﻿Katasztrofálisak az állapotok
A didergő Belgrád a gázemb feloldásában reménv
ÚJVIDÉK - A három boszniai nemzet képviselői,
Radovan Karadzsics, Mate Bobon és Haris Silajdzic hat pontból álló egyezményt írt alá Genfben, amellyel szavatolják a humanitárius segélyszállítmányok biztonságos célba juttatását. Az aláírók kötelezik magukat, hogy a harcok szüneteltetésével lehetővé teszik a segélykonvojok áthaladását, nem támasztanak politikai feltételeiket és nem hátráltatják az ENSZ és a nemzetközi emberbaráti szervezetek személyzetének munkáját. A segélyszállítmány tartalmát kizárólag a Nemzetközi Vöröskereszt határozhatja meg (természetesen a szállítmány nem tartalmazhat hadianyagot), s ellenőrizheti is, hogy rendeltetése szerint, tehát a polgári lakosság szenvedéseinek enyhítésére használják fel.
(Folytatás a 3. oldalon)
A kormány álláspontja szerint
Minden külföldön élő magyar állampolgár kapjon választójogot
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításával kapcsolatban a kormány továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy minden külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár kapjon választójogot. Abban a vonatkozásban viszont támogatja az ellenzéki javaslatokat, hogy aki a választás napján Magyarországon tartózkodik, az egy, erre kijelölt választókerületben gyakorolhassa választójogát. Erről Zsujfa István belügyminisztériumi he-államtitkár beszélt az
MTI tudósítása szerint a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón annak kapcsán, hogy a kormány csütörtökön meghallgatta a belügyminiszter beszámolóját a választójogi törvény módosításához benyújtott képviselői módosító indítványokról és állást foglalt a lényeges kérdésekről. A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének biztosításával kapcsolatban támogatna egy olyan módosító javaslatot, hogy egy kisebbség több listát is indíthasson. Azonban csak azon lista után lehes-
sen kedvezményes mandátumhoz jutni, amelyhez a legtöbb ajánlószelvényt gyűjtötték össze. A kormány a képviselőjelölt-állítás és a listaállítás feltételeit az eredeti elképzeléshez képest nem kívánja szigorítani, mérlegelendőnek tartja azonban azt az elgondolást, hogy ha több párt közös vagy kapcsolt listát indít, akkor az 5 százalékos küszöböt külön-külön kelljen számításba venni. Négy vagy ennél több párt esetében a felső küszöbhatár 15 százalék lenne.
(Folytatás az 5. oldalon)
Alapítványi kórház Budapesten
Pénteken Budapesten felavatták az ország első alapítványi működtetésű kórházát. A Vadaskert alapítványi kórházat és szakambulanciát az Alapítvány a lelki sérült gyermekekért elnevezésű közhasznú alapítvány hozta létre a Hűvösvölgyi út 116. szám alatt. Az épületegyüttesben kapott helyet a fővárosi önkormányzat és alapítvány kísérleti iskolája is.
Havran Zoltán felvétele
A Magyar Mozgókép Alapítvány Új kuratóriumok
A korábbi kilenc szakkuratórium helyett mától hét, csökkentett létszámú szakkuratórium osztja el azt a több százmilliós összeget, amelyet a magyar mozgóképkultúra állami támogatásként a költségvetésből megkap. 1993-ban 870 millió forintot kellett a stúdiók, rendezők között felosztani. Az új szakkuratóriumokban kevesebb a filmszakember, mint az előzőekben. Kardos Ferenc, a Budapest Filmstúdió vezetője, a Magyar Mozgókép Alapítvány egyik alapítója elmondja a Magyar Nemzetnek adott exkluzív interjúban (lapunk 19. oldalán), milyen szempontok szerint alakították át kuratóriumaikat.
Újabb „Egyenleg”
Magyar szakvéleményt kért Nahlik
(Munkatársunktól)
A Magyar Nemzet értesülései szerint Nahlik Gábor, a televízió elnöki jogkörrel felruházott alelnöke ismét kivizsgálást kezdeményezett az általa „sajnálatosnak” minősített Kossuth téri események kapcsán: arra kérte Erdélyi Gábort, a Mafilm hangmérnökét, készítsen újabb szakértői vizsgálatot annak kiderítésére, történt-e manipuláció.
(Folytatás az 5. oldalon)
Értelmiségünk helye a változó világban
Műszaki fejlesztés: már tegnap is késő
(Munkatársunktól)
„Már tegnap is késő" - ez a jelmondata a Reálértelmiségért Alapítványnak, amely arról rendezett konferenciát pénte-i a budapesti Kossuth Klubban: mit tehetnek a mérnökök és a technikusok a gazdaság fellendítéséért és milyen személyi feltételei vannak a műszaki fejlesztésnek. Megtudtuk, hogy munkaügyi szempontból sem akármilyen változások történtek a műszaki értelmiséggel z elmúlt néhány esztendőben, az iparban ugyanis 1990. január 1-jén még 139 600 felsőfokú végzettségű műszaki szakember dolgozott, számuk azonban egy év alatt több mint harmincezerrel csökkent. Ez a folyamat azóta is jellemző az iparban éppúgy, mint a gazdaság más
ágazataiban, és folytatódásával is számolni kell.
Nagy kérdés, vajon hová kerülnek ezek a szakemberek. Egy részük a szélesen értelmezett szolgáltatószektorban, mások a kis- és középvállalkozásokban kerestek és találtak munkát maguknak. Viszonylag biztató, hogy azok közül, akik átképzésben vettek részt, harminc száza lék azonnal, további huszonö százalék pedig a tanfolyam el végzése után két-három hóna pon belül el tud helyezkedni Nagy feladat a szakképzés hoz záigazítása az újabb követelményekhez, ezért a Munkaügyi Minisztérium képviselője úgy fogalmazott: a szakképzés az aktív foglalkoztatáspolitika stratégiai eszközévé vált.
(Folytatás all. oldalon)
Gazdát cserélt külügyi lakások
Derüljön ki az igazság
(Munkatársunktól)
- Az ügyek jelenlegi állása alapján még nem világos előttem, ki a hibás és egyáltalán elkövetett-e valaki törvénytelenséget - nyilatkozta lapunknak Szekeres Szabolcs, az Állami Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatója. - Az ügyben - az eddigi információim szerint - először is azt kell tisztázni: jogsze-
rűek voltak-e a lakáscserék, illetve hogy a jogszerűséget a CD Hungary Rt.-nek, azaz a volt Diplomáciai Testületet Ellátó Igazgatóságnak vagy az önkormányzatoknak kellett volna-e vizsgálniuk. A másik ugyanilyen kérdés a cserék értékarányossága, ami szintén tisztázásra vár, mindkét szempontból.
(Folytatás az 5. oldalon)
Elégedetlen közértesek
Egyelőre elmarad a béremelés
Az Egyesüli Államok
szuperkomputert ad el Kínának
(Tudósítónktól) WASHINGTON - NAF-7A-győzelme után magabiztosan érkezett Seattle-be, az ázsi-ai-csendes-óceáni térség vezetőinek első s valóban történelmi csúcstalálkozójára Bili Clinton, aki az Egyesült Államok nyugati partján is arról beszél, amiről az észak-amerikai szabadkereskedelmi övezet vitájában: munkahelyekről, piacokról. S egy nappal a képviselőházi csata után Mexikó immár az ázsiai csoportnak is tagja, a fórumhoz csatlakozhatott rajta kívül még Pápua Új-Giu-nea is.
Ez a kibővült, ám igen laza közösség azonban nem fogadta egyértelmű lelkesedéssel azokat az amerikai törekvéseket, hogy szabadkereskedelmi övezetet, netán biztonsági, politikai tömörülést hozzanak létre, különösen nem washingtoni vezetéssel.
(Folytatás a 3. oldalon)
(Munkatársunktól)
A fővárosi közértvállalatok privatizációja a szakmai szakszervezet véleménye szerint hátrányos helyzetbe hozza a dolgozókat. A héten megfogalmazták követeléseiket, aminek lényege, hogy a munkavállalók maguk dönthessék el, biztosítottnak látják-e a jövőjüket az új tulajdonos kezébe kerülő üzletekben, vagy végkielégítéssel távoznak a közértek kötelékéből. Azt is szeretnék elérni, hogy az ötven év feletti dolgozók - többségükben nők - kaphassanak korkedvezményes nyugdíjat. Az összes dolgozónak pedig tíz-százalékos központi bérfejlesztést követelnek.
Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa viszont legutóbbi ülésén úgy vélekedett, hogy a szakszervezet kritikája és kívánságlistája nem jogos, mivel a privatizáció előkészítése és lebonyolítása so-
rán folyamatosan együttműködtek és egyeztették a lépéseket az érdekvédelmi szervezettel. Tegnap az ÁVÜ álláspontjáról külön sajtótájékoztatón is beszámoltak, ahol egyebek közt elhangzott: a közértprivatizációval kapcsolatosan az érdekvédelmi szervezetek számára kezdettől fogva világos volt, hogy a hagyományos szervezeti rendszer megszűnik. Ez természetesen érinti a munkáltatók és a munkavállalók kapcsolatát is. Az eddig megkötött szerződésekben - mint ismert, a közértprivatizáció első ütemében 110 üzletet adtak el, a másodikban pedig, amelynek a pályázati határideje a napokban jár le, 104-et hirdettek meg - az ÁVÜ számos garanciát kikötött a munkavállalók érdekében. így például az egyéves továbbfoglalkoztatást, a munka-viszony jogfolytonosságát, a kereseti szint megtartását.
(Folytatás a 11. oldalon)
Engedély nélkül is vállalható
Közhasznú munka-e a hóeltakarítás?
(Munkatársunktól)
A hóeltakarítás évről évre a figyelem középpontjába kerül. Idén az első jelentősebb zás után a többszöri felhívás ellenére sem volt elegendő hómunkás Budapesten, ami különösen annak tudatában érthetetlen, hogy a fővárosban több tízezer munkanélküli él. Fölvetődik a kérdés: közhasznú munkának tekinthető-e a hóel-katakítás, illetve mi tarthatta vissza az állástalanokat az alkalmi munkavállalástól. A laszt Botos András, a Fővárosi Munkaügyi Központ igazgató-helyettese adta meg lapunk kérdésére.
(Folytatás a 6. oldalon)
vérkészítmény
Magyarországon
(M unkatársunktól)
A Magyar Nemzet kérdésére, begyűrűzhet-e a német AIDS-botrány Magyarországra, jelesül, hogy betegek HIV-vel fertőzött vért kaphattak-e, Jávor András, a Magyar AIDS Bizottság elnöke nemmel válaszolt. Az a két vállalat, a német Biotest és az osztrák Immuno amely egy koblenzi cégtől el fogadhatatlan módszerrel tesz telt, esetleg fertőzött vérplaz mát vásárolt és dolgozott fel hőkezelő eljárással minden képp elpusztította nemcsak HIV-, hanem a hepatitis B- és C-vírust is. A vírusmentesítés ellenére azonban, amikor a koblenziek gyanúba keveredtek, azonnal zárolta készítményeit. Nálunk mindössze néhány ampulla volt raktáron. Attól kezdve a két vállalat minden gyártmányát még egyszer ellenőrizteti a német Koch Intézetnél (az állami ellenőrző laboratóriumnál) és csak ezután hozza forgalomba.
(Folytatás a 6. oldalon) |
Hol a mű?
Nem éppen kulturális és művészi szenzáeióktól hangos a mai hazai szellemi élet. Valahogy nem akarnak nagy művek születni, nincsenek korszakos művészeti rendezvények. Jele e lényeglelenü-lésnek, hogy szinte már eseménynek szánul, ha valahol teret nyer a politika rovására az irodalom, a zene, a képzőművészet. A kulturális élet eseményeinek tálalása mintha el akarná terelni a figyelmet a lényegről. Hogy mi e lényeg? Bizony nein több és nem kevesebb, mint a |M»litika.
A legszotnorúbb, hogy lassan a kulturális élet legnagyobb érdeklődést kiváltó eseményei is a belpolitikai hírek közé szorulnak. Hu még lenne kedvünk nevetni, talán el is viccelődhetnénk azon az arányté-veszlésen, hogy egy rádiós
műsorvezető felfüggesztése miatt a főváros színiigazgatói proleslálnak, hogy a sajtószabadság megnyirbálásáról, a fellépő cenzúráról éppen a kritizált orgánumban olvashatók és hallhatók a legélesebb kirohanások. A baj csak az, hogy lassan már viccelődni sincs kedvünk, mert hiába keressük a műveket, helyettük ma a művészek és az aláírásgyűjtő tiltakozások beszélnek.
Művek ugyanis nincsenek. Az alkotók ina mással vannak elfoglalva.
Kereshetnénk e nagy hadakozás okát, ele túl egyszerű, ugyanakkor túl bonyolult is lenne megtalálni. Ha ugyanis azt mondanám, hogy minden a péz és nem az eszmék körül forog, s hogy a hangos felháborodások nagy része egzisztenciális sérelmek nüatt támadt,
akkor megsértenénk mindazokat, akik szellemi erejüket egy általuk szentnek vélt ügyért mozgósítják. Ha elfogadnánk azt, hogy itt magasabb eszméket ért sérelem, s ennek védelmére rántottak kardot szellemi életünk kiválóságai, akkor érdemtelenül felmagasztalnánk azokat, akik nem látnak túl e nagy küzdelemben a saját pénztárcájuknál. Pedig nem azt vonjuk kétségbe, hogy a honi szellemi életnek joga van felemelni a szavát, ha úgy érzi, sérelem éri azokat a magasztos eszméket, amelyeknek megvalósításáért szóban és írásban, zenében és képben mindent meglesz. Csak az aránytéveszlés elgondolkodtató. Nagy kár volna, ha belpolitikai ribil-lióvá válna mindaz, amit eddig komolyan vettünk.
Ilanlhy Kinga
mm
•a*
110.11 ai&
Autópálya-panama Szeged határában? 13.0id«t
Magyar Nemzet
Latorcai János | az ipar jövőjéről |
7. oldal
Befejezés előtt az 1 | évszázad építkezése f
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
SZOMBAT, 1993. november 20. LM. évfolyam, 271. szám