, mint Görögország vagy Románia. Magyarország, amelyet pedig általában Horvátország szimpatizánsának tekintenek, ugyanerre az álláspontra jutott, Párizs és Bonn pedig közös kezdeményezéssel állt elő a szankciók megszüntetésére. Ráadásul a francia-német indítvány korántsem olyan s gorú, mint a legutóbbi ENSZ RT-határozat feltételei: ez ugyanis a boszniai és a horvátországi konfliktus rendezéséhez köti a büntetőintézkedések bármiféle enyhítésének lehetőségét -idézte az MTI az International Héráid Tribune-t.
(Munkatársunktól)
A „visegrádi csoport” országai támogatják azokat az erőfeszítéseket, amelyek a nemzetközi kereskedelem jobb szabályozására, illetve szabadabbá tételére irányulnak, s melyek rendezése a GATT jelenlegi - tán utolsó - tárgyalási fordulójának lezárását jelentenék.
Ennek ügyében tegnap Budapesten tárgyalt Vladimír Dlou-hy cseh ipari és kereskedelmi,
Szanálják az MTV-t Részvénytársaság lesz a Hírlapkiadó Vállalat
Részvénytársasággá alakul át még az idén a Hírlapkiadó Vállalat, privatizációját az Állami Vagyonügynökség hajtja végre. A jelenlegi cégből - adja hírül Szilvásy Györgynek, a Miniszterelnöki Hivatal helyet-
Szlovákiai út
Érdekes dolgok történnek körülöttünk. Fontolóra veszik egy több mint kétes megítélésű nemzeti vezető rehabilitálását, nyílt szócsala folyik a két legmagasabb rangú közjogi méltóság, az elnök és kormányfő között, s ráadásul a hatalom egyre teljesebb ellenőrzést próbál gyakorolni a tájékoztatás felelt. Ennek jegyében legutóbb távozásra kényszerült a televízió elnöke is.
Bizony így mennek a dolgok Szlovákiában. Egyre több jel utal rá, hogy miközben a hatalom a legfontosabb küldetésének tekinti a nemzeti identitás erősítését, ezt elsősorban lojális végrehajtókkal látja megvalósíthatónak. Régóta érzékelhető például az is,
hogy a miniszterelnöki hivatalból a diplomáciára is nagy nyomás nehezedik. Ennek legfrissebb példája, hogy a külügyi államtitkár, a karrierdiplomatának számító Jan Lisuch kényelmes brüsszeli száműzetésbe kényszerült, helyére egy kívülálló került. Miközben pedig a külügyben erősödik a kormányfői akarat, felmerül a kérdés, milyen hatással lesz mindez Jeszenszky Géza közelgő, november végi látogatására. Hiszen a lényegében már egyeztetett útnak, amely jobb esetben kisebb áttörést eredményezhetne a kétoldalú kapcsolatokban, aligha szolgálhatna a javára, ha a diplomáciai érintkezésben is az ideológiai elemek erősödnének.
Ez azonban csak az egyik, a kétoldalú kihatása a legfrissebb pozsonyi belpolitikai fejleményeknek. A híreknek, különösen a nyugat-európai átlagolvasó számára, lehet egy másmilyen olvasata is. Mégpedig olyan, amitől összefolynak a szeme előtt a térség különböző fővárosaiból keltezett, de tartalmilag egymást fedő jelentések, amelyek a kelet-európai múlt át-, újra-és felértékeléséről szólnak, és a sajtószabadság témakörét feszegetik. S az olvasó esetleg kezébe veszi a térképet, hogy felidézze, hol is kezdődik a Balkán, és kik is azok, okik a Nyugathoz való teljes jogú gazdasági és szellemi integrálódásra tartanak igényt.
Lambert Gábor
Antall József véleménye a kabinetülésen
Médiatörvény: a kormányjavaslat kerüljön a parlament elé
(Munkatársunktól)
Antall József miniszterelnök az e heti kormányülésen a médiahelyzetről is beszélt, s tulajdonképpen azt a levelet ismertette a minisztérekkel, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnökhöz írt. A miniszterelnök továbbra is fontosnak tartja, hogy megszülessen a médiatörvény, ám azt szeretné, ha a kormánya által korábban elkészített törvényjavaslatot tárgyalnák meg a képviselők -jelentette be Juhász Judit szóvivő a pénteki sajtótájékoztatón. Mint megtudtuk: ez idáig a köztársasági elnök és av miniszterelnök médiaügyben még nem konzultált, de elképzelhető, hogy a közeljövőben
találkoznak. A kabinet tegnap az MTV finanszírozási gondjairól is tárgyalt. Úgy döntöttek, hogy az Antenna Hungáriával kötött megállapodás teljesítése érdekében 655 millió forint átutalását engedélyezik a költségvetés általános tartalékából. Ugyanakkor a Magyar Televízió egyéb többlet-költségeinek fedezése érdekében a kormány hozzájárul ahhoz, hogy a központi letéti számlán kezelt és zárolt 110,4 millió forintot felhasználják.
A kabinet törvényjavaslatot fogadott el a társadalom-biztosítás pénzügyi alapjainak 1993. évi pótköltségvetéséről. Ennek többek között az az oka, hogy a társadalombiztosí-
tási alapok ez évre tervezett negyvenmilliárd forintos hiánya nem tartható, év végéig az Egészségbiztosítási Alapnál mintegy 14,8 milliárd forintos többlethiány várható. E többlethiány finanszírozására a kabinet két változatot terjeszt a parlament elé. Az egyik szerint a Társadalombiztosítási Alapok kezelői legalább egyéves lejáratú értékpapírt bocsátanak ki. Az értékpapír kamatát a központi költségvetés a tb-alapoknak megtéríti, és a tőketörlesztésre kezességet vállal. A másik változat szerint a többlethiány finanszírozására államkötvényt bocsáta-nának ki.
(Folytatás az 5. oldalon)
Jan Ducky szlovák gazdasági miniszter, továbbá Andrzej Byrt lengyel külgazdasági államtitkár-helyettes Kádár Bélával, Magyarország külgazdasági miniszterével. Megbeszélésükön jelen volt Peter Sutherland, nemzetközi kereskedelem kérdéseiben meghatározó szervezetként működő Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény, a GATT vezérigazgatója.
(Folytatás a 10. oldalon)
tes államtitkárának információi alapján az MTI - kiválik a közlöny- és kiadványszerkesztéssel foglalkozó részleg, illetve azok az egységek, amelyek állami feladatokat látnak el.
(Folytatás a 10. oldalon)
A televízió és a választások
A nézők hiteles tájékoztatást várnak
(Munkatársunktól)
A televízió és a választások címmel szakmai konferencia kezdődött tegnap. Az eseményt két fiatal joghallgató és Bibó-szakkollégista féléves szervező munkájának eredménye.
Göncz Árpád rövid megnyitó beszédében azt hangoztatta: a polgárok hiteles tájékoztatást várnak el a médiumoktól, köztük a televíziótól, s emellett a néző, a hallgató tiszteletét. Ezután számos nemzetközi és magyar kommunikációs szakértő mondhatta el véleményét, tapasztalatát a televízió és a választások eredményességének problémájáról.
A lengyel Karol Jakubo-wicz előadásában kifejtette: a demokrácia fontos fokmérője, hogy a politikai hatalom formális vagy informális eszközökkel próbál-e beleszólni a médiumok tevékenységébe. (Folytatás az 5. oldalon)
Nyolc óra pihenés...
Meddig nyújtható a munkaidő?
(Munkatársunktól)
„A munkaidő napi nyolc óra... a készenléti jellegű munkakörökben hosszabb, de napi tizenkét órát meg nem haladó..." - jelenti ki fehéren feketén a munka törvény-könyve. A valóságban - nyílt titok - mindez távolról sem érvényes. Tízezrek végeznek ma napi 12-16 óra komoly fizikai munkát, hetente több
alkalommal is, esetenként hónapokon át egyhuzamban. Az új munkavédelmi törvény elfogadása után megkerülhetetlen a munkavédelmi rendelkezések érvényesítésének ügye. Gáspár Istvánná dr., az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség osztályvezetője válaszolt lapunk kérdéseire.
(Folytatás a 6. oldalon)
Csupán erkölcsi jóvátételre van lehetőség
Csaknem négyezer katonát rehabilitáltak eddig
(Munkatársunktól)
A Honvédelmi Minisztérium illetékes bizottsága az 1945 és 1989 között politikai okokból sérelmet szenvedett katonák közül eddig 3674 tisztet, tiszthelyettest rehabilitált. Ilyen jellegű kérelmet egyébként csaknem ötezren nyújtottak be. Ezzel szemben
a II. világháború befejezése óta eltelt időszakban csaknem 40 ezerre tehető azoknak a hivatásos és tartalékos katonáknak a száma, akiket politikai okokból lefokoztak, eltávolítottak a hadseregből - erről Szőke László tájékoztatatta lapunkat.
(Folytatás a 6. oldalon)
Tiltakozás a MÁV-nál kötött paktum miatt
(Munkatársunktól)
Péntek reggelre nyilvánvalóvá vált: jelentős mértékben megosztotta a vasutas-társadalmat az a különalku, amely a legnagyobb MAV-os érdekvédelmi szervezet, valamint a közlekedési miniszter között csütörtök este született. Mint ismeretes, Papp Pál, a Vasutasok Szak-szervezetének (VSZ) elnöke és Schamschula György miniszter a MÁV másik négy, reprezentatív szakszervezetének tudta nélkül állapodott meg a kollektív szerződés, a foglalkoztatás és a bérfejlesztés kérdéseiről.
A megállapodást követően dr. Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MSZ) ügyvezető alelnöke aljas paktumnak minősítette a megállapodást.
(Folytatás a 10. oldalon) \
Ötéves az SZDSZ
„Szabad estre" hívta az ötéves SZDSZ híveit pénteken a Sportcsarnokba, s a több mint tízezer résztvevő igazi, jó hangulatú mulatságon vehetett részt. Képünkön Pető Iván, Magyar Bálint és Hódosán Róza autogramot oszt. Tudósításunk az 5. oldalon
Weber Lajos felvétele