﻿Riportunk a 7. oldalon
Ki lehet jó miniszter?
6. óidul
Rehabilitációs modell Szabolcsban
9. oldal
így élünk a Ferencvárosban
Magyar Nemzet
Mellékletünk:
Skandinávia
Gazdaság, társadalom, politika
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
KEDD, 1994. március 1. LVII. évfolyam, 50. szám
Keményebben lép fel a nemzetközi közösség
Először használtak fegyvert Bosznia felett a NATO repülőgépei
ÚJVIDÉK - A boszniai repülési tilalmat ellenőrző NATO-gépek héttőn kora reggel Banjaluka közelében lelőtték a boszniai szerbek négy Galeb típusú vadászgépét, két másikat pedig leszállásra kényszerítettek.
Valamennyi repülő, mint közölték, a tiltott övezetben tartózkodott. A szabályokkal összhangban a két F-16-os először figyelmeztette a Galebek pilótáit, hogy le kell szállniuk, a figyelmeztetést azonban mind a hat gép figyelmen kívül hagyta. Ezt követően a Phantomok akcióba léptek: négyet lelőttek, kettőnek azonban - azzal, hogy akkor már engedelmeskedett - sikerült elkerülni a legrosszabbat.
Az észak-olaszországi avia-nói támaszponton megerősítették a fenti híreket: a vadászgépek sértetlenül tértek vissza a bázisra, hat levegő-levegő rakétát lőttek ki. Később pontosítottak: nápolyi NATO-források szerint Jastrcb-1 típusú gépről van szó,
A- s
* 1
B >♦ v
A
►
m¡: «sss
A képen látható Jastreb-l típusú gépeket semmisítettek meg a NATO F—16-osai
(MTI külföldi képszolgálat - AP)
ez a Galeb egyik variánsa, amely légi támogatásra és taktikai felderítésre alkalmas.
A két amerikai F-16-os akciója meglepetést keltett. Igaz, hogy a nyugati harci gépeknek megvan a lelövésre a felhatal-
mazásuk, de eddig nemigen törekedtek a repülési tilalom betartatására. A háborúzó felek pedig úgy gondolhatták, hogy nem kell komolyan venni a fenyegetést. A Galeb (vagy Jast-reb) típusú gépek egyébként a
Jugoszláv Néphadsereg (amelytől Karadzsicsék a legtöbbet örökölték) légierejéhez tartoztak, ami nem zárja ki, hogy más boszniai hadseregek ne rendelkezzenek ilyen repülővel.
(Folytatás a 3. oldalon)
Név szerinti szavazás a T. Házban
Vita a földtörvényről
(Munkatársunktól)
Hétfő délután folytatta tavaszi ülésszakát az Országgyűlés. A napirend előtti felszólalásokat követően folytatódott a termőföldről szóló törvény-javaslat általános vitája.
Az ülésen - a tervek szerint - a képviselők tárgyaltak volna a lakástörvény módosításáról, az akadémiai törvényjavaslatról és az államháztartásról szóló jogszabály módosításáról. A munkanapon azonban csupán a napirend első pontjáig jutottak a
honatyák. Az Országgyűlés napirend előtt „reprodukálta” az agrár vitanapot. Varga János MDF-es képviselő Horn Gyula, az MSZP elnökének egyik kijelentését idézte, miszerint a mezőgazdaságot „tönkretették”. Kik hát a tönkretevők? - tette föl a kérdést a honatya, és válaszért az MSZMP 1989. májusi testületi üléséhez nyúlt vissza, idézve hosszan az agrárkérdéssel foglalkozó hozzászólások jegyzőkönyvéből. A levéltáros aprólékosságával hosszan olvasott az immár nyilvánosságot látott dokumentumokból a képviselő,
akinek előadását csak Dornbach Alajos alelnök szavai szakították félbe. Az alelnök ugyanis arra figyelmeztette: hosszú előadásával, ami nem tekinthető rendkívüli ügynek, az érdemi munkától veszi el az időt. Varga János, rövidebbre fogva mondanivalóját, kollektív amnéziával vádolta az MSZP frakciójának tagjait, akiknek egy része az ominózus agrárvitának korábban is résztvevője volt. Majd végül leszögezte: a kialakult agrár-helyzetért a korábbi rendszert terheli a felelősség.
(Folytatás az 5. oldalon)
Áprilisban indul a KRP-kísérlet
(M unkatársunktól)
Április első napjaiban már lehet jegyezni a kisbefektetői részvényvásárlási program (KRP) keretében kibocsátott első részvényeket.
Mint ismert, az új privatizációs programban a tizennyolc évet betöltött magyar állampolgárok 100 ezer forintos
keretet kapnak, amelyből állami tulajdonú társaságok részvényeit vásárolhatják meg. A konstrukció rendkívül kedvezményes, a keretet ugyanis kamatmentesen használhatják fel a kisbefektetők, ötéves részlet-fizetéssel. Törleszteni lehet kárpótlási jegyekkel is, amelyeket a kamattal növelt címletértéken számítanak be.
(Folytatás a 9. oldalon)
Washington a balkáni válságról
Amerikai-orosz alku lehet a rendezés alapja
(Washingtoni tudósítónktól)
Hétfőn kora reggel Chicagóba utazott Bili Clinton, ám mielőtt elhagyta volna a Fehér Házat, rövid nyilatkozatot tett az amerikaiak számára az éjszakai eseményekről. Az elnök közölte, amit a hajnali híradók már jelentettek, hogy NATO-kötelékben repülve két amerikai F-16-os lelőtt négy szerb gépet, kettőnek az üldözéséről pedig lemondott.
A szerbek a banjalukai támaszpontról szálltak fel, s az AWACS-ok ezt rögtön észlelték. (Azt nem hozták nyilvá-
nosságra, hol tartózkodott a felderítő gép.) Ám ebben a térségben repülési tilalom van érvényben, amit persze az elnök szerint már sokszor megsértettek, de csak helikopterek, amelyeknek mozgása katonailag nem volt veszélyes. Most azonban a NATO-gépek kétszer is felszólították a szerbeket a leszállásra, majd közepes hatótávolságú rakétákkal négyet lelőttek. A szerb gépek egyébként bosnyák lőszerraktárakat támadtak meg a köztársaság középső részén.
(Folytatás a 3. oldalon)
Intézkedések a telepesek ellen
A PFSZ sem tárgyal Izraellel
JERUZSÁLEM - Izraelben harmadik napja próbálnak úrrá lenni a pénteki vérfürdő következtében kialakult kül- és belpolitikai zűrzavaron, eddig nem sok eredménnyel. Hétfőn Jichak Rabin miniszterelnök az izraeli parlament előtt mondott soron kívüli beszédében, miután ismételten elítélte a hebro-ni vérengzést, mint minden olyan tettet, amely ártatlan emberek élete árán akar a béke útjába állni, a hasonló esetek megelőzése érdekében több intézkedést is kilátásba helyezett.
(Folytatás a 3. oldalon)
Bonni lépcsőfok
A sorrendiségnek nincs jelentősége, a helyszíneknek viszont annál inkább. Ezl a politikai üzenetei fogalmazta meg Boross Péter miniszterelnök a párizsi és a bonni látogatás előtt, arra utalva, hogy a mielőbbi európai integrációra törekvő magyar külpolitika középpontjában a Francia-országgal és Németországgal való együttműködés fejlesztése áll.
A múlt beli párizsi és a mai bonni vizit a kormány-koalíció azon értékelését tükrözi, hogy az integrációs folyamat motorjának Európában e kél ország számít. Ez a felismerés hatolta át az elmúlt évek antalli külpolitikáját, és az utód ezen az ólon halad tovább. Boross Péter ezzel is demonstrálni kívánja az a folyamatosságot, ami a magyar külpolitika és külgazdaság prioritásait tekintve fennáll.
Noha az újdonsült kormányfő külföldi „építkezésének” Bonn a második állomása, a német kapcsolatok jelentősége felülmúlja
a francia kapcsolatokét. Hisz Európában Németország első számú kereskedelmi partnerünk, a magyar külkereskedelmi forgalom kereken 25 százalékát a német reláció teszi ki. De a német kormány a külpolitika terén is fő partnerünknek, a magyar integrációs törekvések legfőbb támogatójának számít. Németország az Európai Unió tagállamai közül a legkövetkezetesebben támogatja Magyarország csatlakozását, és leghangosabb szószólója volt annak, hogy Brüsszel egyértelműen fogalmazza meg a teljesítendő feltételeket. De hasonló határozottsággal állt ki a német diplomácia jövőbeni NATO-lagságunk, illetve az ahhoz vezető és azt nem helyettesítő béke-partnerség felajánlása mellett.
Helmut Kohl kancellárt és Antall József volt miniszterelnököt köztudomásúlag mély személyes barátság kötötte össze, ami elsősorban a két államférfi ha-
sonló világnézetéből fakadt. De a német-magyar barátság nemcsak ebből, hanem a térség iránti német érdeklődésből és a hazánk iránt már korábban is tanúsított rokonszenvből ered, ami az elmúlt években nemcsak erkölcsi és politikai, hanem bőkezű gazdasági és pénzügyi támogatásban is testet öltött. Joggal mondható, hogy ez a barátság immár nem kötődik hivatalban lévő kormányokhoz, hanem hagyományokból fakad. Elég emlékeztetni arra, hogy a német politikusok mindig is elismeréssel adóztak a korábbi magyar külpolitikának a berlini fal lebontásában és a német újraegyesítésben játszott érdemei miatt. S az is bizonyos, hogy ez a barátság a két országban idén sorra kerülő választások eredményétől függetlenül is fennmarad. A keddi kormányfői vizit ily módon egy eredményes és sokat ígérő folyamat újabb lépcsőfoka lesz.
Pielseh Lajos
Egyházi vezetők Szabó Ivánnál
Perselypénz és jövedelemadó
(Munkatársunktól)
Rövid távon senkinek sem lenne kedvező jövedelemadóátcsoportosításból megoldani az egyházak finanszírozását -mondta el lapunk kérdésére Szabó Iván pénzügyminiszter egyházi vezetőkkel folytatott
háromórás tegnapi megbeszélése után. A kölcsönös tájékozódásra szolgáló megbeszéléssorozat részeként az egyházak vezetői elsősorban gazdasági kérdésekről kaptak információt. A kárpótlásról nem esett szó, ehelyett a kultúra és hitélet támo-
Léphafl Pál rajza
gatásának lehetséges formáit vitatták meg. Szabó Iván szerint a jövedelemadó-átcsoportosítással a parlament ugyan egy kényes kérdéstől megmenekülne, ám az egyházak támogatását nem oldaná meg.
(Folytatás a 4. oldalon)
Ma lép hivatalba Finnország új elnöke
Ma lép hivatalba Martti Ahtisaari, Finnország új elnöke, s ugyanezen a napon kellene befejeződnie az EFTA-tagálla-mok és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalásoknak. E két eseményről szólva Pertti Torstila, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta: A végső döntést a tagságról a finn állampolgárok hozzák meg; az év folyamán népszavazást tartanak erről a kérdésről.
(Interjúnk Finnország nagykövetével a Skandinávia mellékletben)
Érvényesült a nemzetbiztonság
Három éven belül megszűnik a telefonhiány
(Munkatársunktól)
Jóllehet a szaktárca értékelése szerint a távközlési alága-zat éve - mi több, sikeréve - a tavalyi volt, tegnap ismét egy nagy „menet” zárult azzal, hogy Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter kihirdette az ország 25 távközlési primerkör-zetére kiírt pályázat eredményét. Ezek szerint a bajai körzetben a Matáv, Békéscsabán a Central Euro Telecom (CET), Debrecenben a Matáv, Duna-
újvárosban a United Telecom Services (UTS)-Dunatel Konzorcium, Esztergomban az iménti társaság, illetve az EGOM-Com Konzorcium, Gödöllőn a Digitel 2001 Rt., Jászberényben a Jász-Com Rt., Kiskőrösön és Kiskunhalason a Matáv szerepelt eredménnyel, s pályázat híján - a tenderkiírás alapján - Kisvárdán és Mátészalkán is a Magyar Távközlési Rt. kapott jogot a fejlesztésre, illetve az üzemeltetésre.
(Folytatás a 9. oldalon)
Vízlépcsőankét
A fenékküszöb félmegoldás
( Munkatársunktól)
Két, nemzetközi hírű előadója is volt a Magyar Társadalmi Kamara által Bontsuk-e vagy építsük a nagymarosi gátat? címmel szervezett ankét-nak. Nem a Németországban élő Mosonyi Emil, nem is a Svájcban élő Pálffy Sándor professzoron múlt, hogy a hallgatóság nem kapott választ a kérdésre. Arra ugyanis, legalábbis ebben a formában, csak egyféle válasz lehet mindaddig, amíg az Országgyűlés meg nem változtatja a nagymarosi erőmű elhagyásáról szóló határozatát.
Rossz, mondjuk inkább: pontatlanul feltett kérdésre pedig nem lehet jó és pontos választ adni. Erre nem is vállalkoztak az előadók, akik elsősorban azt hangsúlyozták, ők csak tanácsot adhatnak (ha kérik), a döntés ebben az ügyen a kormányé. Az ankét tehát már a kezdeti percektől félrecsúszott. Azt nem figyelembe venni ugyanis, hogy Nagymarosról van már döntés, enyhén szólva is túlzás. Pálffy professzor kijelentette: „minden hidroenergia-poten-ciál, amit nem használnak ki, gazdasági veszteség”. Mosonyi Emil szerint a korábban elkép-zelthez képest látványban jóval visszafogottabb gát lenne. (Folytatás az 5. oldalon)
A többség kisebbségben
Felmérés a magyar nők helyzetéről
(M unkatársunktól)
Március 8-a, a nemzetközi nőnap kiváló alkalom arra, hogy koncentráltan foglalkozzunk azokkal a kérdésekkel, amelyek a társadalom lélek-számban nagyobbik felét kitevő nők helyzetét meghatározzák - szögezte le tegnapi sajtó-tájékoztatóján Asbótné Thorma Judit, a Magyar Nők Szövetségének (MNSZ) elnöke.
A sajtótájékoztatón megtudhattuk, az ENSZ jövőre Pe-kingben rendezi meg a nők világkonferenciáját. A résztvevő országoknak részletes beszámolót kell adniuk az elmúlt tíz évben a nőket érintő legkülönbözőbb kérdésekről. Az ENSZ-nek szóló jelentésbe bekerül a nem kormányszintű szervek véleménye arról, éri-e a nőket bármilyen tekintetben diszkrimináció, erőszak, hogyan vesznek részt a hölgyek a parlament és a kormány munkájában, az önkormányzatokban, a külügyi tevékenységben és a vállalkozásokban.
(Folytatás a 4. oldalon)