﻿Lovak
a gyeplőt?
VI
\ v. - . I
s j
7. oldal
A szakítások kora
6. olilul
Az SZDSZ kulturális stratégiája
10. óidul
M aiivar Nemzet

Aki nem akar idomított fóka lenni
| Interjú Darvas Ivánnal all. oldalon
»	4	
Ára: 19,50 Ft	ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR KEDD, 1994. február 8. ÉVII. évfolyam, 32. szám	
Megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka
Erősítik a déli határvidék biztonságát
Tegnap délután megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. A hathetes téli szünetet követő első munkanap kezdetén az Országgyűlés igazolta Fekete György MDF-cs képviselő mandátumát, aki az Antall József miniszterelnök halálával megüresedett képviselői helyet foglalhatta el.
A KDNP frakcióvezetője, Csépe Béla napirend előtt a szarajevói gránáttámadás kapcsán nemzetközi szervezetek és az ENSZ összefogását sürgette, szorgalmazván, mielőbb tegyen hathatós lépéseket a világ a délszláv válság megoldására. Rózsa Edit szabaddemokrata képviselő szűkebb pátriája, Szeged közbiztonsága érdekében szólalt fel, s a közelmúltban történt szegedi gyilkosság kapcsán érvelt a rendőrségi törvény mielőbbi elfogadása mellett, ecsetelve azt is, milyen súlyos következményekkel járhat, ha a rendőrség közbiztonsági munkájának erősítését szolgáló javaslat nem kapja meg a parlament támogatását. Megemlítette:	a
szabaddemokraták módosító
, mm
indítványt nyújtanak be, amelyben az emberölés legsúlyosabb eseteiben a büntetési tétel fölemelését javasolják. Ma ugyanis a BTK szerint életfogytiglani szabadságvesztés

esetében a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 15 és 25 év között állapíthatja meg a bíróság. (Az SZDSZ indítványa 40 évre emelné a felső büntetési tételt,
Weber Lajos felvétele
megtartva ugyanakkor a bíróság mérlegelési jogát.) A képviselőnő felszólalására a belügyminiszter és az igazságügy-miniszer egyaránt reflektált. (Folytatás az 5. oldalon)
Vizsgálják a boszniai vérfürdő körülményeit
Az ENSZ-főtitkár készültségre szólította fel a NATO-t
ÚJVIDÉK - Ki a felelős? Erre a kérdésre még mindig nincs válasz Szarajevóban. A vizsgálat folytatódik, az ENSZ katonai szakértői tovább dolgoznak.
Ha nem tudják teljes bizonyossággal meghatározni a kilövés helyét, illetve azt, hogy melyik háborúzó fél által ellenőrzött területről indították a gráná-
tot, nem lehet egyiket sem egyértelműen felelőssé tenni, mégha „alapos is a gyanú". Ehhez ugyanis meggyőző bizonyítékok kellenek, amelyek nélkül nem indítható semmiféle akció egyik fél ellen sem. Másfél évvel ezelőtt radarokat szereltek fel, amelyekkel jegyezték a nagykaliberű lövedékek repülési irányát. A műszereket azonban a két nap alatt megsemmisítették.
Szarajevónak szüksége lenne egy egészen komoly és erre a célra „szakosított” radarrendszerre. A legújabb jelentéseket Belgrádban úgy értelmezik, hogy Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár nem kérte a NATO-légicsa-pásokat a Szarajevó körüli ütegek ellen, hanem a Wörnernek szóló üzenetben ismét csak a készültségre helyezte a hangsúlyt.
(Folytatás a 3. oldalon)
Nincs alku Belgráddal
Jeszenszky Géza cáfolja a szankciók veszélyeztetését
(Munkatársunktól)
Nincs alku Belgrád és Budapest között, szó sincs arról, hogy amennyiben toleránsab-bak a magyar kisebbséggel szemben, úgy Magyarország könnyít a szankciókon - jelentette ki brüsszeli elutazása előtt tartott sajtóértekezletén Jeszenszky Géza. A magyar kül-
politika vezetője arra helyezte a hangsúlyt, hogy belgrádi útja idején nem kapott kellő figyelmet az a megfogalmazása, miszerint hazánk akkor támogatja, akár az elsők között a szankciók feloldását, amennyiben Jugoszlávia teljesíti a nemzetközi elvárásokat.
(Folytatás a 3. oldalon)
Márciusban fejezze be munkáját a T. Ház
—javasolja az MDF frakciója
( M unkatársunktól)
Tegnap a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójának elnöksége a testület elé vitte javaslatát, ami szerint március utolsó munkanapján fejezze be munkáját a parlamentplenáris ülése. Áprilisban maximum a végszavazásra kerülne sor az elképzelés szerint, ami azt jelenti, hogy húsvét után mindössze két-három munkanap vár az országgyűlésre.
Az egyhangúan megszavazott döntésről a frakció szóvivője, Zsigmond Attila elmondta: a javaslat hátterében az a megfontolás áll, amely szerint áprilisban már rendkívül kétségessé válik a parlament szavazóképességének megőrzése. (Folytatás az 5. oldalon)
Az IKV felméri a régi házak állapotát
( Munkatársunktól)
Addig nem lehet biztosan tudni, kit terhel a károk megtérítésének kötelezettsége, amíg nem derül ki: mi okozta az Ó utcai tragédiát - nyilatkozta Terézváros polgármestere. Az ön-kormányzat várhatóan ma dönt arról, hogy a kivitelező cégek közül melyiket bízza meg az épület bontásának folytatásával. Eközben vizsgálják: hol vannak a kerületben szabad lakások, amelyekbe beköltözhetnének a szerencsétlenül járt lakók.
Az Ó utcai épületomlás nemcsak a felelősség megállapítására irányúja a figyelmet. A lakások privatizációja után úgy tűnik föl, nem volt olyan tulajdonosa a háznak, aki a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket megfelelően gyakorolja. A
Lakásbérlők Egyesületének főtitkára, Battha Pál lapunk kérdésére kifejtette: az önkormányzatok elidegenítési gyakorlata és az utána kialakult állapotok nem biztosítják, hogy az új tulajdonosokat terhelő összetett feladatkör tudatosuljon, majd a feladatokat el is lássák. A Lakásbérlők aggálya, hogy az elidegenítések tisztázatlan feltételekkel és hiányos információk mellett történnek. Ugyanakkor elmondta: az elégtelen információ jellemzi az elidegenítéseket. A lakásbérlőkből tulajdonossá váltak nincsenek tisztában azzal, milyen tulajdonosi kötelezettségük van. Ugyanis: a tulajdonos felelős az épület műszaki állapotáért, az épületben folyó munkáért. Emellett az O utcai tragédiában tetten érhető a lakóközösség kiszolgáltatottsága: már hetek óta megróbálták kideríteni, mi történik a pincében.
(Folytatás a 4. oldalon)
Cenzúra és cezúra
Volt egyszer a ’60-as években egy Iőporszagú irodalmi est a hajdani Egyetemi Színpadon: verseit szavalta Csoóri Sándor, majd pedig a szerzőtől lehetett ezt-azl firtatni. Kosa Ferenccel üllek a színpadon és az első kérdés, amelyre a költőnek válaszolnia kellett, „övön aluli” ütés volt: Mi a véleménye a cenzúráról? A Kádár-rendszer dindalitlas éveiben, midőn már lenyelték az ’56-os keserupirulát, s amnesztiához is bátorságot merítettek, ezt feszegetni olyan volt, mintha egy kézigránátot gurítottuk volna be. Csönd lepte be a termel, mindenki a fülét hegyezte. Mikor aztán kijelentette: „Cenzúrára pedig szükség van” - óriási felhördülés hullámzott végig. De felemelte a kezét, jelezvén, még van mondanivalója: „Igenis szükség van cenzúrára: a jók cenzúrájára a
rosszak fölött”. Kifejtette: a magyar irodalom állandó örökséget hagyott az utókorra és mindig átvette ezt cgy-cgy nemzedék, cgy-egy személyiség, s gondoskodott róla, legyen kinek továbbadnia. Hogy legyen történelmi folytonosság. Úgy érvelt, ily módon az ő cenzora nem Aczél György, hanem Ady Endre, aki azt írta Petőfiről is: nem alkuszik. A sors fintora, végül Aczél is Csoóri (formai) cenzora lelt, midőn tilalmi listára telelte.
Amikor mindez harminc évvel később eszembe öllik, azon töprengek, vannak-e ma vajon hitelesített „jók”, akik cenzúrái gyakorolhatnak a „rosszak” fölött. Ki mondja meg, ki ma a jó és ki a rossz? Vajon ki lát ál a szilán, s mondja meg, kiben nü lakozik? Ma, amikor a létminimum és a minimálbér kibékíthetetlen ellentéte gya-
korol cenzúrát a mindennapok és egyéni sorsok fölött. Amikor feltartóztathatatlanul belesodródunk a választási haddcUiaddba, s a mostani pillanatnyi cezúra után voksainkkal igyekszünk cenzúrát gyakorolni egyes pártok túlburjánzása fölött. Mert azt hisszük magunkról, jók Vagyunk, mások meg rosszak, mert nekünk nem tclszőek, s úgy érezzük, nincs bizalmunk irántuk, s már nem dőlünk be mindennek, mert tudjuk: a társadalomnak elidegeníthetetlen joga négyévente - előzetesen, de legalább utólagosan, igenis magasztos szempontokat mérlegelve - felülvizsgálni azt a többek által faragott, bírált, közszemlére tett „művel”, amely életünk, sorsunk keretét, határát jelenti. S amit úgy lűvnak: politika.
Kurcz Béla
Letartóztatási indítványok Egerben
Léphaft Pál rajza
Az 1956. december 12-ei cg-	zó Hivatal. Az MTI hétfői értesü-	zajlik. Az ügyészség tiszteletben
rí sortűz öt gyanúsítottjával	lésével kapcsolatban az ügyész-	tartja a gyanúsítottak személyiszemben letartóztatási indítvá-	ség illetékes vezetői közölték: a	ségi jogait és az alkotmányban
nyokat terjesztett elő szombaton	nyomozás nem a sajtó nyilvá-	rögzített ártatlanság vélelmét,
a Budapesti Ügyészségi Nyomo- nossága, hanem a hatóság előtt	(Folytatás az 5. oldalon)
Ma magyar - partnerség Brüsszelben
(Párizsi tudósítónktól) Románia, Litvánia, Lengyelország és Észtország után hazánk nevében Jeszenszky Géza külügyminiszter kedden adja át a NATO főtitkár-helyettesének hazánk csatlakozási kérelmét az atlanti szövetség januári csúcsértekezletén meghirdetett „partnerség a békéért”■ programjához. Ugyancsak kedden lesz a NATO-központ vendége az ukrán diplomácia vezetője, szerdán pedig Meciar szlovák kormányfőt várják Brüsszelbe.
(Folytatás a 3. oldalon)
Petőfi híd
*
Életveszélyben?
(Munkatársunktól) Várhatóan csak ’97-ben fogják felújítani a Petőfi hidat, kicserélve a ’82-ben beszorult budai hídpillér saruit - tudtuk meg Rábai Lászlótól, a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat út-, híd-, műtárgy-üzemeltetési osztályának vezetőjétől. Az osztály-vezető ugyanakkor leszögezte: az utoljára 1978-80 között felújított hidat állandó megfigyelés alatt tartják. A Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei folyamatosan mérik a rendellenes mozgásokat, és elvégezve a feszültségszámításokat, negyedévente kiértékelő jelentéseket készítenek. Tehát: nincsenek életveszélyben a Petőfi hídon közlekedő gyalogosok és autósok.
(Folytatás a 4. oldalon)
Az MNB döntése
*
Csökken a kötelező tartalékráta
A Magyar Nemzeti Bjank a kereskedelmi bankok számára előírt kötelező tartalékrátát március 1-jén 1 százalékkal, majd május 1-jén további 1 százalékkal csökkenti. Február 14-étől az értékpapír fedezete mellett nyújtott refinanszírozási hitelek (repo) és a deviza-swap leghosszabb lejárata három hónap lesz. A döntésekről az MNB sajtóosztálya hétfőn tájékoztatta az MTI-1.
A jövőben a jegybanktól, illetve más belföldi banktól kapott devizaforrás kivételével minden devizaforrás tartalék-köteles lesz. A tartalékkötelezettséget mérsékli a jegybanknál elhelyezett devizabetét, de továbbra sem csökkenti a devizabetét-cserére forint-refinanszírozás ellenében felajánlott, illetve annak fedezetéül lekötött devizabetét. A döntés értelmében nem mérsékli továbbá a
az
tartalékkötelezettséget MNB-nek swap (azaz határidős deviza-adásvételi ügylet) keretében határidősen eladott deviza sem. Az igazgatósági határozat értelmében 11-ről 18 százalékra emelkedik ugyanakkor a devizaforrások miatti tartalék után fizetett jegybanki kamat mértéke. Továbbra is lehetőség lesz a kereskedelmi bankok számára - egy éven túli lejárat esetén' - a devizabetét-csere konstrukció igénybevételére. Egy hónapon belül az MNB egynapos és egyhetes lejáratra rendelkezésre áll, a kéthetes lejáratú repo lehetősége azonban megszűnik. Február 14-iki hatállyal bevezetik az egyhetes lejáratú passzív repojegyzést. Szükség esetén likviditásszabályozási célból az MNB aktív és passzív repo tendereket is alkalmazhat a jövőben.
(Folytatás a 9. oldalon)

Űrlapra várva
I
>'irH írniaMairJy'
-	' <7«1 ■ !l'iríjj j , i-,''
, j, <*1%^' sr ^
.
E1'^	ÉS
Pl®
#. -
i
Győrben hétfőn délelőtt több utcán át kígyózott azoknak az embereknek a sora, akik a pótlólagos kárpótlási igény bejelentéséhez szükséges űrlapért álltak sorba az 1-cs postahivatalnál.
MTl-fotó - Matusz Károly