﻿
Kire hányán voksoltak 1990-ben?
7. oldal

HTO-niafílák
8. oldal
Kisebbségi
képviselet
Nemzetközi kitekintő n 17. oldalon
Adókörkép ’94
Összeállításunk a 10-11. oldalon
Gy ermekj ogok
18. oldal
mmm
Ára: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1994. január 20. LVII. évfolyam, 16. szám
Egyelőre nincs szó kölcsönös elismerésről
Belgrád és Zágráb megállapodott a kapcsolatok normalizálásáról
A szerb és a horvút külügyminiszter kézfogójához a háttérben a két elnök, Milosevics és Tudjman statisztál
(MTI külföldi képszolgálat -AP)
Megy vagy marad Fjodorov?
Orosz egyeztetés a kormánylistáról
„Kis” pártok „nagy” listái
Titkos
jelöltállítások
ÚJVIDÉK - A boszniai béketárgyalások második napja után sincs semmi kilátás arra, hogy a muzulmán delegáció elfogadja az Európai Unió béke-tervet, amely a majd kétéves háború véget jelentené. A genfi Nemzetek Palotájában zajló tárgyalássorozat mostani fordulója azonban mégsem végződik teljes kudarccal: szerda délután Vladiszlav Jovanovics kisjugo-szláv és Mate Granic horvát külügyminiszter közös nyilatkozatot írt alá, amely nagy lépést jelent a JSZK és Horvátország kapcsolatainak normalizálása felé. A nyilatkozat kétségkívül a két elnök, Franjo Tudjman és Szlobodan Milosevics tárgyalásainak eredménye. A szerb és a horvát delegáció megegyezett, hogy kölcsönösen irodát nyitnak Belgrádban, illetve Zágrábban, kilátásba helyezték továbbá a két főváros közötti autóút megnyitását és a telefon-, illetve távírókapcsolat helyreállítását is.
(Folytatás a 3. oldalon)
s	*
Göncz Árpád az ASZ-nál *
Éberebb
számvevőszéket
- Az Állami Számvevő-szék az ország gazdasági lelkiismerete. Ám ez esetenként nem ott és nem akkor furdal, amikor kellene, de ez nem az ÁSZ hibája. Örülnék, ha a számvevőszék éberségének több foganatja lenne a jövőben - hangoztatta Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap Budapesten, az Állami Számvevőszék országos munkaértekezletén.
Ezen a számvevőszék eddigi, mintegy négyéves munkájára és a tavalyi vizsgálatokra tekintettek vissza - jelentette az MTI. Göncz Árpád kiemelte: az ÁSZ munkatársai a törvényesség legfőbb őrei a gazdasági életben, vigyáznak az állam vagyonára, pénzére.
(Folytatás a 9. oldalon)
(Moszkvai tudósítónktól)
Folytatja zuhanórepülését a rubel: szerdán ismét több mint száz ponttal esett a dollárhoz viszonyított árfolyama, úgyhogy a tőzsdén már 1607 rubelt adtak egyetlen „zöldhasúért”. A valutapiacot változatlanul bizonytalanságban tartotta, hogy Jegor Gajdar leköszönése és Borisz Fjodorov ultimátuma nyomán elhúzódott a kabinet átalakítása.
A jelenleg még miniszterelnök-helyettesi rangban lévő pénzügyminiszter mindenesetre szerdán közölte, nem mondott le, és nincs is szándékában lemondani addig, amíg a kabinet összetétele nem változik meg annyira, hogy az a reformok végét jelentené.
Csernomirgyin szóvivője lapzártánk táján árulta el az In-
terfaksz hírügynökségnek, hogy a miniszterelnöknek mégiscsak sikerült egyeztetnie Jelcinnel az új kinevezéseket: Oleg Szoszko-vec, Alekszandr Zaverjuha, Anatolij Csubajsz és Jurij Jarov lesznek a kormányfő helyettesei, és állítólag tagja marad az új kabinetnek Fjodorov. Az erről szóló rendeletét az Interfaksz szerint csütörtökön teszik közzé. Ugyanakkor Vjacseszlav Kosz-tyikov, az államfő sajtótitkára az Eho Moszkri rádióállomás kérdésére válaszolva kijelentette, a szóban forgó rendelet hivatalosan még nem létezik, és a további konzultációk lehetőségére utalva azt sem erősítette meg, hogy csütörtökön valóban napvilágot lát a végleges kormánylista.
V. L.
(Hírelemzésünk a 2. oldalon)
Lapunk szerdai számában ismertettük a nagyobb parlamenti pártok eddig ismert egyéni képviselőjelöltjeit. Ezúttal az FKGP, az Egyesült Kisgazdapárt és néhány kisebb párt képviselőjét kérdeztük, kiket indítanak az egyéni választókerületben az idei országgyűlési választásokon.
- A Független Kisgazdapárt februárban kívánja nyilvánosságra hozni képviselőjelöltjeit.
(Folytatás az 5. oldalon)
Az agrár ágazat túljutott a mélyponton
- állítja Szabó János
Államosodó önkormányzat
Az állam privatizáljon, az önkormányzat „államo-sodjon”? Elnagyolt is, igazságtalan is ilyen módon feltenni a kérdési, egy tipikus jelenségre mégis találóan mulat rá.
Vegyük az Alkotmánybíróság múlt év végi döntését, amely alkotmányellenesnek találta a lakástörvénynek azt a rendelkezését, ami a forgalmi érték 50 százalékában maximálta volna a megvásárolható bérlakások árát. Fővárosunk egyik budai kerületének polgármestere máris kijelenti: ők egyes lakások esetében bizony 70 százalékos árat is elkérnek majd. A bérlők legfeljebb egy pár millióval kevesebbet keresnek az üzleten, az önkormányzat nem fogja elvesztegetni nagy értékű ingatlanait - fűzi liozzá. Tekintsünk itt el attól a ténytől, hogy a szocializmus sajátos viszonyai közöli a tanácsi lakások bérleti jogának is (fekele)piaci értéke volt,
amelyet a bérlők nagy része egyszer már valakinek killzelelt, így lia most újabb 70 százalékot követelnek rajta, nem nyer, banem veszít a bolton. Figyeljünk most az érvelés másik felére, amely szerint az önkormányzatnak márpedig kell az az mgatlan, és általában kell minden, amin nem tud jó áron túladni. És - legyünk őszinték — tényleg kell. Sajnos.
Kell: mert az önkormányzatok ma szinte csak abból a vagyonból élhetnek, amilyük van. Sajnos: mert óriási vagyonuk van, és tudjuk, hogy az önkormányzat sem jobb vállalkozó, mint az állam, és biztosan rosszabb vállalkozó, mint a magántulajdonos. Ma a helyi vezetők országszerte meglehetősen kilátástalannak tűnő küzdelmet folytatnak azért, hogy a nyakukba szakadt hatalmas üigatlanállományl és egyéb vagyont okosan forgassák, hogy abból a településnek,
a kerületnek haszna legyen. Holott - bármilyen meglepően hangzik is -normális körülmények között nem ez lenne a dolguk, banem az, hogy a helyi ügyeket intézzék, lakarít-tassák az utcákat, tala-rozlassák az iskolákat, gondoskodjanak a szegényekről, s tegyék mindezt elsősorban a területükön működő virágzó magánvállalkozásoktól és módos polgároktól befolyt adókból.
Nos, nálunk sajnos még nincsenek ilyen „normális körülmények”. A költségvetési hiánnyal küszködő állam immár az adóbevétel 70 százalékát vonja el az önkormányzatoktól. így érthető, hogy az önkormányzatok nemhogy lelkesen privatizálnának, de inkább mindent maguk alá akarnak söpörni, amit csak lehet. Érthető, de ne örüljünk neki. Főleg ha - mint lakásbérlőknek - mindez a mi zsebünkre megy.
Belldenfalvy Gábor
miniszter
(M unkatársunktól)
Szó nincs arról, hogy a mezőgazdaság katasztrofális helyzetbe jutott volna, száz forint lesz a kenyér, romlik az élelmiszer-kínálat - szögezte le bevezetésképpen Szabó János földművelésügyi miniszter tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen a tárca vezetői összegezték az ágazat elmúlt évi teljesítményét, illetve felvázolták az idei feladatokat, lehetőségeket.
(Folytatás a 9. oldalon)
ÁVÜ-ÁV Rt.-döntések
KRP
húszmilliárdért
(Munkatársunktól)
Ezentúl szerdánként közös sajtótájékoztatót tart az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság - jelentette be tegnap Csépi Lajos, az ÁVÜ volt ügyvezetője, ÁV Rt. új vezérigazgatója. A döntésekről - szülessenek bármelyik privatizációs szervezetnél - az ÁVÜ-ben meghonosított gyakorlat szerint, a korábbiakhoz hasonló nyíltsággal és gyakorisággal számolnak be.
(Folytatás a 9. oldalon)
Boross Péter folytatta megbeszéléseit
A határozathozatalokra kerüljön a hangsúly
(Tudósítóinktól)
Boross Péter miniszterelnök szerdán folytatta és egyúttal be is fejezte a hétfőn megkezdett tárgyalássorozatát a parlamenti képviselettel rendelkező pártok és frakciók vezetőivel. Szerdán a MIÉP, a függetlenek és az NDSZ vezetőit fogadta a kormányfő.
Elsőként a MIÉP pártelnökét, Horváth Lajost és Csurka István társelnököt fogadta. Horváth Lajos lapunknak elmondta: a miniszterelnök beszámolt prágai tárgyalásairól, amelynek során hangsúlyozta, hogy Magyarország számára
szinte elviselhetetlenek az embargós terhek. Mindezzel a MI-ÉP képviselői is egyetértettek.
A törvénykezés kérdéskörét érintve mindkét fél úgy vélekedett: a pufajkás-, a rendőrségi és a földtörvénynek mielőbb meg kell születnie. A miniszterelnök megerősítette: a kormány február 7-én beterjeszti a parlamentnek a médiatörvény-javaslatot, pártközi vitára csak ez után kerül sor. Horváth Lajos elmondta: nem tartják olyan súlyúnak a médiatörvényt, hogy azt feltétlenül tárgyalni kellene, s annak sem látják túl sok realitását, hogy a jogszabály végül is megszülessen.
(Folytatás az 5. oldalon)
A szombati 3? oldalas Magyar Nemzetből
Hisztéria a politikában
Egyes politikai csoportok azt próbálják elhitetni a nyilvánossággal, hogy „sötét” erők fenyegetik a demokráciát, ám e hisztériakeltés mögött világosan kimutatható hatalmi törekvések állnak - írja a potilo-lógus, rámutatva uz egyes csoportok szándékaira.
Ki az úr a háznál?
Nem tudjuk, hol vannak a főcsapok, ki u felelős a kurbantartúsért, ki az az ember, akinek álnevében intézkedni lehel? Mi lesz azokkal a lakásokkal, amelyeket pánikszerűen vásárollak meg, miközben az IKV kivonult a felújításból - riportunk ezekre a (megválaszolhatatlan?) kérdésekre próbál magyarázatot keresni.
Fanza, a fakír
A keresztre feszítés a pályám csúcspontját jelentené — mondja a biciklievő fakír, akinek a produkciója ellen valamennyi egyház élesen tiltakozik.
A kormányfő Bonnba látogat
Bonnból jelenti az MTI: Boross Péter magyar miniszterelnök március elsején hivatalos látogatást tesz Németországban - vált ismertté szerdán bonni kormánykörökből. Utoljára magyar kormányfő, a néhai Antall József személyében, hivatalos látogatáson júniusban járt Németországban. Boross Péter látogatása egynapos
lesz. A magyar miniszterelnök már találkozott Kohl kancellárral, decemberben Budapesten, amikor a német kormányfő lerótta kegyeletét Antall József ravatalánál. Juhász Judit kormányszóvivő megerősítette a miniszter-elnök útjával kapcsolatos híreket, majd hozzátette: Boross Pétert Helmut Kohl kancellár is fogadja majd.
„Nincs bennem tudathasadás”
Becker Pál belép a KDNP-be
(Munkatársunktól)
Becker Pál, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára bejelentette Boross Péter kormányfőnek: a választások után a KDNP soraiban kíván tovább politizálni. A politikust - aki 1990-ben független jelöltként az MDF támogatásával jutott be a parlamentbe - döntésének okairól kérdeztük.
- Már 1990-ben, amikor elkezdtem a politikai pályafutásomat, egyértelmű volt számomra: az egyetlen irányzat,
amely nekem megfelel, az a kereszténydemokrácia - mondta lapunknak az államtitkár. - De akkor a KDNP elég későn ébredt, hiszen a választások előtt fél évvel alakult meg és nem tudott elég erős csapatot felállítani. Akkor egyértelmű volt számomra, hogy az MDF mellé kell állnom, amelynek az egyik meghatározó gondolata a kereszténydemokrácia, a liberalizmus és a nép-nemzeti gondolat mellett.
(Folytatás a 4. oldalon)
Terrorelhárítás,
fegyvercsempészet
Együttműködő
titkosszolgálatok
A nyugati titkosszolgálatokkal történt kapcsolatfelvétel óta közös érdeklődési területek a tcrrorelhárítás, a maffiabűnözés, a pénzmosás, a kábítószerkereskedelem és a fegvercsem-pészet elleni harc - mondta tegnap a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Fiiz'essy Tibor, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, aki olaszországi tárgyalásairól közvetlenül megérkezése után nyilatkozott lapunknak.
^ (Folytatás a 4. oldalon)
Tankönyvterjesztés új utakon
Szerződést kötött egymással az 1994/95-ös tanévre a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Piért-Tanért Kft., amely a terjesztést v állalta magára - jelentették be a Piért-Tanért Kft. szerdai sajtótájékoztatóján. Várják, hogy a többi, tankönyvkiadással foglalkozó kiadóval is szerződést köthessenek. 1994-től új formában terjesztik a tankönyveket: először az iskolák igényeit mérik fel, majd ennek alapján a kiadótól megrendelik a szükséges könyveket. Az új rendszerben a terjesztést az iskolák is magukra vállalhatják, így kedvezményesen juthatnak a tankönyvekhez.
Ilavran Zoltán felvétele