﻿Józan és kiszámítható expót tervezünk
U
Ve
Interjúnk a 7. oldalon
A demokrácia házőrző kutyái
6. oldal
A keresztény ökológia
6. oldal
Magyar Nemzet
Mellékletünk:
‘D&d-’xtms*
Gazdaság, társadalom, politika
1
Ára: 10,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
KEDI), 1994. február 15. IMI. évfolyam, 38. szám
Az atlanti központban nincs „bosszúság99
A NATO megérti a magyar döntést
(Párizsi tudósítónktól) „Hálásak vagyunk azért a kitűnő együttműködésért, amelyet a magyar hatóságokkal folytatunk a délszláv légtér megfigyelésében az AWACS gépek segítségével”, mondta lapunk tudósítójának egy nevének mellőzését kérő NATO-forrás. Mindamellett a NATO „megérti” azt a magyar döntést, amely szerint Budapest semmilyen módon nem kíván részt venni egy esetleges NATO-légicsa-pásban.
Ezt a véleményt tiszteletben tartva a NATO-forrás úgy vélekedett, hogy a legutóbbi NATO-tanácsülésen kilátásba helyezett légicsapás katonai végrehajtása szempontjából „nem lényeges" a magyar légtér használata, a szövetség „más lehetőségeket” talál - ha Qrrc szükség lesz -, s az a tény,
Karrier típusú vadászgépek boszniai bevetésre készen az Adrián
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
hogy nem használják a magyar légteret, „semmilyen problémát nem okoz”. A forrás határozottan cáfolt némely
nyugati lapértesülést, amely szerint a budapesti döntés „bosszúságot" okozott volna a brüsszeli központban.
„Nincs bosszúság” - szögezte le az atlanti szervezet nevében az idézett forrás.
(<"• J-)
„A strasbourgi határozat a szlovákoknak kedvez”
Tavalyi költségvetés: kész a leltár
Kétszázmilliárdos deficit
( M unkatársunktól)
Az Európa Parlament múlt héten elfogadott, Bőssel kapcsolatos határozata mind a magyar, mind a szlovák felet egyformán felszólítja a megegyezésre, s senkit sem marasztal cl amiatt, hogy mindezidáig nem szüleiéit meg az átmeneti vízgazdálkodási terv - nyilatkoz-la a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Tatár György. A külügyminiszteri biztos véleménye szerint az a tény, hogy az átmeneti vízgazdálkodási
tervről nincs megegyezés, valójában Pozsony rovására írható, ezért a strasbourgi határozat kedvezőnek mondható a szlovákok számára. Mint ismeretes, az Európa Parlament a múlt héten felszólította a szlovák kormányt, hogy még március előtt jusson egyezségre a magyar féllel az ideiglenes vízgazdálkodási terv ügyében. A határozatra a pozsonyi kabinet hivatalosan egyelőre nem reagált.
(n. i. zs.)
Konferencia Washingtonban
Kelet-Európa gazdaságáról
(Washingtoni tudósítónktól) Másfél napos tanácskozás kezdődön Washingtonban az Európa Intézet rendezésében a közép- és kelet-európai kereskedelmi és beruházási kapcsolatok átformálásáról. A vasárnapi nyitó vacsorán Kádár Béla külgazdasági miniszter, Hcinrich Költi, a német gazdasági minisztérium államtitkára és Richard Schifter, a Fehér I láz új kelet-európai osztályának vezetője beszélt, majd hétfőtől megkezdődött a tanácskozás is, amelyre lengyel, cseh,
szlovák, bolgár, észt, ukrán résztvevők érkeztek. A tanácskozást Clinton prágai úlja, a Közép-Eu-rópának lett gazdasági ígéretei, az amerikai tárcaközi bizottság létrehozása után szervezik. A cél az erőfeszítések összehangolása, új gondolatok megfogalmazása, a térség fellendítése egy olyan időszakban, amikor a washingtoni külpolitika gazdasági és kereskedelmi központú.
(!>. m.)
(Kádár Béla beszédét a 8. oldalon közöljük)
A központi költségvetés 199,7 milliárd forintos deficittel zárta az 1993-as esztendőt. A hiány úgy alakult ki, hogy a bevételek 939,6 milliárd forintot tettek ki, míg a kiadások elérték az 1139,3 milliárd forintot. A deficit végül is nem érte el a pótköltségvetésben előirányzott 213,3 milliárd forintot. A kialakult hiányt teljes egészében belföldi értékpapírkibocsátásból finanszírozta a költségvetés.
Minderről a Pénzügyminisztérium tegnap tájékoztatta az MTI-l. A tájékoztatásból kiderül, hogy a pótköltségvetést is figyelembe véve a kiadások nem érték el az előirányzottat, 13,7 milliárd forintos megtakarítás keletkezett. A támogatások viszont a tervezettnél nagyobbak voltak. A kormány jelentős átcsoportosítást hajtott végre, hogy az agrár ágazatnak nyújtott szubvenciók emelkedhessenek. E támogatások döntő része a jövedelmezőség romlásának megállítását szolgálta. Bár az export csökkent, az élelmiszer-gazdaságnak folyósított exporttámogatás nem esett vissza.
A magánerős lakásépítésre tavaly 32,5 milliárd forintot fordított a költségvetés, 6 milliárd forinttal többet a tervezettnél. Ez részben azzal magyarázható, hogy jelentősen növekedtek a megelőlegezett szociálpolitikai kedvezményre kifizetett összegek. A korábbi évek garanciavállalásaiból adódóan a központi költségvetés 1993-ban több mint 10 milliárd forintot fizetett ki. Ennek keretében a korábbi albán és orosz gabonavásárlások során keletkezett esedékes fizetési kötelezettségeiknek a költségvetés tett eleget. Kevesebbet költött viszont az állam az adóssággal kapcsolatos kiadásokra. E téren a megtakarítás mintegy 9 milliárd forint volt, elsősorban az alacsonyabb kamatkiadások miatt. Az év végi kamatfelfutás még alig éreztette kedvezőtlen hatását a kiadások tekintetében.
Személyi jövedelemadóból a tervezett 189,5 milliárd forint helyett 210,7 milliárd forint folyt be. A többletbevétel abból származott, hogy az adóköteles jövedelmek a tervezettnél gyorsabban növekedtek. Kismértékben a társasági adóbevételek is meghaladták a prognosztizáltat.
Állások és statisztikák
Biztató hírek keringtek n munkanélküliségről az év utolsó Itctcihcn. Arról szóllak, hogy az állástalanok szúrna viszonylag nagymértékben csökkent, és az év végén mar „mindössze” 633 ezren voltak. A mérséklődés, amely több hónapon át tartott, sokakat bizakodásra sarkallt: végre jóra, (le legalábbis jobbra fordulnak a nyugtalanító folyamatok.
Most arról szólnak a legfrissebb jelentések, hogy ismét növekedés indult meg: az állásra várók az- év első hónapjának végén már nyolcezerrel többen voltak, mint az 1993-as zárólétszám. Nyilvánvalóak az okok is: januárban
alig akad szezonmunka, ugyanakkor pedig ez idő tájt vétetik nyilvántartásba magukat a munkaügyi központokban azok, akik az év végi elbocsátásoknak „estek áldozatul”.
Azt sem nehéz megjósolni, hogy a tavasz bekö-szöntévcl javul majd valamelyest a helyzet, éppen a már említett idénymunkák sokasodása következtében. Júniustól viszont az állástalan pályakezdők tömegei fogják regisztráltatni magukat. Feltehetően az év utolsó negyedében ismét vissza fog esni pár ezerrel a munkanélküli-nyilvántartásokban szereplők száma.
Feltéve, ha nem mozdul igazán nagyol a gazdaság.
Az imént felsorolt mozgások, jelenségek ugyanis szinte nem többek egy állóvíz apró fodrozódásainál, és kis túlzással a fizika törvényeihez hasonk'lhalók. Nevezhetnénk tehát őket a jelenlegi gazdasági helyzetből szervesen következő, apróbb-nagyobb módosulásoknak, hiszen nem is többek annál.
Egyben azt is mulatják, hogy igazi, jelentős csökkenés a munkanélküliek létszámában csak a gazdasági növekedés beindulásakor várható, de legalábbis akkor, ha kimozdultunk a holtpontról. Ennek pedig egyelőre nem sok jele van. Legalábbis a munkanélküliség adatai ezt mutatják.
Varga Zsuzsa
Inkább hiányosan, mint sehogy
Utolsó lehetőség a kárpótlásra
(M unkatársunktól)
Mától március 16-án éjfélig újra beadhatók a kárpótlási kérelmek. A két vagyoni kárpótlásra, illetve a politikai üldözöttek kárpótlására vonatkozó törvény hatálya alá tartozók a szükséges nyomtatványokhoz a nagyobb postai hivatalokban juthatnak hozzá. Kedvezőbbé válik a kárpótlás életjáradékra váltásának lehetősége, s a külföldiek magyar bankoknál vezetett forint-számlán tarthatják e címen kapott pénzüket.
(Folytatás a 9. oldalon)
Törvényjavaslat a magyar szabadság napjáról
A nyugdíjak emeléséről tárgyalt a parlament
(Munkatársunktól)
A képviselők hétfőn a nyugdíjak emeléséről, a kárpótlási törvény módosításáról, a gazdasági kamarákról szóló törvény-javaslatról és az ügynök-törvényről tárgyaltak.
A plenáris vitát megelőzően több napirend előtti felszólalás mellett a T. Ház számos képviselői indítvány és kormányjavaslat sürgős és kivételes tárgyalásáról is határozott. Az első napirend előtti felszólaló Kertész Zoltán (SZDSZ) a kárpótlási póthatáridő kapcsán kialakult nyomtatványmizériára hívta fel az illetékesek fi-
gyelmét, javasolva: tegyék lehetővé, hogy minél szélesebb körben juthasson hozzá a lakosság a megfelelő nyomtatványcsomaghoz.
Szabó Lajos kisgazda képviselő a tejtermelés ismert értékesítési gondjaira hívta fel képviselőtársai figyelmét. Felszólalásában utalt arra is, hogy a termelőket a felvásárlók kartel jellegű megállapodása is sújtja. Medgyasszay László, a Föld-művelési Minisztérium politikai államtitkára megdöbbenve hallotta képviselőtársa beszámolóját, és bővebb tájékoztatást kért.
A T. Ház ezután Szabad György javaslatára több kormányindítvány sürgős és kivé-
teles tárgyalásáról döntött. A képviselői önálló indítványok sorában Rózsa Edit szabaddemokrata képviselő a tápéiak közlekedési gondjaira hívta fel a figyelmet. Pál József (MDF) a költségvetési pénzek és az ön-kormányzati igények gondosabb egyeztetését szorgalmazta. Vigyázzunk jobban az adófizetők pénzére - kezdte felszólalását Soós Károly Attila (SZDSZ) törvényjavaslatát indokolva. A képviselő az átmenetileg szabad pénzeszközökkel rendelkező költségvetési szervek pénzkezelésének szigorúbb szabályozására tesz javaslatot, emlékeztetve a korábbi bankbotrányokra, valamint a Lupis Brókerház ügyére.
(Folytatás az 5. oldalon)
Letette hivatali esküjét az OVB
Előválasztások amerikai módra?
(M unkatársunktól)
Az Országos Választási Bizottság négy tagja, Erdei Pál, Horváth Sándor, Kara Pál és Kukorelli István hétfőn a parla-
megjelent Kónya Imre belügyminiszter és Szabad György az Országgyűlés elnöke. Az eskütételt követően Szabad György arról szólt, hogy az aktuális és
it, ezáltal a polgárok választási akarata torzulástól mentesen, egyértelműen fog kifejezésre jutni. Az OVB első ülésén elvi állásfoglalás született arról,
ment delegációs termében letette hivatali esküjét. A bizottság ötödik tagja, Németh János külföldi tartózkodása miatt nem tudott részt venni azon az ünnepélyes eskütételen, ahol
esedékes választási ügyek ezentúl az új OVB kezébe kerülnek. Reményét fejezte ki, hogy a bizottság a törvényes előírásoknak megfelelően fogja végrehajtani esedékes feladata-
MTI-fotó - Soós Lajos hogy a politikai pártok a választási kampány során nem gyűlé-sezhetnek olyan helyiségekben, amelyek önkormányzati hivatali célokat szolgálnak.
(Folytatás az 5. oldalon)
A közigazgatási kamara: van megoldás
A polgármesterek és a választások
(M unkatársunktól)
Heves tiltakozást váltott ki több párt részéről az az elképzelés, mely korlátozni kívánja a polgármesterek és a közgyűlési elnökök hivatali munkáját a választások alatt. Ma folytatódnak a tárgyaló sok a Belügyminisztéri umban a szakmai szer veztek, az érdekképvise letek és a BM szakértői között a köztisztviselői törvény módosításáról.
A Magyar Közigazgatási Kamara elnökét, Fogarasi Józsefet kérdeztük a kibontakozó vitáról és a közigazgatási kamara véleményéről.
- Különböző nyilatkozatok láttak napvilágot, ami azt bizonyítja, hogy egyesek vagy félreértik vagy félre akarják érteni a közigazgatásban dolgozók szándékát - mondta Fogarasi József.
- A pártok a nyilatkozataikban a polgármesterre „hegyezik ki” a szakma igényét, valamint a BM törvénymódosítási javaslatát és úgy érvelnek, hogy igazságtalan lenne ha a polgármestereket kizárnák a választásokon való részvételből. Csakhogy nem erről van szó. A konfliktus lényege, hogy a polgármester nemcsak politikus, hanem a munkáltatói jogok gyakorlója is. Amelyik polgármester elindul a választásokon, az a munkáltatói jog révén befolyásolhatja az apparátust. Ugyanakkor a köz-tisztviselői törvény pártpolitikasemlegességet ír elő. A kamara szándéka nem az, hogy a polgár-mester ne gyakorolhassa alkotmányosjogait, hanem az, hogy a polgármester ne gyakorolhason munkáltatói jogot a választási munkában közreműködő apparátus fölött.
(Folytatás a 4. olalon)
Egyéni vállalkozók Éjfélkor két határidő is lejár
(M unkatársunktól)
A mai nap két fontos határidőt is jelent az egyéni vállalkozók számára. Egyrészt - mint korábban már megírtuk - az APEH elnöke február 15-éig meghosszabbította ezen adózói kör számára az átjelentkezési lehetőséget a társasági adótörvény hatálya alá, másrészt kedd éjfélig adhatják be az elmúlt évre vonatkozó adóbevallásukat.
Mint ismeretes, az 1994. január 1-jétől érvényes új társasági adótörvényben lényeges változás következett be az egyéni vállalkozók szempontjából. E szerint ellentétben a régi jogszabályokkal, a társasági adó (TA) illetékességi körébe tartozó egyéni váltakozóknak nem kell kijelentkezniük, ha akarnak, mindenféle külön adminisztrációs eljárás nélkül, automatikusan a törvény hatálya alatt maradhatnak.
(Folytatás a 9. oldalon)