﻿t um w	SaSJís^ í1***
ZK£\
wfe)
j:, :í .«Tt; rwtju:.
püra
tójSUr«TV^l
Közeledhet-« a katonai és a polgári repülés?
yc.iTG
0
7. oldal

Tüskevári kalandok
7. oldal
Privatizáció előtt a legnagyobb fuvarozó
it. oldal
Magw Nemzet
■■ ggg fflfi <5
Az Irodalmi Újság levelesládája
6. oldal
A négy svájci kultúra tanulságai
10. oldal
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
KEDD, 1994. február 22. ÉVII. évfolyam, 44. szám
Moszkvának nincsenek birodalmi törekvései
— mondotta Andrej Kozirjev külügyminiszter Budapesten
igényt tartana a volt Szovjetunió utódállamai fölötti befolyásra. Jelcini külpolitika van, s az egy olyan „doktrína”, amely minden országgal a jószomszédi kapcsolatokat tűzte ki célul, mégpedig új alapokon, az egyenlő jogok és a kölcsönös előnyök alapján.
Mint Jeszenszky Géza kifejtette, tárgyalásaikon mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok kerültek terítékre, s azon belül is elsősorban a gazdasági kérdések. Hazánknak Oroszország a második legfontosabb kereskedelmi partnere, míg Moszkva partnerei sorában Magyarország a nyolcadik helyen áll - emlékeztetett a magyar külügyminiszter. A gazdasági kapcsolatok további erősödéséhez szükséges dokumentumokat pedig a két miniszterelnök minden bizonnyal még a tavasszal aláírja. Kozirjev hozzáfűzte, előkészületben van Csernomirgyin kormányfő budapesti látogatása, amely alkalommal egy sor gazdasági jellegű egyezményre kerül majd rá a miniszterelnökök kézjegye, így többek között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásra és a beruházásvédelmi egyezményre is.
(Folytatás a 3. oldalon)
(Munkatársunktól)
Az orosz külpolitika nem agresszív és nem jellemzi semmiféle hegemonisztikus törekvés. Nem próbálunk imperia-lisztikus birodalmi politikát kialakítani, az ellenzék nyomása ellenére sem - mondta egy kérdésre válaszolva Andrcj Kozirjev orosz külügyminiszter Jeszenszky Gézával közösen tartott hétfői sajtótájékoztatóján.
A moszkvai diplomácia irányítója hozzátette, ez az állítólagos orosz fenyegetés csak ürügy a különböző országok belpolitikai küzdelmeihez, amely kijátszható akár a jobb-akár a baloldali pártokkal szemben, mintegy példaként említve azt, hogy Magyarországon is közelednek a parlamenti választások.
A kelet-európai körútja so-
rán Budapesten egy napot töltő Andrej Kozirjev idézte Andrzej Olechowski lengyel külügyminisztert, aki varsói tárgyalásaikon úgy fogalmazott, „Lengyelország kész a barátságra Oroszországgal”, s -mint mondta - Moszkva ugyanígy viszonyul a szomszéd országokhoz. Szó sincs ,JCozirjev-doktrínárór, miszerint Oroszország állítólag
Andrej Kozirjev és Jeszenszky Céza a találkozó előli
Weber Lajos felvétele
Martonyi János nyilatkozata Boross Péter francia útja előtt
Folyamatosan javulnak kapcsolataink Párizzsal
(Párizsi tudósítónktól) „Franciaországhoz fűződő kapcsolataink a történelem folyamán soha nem voltak olyan jók, mint ma” - mondta Martonyi János külügyminisztériumi államtitkár, aki a napokban folytatott kétoldalú konzultációkat Párizsban. Ekkor kértük arra, hogy röviddel Boross Péter miniszterelnök párizsi munkalátogatása előtt értékelje hazánk és Franciaország kapcsolatát.
- Hogyan illeszkednek a
magyar-francia kapcsolatok a magyar külpolitika egészébe?
- A francia viszonylatot továbbra is a magyar külkapcsolati rendszer egyik kardinális elemének tekintjük. Úgy is mondhatnám, Párizsnak két dimenziója van Budapest szempontjából: az egyik a kétoldalú kapcsolat, a másik az a lény, hogy Franciaország Európa-politikánknak is egyik meghatározó tényezője.
(Folytatás a 2. oldalon)
Tőkés László a kormányfőnél
A kisebbségi politika változatlan
(Munkatársunktól)	•
Eredetileg úgy volt, hogy február 11-én a haláron túli szervezetek vezetőivel közösen találkozom Boross Péter miniszterelnökkel, de egyéb elfoglaltságom miatt erre csak most sikerült sort keríteni -mondta Tőkés László azt követően, hogy a miniszterelnök hétfőn hivatalában fogadta a Királyhágó-melléki egyházkerület püspökét, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét.
A sajtótájékoztatón Tőkés
László hangsúlyozta: lényegében azt a találkozási hagyományt folytatta, amely már 1990-ben elkezdődött. Akkor Németh Miklós és kormánya fogadta a püspököt, később pedig Antall József néhai miniszterelnök. A mostani beszélgetés alkalmával az antalli kisebbségpolitika szellemében külön hangsúlyt kapott a határon túli magyar szervezetek politikájának és törekvéseinek kormányszintű támogatása.
(Folytatás az 5. oldalon)
Boszniai birkózás
Alig néhány órával azután, hogy Boszniában elmaradt a NATO-uiliniálum beváltása, és a szerbek meghátrálása után az Észak-atlanti Szövetség elállt a kilátásba helyezett lé-giesapáslől, sajátos nagyhatalmi birkózás kezdődött a diplomáciában. Mintha a két főszereplő, az Egyesült Államok és Oroszország azt vitatná, kit illet a győzelem a vérontás megakadályozásáért.
Kétségtelen tény, hogy a NATO ultimátuma nélkül a szerb visszavonulás aligha következeit volna he. A katonai beavatkozással való fenyegetés hitelessége kellett ahhoz, hogy a boszniai szerbek enyhítsenek Szarajevó ostromán, visszavonják nehézfegyverzetük jelentős részét, nagy mennyiségű fegyvert pedig ENSZ fennhatóság alá helyezzenek.
A történtek mégis fő-
képp az orosz diplomácia sikeréi bizonyították. A Kozirjev vezette orosz külpolitika a nacionalista erők nyomására és a határozottan éledni látszó nagyhatalmi ambíciók állal vezérelve a Balkánra „menekült”, világosan jelezve, hogy Oroszországot többé nem lehet kihagyni semmifajta európai diplomáciai játszmából. A hagyományosan szerbpárti moszkvai diplomácia aktivitása egyértelműen demonstrálta, hogy Oroszország a volt Szovjetunió egykori köztársaságain túl is igényi tart a befolyási övezetekre, még akkor is, ha a befolyás visszaszerzésének eszközei az idők folyamán kifinomultabbá váltak.
Nem csoda, bogy a légi-csapástól megmenekült boszniai szerbek örömláncol lejteltek az oroszok bevonulásakor, cigarettával
és pálinkával fogadva az orosz ENSZ-kalonákat. Biztosra vették - és vehetik a jövőben is -, bogy a NATO aligha váltja be fenyegetését, hisz az esetleges légicsapás ismét a !ű-degháborúl idézné vissza, egy kelet-nyugati, de elsősorban az orosz-amerikai szembenállás kiéleződésével fenyegetve. Ez pedig sem a NATO-nak, sem az Egyesült Államoknak nem áll érdekében.
A végleges rendezés Boszniában továbbra is rendkívül messze van, az viszont immár egyértelművé váll, hogy a béke helyreállítása megvalósíthatatlan az Egyesült Államok és Oroszország megegyezése nélkül. Ez pedig nem ígérkezik könnyűnek, sőt valószínű, bogy az igazi nagyhatalmi birkózás csak most kezdődik.
Pietscli Lajos
Újra fellángol a szakszervezeti vagyonvita?
(Munkatársunktól)
Mint emlékezetes, a hat szakszervezeti konföderáció 1992 őszén politikai megegyezést kötött egymással a volt SZOT-va-gyon megosztásáról, s ezt tavaly a parlament szentesítette. A hat közül három konföderáció úgy érzi, hátrányos helyzetbe került.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és az Autónom Szakszervezetek sérelmezik, hogy az MSZOSZ, a Liga és a Munkástanácsok már használják a tulajdonukba jutott ingatlanukat, sőt, a Liga el is adta a városligeti fasorban lévő székházát, míg a SZÉF, az ÉSZT és az Autonómok jórészt nem jutottak hozzá tulajdonukhoz.
(Folytatás a 4. oldalon)
Kosztyikov elnöki szóvivő diadalittas értékelése
Oroszország világméretű diplomáciai győzelmet aratott
Radovan Karadzsics üdvözli a Szarajevóba bevonuló orosz ENSZ-kalonákat
(HITI külföldi képszolgálat — EPA)
(Moszkvai tudósítónktól) Oroszország „jelentős" -nemcsak európai, hanem világméretű „diplomáciai győzelmének” minősítette diadalittas stílusával és hangnemé-
vel letűnt időket idéző hétfői nyilatkozatában Borisz Jelcin szóvivője a Szarajevó körüli fejleményeket. Vjacseszlav Kosztyikov Interfax hírügynökségnek adott interjúja arról
tanúskodik, hogy a boszniai „mentőakciót” az orosz elnök maximálisan ki akarja használni belső pozícióinak erősítésére.
(Folytatás a 3. oldalon)
Határozati javaslat a náci megszállás évfordulójáról
Az Országgyűlés hétfői ülésén az első napirend előtti felszólalóként Surján László népjóléti miniszter arról tájékoztatta a T. Házat, hogy a kormány rövidesen törvénymódosító javaslatot nyújt be, amely a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését, ennek ütemezését is érinti. A miniszter a javaslat közelebbi tartalmát nem fejtette ki a plenáris ülés előtt. Vé-
Ha 1993-at a távközlés évének tekinthetjük a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) alá tartozó ágazatokban, akkor 1994-ről -sőt, talán az elkövetkező évek-
ről is - vélhetően úgy kell beszélnünk, hogy az a közúthálózat fejlesztésének jegyében telik majd el. Legalábbis erre lehet következtetni abból a tanulmányból, amelyet tegnap ismertetett Schamschula György szakminiszter.
A tárca „Az országos közúthálózat fejlesztése 1990-től, különös tekintettel 1994-re" címet
kony Miklós MDF-es honatya egy mátészalkai rablógyilkosság kapcsán a határ- és idegen-rendészet megelőző tevékenységének javítását sürgette. A legújabb benzinkúlrablás, és átalában a fegyveres támadások szaporodása miatt a nemzetbiztonsági szolgálat intenzívebb bekapcsolódását is szükségesnek tartotta.
A nyugati magyarság or-
viselő anyagából kiderül: a jelenlegi kormánynak az évtized elejétől alapvető célkitűzése a társadalmi-gazdasági átalakuláshoz nélkülözhetetlen infrastruktúra, s ezen belül is a közút-
Fábry János rajza
hálózat fejlesztése. 1990 azonban a szaktárca anyaga szerint csak az alapozás éve volt. Ekkor kezdték el a közúthálózat-fejlesztési program kidolgozását, a projektek megalapozását, illetve a tervelőkészítéseket, egy évvel később viszont már távlati fejlesztési programot mutattak be a Parlamentben.
(Folytatás a 9. oldalon)
szággyűlési jogerőre elnevezéssel új parlamenti tisztség meghonosítására tett indítványt Király Béla szabaddemokrata képviselő, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta: nem beszélhet senki az egész nyugati magyarság nevében, amely igen sokrétű, ugyanakkor kötődése az anyaországhoz igen erős.
(Folytatás az 5. oldalon)
Nincs megállapodás a Világbankkal
Márciustól
visszamenőleges
közalkalmazotti
béremelés
(Munkatársunktól)
Március 1-jétől az önkormányzatok megkapják azt összeget, amiből kifizethetik a január és február hónapra esedékes, már korábban megígért bér-fejlesztést - közölte Naszvadi György, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a tárca tegnapi sajtótájékoztatóján.
A közalkalmazottak idei béremelésének végrehajtáshoz 51 milliárd forint szükséges -mondta Naszvadi György. Ebből 18 milliárd forintot az Egészségügyi Pénztárnak utalják ki. A maradék 33 milliárd forinból 25 milliárd forint az önkormányzatokhoz tartozó intézmények alkalmazottainak, nyolcmilliárd forint a költség-vetési intézményekben dolgozók béremelését fedezi. Ezek az összegek valamivel magasabbak, mint amivel eredetileg számoltak. A legnagyobb „becslési hibát” a központi költségvetéshez tartozók bérénél vétettek -fejtette ki Naszvadi György. Itt 3,1 milliárd forint helyett 8 milliárd forintra lesz szükség.
Korábban az sem látszott megoldottnak, hogy az önkormányzatok miként juthatnak hozzá a bérfedezethez.
(Folytatás a 9. oldalon)
A déli autópálya terve nem reális
A közúthálózat fejlesztésének éve 1994