﻿Jövőre uj gépeket vásárol a Malév
13. oldal
Magyar Nemzet
beszélgetés Mándy Ivánnal
8. olilal
Egy találmány papíron maradt
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
HÉTFŐ, 1993. dec

11. János Pál pápa karácsonyi üzenete
Csak egymás testvéri elfogadása kerekedhet felül a gyűlöleten
A római Szent Péter téren összescreglett többezemyi hívő előtt mondta cl szombaton II. János Pál pápa hagyományos Urbi et Orbi - Rómához, a városhoz és a világhoz intézett - karácsonyi üzenetét.
A katolikus egyházfő „az igazságtalanság, a gyűlölet és a félelem” megszüntetéséért emelt szót, s beszédében különös figyelmet szentelt a korábbi Jugoszlávia területén, valamint a Kaukázusban és az Afrikában dúló háborús konfliktusok megoldásának. A 73 esztendős lengyel származású pápa emellett 53 nyelven - köztük magyarul is - tolmácsolta karácsonyi üdvözletét és áldását a Vatikán egy térre néző ablakából. Mint 16 évvel ezelőtti megválasztása óta minden évben, II. János Pál idén is a világ időszerű problémáival foglalkozott karácsonyi üzenetében.
A televíziós és rádiós csatornák segítségével négy kontinens 63 országában közvetített beszédében elsősorban az egymás iránti türelemre és a testvéri szerétéire intett. Örömmel üdvözölte a közel-keleti békefolyamat sikereit, megemlítve, hogy hamarosan a térségbe látogat, s esetleg Jeruzsálemet is
érinti majd. A Vatikán és Izrael csütörtökön írja alá Jeruzsálemben azt a történelmi egyezményt, amely várhatóan a diplomáciai kapcsolatok felvételéhez vezet majd. 11. János Pál pápa ugyanakkor mélységesen
elítélte a Boszniában és a világ egyéb tájain folyó vérontást és etnikai háborút. - A betlehemi csillag fénye talán leragyog a Bosznia-Hercegovinában és a Délkelet-Európa válságtérségeiben szenvedő emberekre, ahol
(MTI külföldi képszolgálat - AP)
az erőszak akarja meghonosítani törvényeit, tekintet nélkül bárkire. Csak a kölcsönös tisztelet és egymás testvéri elfogadása kerekedhet felül a gyűlöleten és az ellenségeskedésen. (Folytatás a 2. oldalon)
A női korhatáremelés nem érint mindenkit
Aki sokat dolgozott, korábban mehet nyugdíjba
A nyugdíjbiztosítási önkormányzat december 31-ig adott határidőt az elnökségnek, hogy a nők rugalmas nyugdíjba vonulásának alapclvcit kidolgozza. Mint ismeretes az Országgyűlés döntésének értelmében 1995. január elsejétől emelkedik a nők nyugdíjkorhatára. A Magyar Nemzet kérdésére Szeremi Lász-lóné, a nyugdíjbiztosítási önkormányzat alelnöke elmondta, fontosnak tartják, hogy a nők nyugdíjkorhatára fokozatosan emelkedjen, így 10-12 év alatt nőhet 62 esztendőre. Azok a nők, akik legalább 35 év szolgálati idővel rendelkeznek, a kor-
határemelés ellenére is nyugdíjba mehetnek már 55 évesen, és ez semmilyen anyagi hátrányt nem okoz számukra. Az ötvenöt éves kort elérő, de rövidebb munkaviszonnyal rendelkezők is nyugállományba mehetnek, de számukra kisebb összeget hoz majd a postás. Akik viszont tovább dolgoznak a számukra előírt korhatárnál, magasabb nyugdíjat kapnának. Szeremi Lászlóné hangsúlyozta: ezek az elképzelések még csak most körvonalazódnak, semmilyen biztosíték nincs arra, hogy ezt a közgyűlés is megerősíti.
(elő)
Újra kell tárgyalni a lakástörvényt
Öt helyett vételi
(Munkatársunktól)
A Lakásbérlők Egyesülete sikerként könyveli cl az Alkotmánybíróság döntését, hogy a lakástörvényben előírt vételi jog alkotmányos. Battha Pál, a Lakásbérlők Egyesületének elnöke lapunk kérdésére válaszolva elmondta: az Alkotmánybíróság döntése várhatóan nehéz munka elé állítja a parlamentet, mert több kérdést elölről, új szempontok szerint kell megtárgyalnia. A Lakásbérlők Egyesülete a bizottsági munkában való részvételével szeretné segíteni a törvény megváltoztatását.
Battha Pál emlékeztetett ar-
három év jogot
ra: a vételi jog hatályban tartásának időtartamára a törvény öt évet írt elő, azonban az Alkotmánybíróság szerint ez lehetetlenné tenné az önkormányzatok számára az ésszerű lakás-gazdálkodást. A Lakásbérlők Egyesülete három évre szűkítené azt az időtartamot, mely alatt a lakásbérlők a vételi jogukkal élhetnek. Battha Pál szerint különösen nehéz lesz megoldást találni annak orvoslására, hogy az önkormányzati lakások eladási kényszere ne járjon együtt az önkormányzatok vagyonvesztésével.
(Folytatás az 5. oldalon)
Parlamenti jogálom
Ma, lictfő délután nem szólal meg a parlamenti csengő. Az idén már nem tartanak plenáris ülést, januárban sem üléseznek a honatyák. Február 7-ig tart a téli parlamenti „jogálom”. Szó, ami szó, dere-kas munkát végezlek a képviselők, a karácsonyig elfogadott több mint százhúsz törvény magáért beszél. Ha a képernyőre figyelő minden honfitársunk februárig kénytelen is nélkülözni a szokásos parlamenti matinéi, a választási kampány előtti, utolsó szusszanásnyi tövényhozási szünet alkalom az egyenleg megvonására.
Nem csekély eredmény, hogy kiépült az alkotmányos jogállam közjogi, gazdasági intézményrendszere. Nem ad okol a
dicsekvésre viszont, hogy a lóhalálában alkotott törvények nagy részét máris kikezdte az idő. Az adósság-állomány nemcsak pénzügyi értelemben magas. Van például ombudsman-törvényünk, bár nem sikerült oinbudsmaiil választani. A minap pótvizsgára buktatták a bérlakástörvényt, de médiatörvényből sem tett még sikeres jogállamvizsgát a T. Ház. Elfogadta az etnikai kisebbségekről szóló jogszabályt, mégsem biztosított számukra külön képviseletet. Négyről öt százalékra emelték a parlamentbe jutás küszöbéi, az átvilágítás közéleti örömét viszont önzetlenül utódjuikra hagyták.
Egy-kél esetben a politikai „szökőév” ellenére az
áliiléscklől szabdalt törvényhozásnak sikerült átugrania saját árnyékát. Meglelték a kétharmados honvédelmi törvényben is közös nevezőt, s a függetlenek támogatásával sikerült véglegesíteni az ügyvezető kormányt. Az utolsó munkanapon is kilenc törvény megszavazásával iratkozott fel a rekordok könyvébe a magyar parlament.
Az elmaradó ülésnapok azonban hiányozni fognak, a januári parlamenti matinék törvényhozási „deficitje” utóbb nem pótolható. Hiszen február lesz az utolsó kampánymentes hónap. A másodvirágzásukat élő parlamenti frakciókat viszont tnvnsszal már legfeljebb saját elmaradásuk törvénye foglalkoztatja...
Bodnár Lajos
Demszky nem tud a BM-koncepcióról
Erősíteni kell a főváros hatáskörét
(Munkatársunktól)
- A főváros képtelen döntéseit megvalósítani, mert a kerületek minduntalan vétót emelnek ellene. Egységesebb, takarékosabb önkormányzatokat kellene működtetni, s oly módon változtatni a fővárosi törvényen, hogy az általános rendezési tervvel összefüggő kérdésekben a fővárosi közgyűlés kizárólagosan dönthessen - jelentette ki lapunknak Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. Lényegében ugyanezt szorgalmazza a belügyi tárca közelmúltban elkészült koncepciója is, amely szerint szükséges, hogy a fővárosi önkormányzat a jelenleginél szélesebb körű jogosítványokkal rendelkezzen.
(Folytatás a 4. oldalon)
Boross Péter rádiónyilatkozata
Az uj kormány rendet és stabilitást akar
Elmaradt az áttörés Ashabadban
Elnöke lesz a FÁK-nak
(Tudósítónktól) MOSZKVA - A FÁK tagállamainak többsége kész „az integráció új szintjére" áttérni - ekként értékelte a hét végén a többszöri halasztás után a türk-mén fővárosban megrendezett nemzetközösségi csúcsértekezlet Andrej Kozirjev orosz újságíróknak adott szombati nyilatkozatában. A pénteki asha-badi találkozó az orosz külügyminiszter szerint „egész történelmi korszak lezárulását” jelzi, amely lehetővé tette a volt szovjet köztársaságoknak a civilizált válást, a „jugoszláv változat” elkerülését.
(Folytatás a 3. oldalon)
(Munkatársunktól)
Boross Péter miniszterelnök nyilatkozott vasárnap a rádió Vasárnapi újság című műsorában. A riporter kérdésére válaszolva a miniszterelnök elmondta: boldogabb lenne, ha karácsonykor Antall József mondhatta volna el mindazt, ami lelkében összegyűlt a három és fél évi kormányzás alatt.
Boross Péter hangsúlyozta: 250 ezer ember főhajtása a koporsó előtt kárpótlás a kevés dicséretet kapott miniszterelnök emlékének. A továbbiakban kifejtette: felelős magyar
politikus nem feledkezhet meg arról, hogy a világban 15 millióan vagyunk. Ez kötelezi a magyar politikusokat arra, hogy valamennyinkkel törődjenek, azokkal is, akiket államhatárok választanak el az anyaországtól - hangsúlyozta Boross Péter az MTI tudósítása szerint.
A médiatörvénnyel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: a közalkalmazotti mivolt bizonyos szerveződésre jogalapot ad, ugyanakkor fegyelmi kötelezettségekkel is jár.
(Folytatás az 5. oldalon)
Sikerágazat: a privatizáció
Pongrácz Tibor államtitkár statisztikája a magántulajdon gyarapodásáról
(Munkatársunktól)
- Az elmúlt három és fél év gazdasági sikertörténete a privatizáció, ezen belül is kiemelkedő eredménnyel zárul 1993 -jelentette ki Pongrácz Tibor címzetes államtitkár, az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnöke. - Jellemző adat, hogy 1992-ben 72,5 milliárd forint értéket tett ki a privatizált vagyon értéke, ebben az évben - még nem végleges adat szerint - az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság együttesen 160-170 milliárd forintnyi privatizációs bevételre tesz szert. A külföldi működő tőke beáramlása az országba az idén felette lesz a kétmilliárd dollárnak, mintegy 2,3-2,4 milliárdot tesz ki. A rendszerváltozás előtt körülbe-
lül 90-95 százalék volt a külföldi „bevásárlás”, s 5-10 százalék a hazai. Az idén az ÁVÜ által eladott vagyonból 70-75 százalék magyar kézbe került, tehát a hazai vállalkozók alapvetően előtérbe kerültek. Ez egy kedvező folyamat. Sőt mind erősebb a magyar vállalkozók érdekérvényesítése. A tulajdonosi megoszlás ugyancsak kedvezőnek mondható. Az idén már 79 MRP-s eladás volt, az összes eladásnak mintegy 10 százaléka. A dolgozói tulajdonlás a legtöbb esetben stratégiai befektetővel vette kezdetét. Az E-hitel - az év elején lett kedvezőbb, 3 százalékos kamatozású - körülbelül háromszorosa volt a tavalyinak. A GDP-termelésben a magángazdaság tehát legalább 50 százalékban vesz részt, míg az
indulásnál ez 10 százalékot tett ki.
Az államtitkár év végi mérlegnek is beillő statisztikai adatait lapunkkal is a Rádió Bridge hullámhosszán múlt csütörtök este, a Forintos percek gazdasági hírmagazin exkluzív sajtóklubjában közölte. Pongárcz Tibor számításai szerint 1,5-2 millió új tőke-tulajdonos van az országban. E jelentős szám azért is fontos, mert a privatizáció célja egy tulajdonos polgárság kialakulása. A szövetkezeti vagyon nevesítése - 350 milliárd forintnyi vagyont érintett - során körülbelül egymillió ember lett tulajdonos. Az más kérdés, hogy sok minden nem sikerült <}z eredeti elképzelések szerint.
(Folytatás all. oldalon)
Ünnepi adományok
Karácsonykor sok ezren vártak éleliniszcrscgély-csomagot a Vöröskereszt Arany János utcai székliáza előtt. Az akcióban cukrot, olajat, lisztet, száraztésztát, konzervet kaptuk az arra rászorulók
MTI-fotó - Galambos Anita
Önkormányzati segélyek
Jövőre
negyedével nő a szociális keret
(Munkatársunktól)
Amíg 1992-ben az önkormányzatok szociális feladataihoz a központi költségvetés 16 milliárd forinttal járult hozzá, 1993-ban már 30,8 milliárdot fordítanak erre. A központi támogatás a következő évben tovább emelkedik, 38,3 milliárd forintra. Két év alatt 239 százalékkal nőtt az önkormányzatok szociális támogatásának összege - nyilatkozta lapunknak Lak-ner Zoltán, a Népjóléti Misztérium szociális ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára.
(Folytatás az 5. oldalon)
Árvízkészültség a Tiszán
Nyugat-Európa és a Kárpátalja árvizekkel küzd. Hazánkban az elmúlt 24 órában a Felső-Tisza és a Bodrog vízgyűjtő körzetében 13-15 mm csapadék esett. Másodfokú ár-vízvédelmi készültséget mintegy 60 kilométer hosszúságban, a Tisza jobb partján, a Bodrogköz térségében és a Tisza bal partján a Lónyai-főcsa-toma torkolatánál rendeltek el.
(Tudósításaink a 20. oldalon)