﻿\
Nádas Péter az író
függetlenségéről
14. oldal
Változó Budapest
16. oldal
Péntek délelőtt leomlott az O utca 24-es számú, százkét éves ház mindhárom födémé. A ház külsőleg épen maradt. Elgondolkodtató, hogy Budapest belvárosában, belső negyedeiben ilyen, látszatra masszív, mutatós házakban emberek százezrei élnek. Részletes beszámolónk a 24. oldalon.
llavran Zoltán felvételei
A
Göncz Árpád kitűzte a választás időpontját
NATO-delegáció Budapesten
Május 8-án, vasárnap lesz az első forduló
(Munkatársunktól)
Göncz Árpád köztársasági elnök péntek reggel a Parlamentben nemzetközi sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy május 8-ára, vasárnapra írta ki az gyűlési képviselő-választások első fordulóját.
Az Országgyűlésnek az államfő - Magyar Közlönyben is kihirdetett - határozatától számított tíz napon belül meg kell alakítania az Országos Választási Bizottságot, amelynek mandátuma a tegnapi nappal lejárt. Az elnök döntése megindokolását azzal kezdte: ha a választások időpontját korábban hozza nyilvánosságra, akkor a parlament is kénytelen lett volna a tervezett február 7-énél korábban összeülni, hogy eleget tegyen alkotmányos kötelezettségének.
(Folytatás az 5. oldalon)
Az államfő a sajtó élénk érdeklődése mellett tette meg bejelentését
Weber Lajos felvétele
Nyomozás az egri sortűz ügyében
Több személyt Őrizetbe vettek
Az 1956-ban történt sortü-zek nyomozásával kapcsolatban
a Fővárosi Főügyészség a következő közlemény közzétételére kérte az A/77-t péntek délután. A Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal az 1956. december 12-én Egerben történt, számos áldozatot követelő sortűz ügyében folytatott nyomozás keretében kihallgatott és őrizetbe vett több személyt, akik feltehetően tagjai voltak a lövéseket leadó karhatalmista köteléknek. Nem az ügyészségtől szerzett értesülések szerint a beidézett volt karhatalmisták közül hetet hallgattak ki gyanúsítottként. A Sortüzek-1956 című kiadvány szerint Egerben Gyurkó Lajos vezérőrnagy - aki már meghalt - irányította a rendcsinálást. A karhatalmisták parancsnoka Lintallér László volt -már szintén meghalt -, aki 1956. december 12-én a Csiky Sándor utcában, közel a Széchenyi utcához az összeverődött emberekre tüzet vezényelt. Nyolcán meghaltak, és húsz-harminc volt a sebesültek száma.
Életjáradék a politikai üldözötteknek
Harminc törvény elfogadására van lehetőség
( M unkatársunktól)
A kabinet csütörtöki ülésén megtárgyalta és elfogadta az 1994. első félévi parlamenti ciklus hátralévő idejére vonatkozó törvényalkotási program-javaslatot. Körülbelül harminc törvénytervezet elfogadására van reális esély -jelentette be Kajdi József államtitkár a pénteki sajtótájékoztatón.
A törvényalkotási program-javaslatban harminc törvényjavaslat között található tizenhat már beterjesztett és tizennégy, februárban beterjesztendő javaslat. Az államtitkár elmondta: fontossági sorrendet nem állítottak föl, viszont vannak olyan törvények, amelyek tárgyalását sürgősséggel kéri a kormány. Valószínűleg lesznek olyan törvényjavaslatok is, amelyek megtárgyalása előtt politikai egyeztetésekre is sor kerül. Mint megtudtuk, a harmincas lista nem zárt, elképzelhető, hogy a kormány féléves cselekvési
programjában szereplő egyéb törvényt is beterjeszt majd, ha a pártok segítséget nyújtanak ebben. A listán szerepel többek között a már beteijesztett gazdasági kamarákról, a termőföldről, a büntető törvénykönyv módosításáról, a rendőrségről, a Magyar Köztársaság ügyészségéről, a Magyar Orvosi Kamaráról és az MTA-ról szóló törvényjavaslat. Februárban kívánja benyújtani a kabinet az Ország-gyűlésnek többek között a szövetkezetekről, a biztosítóintézetekről, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról, a rádióról és a televízióról, a katonák jogállásáról szóló törvény-javaslatot. Kajdi József bejelentette: elképzelhető, hogy a választásokkal kapcsolatosan is szükség lesz még törvénymódosításra. A harmincas lista nem tartalmazza azokat a nemzetközi szerződéseket kihirdető törvényeket, országgyűlési határozatokat, amelyeket a kabinet még ebben az időszakban az Ország-gyűlés elé kíván terjeszteni.
(Folytatás a 6. oldalon)
Nem hiszek az állami
vagyonkezelésben
Tizenkétmillió forint lenne a végkielégítés összege, ha Csépi Lajos, az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság vezérigazgatója a választások után távozásra kényszerülne. Ő azonban a privatizáció felgyorsítására készül, mielőbb valódi tulajdonosokra bízná az 1300-1600 milliárd forint értékű vagyon jelentős részét. Meggyőződése: nincs szükség a cégek feljavítására, a befektetők nem korszerű technológiát és műszaki színvonalat, hanem piacot és fejlődési lehetőséget keresnek. Nem állítja, hogy a privatizáció független a politikától, az ÁVÜ-nél szerzett tapasztalatai alapján azonban elhatározta: amennyire csak lehet, ellenáll a várható nyomásnak.
(Interjú Csépi Lajossal a 7. oldalon)
Egyeztetés a békepartnerségről
A békepartnerség programja a NATO-val folytatott dinamikus együttműködés szerves része. Semmiképp nem a kezdetet jelenti, hiszen Magyarországgal már több mint két éve intenzív kapcsolatokat tartunk fenn - jelentette ki a Magyar Nemzetnek Gebhardt von Moltke, a NATO főtitkárhelyettese.
A főtitkárhelyettes budapesti „villámlátogatása” után tájékoztatta az újságírókat a Jeszenszky Gézával és a Külügy-
minisztérium más vezetőivel folytatott tárgyalásairól. Mint mondta, az általa vezetett NA-TO-küldöttség látogatásának célja az volt, hogy részletesen elmagyarázzák a NATO brüsz-szeli csúcsértekezletén elfogadott „Partnerség a békéért” együttműködési programot, vázolják a javasolt együttműködési területeket, különös tekintettel közös hadgyakorlatok rendezésére, békefenntartó akciók együttes tervezésére, valamint a NATO brüsszeli, illetve monsi központjaiban létesítendő állandó képviseletekre. Gebhardt
von Moltke szerint ennek nyomán mód nyílik arra, hogy Magyarország előterjessze kívánságait, milyen tartalommal kívánja megtölteni a felkínált együttműködési programot.
A NATO főtitkárhelyettese elmondta, hogy semmifajta konkrét listát nem hozott Budapestre, célja a békepartnerség programjával kapcsolatos kiegészítő tájékoztatás volt. Hangsúlyozta, hogy ezt a partneri viszonyt az Észak-atlanti Együttműködési Tanács valamennyi tagországának felajánlották.
(Folytatás a 3. oldalon)
Az üzleti körök régóta erre várnak
Washington megszünteti az embargót Vietnam ellen
(Washingtoni tudósítónktól) Az amerikai elnök csütörtökön késő délután, már lapzártánkat követően bejelentette, hogy véget vet a Vietnam elleni, tizenkilenc éve fennálló kereskedelmi embargónak, ezzel lényegében átadja a múltnak azt a háborút, amely mélyen megosztotta az amerikaiakat, s amelyet Bili Clinton
akkoriban ellenzett. A vállalatok közben ugrásra készek, hogy behatoljanak erre a csábító piacra. A United légitársaság máris jelezte, hogy járatot nyitna.
Clinton leszögezte, itt az ideje, hogy elismerjék Vietnam együttműködését a hadifoglyok sorsának felkutatásában.
(Folytatás a 3. oldalon)
Elvi megállapodás Prágában
Szabadkereskedelem
1997-től
Közös nyilatkozat ünnepélyes aláírásával fejeződött be pénteken Prágában a Középeurópai Szabadkereskedelmi Övezet (CEFTA) miniszteri vegyesbizottságának egynapos ülése - jelenti az MTI tudósítója. A külkereskedelmi kérdésekben illetékes cseh, szlovák, magyar és lengyel szakminiszter nyilatkozatban hangot adott azon meggyőződésének, hogy 1997 végére létrejön a 65 milliós összlakosság-
ra kiterjedő szabadkereskedelmi terület. Ez azt jelenti, hogy a négy ország a korábbi tervekhez képest lényegesen gyorsabban akarja lebontani az egymás közti kereskedelmet akadályozó vám- és egyéb (például kontingens-) korlátokat.
A most Prágában megfogalmazott elvi iránymutatás szellemében a szakértők a legközelebbi jövőben megkezdik a részletek kimunkálását.
(Folytatás a 10. oldalon)
Szlovák
vélemény Bősről
POZSONY - „Érthetetlen számomra, miért nem reagált mind a mai napig a szlovák kormány az Európai Unió felhívására a Duna vízmegosztását illetően. Nagy kár ez a késlekedés, mert az ilyen következetlenségekkel sokat veszítünk” - nyilatkozta Juraj Hrasko akadémikus, a szlovák parlament Bős-bizottságának elnöke a pozsonyi Pravdának. Az időhúzást azért is bírálta, mert a négy variáció közül szerinte kettő elfogadható kiindulási pont volt a szlovák fél számára. A szlovák kormány azonban terminusmódosítást ¿érf, és ezzel - Hmsko szerint - a magyar álláspontot erősítette.
(n. s.)
Két hónapra keresnek Matáv-vezérigazgatót?
(M unkatársunktól)
Az eredetileg beharangozott zártkörű, meghívásos pályázattal ellentétben az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (AV Rt.) nyílt versenyt hirdetett a Magyar Távközlési Részvénytársaság (Matáv) vezérigazgatói posztjára.
(Folytatás a 10. oldalon)
Házomlás az Ó utcában
Nem hétköznapi döntés
Tegnap megszületett a régóla vári döntés: Göncz Árpád köztársasági elnök kijelölte a parlamenti választások időpontját. A „napok” versenyében a többség által kívánt vasárnap lett a győztes, de a választási kampány résztvevői számára csak most kezdődnek igazán a „dolgos hélküzmi(>ok”.
Lezárult az idő|mnl körüli, olykor rejlett pártérdekek által gerjesztett politikai licit, megszűnt a bizonytalanság, a célegyenesbe fordulhat a választási kampány. Sokat hangoztatott eredeti szándékaik szerint most már valóban a tartalmi kérdésekre, programjaik, jelöltjeik liemutatására, ha úgy tetszik, né|>szerŰ8Ítésére koncentrálhatnak a résztvevők.
Felvethetnénk: mivégre tartotta napokon át a fiókban borítékolt döntését az államfő, lia nem épp maga szolgált volna erre magyarázattal. Ccsztust gyakorolt a parlament felé. Másfél hónapos téli szabadságát kellett volna megszakítania az Országgyűlésnek, ha korábban tűzi ki a választás időpontját. Mert alkotmányos kötelezettségének - az Országos Választási Bizottság újraválasztásának — csak így tudott volna időben eleget lenni a parlament.
Az ellenjegyzésre nem, de a közvélemény támogatására feltehetően számot tartó döntés nyomán minden feltétel adott, hogy a vasárnapi napon megtartandó első választási fordulóban a választópolgárok milliói
kinyilváníthassák politikai akaratukat. Akik immár pártokról, jelöltekről — s nem diktatúra vagy szabadság kérdésében - döntenek.
Ám az elnöki bejelentés kapcsán bizonyára sokszor fel kell idézni még a tiszta kampány melletti súlyos érveket. S talán azt a szokatlan, ám találó elnöki megállapítást is, hogy „az ország torkig van az anyázással”. S ha mások — politikai közhelyszótárukban — esetleg „helyénvalóbb” kifejezést is találnának, csak a teljes esélyegyenlőséget biztosító, politikai megfélemlítéstől mentes, tiszta kampány garantálhatja ma a parlamentáris demokrácia folyamatosságát Magyarországon.
Bodnár Lajos
Veszélyeztetik-e a gazdasági nehézségek a demokráciát?
17. oldal

/ ••
pénzügyminiszter
a fellendülés kezdetéről
1 1. oldal
Kísért Zeniplényi szelleme?
15. oldal
Magyar Nemzet
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
SZOMBAT, 1994. február 5. IMI. évfolj am, 30. szám