﻿Milyen eredményre számítanak a pártok a választásokon? 4. »id«i
Magar Nemzet
Lapunk ára januártól nem
emelkedik
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1993. december 28. LVI. évfolyam, 302. szám
Kairóban ismét egyeztetnek az izraeli és a palesztin szakértők
Jerikó kérdésében hajlandók engedni
JERUZSÁLEM - Hétfő óta Kairóban próbái megegyezésre jutni egymással a palesztin és izraeli tárgyalóküldöttség a biztonsági kérdésekben. Az izraeli delegáció, Amnon Shaahak vezérkari főnökhelyettes, Jacques Neriah, Rabin tanácsadója Simon Per esz vezetésével folytatja az oslói, vcrsailles-i megbeszéléseket Nabil Saath és Abu Maiin palesztin képviselőkkel, de -a televízió jelentése szerint -elképzelhető, hogy az izraeli külügyminiszter találkozik Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével és Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel is. Bár az egyezkedés idestova két hete tart, Jichak Rabin további türelemre intette a közvéleményt, hozzátéve, egy kis jóakarattal Jerikó méretéről megállapodhatnak.
(Folytatás a 3. oldalon)
iftlf	U ^
Izraeli katonák palesztin fiatalt igazoltatnak Gáza városában
(MTI külföldi képszolgálat-AP)
A szerbek nélkül nincs Bosznia-megoldás
A téli harcok a frontokat nem mozdították el
Január harmadikától
Olcsóbb benzin, drágább gázolaj
ÚJVIDÉK - A franciák után a britek is figyelmeztettek: katonáik nem fognak ítéletnapig Boszniában maradni. Ha a boszniaiak nem kötnek békét, a kéksisakosok szedik a sátorfájukat, s távoznak. Douglas Hurd brit külügyminiszter például a DDC-nck nyilatkozva egészen egyértelmű volt:,.Nem szeretnénk, ha a hadban álló felek azt hinnék, hogy az európai hadseregek időtlen időkig védeni fogják a humanitárius konvojokat.” Az eddigi fejlemények kétségkívül a tapasztalt brit diplomatát igazolták volna, ha a nemzetközi politika irányítói valóban minden rendelkezésre álló eszközt bevetettek volna. így marad a (sántító) megállapítás, hogy nem lehet békét teremteni, ha azt a háborúzó felek nem akarják. (A szenvedő lakosság akarata mindebben nem sokat nyom a latba.) Egyet kell érteni Kara-
dzsiccsal, hogy az EU igencsak felelős a boszniai háború folytatásáért. Igaz, a boszniai szerb vezető az európaiak felelősségét egészen másban látja: ha az európaiak is az erősebb oldalára álltak volna, akkor már réges-régen béke honolna a görbe hegyek országában.
A szerb földek esetleges egyesüléséről beszélve Kara-dzsics kiemelte, hogy a Balkánon nem lesz stabilitás addig, amíg nem rendezik a szerb kérdést. Az egyesülésre a szerbeknek történelmi és politikai igazolásuk is van, s meglesz hozzá a nemzetközi támogatás is, főleg azoknál, akik a nagy Németországban veszélyt látnak, fogalmazott Karadzsics. Izet-begovic a „térképezéssel” kapcsolatban megállapította, hogy nem előrehaladásról van szó, hanem éppen visszalépésről.
(Folytatás a 3. oldalon)
Csökken a benzin és emelkedik a gázolaj ára január 3-ától a Mól Rt. benzinkútjainál - tájékoztatta tegnap az MTI-1 Sebestyén Béla, a Magyar Olajipari Részvénytársaság vezérigazgató-helyettese.
A motorbenzinek ára literenként 50 fillérrel csökken, míg a gázolaj és az ipari tüzelőolaj ára literenként 2 forinttal,
a háztartási tüzelőolaj ára pedig 1 forinttal növekszik. Ezek szerint az Áfor-kutaknál a 91-es és a 95-ös ólommentes benzin literjéért 73, illetve 75 forintot kell majd fizetni. A 92-es ólmozott motorbenzin literje 75£0 forintba, a 98-as ólmozott motorbenziné pedig 78 forintba kerül január 3-ától.
(Folytatás a 9. oldalon)
Közel tíz százalékkal
emelkedik
(Munkatársunktól)
A Magyar Távközlési Részvénytársaság jövő év január 1-jével megemeli a telefonszolgáltatásban alkalmazott előfizetési és beszélgetési dijat - tájékoztatta lapunkat Berzeviczy Etelka, a Matáv sajtófőnöke. Figyelembe
a telefondíj
véve a beszerzésekben jelentkező inflációs hatást és a Matáv fejlesztési terveit - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium rendelete alapján - a részvénytársaság a megadott díjmaximumokat alkalmazza.
(Folytatás az 5. oldalon)
Ártalálgatás ’94
Hosszú lehetne a lista. Kezdődhetne a telefonálás tarifájával, folytatódhatna az útlevelek meghosszabbításáért, kiváltásáért fizetendő illetékkel, záridhatna n távolsági autóbuszok vitel-díjával. És közben illene megemlékezni a gyógyszerekért fizetendő ellenérlék-ről, s hiányérzetünk lenne, lm a villamos áram lakossági áráról nem ejtenénk szót. Kimuradl volna a cigaretta, mint növelt adóvul sújtott, tehát dráguló portéka?
Az esztendő zárása, egy újabb első napja közeledik, s mint rendeseiig most is előre tekintünk. Úgy, hogy belekukkantunk a pénztárcánkba, egy pillantást velünk a háztartási „főkönyv” bevételi és kiadási oldalaira, majd megpróbál mik tervezni: mire jut és mire nem az új évben. Akinek januárban jár le az útlevele, és úgy érzi, még akad ideje a két ünnep közölt elrohanni a hatósághoz meg-hosszuhhítani az okmány érvényességéi, az keres az „üzleten” pár száz forintot.
De azzal már nem ér szinte semmit, hogy telitankolja gázolajjal a kocsiját, lüszen bosszú lesz a következő év. Áramot sem tud „bespájzolni” otthon, a patikaszerrel pedig végképp nem megy sokra, hiszen a menetrendszerű influenzákon túl más kórságot nem tud előre megtervezni. Mi marad hát a polgárnak? A szokásos: fizeti a drágulást, a január első napján, illetve az év első hónapjaiban beköszöntő áremeléseket.
így van ez szinte mindenütt a világon. Az adók, az illetékek, a termékekbe beépített másmilyen közterhek az éves költségvetés megtervezésével menetrendszerűen megérkeznek. Magyarországon eliliez még hozzájönnek olyan „póligények”, mint például az áram, a gázszolgáltató szektor jogos kívánalma: a tőkeköltségeket is elismerő árrendszer fokozatos bevezetése teszi lehetővé náluk a korszerű tarifastruktúrát. Ez utóbbira csupán két megjegyzést lehet a lukosság: jó nekünk n
korszerűtlen is, avagy: a bérrendszerünk is legyen ugyanúgy modern, mint a villamos áram ellenértéke... Teljesen igaza van a fogyasztónak, meg a telefonálónak is, akinél az átlagos 9,6 százalékos díjemelés a becslések szerint legkevesebb havi 200 forintos többletkiadást okoz.
Régebben azt n frázist puíToglaltuk december 31-én és utána, hogy a több pénzt fordítsák a szolgáltatás, az ellátás színvonalának, az áru minőségének javítására. Manapság érdemes kitalálni az új közhelyet: a privatizálódó áremelők csak a valóságos költségeiket hárítsák ránk, fogyasztókra, úgy, mint az a fejlett piacgazdaságokban szokásos. Ez a vágyunk könnyebben teljesülhet, hisz’ minden jel szerint valóban a piacgazdasághoz vezető útra léptünk. Csakhogy az odaju-tásnak is ára, mi több, áremelése van: január elsejétől (is) ezt fizetjük meg.
Gergely László
Nincs piac a távfűtésben
Még marad az átalánydíj
(Munkatársunktól) Egyelőre még megmarad a távfűtés átalánydíjas elszámolása - nyilatkozta lapunknak Sziber Imre, a fővárosi önkormányzat közműügyosztályának referense.
Az új elképzeléseket már több bizottság is megtárgyalta, a közgyűlés elé azonban a mai napig nem kerültek. A piaci viszonyok megteremtéséhez feltétlenül szükséges lépés a mérés szerinti elszámolás bevezetése, de ez számtalan problémát vet fel. A hőközponton-kénti elszámolás műszaki feltételei már adottak, de egy hőközponthoz az ország nagyvárosaiban több épület is tartozik, így az elfogyasztott hőenergián nemcsak egy lakóközösség tagjainak kellene osztozkodniuk. A radiátorok a távfűtéses lakások többségében nem zárhatónk cl, a hőszigetelés korszerűtlen, ezért az elfogyasztott hőenergiával arányos díjszabás igen sok fogyasztót érintene hátrányosan.
(Folytatás az 5. oldalon)
Nem választhatnak saját jogon képviselőt
A Kisebbségi Kerekasztal tagjai bírálják a választójogi törvényt
A Kisebbségi Kerekasztal soron következő, januári ülésén napirendre tűzi az Országgyűlés által nemrég módosított választói törvény azon passzusának megvitatását, amely nem teszi lehetővé, hogy a magyarországi népcsoportok saját jogon választhassanak képviselőt a parlamentbe. Erről Doncsev Toso, a Kisebbségi Kerekasztal elnöke, a Magyarországi Bulgárok Egyesületének ügyvezetője tájékoztatta lapunkat. Mint elmondta: az MBE-nek még nincs kialakult álláspontja e kérdésben. Doncsev Toso azonban úgy érzi, hogy a választójogi törvény módosítása a kisebbségekre nézve hátrányos, s ezért kihatással lesz Magyarország belpolitikájára és külpolitikájára egyaránt. E döntés azért következhetett be -folytatta -, mert a kormány és a parlamenti pártok nem fordítottak kellő időt a kisebbségekkel történő kompromisszum kimun-
kálására. Hozzátette: a Kisebbségi Kerekasztal képviselőivel mindössze egyszer ültek tárgyalóasztalhoz e témakör megvitatása végett.
Hasonlóképpen vélekedett Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetségének ügyvezető elnöke is. Véleménye szerint ezzel a döntéssel az Országgyűlés, illetve azok a képviselők, akik a kisebbségek listaállító joga ellen szavaztak, maguk szegték meg az alkotmányt és az általuk megalkotott kisebbségi törvényt. Hambuch Géza megítélése szerint ez igen rossz fényt vet Magyarország kisebbségi politikájára, s egyértelműen rontja hazánk nemzetközi tekintélyét. Egyben - vélekedett a németek ügyvezető elnöke - Magyarországnak megrendült az erkölcsi alapja arra nézve, hogy síkraszálljon a határon túl élő magyarság azonos jogaiért. Nem utolsósorban, e
szavazás következménye erősen csorbítja a világszerte példásnak kikiáltott kisebbségi törvény megvalósításába vetett reményüket. „Jómagam azért is arcuksapásnak érzem a jogkorlátozást eredményező parlamenti szavazás kimenetelét -nyilatkozta lapunknak az elnök -, mert úgy gondolom, hogy a legtöbb német honfitársam ugyanígy (téli meg a döntést. Mondhatom: szép újévi ajándék!" - tette hozzá.
Hasonlóan vélekedett e kérdéssel kapcsolatban Petru-sán György, a Magyarországi Románok Egyesületének elnöke is, aki úgy érzi, hogy a múlt heti szavazás felborítja a nemzetiségi politika eddigi harmonikus egyensúlyát. Mint mondta: e döntést követően akár a nemzetiségi önkormányzatok jövőbeni felállítása is megkérdőjeleződhet.
(fazekas- ruck)
Az önkormányzatok növelnék a kötelező óraszámot
Leértékelődik a tanítói munka?
(Munkatársunktól)
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium nemrég módosította a pedagógusok kötelező óraszámáról szóló 1987-es, már többször „átszabott” minisztertanácsi rendeletét. Ennek értelmében a felső tagozatban dolgozó pedagógusok kötelező óraszáma 18, az alsó tagozatban tanítóké viszont - a korábbi elképzelések szerinti 19 helyett - 21 óra lesz a jövőben. Egyes vélemények szerint a felső és alsó tagozatban dolgozó pedagógusok kötelezően előírt óraszámában indokolatlan a különbségtevés, a korábbi rendelet kedvezőtlen irányú megváltoztatása pedig a tanári munkával szemben a tanítói munka presztízsvesztését eredményezi.
Szilágy iné dr. Szemkeö Judit, a tárca megbízott helyettes államtitkára lapunknak ezzel
kapcsolatban elmondta: az alsó tagozatos pedagógusok óraszámcsökkentéséhez a költség-vetés nem tudta biztosítani az újabb, mintegy kétmilliárd forintos többletkiadást. Mivel a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok esetében nem lehet megállapítani, hogy a pedagógus adott esetben a felső tagozatban vagy a gimnázium alsó tagozatában végzi-e munkáját, ezért e területen elengedhetetlen volt a kötelező óraszámokban meglévő eltérések felszámolása. Ugyanakkor amennyiben az alsó tagozatban jelentősebben csökkentették volna az óraszámokat, a munka törvénykönyvével kerültek volna szembe, hiszen például az egy tanítóval rendelkező iskolákban a tanító túlmunkája meghaladta volna az előírt mértéket.
(Folytatás az 5. oldalon)
Az ÁV Rt. programja
Villamosenergiaipari csomagok tavaszra
(Munkatársunktól)
Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság több mint háromnegyed évvel ezelőtt jelezte igényét: célszerű, hogy egy tulajdonosa legyen az áramszolgáltatás honi vállalatainak. A kormányzati szintű döntés a villamosenergia-ipar vagyonának egységesítéséről meg is született, de már csak azt követően, hogy az Állami Vagyonügynökség a hat áram-szolgáltató társaság privatizációját külföldi szakmai befektetők számára meghirdette. A december elejei „egyesítés” után a vagyonkezelő részvény-társaság mégis képviselni tudta azt a tervét, hogy e közműszolgáltató ágazatot a befektetők számára attraktívabbá tegye: világos, tiszta stratégiát dolgozzon ki, s a külső feltételek kedvezőbbé tétele után ismét kezdeményezze a privatizációt.
(Folytatás a 9. oldalon)
*
ítéletidő a Nyugat-Dimántúlon
Hétfő délutánra kritikussá váll a hólielyzct a nyugat-dunántúli megyékben. Több főút és szinte minden mellékút járhatatlanná vált. (Beszámolónk aló. oldalon)
MTI-fotó - Matusz Károly