﻿Adózni rémiben vagy bezárni csendben
10. oldal
Káoszelinclel és | társadalomtudományi
7. ultiul
Félidőben a téli turistaszezon
Írásaink a 1 1-13. oldalon

Mi Nemzet

Nemzetiségek Magyarorszáíson
Összeállítás a 17. oldalon
A lombiktól
a patikáig
I Körkép a gyógyszerkutatásokról §
a 18. oldalon
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETllO SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1994. január 27. LVII. évfolyam, 22. szám
A Szocialista Internacionálé elnökét fogadta Göncz Árpád és Boross Péter
Az európai integráció Pierre Mauroy budapesti tárgyalásainak középpontjában
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A külpolitika terén Budapest fő célja a nyugati integráció, amely egyforma fontossággal bír mind a térség, mind Magyarország belső stabilitásának szempontjából - mondta Göncz Árpád köztársasági elnök azon a megbeszélésen, amelyet szerdán folytatott Pierrc Mauroy-val, a Szocialista Internacionálé elnökével. A magyar államfő hangsúlyozta: bár Magyarországon május elején választások lesznek, de a kül- és gazdaság-politikai prioritások változatlanok maradnak. Göncz Árpád úgy vélte, a térség stabilitásának szempontjából igen fontos volna az itt található országok, illetve a NATO közötti szabályozott együttműködés létrejötte.
(Folytatás a 3. oldalon)

A délszláv válság is szóba került a Mauroy-Boross találkozón
Weber Lajos felvétele
Békepartnerség
Egyelőre nem lesz közös
hadgyakorlat
Hamarosan közös lengyel-magyar-cseh hadgyakorlatra kerül sor, amely valószínűleg a legnagyobb lesz a békepartnerség keretein belül rendezettek közül - nyilatkozta Piotr Kolo-dziejczyk lengyel nemzetvédelmi miniszter az MTI jelentése szerint prágai látogatásáról hazatérve. A csehek a NATO-álla-mok meghívását javasolták a közös légvédelmi hadgyakorlatra - mondta még Kolodziejczyk.
A hírrel kapcsolatban a Magyar Nemzet megkérdezte Erdélyi Lajos alezredest, a Honvédelmi Minisztérium sajtószóvivőjét, aki elmondta: valószínűleg tévedésen alapul az a nyilatkozat, hogy hamarosan len-gyel-magyar-cseh hadgyakorlat lesz. A „Partnerség a békéért” program keretében valóban születtek elképzelések közös hadgyakorlatról, amelyen NA-TO-tagállamok is részt vesznek, de ez még a tervezés szintjénél tart. Végleges döntésre és annak aláírására még nem került sor - hangoztatta a szóvivő.
(koncz)
Az érdekképviseletek tiltakoznak
Szövetkezetellenes
a módosító javaslat
(Munkatársunktól)
A kormány várhatóan a mai, csütörtöki ülésén vitatja meg ismét a Földművelésügyi Minisztérium (FM) által készített, 1992. évi szövetkezeti törvény módosításáról szóló tervezetet. Ez az előterjesztés 1992. december 23-án már szerepelt a kabinet előtt, de nem találták kellően előkészítettnek, ezért további pártközi és érdekképviseleti egyeztetést rendeltek el. Ez több fordulóban megtörtént. A szövetkezeti érdekképviseletek az ötlet születése óta egységesen ellenzik a módosítást. Miért? - kérdeztük dr. Szilvasán Páltól, az Országos Szövetkezeti Tanács ügyvezető elnökétől.
- A kormány a kezdetek óta a szövetkezetek fokozatos szét-darabolására törekszik - mondta dr. Szilvasán Pál. - Pedig a folyamatok, a tagok szavazatai bennünket igazolnak. Az átmeneti törvényt is rossznak tartottuk, mert túlzó és szövetkezetellenes volt. De a szövetkezetek végrehajtották az előírásokat. Alig fejeződött be az átalakulás,
és máris újabb módosítást akarnak, ami rengeteg nehézséggel, hátránnyal jár majd, újabb maiatokat kavar. Ezért az Országos Szövetkezeti Tanács - a benne lévő szövetkezetekkel egyetértésben - elutasítja a módosítást! Az előterjesztők nem ismerik kellően a kialakult helyzetet, jellemző, hogy a kabinet elé kerülő anyag nem is tartalmaz helyzet-elemzést, ráadásul a miniszter úr három ágazat alapvető egyetértéséről tájékoztatja a kormányt, holott egyetlen szövetkezeti érdekképviselet sem ért egyet a szándékkal! Éppen ezért levelet küldtünk az FM-be, és tiltakoztunk az ellen, hogy a szövetkezeti érdekképviseleteket támogatóként tüntessék fel. Mi nem állítjuk azt, hogy a hatályban lévő törvény tökéletes, de most még nem érett a helyzet a módosításra. Ez csak arra jó, hogy a választás időszakában politikai csatározások terepévé tegye a szövetkezeteket. Az elmúlt két év eléggé megrázta a szövetkezeteket, nem szabad ezt a bizonytalanságot tovább fenntartani.
(Folytatás a 9. oldalon)
Egy látogatás dilemmái
A napokban egy állítólagos CIA-elemzés (többszörösen kérdőjeles a forrás, hiszen például miért éppen egy bolgár lapban szivárogtatták volna ki?) úgy ítélte meg, hogy Szerbia még az idén fegyveres konfliktusba bonyolódik szomszédaival, így Magyarországgal is. Mindenesetre a nyugati sajtóban is időről időre megpendítik hazánkat mint a balkáni konfliktus tovaterjedésének egyik lehetséges irányát.
Amikor Jeszenszky Géza ma kezdődő belgrádi látogatásáról véleményt formálunk, ezeket a találgatásokat kell kiindulópontul venni. Hiszen az út már önmagában felér egy cáfolattal. Maga az a tény, miszerint a magyar külpolitikai vezetés úgy ítéli- meg, hogy a választási kampány köze-
pette megengedhető egy ilyen diplomáciai látogatás (amely más szomszédos országba egyre halasztódik), már jelzi: van némi halvány remény a kormány állal alapvetőnek ítélt nemzeti érdekeink ébren tartására a Balkánon. Ezeknek a törekvéseknek keretet ad az a mindinkább kirajzolódó felismerés, hogy a Nyu- . gat semmit sem tesz a fegyverekkel kivívott status quo megváltoztatására, s miközben hajlik eddigi diplomáciai közbeavatkozásának a lefokozására is, egyre hiteltclenebbül fenyegetőzik az esetleges légicsapásokkal.
Ennek tudatában kell figyelembe venni azt is, hogy a vajdasági magyarság helyzete - az előzetes jóslatok ellenére - mind a mai napig sem váll végképp tartha-
tatlanná, s Belgrád (amelynek ugyancsak alapvető érdeke, hogy ne csapjon be egy lehetséges kaput majdani útján Európa felé) netán bizonyos gesztusokra is fogékonynak bizonyulhat. Számolva azzal, hogy a Nyugat passzivitása és a muzulmánok rovására történő szerb-horvát megegyezés lehetősége mindinkább előtérbe helyezi a szankciók feloldásának kérdését is, készülni kell egy olyan helyzetre, amikor az eddigi gazdasági veszteségekért netán kárpótolni tudjuk magunkat. Márpedig pusztán ez utóbbi megfontolások még a fejlett demokráciákban is idővel netán a háttérbe szoríthatják a Milosevics-rendszer amúgy clűzhetctlcn politikai árnyait.
Lambert Gábor
Vége az
adósparadicsomnak ? Megújul a bírósági végrehajtás szervezete
(Munkatársunktól)
A kabinet rövidesen benyújtja a parlamenthez a bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslatot, és egyidejűleg annak kivételes eljárásban való megtárgyalását indítványozza - hangzott el tegnap az Igazságügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón, amelyen Fluckné dr. Papácsy Edit, a tárca közigazgatási államtitkára foglalta össze a fontosabb változásokat.
(Folytatás az 5. oldalon)
Kisebb, de ésszerűbb importkvóta
Törzskönyvet
kapnak az autók
(Munkatársunktól)
Jóval kisebb lesz az idén hazánk személyautó-behozatala a tavalyinál - jósolja a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE). Egyelőre ugyanis annyi biztos, hogy az új személyautókat importáló márkaképviselőknek a külgazdasági kormányzat az idei év háromnegyedére 51 ezer darabos behozatali kvótát adott, s ma még nem lehet tudni, megkapják-e a fennmaradó negyedévre az arányos 17 ezer darabot. Emlékezetes, hogy a tavalyi engedélyezett behozatali keret 80 ezer darab volt. Más kérdés, hogy az importőrök nem használták ki ezt teljes mértékben.
Használt gépkocsiból még inkább csökken - 80 ezerről 45 ezer darabra - az erre az évre behozható mennyiség, amit viszont indokol, hogy a tavalyi rendelkezések értelmében négyévesnél idősebb autót a magyar hatóságok már nem vámolnak el, nem úgy, mint még tették az elmúlt év nagyobb részében. Emlékezetes, hogy a korosabb autókból a múltban igen sokat hoztak be. A jelentősebb korlátozás esetükben ésszerű - hangzott el.
(Folytatás a 9. oldalon)
Habsburg Ottó nyilatkozata
Budapest mielőbb kérje az Európai Unió-tagságot
(M unkatársunktól) Magyarországnak minél előbb kérnie kell a teljes jogú csatlakozást az Európai Unióba - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Habsburg Ottó, aki az Európai Parlament delegációjának élén tartózkodik Budapesten. Habsburg Ottó abból az alkalomból érkezett a magyar fővárosba, hogy az Európai Unió és Magyarország február 1-jén
életbe lépő társulási szerződése alapján szerdán közös parlamenti társulási bizottság alakult.
Az Európai Parlament külügyi és biztonságpolitikai bizottságának képviselője annak a nézetnek adott hangot, hogy a teljes jogú csatlakozás mielőbbi kérelmezése elsősorban biztonsági szempontból elengedhetetlenül szükséges.
(Folytatás a 3. oldalon)
A miniszterelnök az MNB-ben
Erősíteni kell
a hitelnyújtási fegyelmet
Boross Péter miniszterelnök szerdán délelőtt látogatást tett a Magyar Nemzeti Bank vezetőinél - tájékoztatta a Kormányszóvivői Iroda az MTI-t. A miniszterelnök utalt a kormány legfontosabb gazdaságpolitikai céljaira, és megjelölte azokat a területeket, amelyeken az MNB hatékony együttműködésére számít. Kijelentette, hogy a kormány egyik fő feladatának tartja az
infláció további mérséklését, valamint a külső és belső egyensúlyi helyzet megszilárdítását.
A költségvetési körben a kormány határozott intézkedésekkel gondoskodik a takarékos és hatékony működésről. A jövőben is kiemelt kormányzati cél a privatizáció szakszerű folytatása és a kárpótlási eljárások befejezése.
(Folytatás a 9. oldalon)
A Társadalmi Kamara szerint: a tévéműsor megfizethetetlen
Lakossági bankot terveznek
A szombati 32 oldalas
Magyar Nemzetből
(M unkatársunktól)
A Társadalmi Kamara az Alkotmánybírósághoz fordul a tévé-előfizetési díj beszedése jelenlegi gyakorlatának felülvizsgálatáért. Az állásfoglaláshoz képest alakítják ki a műsorpolitika megváltoztatásáért folytatott lakossági mozgalom végleges cselekvési tervét. A Táka országos lakástakarékbank létrehozását kezdemé-
nyezi, amely magasabb kamatot és olcsóbb hiteleket biztosítana a lakossági ügyfeleknek, valamint a leromlott épületállomány felújításának és a lakásépítés egyik háttérintézménye is lenne. Anyagi alapul a privatizációs és a lakásbérleti, bevételek, valamint a lakossági megtakarítások egy része szolgálna.
(Folytatás a 4. oldalon)
Léphaft Pál rajza
Interjú
Kajdi Józseffel
Határozott véleményem az, hogy ma Magyarországon nincs annyi jól képzett közigazgatási szakember, akikkel négyévenként fel lehetne váltam a régi apparátust, ez indokolatlan is, csak az ország látná kárát - fejti ki dr. Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára.
A nyugdíjrendszer „eredendő
bűnéről”
A nyugdíjasokat nemcsak az infláció sújtja, hanem az
is, hogy nyomott bérek
alapján állapították meg: az ellátásukat, és a fogyasztói ártámogatás épp az inflációban szűnt meg -mondja Bácskai Tamás egyetemi tanár a nyugdíjhelyzetről szóló kerckasz-tal-beszélgetésben.
Rákosi levele Sztálinhoz
„Tevékenyen részt vettem az első magyar kormány megalakít ásóban... én hoztam létre, és elég gyorsan” - tudatta Molotov visszaemlékezésében. Az egykori szovjet pártközpont levéltárában őrzött, dokumentumokból közlünk eddig ismeretlen iratokat.
Emelkedő
vízdíjak?
(M unkatársunktól) Hamarosan elkészül a fővárosban a víz- és csatornadíj-alkalmazás feltételeinek meghatározásáról szóló rendelettervezet, amely február végén kerül a városatyák elé.
- Három variációt fogadhat el a Fővárosi Közgyűlés -nyilatkozta lapunknak Sziber Imre, a közműügyosztály referense. - Az első lehetőség, hogy nem emelkednek a dijak, ez azonban valójában a szolgáltatás visszaesését jelenti; a második egy minimális növekedést javasol, amely az inflációt ellensúlyozhatná valamelyest; a harmadik elképzelés viszont olyan díjemelést tenne lehetővé, amely a Vízművek veszteségességét megszüntetné.
(Folytatás a 4. oldalon)
Rektorok segélykérése a nővérek bérrendezéséért
Kivédeni egy nemkívánatos tömegdemonstrációt
(Munkatársunktól)
„Nővérsztrájk fenyeget, ha a tárca nem tesz valamit a bérrendezésért" - így összegzi egyik laptársunk azt a levelet, amelyet a múlt héten írt alá öt orvostudományi egyetem rektora. A levél még szerdán sem érkezett meg a közoktatási minisztériumba, így annak pontos tartalmát nem ismerik az illetékesek.
A Debreceni Orvostudományi Egyetem rektora, dr. Gergely Lajos lapunk kérdésére elmondta: klinikáikon nincs
sztrájkhangulat. Az azonban kétségtelen, több szempontból is nehéz helyzetben vannak. A nővérek alacsony bérük miatt tömegesen hagyják el a pályát, az egészségügyi szakközépiskolából kikerülők pedig képtelenek megoldani a nővérhiányt annál is inkább, mert sokan közülük már eleve nem lépnek erre a pályára. így az üres állásokat sem tudják betölteni, holott a rektor szerint a nővéri státusok számát is fel kellene emelni. Az is előfordul: éjszakánként 50-60
betegre jut egy nővér - mondotta a rektor. Mindez együttesen vezetett odáig, hogy levelet intéztek Módi Ferenc közoktatási miniszterhez (a felsőoktatási törvény az egyetemi klinikákat is ennek a tárcának a hatáskörébe utalta), mert az egyetemeken a betegellátás és az oktatási kötelezettség a nővérhiány miatt „a megsemmisülés határához érkezett", és néhány egyetem már „ágyleépítésre” kényszerült emiatt.
(Folytatás a 4. oldalon)
!iB
,.j
•U
M
í
P
! I
í