﻿
A kárpótlás jó lecke a piacgazdasághoz
Interjú Sepsey Tamással all. oldalon
VA

Magw Nemzet
Az alkolinány
a káosztól <

Csalóka áfa-üzlet
Ára: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1993. december 9. LVI. évfolyam, 287. szám
Vogel telefonon beszélt a miniszterelnökkel
Kohl üzenete AntaU Józsefnek
Bernhard Vogel a kormányfőt helyettesítő Borosa Péternél
MTl-fotó - Kovács Attila
(Munkatársunktól)
A Budapesten tartózkodó Bernhard Vogel, Tiiringia Szabad Állam miniszterelnöke szerdán telefonbeszélgetést folytatott Antall József miniszterelnökkel, és átadta a kormányfőnek Helmut Kohl német kancellár politikai és személyes üzenetét. Az MTI jelentése szerint Bernhard Vogel és Antall József röviden értékelte a legújabb magyar és német belpolitikai eseményeket. Vogel a Magyar Nemzetnek külön kiemelte, hogy a kancellárt nagyon jó kapcsolatok fűzik Antall Józsefhez, és a telefonbeszélgetésről tájékoztatni fogja Kohl kancellárt. Az általa részletesnek minősített telefonbeszélgetés alapján annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar miniszterelnök a kórházi kezelés ellenére teljes mértékben érzi a kormányzási felelősség súlyát, és jobbulást kívánt Antall Józsefnek.
Ezt megelőzően a kormányfő megbízásából Boross Péter belügyminiszter fogadta Türingia tartományi kormányfőjét. Boross Péter a magyar-német kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért köszönetét mondott Bernhard Vogelnek, aki korábban Rajna-Pfalz tartomány miniszterelnökeként is sokat tett az együttműködés elmélyítéséért. Á miniszter rá-
mutatott a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok további élénkítésének fontosságára.
A nap folyamán Türingia miniszterelnökét fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök is, aki annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jövő évi választások után sem változnak
Magyarország külpolitikai és külgazdasági prioritásai. Az államfő leszögezte, hogy elsődlegességet élvez az európai integrációs szervezetekhez való csatlakozásunk, és e folyamatban számítunk Németország további támogatására.
(Folytatás a 3. oldalon)
2000-től ötévenként expo
(Tudósítónktól)
PÁRIZS - A Világkiállítások Nemzetközi Irodája, a párizsi székhelyű BIE szerdán úgy döntött, hogy az ezredfordulótól kezdve ötévenként rendeznek expókat. Ezzel az olimpiához hasonló „új ritmusra” váltanak át. Az ezredfordulóig a menetrend változatlan: az idei dél-koreai kiállítás után 1996-ban a budapesti, majd 1998-ban a lisszaboni következik, az ezredforduló évében pedig Hannoveré a kiállítás rendezésének joga. Szakértők szerint az ötéves ritmus felértékeli majd a kiállításokat, s a színfalak mögött máris folyik a versengés Japán és Kína között a 2005-ös expóért.
A mostani közgyűlésen Barsiné Pataky Etelka számolt be a magyar kiállítás előkészületeiről. Mint a párizsi magyar
kereskedelmi kirendeltségen rendezett sajtótájékoztatón elmondta, sem a múlt heti végrehajtó bizottsági ülésen, sem a közgyűlésen „nem hangzott el negatív észrevétel” az előkészületekkel kapcsolatban. A főbiztos asszony hozzátette: amikor azt mondja, „jól állunk, ez nem azt jelenti, hogy sqk időnk van ahhoz, hogy a határidők tarthatók legyenek”, vagyis keményen kell dolgozni. A közgyűlés résztvevői nemcsak azt nyugtázták, hogy a magyarok „az időnek megfelelően állnak a munkákkal", hanem a programiroda és a főváros múlt heti egyezségét is, amely véget vetett a vitának. „Ez nem is volt háború", mert az ilyen vitákat jól ismerik azokban a városokban, ahol már rendeztek kiállítást, mondta a főbiztos asszony.
(m. j.)
Több
munkanélkülit
alkalmaznának
(Munkatársunktól)
Budapest számos kerületi önkormányzata sajnos még nem érzékeli kellőképpen, hogy nemcsak a munkanélküliek, de a kerületi lakosok számára is milyen „erkölcsi” haszonnal járna a közhasznú munkások alkalmazása - mondta lapunknak nyilatkozva Pál Iné Babay Zsuzsanna, a Fővárosi Munkaügyi Központ témafelelőse.
Á főváros huszonkét kerületéből mindössze három-négy jeleskedik ilyen téren. A VII. kerületben az önkormányzat a Kamilla Kft.-t finanszírozza. E társaság a kerületi szegények és időskorú lakosok lakásainak takarítását, festését vállalta szociális juttatás címén.
(Folytatás a 4. oldalon)
Forráskutatás
Kortárs irodalmat publikáló, egykor nagynevű kiadó munkatársa egyik kötetük megjelenésekor széttárta a karját: a szerző hozta a pénzt. A másik, a lektori vélemények szerint kitűnő niű írója nem hozta, mert fogalma sem volt, honnan hozhatná. Nem is tudják kiadni egyhamar. Hogy honnan lehet ma pénzt szerezni kultúrára? Bárhonnan. A költségvetés állal finanszírozott köz|M>nli alapítványoktól, vállalkozóktól, külföldi régektől, bankoktól, közel hétezer alapítványtól. Hogy mennyi pénzzel rendelkezik a kulturális szféra, senki sem tudja megmondani. Sejtések vannak. Ki-ki vér-mérséklete, érdekeltsége szerűit ítéli soknak, mások kevésnek az összeget.
Jövőre a kultúra finan-
szírozási rendszerében tovább erősödik az államháztartáson kívüli források szerepe, tehát csökken az állami és önkormányzati támogatás, előtérbe kerülnek az alapítványok. Csakhogy míg az alapítványoknak juttatott összeget a vállalat vagy magánszemély ez évben még teljes egészében levonhatta az adóalapjából, jövőre adóalapját legfeljebb idei adója ölven százalékáig mérsékelheti. Mint tudjuk, az eredeti előterjesztés ötszázalékos mérséklésről szólt, ám a beterjesztett módosítási indítványok egyre emelték a számot. A kulturális lobby jól működött, még akkor is, ha egyesek a vészharangot kongatják: nem lesz elég pénz, nem lesznek mecénások, kiü-
rülnek az alapítványok kasszái.
Vajon miért akurja bántani a kultúrál a pénzügyi kormányzat? Miért rúg öp-gőlt magának éppen a választások előtt? Tudhatná, hogy a kulturális élet képviselői hallatják leghangosabban a szavukul, az őket ért sérelmet nemzeti gyászként fogják feltüntetni a tömegtájékoztatás minden fórumán. Egyetlen racionális magyarázat lehetséges: a pénzügyi szakemberek tudják, amit a polgárok nem, hogy elegendő, az ország gazdasági helyzetéhez képest sok pénzt kapott a kultúra. Elsősorban az önmaga érdekeit legjobban képviselő elitkultúra, mely a források felkutatásában élen jár.
Osztovits Ágnes
Világbanki vétó
Csak hárommilliárd jut családi pótlékra?
Új magyar javaslat a Szigetköz vízellátására
A magyar tárgyaló fél újabb kompromisszumos javaslatot tett a szigetközi vízellátásra - közölték a magyar és a szlovák bősi parlamenti bizottság budapesti találkozóját követő sajtótájékoztatón. A javaslat lényege, hogy - a hágai bíróság döntéséig tartó többéves időszakban - télen legalább 600, nyáron minimum 1200 köbméter vizet adjanak át a szlovákok Rajka térségében az eredeti Duna-mederbe. Az MTI szerint a képviselők továbbá javasolták, hogy Szlovákia a Mosoni-Dunába jelenleg átadott és a szigetközi ágrendszer vízellátását szolgáló mintegy 20 köbméter vízmennyiségen felül az árvízi zsilipnél további 30 köbmétert adjon másodpercenként. (Folytatás a 2. oldalon)
A Világbank tiltakozása miatt nem használhatják szociálpolitikai célokra a teljes öszeget, amelyet a parlament egy „malőr” folytán a családi pótlék egyösszegű kiegészítésére megszavazott. Mint ismeretes, eredetileg kétmilliárd forintot terveztek erre a célra, de tévedésből még hatmilliárdot „hozzászavaztak”. A jelenlegi változat szerint családpolitikai célokra hatmilliárd forintot használhatnak fel, az eredetileg tervezett kétmilliárdot viszont a Népjóléti Minisztérium keretein belül átcsoportosítják, egy részét az egészségügy kapja meg - tudtuk meg Pusztai Erzsébettől, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkárától. Az sem bizonyos még, hogy a hatmilliárd forintot a családi
pótlék egyösszegű kiegészítésére költik (mint ismeretes, a tervek szerint tanévkezdéskor hatezer forintot kapnának az iskolás korú gyermeket nevelő családok), egy módosító indítvány szerint hárommilliárd forintot arra fordítanának, hogy a gyedet a gyermek hároméves koráig kiterjesszék. Jelenleg ennek egyéb kihatásait vizsgálják a szakemberek. Pusztai Erzsébet a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: az átcsoportosítással nem másítanák meg a parlament döntését, mivel eddig csak az irányszámokról döntöttek. A tárcán belüli forrásátrendezés nem ellentétes a parlament döntésével - mondotta az államtitkár asszony.
Mezőgazdasági vitanap a T. Házban
Az agrárágazat sem békés sziget
(Munkatársunktól)
Egész napos parlamenti politikai vitanapot tartottak tegnap a mezőgazdaság helyzetéről a T. Házban. A kormány képviselői és az egyes parlamenti pár-
vakban sok százezer honfitársunk kapta vissza azt a lehetőséget, hogy földbirtokos legyen, gazdaságot építhessen, részvényt vásárolhasson -kezdte parlamenti expozéját
tás mértékére és a deformált piaci viszonyokra. A jelenlegi nagy piaci átalakulások közepette ugyanakkor az agrárgazdaság sem tehet egy boldog, békés sziget.
Őszi mélyszántás a szentesi határban
MTl-fotó - Medgyaszai Gy. Béla
tok felszólalói mondták el véleményüket a mezőgazdaság égető gondjairól, nyilvánvaló és vitatható eredményeiről.
A magyar agrárgazdaságban sikeres történelmi átalakulás napjait éljük, a legfontosabb területeken a befejezéshez közeledik. A vidéken és a fal-
Szabó János fölművelésügyi miniszter. Vitába szállt azzal a gondolattal, hogy a kormány egy virágzó mezőgazdaságot örökölt és azt tette úgymond tönkre. Melegházi körülmények között működött korábban a mezőgazdaság - jelentette ki, utalva az állami támoga-
Az új arárpolitika egyik legfontosabb elemének nevezte a fejlett európai országokkal történő harmonizációt, az EK-hoz való csatlakozás előkészítését. A koalíció kezdettől kardinális kérdésként kezelte a személyi és tulajdoni sérelmeket.
(Folytatás az 5. oldalon)
Nem lesz veszteséges a felelősségbiztosítás
Hol fialtassuk pénzünket?
A bankok újabb és újabb megtakarítási, pénzromlást fékező kínálattal jelentkeznek - versenyt futnak a kamatlábak, még ha az infláció mögött le is maradnak. A fővárosban másfél tucat bank több mint félszáz betéti formát, folyószámlát, banki értékpapírt ajánl azoknak, akik rövid távon szeretnék megtakarított forintjaikat kamatoztatni. Ámde nehéz eldönteni, hogy melyik a legjobb ezek közül. Összeállításunkban szempontokat adunk megtakarításokhoz. Általános érvényű tanács talán csak egy van: ne egyetlen bankban, pénzzel a zsebünkben akarjuk eldönteni, hogy milyen pénzfiaztatási formát választunk.
(Összeállításunk a 12. oldalon)
(Munkatársunktól)
Várhatóan a napokban dönt a pénzügyminiszter a jövő évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak emeléséről. Az Állami Biztosításfelügyelet átlagosan 17,9 százalékos emelésre tett javaslatot, amiből lényegében 17,7 százalékot érez a fogyasztó - jelentette be tegnapi sajtótájkékoztatóján Asz-talos László, a felügyelet elnöke.
Az egyes gépjárműtípusoknál különböző mértékű díjemelést javasoltak:	sze-
mélygépkocsiknál átlagosan 15 százalékot, a 80-nál több személyt szállító buszokra 35 százalékot, a mezőgazdasági
vontatókra 30 százalékot, a tehergépkocsikra 38 százalékot. Az utóbbiaknál azért tartották indokoltnak az átlagosnál magasabb díjemelést, mivel a tehergépkocsikra nem vonatkozik a bonus-malus rendszer, így sofőreik „lazán” adják át a kárbejelentőket. Jó hírrel is szolgált az elnök: mint elmondta, a segédmotorkerékpá-íoknál (ami körülbelül 250 ezer, általában idős, kisnyugdíjast érint) és a személygépkocsi-utánfutóknál nem várható változás. A segédmotorosoknál kedvező az is, hogy a díjat nem kell egyszerre egy évre, csak fél évre fizetniük.
(Folytatás a 9. oldalon)
A szombati 32 oldalas Magyar Vmzethől
Interjú
Kónya Imrével
Egy politikusnak soha nem a tapsra kell figyelnie, tudott volna ea a parlament olyan döntéseket hoani, hogy végig tapsoljanak aa emberek, de rámegy az ország - nyilatkozza a vele készített interjúban az MDF frakcióvezetője,
A fordulat hétköznapjai
Sokakat meglepett a sportcsarnokbeli beszéd hangütése, a fehérterror rémének megidézése, az „osztályharc ez a javából”, a miénk a sportcsarnok, a munkahelyek, az utcák ini-litáns öntudata - írja naplójában Elek István n fordulat eseményeire emlékezve.
Hitegetett-e a Szabad Európa?
Nem mondhatom azt, ha ’5 6-ban Budapesten ültem volna, nem éreztem volna azt, hogy segíteni fognak. De nem találtunk konkrét kijelentést, ami a beavatkozásra utalt -mondja Andor C. Klay, a híres Murpliy-csapat tagja, alti a Szovjetblokk Hivatal magyar hírszerző osztályának vezetője volt.
Határok közé a prostitúciót
(Munkatársunktól)
A Józsefváros képviselőtestülete két hónapja hozott egy prostitúcióval kapcsolatos rendeletet: , Aki más személyt közterületen megszólít, hogy saját magát a nemi vágy kielégítésére anyagi vagy ellenszolgáltatás fejében ajánlja fel, szabálysértést követ el és 10 ezer forintig teijedő pénzbírsággal büntetendő. Aki közterületen öltözékével, magatartásával vagy bármilyen egyéb módon másokban anyagi vagy egyéb ellenszolgáltatás reményében nemi vágyat igyekszik kelteni, annak magatartása a felszólítás eredménytelensége esetén szabálysértésnek minősül és vele szemben 10 ezer forintig terjedő szabálysértési bírság szabható ki”.
A fenti rendelet hatálybalépése óta milyen eredményeket tudnak felmutatni a prostitúció visszaszorításában? - kérdeztük a VIII. kerület polgármesterét, Csécsei Bélát.
(Folytatás a 4. oldalon)
Nemzeti alaptanterv még az idén
Hamarosan megszületik a nemzeti alaptanterv végleges változata - mondta lapunk kérdésére Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára. A minisztériumban zajló szakmai vitáról az államtitkár nem kíván nyilatkozni, interjút csak az elfogadott munka után ad. A határidőt firtató kérdésre Kálmán Attila úgy válaszolt, hogy nem hónapokban, hanem napokban kell gondolkodni.