﻿Pénzek, nyerők, automaták
15. oldal
Az aláaknázott ország
1(>. óidul
Ara: 25 Ft
Interjú Pongrácz Tiborral a privatizációról 7. <>u
Magyar Nemzet

I S
Nemzetiszínfí
*a a
marxi építmény
17. oldal
Cs árd áskir ály nő — Rákosival
20. oldal
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZOMBAT, 1994. március 5. ÉVII. évfolyam, 54. szám
Jacques Delors budapesti tárgyalásai
A nyitott és szolidáris Európa megteremtése a feladatunk
Már a jövő hét elején -külügyminiszteri szinten - folytatódik párbeszédünk Magyarországgal kapcsolataink fejlesztéséről - hangoztatta kétnapos budapesti tárgyalásait összegezve Delors, az Európai Unió bizottságának elnöke. A magyar kormányfő reálisnak nevezte, hogy az ezredfordulón csatlakozhatunk az Európai Unióhoz.
A Jacques Delors-ral közösen tartott péntek délutáni nemzetközi sajtótájékoztatón Boross Péter magyar kormányfő bevezetőjében gratulált a francia politikus magyar kitüntetéséhez, valamint díszdoktorrá avatásához a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen.
(Folytatás a 3. oldalon)
Doctor honoris causa címet adományoztak Jacques Delors-nak a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen. Andorka Rudolf rektor átnyújtja az oklevelet
(MTI-fotó)
KEK-találkozó
Triesztben
Pozsony és Prága a kisebbségvédelem ellen lép fel
(Munkatársunktól)
Már megnyitása előtt felborult, diplomatikusabban szólva módosult a KEK-külügymi-niszterek péntek-szombati, idei első tanácskozása az olasz kikötővárosban. A főnökeiket Triesztben megelőző nagykövetek és főosztályvezetők munkacsoportja nem tudott dűlőre jutni a kisebbségvédelmi dokumentummal, mert Pozsony és Prága képviselői az egész tevékenység felfüggesztését javasolták.
(Folytatás a 3. oldalon)
„Oroszország nem tartozhat sem a Kelethez, sem a Nyugathoz99
II. Alekszij megkövette a magyarokat 1956-ért
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
A Budapesten tartózkodó II. Alekszij pátriárka pénteken találkozott Boross Péter kormányfővel és Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével, majd a Parlament delegációs termében közéleti személyiségek előtt beszédet intézett a magyar néphez. Ennek során az orosz egyház feje bűnbánatot tartott a magyar nép előtt Moszkva 1956-os beavatkozásáért.
Boross Péter tájékoztatta II. Alekszijt a magyar kormány
egyházpolitikájáról, külön kiemelve az egyházak gazdasági önállóságát biztosító, előkészítés alatt álló törvényt. A pátriárka köszönetét mondott a magyarországi ortodox felekezet-nek nyújtott, a többiekével egyenlő működési feltételek biztosításáért, s rámutatott, a vallás gyakorlásának szabadsága mindkét országban helyreállt, ám az elmúlt évek által e téren okozott sebek még gyógyításra várnak.
(Folytatás a 3. oldalon)
Boszniai békeharc
Újabb csatatér alakult ki a Balkánon. A presztízs- és befolyási küzdelemmé vált ütközetben a két nagyhatalom diplomáciai serege jeleskedik: a tét, hogy Washington vagy Moszkva arat-e le több babért a boszniai béke megteremtésében. A tizen-kettek cselekvésképtelensége után az amerikaiak vezényletével megszületett szarajevói ultimátummal, majd az orosz „felszabadítók” megjelenésével a boszniai főváros környékén egyértelművé vált, hogy a két „nagy” nélkül aligha sikerül elliall-gattatni a fegyvereket a délszláv vidékeken. A kézenfekvő szereposztás — az oroszok a szerbeket fogják vissza, az amerikaiak a bosnyákokat próbálják jobb belátásra bírni — az új vüágrend eredeti forgatókönyvéből, a nagyhalaknak válságkezelő együttműködésből következett, ám a logikus feladatmegosztás
felélesztette a rossz emlékű vetélkedést is.
A szarajevói siker óta a nemzetközi politika színterére diadalittasan visszatért Moszkva bizonyította, hogy továbbra is súlyos tényező a térségben. A „megkerülhetetlen béketeremtő” képe kétségtelenül jól jött a Kremlnek, nemcsak a vad szerbpárti szélsőségesek vitorlájából foghatták ki a szelet, hanem a belpolitikai balhorgok közepette Jelcin javíthatott a külcsínyen. A négy szerb gép hét elejei „legális lelővésévei” a Nyugat elegánsan replikázott az oroszoknak, szerbeknek egyaránt: nem eszik olyan forrón a kását, a Balkán nem lesz a pánszlávizmus kizárólagos játszótere.
A minél szorosabbá és gyümölcsözőbbé	váló
szerb-orosz kapcsolatok (orosz „megfigyelők” mennek Tuzlába) ellensúlyozá-
sára Washington összeesz-kábálta a horvát-bosnyák kényszerházasságot, melynek életképessége ugyancsak megkérdőjelezhető. A diplomáciai versenyfutás tehát folytatódik, s ha nemes, valóban béketeremtő vetélkedéssé válik, a világ, Európa és hazánk is csak nyerhet általa. A kérdés csak az, összefonódnak-e majd a kétfelől szőtt diplomáciai szálak, az oroszok hajlandók lesznek-e pártfogoltjai-kat rávenni boszniai hódításaik húsz százalékának feladására, s az amerikaiak valóra tudják-e váltam a bos-nyák—horvát föderáció ötletét, s így a három boszniai közösség végre tárgyalóasztalnál rendezi-e vitáit, avagy a nagyhatalmi bábáskodás nem több az önös érdekek kifinomult játékánál, amely nem sok jót ígér sem a Balkánon, sem másutt.
Pósa Tibor
Nyáron lezárják a fél nagykörutat
A tervek szerint június elsején megkezdik a nagykörúti víznyomócső cseréjét - tudtuk meg Cséry Páltól, a Fővárosi Vízművek igazgatójától. Az első ütem során idén az Oktogon és a Blaha Lujza tér közötti szakaszt fogják felbontani. A munkálatok elvégzése várhatóan három hónapig fog tartani. Az Országgyűlés tavaly decemberi jóváhagyásával 800 millió forintotkülönítettek el.
(Folytatás a 6. oldalon)
A
Érdekvédelmi szervezetek és pártok tiltakozása
Elbocsátottak 129 rádióst
Csúcs László szakmai és etikai érvekre hivatkozik
Százhuszonkilenc rádióst bocsátottak el, illetve nyugdíjaztak, nevüket személyiségi jogaik tiszteletben tartása miátt azonban nem közlik. Egyebek közt ezt tartalmazza Csúcs Lászlónak, a Magyar Rádió teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnökének az MTI-hez eljuttatott közleménye, amely egyúttal hitet tesz a pártatlan közszolgálati tevékenység mellett.
„Magyarországon a rendszerváltozás folyamatban van, és ez alól nem vonhatja ki magát a Magyar Rádió sem. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ)
1992-ben lezajlott vizsgálata a pénzügyi gazdálkodás szabályossága mellett számos hiányosságra hívta fel a Magyar Rádió vezetőinek figyelmét. Az ÁSZ jelentésére a Magyar Rádió intézkedési tervet dolgozott ki, és annak több pontja már teljesült. A feladatok közé tartozott a munkaköri követelmények emelése, a 2000 főt meghaladó, pazarló létszám megszüntetése is.
Tájékoztatásul közöljük a következő adatokat: a svájci rádió 10 nemzeti programot működtet 1200 munkatárssal (hétmillió lakos), a Holland Rádió 15 millió lakosnak 4 plusz 1 programot működtet
700 munkatárssal, a kantoni rádió 60 millió lakosnak 7 programot készít 600 munkatárssal. Az ÁSZ-vizsgálat alapján a Magyar Rádió végrehajtotta a munkaköri követelmények felülvizsgálatát, amelynek szükséges velejárója a szervezeti átalakítás és a létszámleépítés.
A Magyar Rádió alelnöke -a szakmai vezetők véleményének figyelembevételével - a létszámleépítés első ütemében a műsorkészítői területen 9,8 százalékos csökkentést hagyott jóvá, ami a Magyar Rádióval közalkalmazotti munkaviszonyban lévők létszámának 4,4 százalékos csökkentését jelenti.
(Folytatás az 5. oldalon)
Médiaügyek a kormány előtt
S
Áprilisban pótlék
az egészségügyieknek
(Munkatársunktól)
A médiát érintő kérdésekről is szó esett a kormány csütörtöki ülésén. Az egészségügyi dolgozók a közalkalmazotti pótlékot várhatóan az áprilisi fizetéssel együtt januárig visszamenőleg fogják megkapni -jelentette be Pusztai Erzsébet népjóléti államtitkár a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón.
A tervezetről csütörtökön született megegyezés a népjóléti tárca és az érintett felek között, s a jövő héten hozzák meg a kifizetéshez szükséges kormányrendeletet. Az államtitkár asszony szerint a kabinet négy-ötmilliárdos garanciával áll a tb-források
mögé. Kérdésekre válaszolva Pusztai Erzsébet elmondta: a fővároson kívül nem jellemző az orvos-munkanélküliség, s ez a következő négy-öt évben sem fog jelentősen változni. Relatív hiány van nővérekből, ez a felesleges kórházi ágyak megszüntetésével csökkenthető.
A kormány elfogadta a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) 10. alapfeltöltéséhez való magyar hozzájárulás határozattervezetét, s ezt sürgősséggel terjesztik az Országgyűlés elé. Ez hazánknak tízmillió SDR kiadást jelent, melyet 1994—96 között három egyenlő részletben kell befizetni. Mindez a világbanki tagságunkkal járó kötelezettségekből ered.
(Folytatás az 5. oldalon)
Alapfizetések: 100-360 ezer forint között
Elkészült az új vezetői bérezés
(Munkatársunktól)
A vezetők javadalmazásának egységes rendjét kívánja kialakítani az állami tulajdonú vállalatoknál és társaságoknál Szabó Tamás privatizációs miniszter. Az Állami Vagyonügynökséghez és az Állami Vagyonkezelő Rt.-hez tartozó cégek első számú vezetőinek bérezésére új elveken alapuló rendszert dolgoztak ki, amelyet tegnap ismertettek a sajtó képviselő előtt. A tervezet szerint -ami várhatóan két héten belül a kormány elé kerül jóváhagyásra - hét kategóriát alakítanak ki, amelybe különböző szempontok szerint sorolják be a cégeket. Figyelembe veszik az alaptőke, az árbevétel nagyságát, az export mutatóit, valamint a cég eredményességét. Az igazgatók, vezérigazgatók alapfizetését ennek megfelelően sorolják be, az úgynevezett iránybéreket 100-360 ezer forint közötti sávokban állapították meg.
Ettől 10-30 százalékkal - a speciális körülményeket figyelembe véve - el is térhetnek.
(Folytatás a 11. oldalon)
Részletes tájékoztatás
A márciusi nyugdíj emelés
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság az OS útján tette közzé tájékoztatóját a nyugdíjak márciusi emelésének részleteiről.
Ez év márciusában -visszamenőleg 1994. január elsejétől - 10 százalékkal emelkednek az 1994. január elseje előtti időponttól megállapított öregségi nyugdíjak (ide tartózik az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészi tevékenységeb folytatók öregségi nyugdíja és a korengedményes nyugdíj is), rokkantsági nyugdíjak, baleseti rokkantsági nyugdíjak, hozzátartozói ellátások (az özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás), baleseti járadékok.
Az emelés mértéke az 1994. február hónapra járó ellátás 10 százaléka. Az emelés összege azonban
-	öregségi és rokkantsági teljes nyugdíjnál havi 680 forintnál kevesebb, és havi 3000 forintnál
-	öregségi és rokkantsági résznyugdíjnál, özvegyi és szülői nyugdíjnál havi 500 forintnál kevesebb és havi 1800 forintnál
-	árvaellátásnál és baleseti járadéknál pedig havi 1200 forintnál több nem lehet.
(Folytatás az 5. oldalon)
Kárpótlási jegyért részvény
Megvásárolható a Mól is
(M unkatársunktól)
A jövő héttől nyilvános jegyzésen juthatnak hozzá a kárpótlásijegy-tulajdonosok a Baranyatej Rt. állami tulajdonú részvényeihez. A közeli hetekben kárpótlási jegyért megvásárolhatóak lesznek az Inter-Európa Bank, a Veszprémiéj és a Mól Rt. részvényei is.
(Folytatás a 11. oldalon)
0
Honda Civic-akció!
ë il i
0)
Keresse fel dealereinket:
Budapest, Győr, Székesfehérvár, Szeged, Hajdúszoboszló, Pécs, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Kaposvár-Juta