﻿azdagoknak?
7. oldal

M4SÜÍ
Program az utolsó oldalon
Ma®ar Nemzet
Színes TELEMAGAZIN melléklettel
mmmmmmmmmMmmmm
Ára: 2ő Ki
ALAPn'OTTA: PETIK) SÁNDOR
SZERDA, 1994. március 16. ÉVII. évfolyam, 62. szám
Boross Péter a magyarság együvé tartozására emlékeztetett március 15-én
„Megmaradni és felvirágozni”
A nemzeti összefogás, az együvé tartozás hangsúlyozásának jegyében rendezték meg az idei március 15-ei ünnepségsorozatot, amelynek programjain országszerte tízezrek emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadság-harc eseményeiről.
A központi ünnepség délelőtt tíz órakor kezdődött a fővárosi Kossuth téren, ahol az ország közjogi méltóságai és sok ezer ünneplő jelenlétében - katonai tiszteletadás mellett - felvonták a Magyar Köztársaság állami lobogóját. Ezt követően Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György, az Ország-gyűlés elnöke és Boross Péter miniszterelnök Kossuth Lajos szobránál a forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakja halálának 100. évfordulója alkalmából elhelyezte a tisztelet koszorúját. Az állami ünnepség következő helyszíne a Nemzeti Múzeum kertje volt, ahol a rövid műsort adó énekkarral mintegy tízezren énekelték el a legismertebb ’48-as nótákat. Az egyszerű, szinte minden látványos külsőséget nélkülöző megemlékezésen felszólalt Boross Péter miniszterelnök is.
A kormányfő történelmi ívet adott beszédének, s a visszatekintést a honfoglalásnál
A Nemzeti Múzeum lépcsőjén a kormányfő mondott ünnepi beszédet
kezdte. Szót ejtett első nagy királyunk nemzet- és országformáló tettéről, a magyarság kezdeti diadalmas évszázadairól, majd rövid időre elidőzött a ha-
nyatlás időszakánál. Boross Péter beszélt a magyarság szörnyű belső széthúzásáról, melynek következtében megroppant az ország, s hosszú időre úgy tűnt:
olyan erők keltek ellenünk, melyek ellen nincs ellenszer. A szónok szerint azonban mint azóta annyiszor, századokkal ezelőtt is átsegítette a nemzetet
(MTI-fotó - Asztalos Zoltán) a kritikus helyzeteken az összetartozás ezeréves parancsa, s e nemzet megpróbált mindig magyarnak marani.
(Folytatás a 3. oldalon)
Jozef Moravcík az új szlovák kormányfő
Újságírókat vertek meg Meciar hívei
POZSONY - Michal Kováé szlovák köztársasági elnök Jozef Moravcíkot bízta meg az új szlovák kormány megalakításával. A döntés hétfő este született meg. Moravcík három hete még a pénteken megbukott Meciar-kabinet külügyminisztere volt, de távozni kényszerült, mert széles koalíciós kormányt sürgetett, amiért Meciar még az általa vezetett mozgalomból is kiközösítette őt.
Hétfőn egész nap üléseztek a szlovák parlament eddigi ellenzéki erői, s bár elsősorban az új koalíciós-szakértői kormány összeállítása volt a központi téma, a munka lassan folyt. A Demokratikus Baloldal Pártja ugyanis továbbra is nyitottnak deklarálta magát kettős koalíció létrehozására Vladimír Meciar mozgalmával.
Délre azonban minden nyilvánvalóvá vált. A kormány rendkívüli ülése után Meciar ugyanis bejelentette, a kormány egyhangú szavazással úgy döntött, lemond, a tagjai közül senki nem vesz részt az új kormány munkájában. Sőt azt is eldöntötte a
kormány, hogy március 18-ával leváltja az összes államtitkárt is, ami azt jelenti, ha addig nem lesz kormány, megbénul a végrehajtói hatalom munkája.
A távozó kormányfő még azt is elmondta, „reméli, lemond a köztársasági elnök, mert a parlamentben elmondott beszédével olyan vulgáris módon megsértette az alkotmányt, mint eddig még senki”. Bejelentette azt is, amennyiben megnyerik a választásokat s újra ő lesz a kormányfő, az esküt csak abban az esetben lesz hajlandó Michal Kováénak letenni, ha az korábban nyilvánosan deklarálja, hogy a ceremónia után lemond.
Ezután felgyorsultak az események. Michal Kovác leváltotta Meciart kormányfői és privatizációs miniszteri állásából, valamint az állam védelmi tanácsának elnöki posztjáról, majd folyamatosan a kormány minisztereit is. Michal Kovác a minisztereket arra kérte, maradjanak hivatalukban az új kormány megalakításáig, s Július Tóth pénzügyminiszter vezetésével végezzék a szükséges munkákat, a megbízatást azonban senki nem fogadta el.
(Folytatás a 2. oldalon)
Középpontban a boszniai és a közel-keleti rendezés
Christopher Vlagyivosztokban
(Moszkvai tudósítónktól)
A megpróbáltatások ellenére, melyeknek az utóbbi időszakban az amerikai-orosz viszony ki van téve, Washington és Moszkva egymás partnerei maradnak - jelentette ki hétfőn az amerikai külügyminiszterrel folytatott vlagyivosztoki tárgyalásait befejező sajtóértekezleten Andrej Kozirjev.
A kétoldalú kapcsolatok mellett a boszniai és a közel-keleti rendezéssel összefüggő kérdéseket tekintette át Vlagyivosztokban az orosz és az amerikai diplomácia vezetője. Ko-
zirjev informálta a State Department főnökét a délszláv válságra vonatkozó orosz elképzelésekről, a boszniai hor-vát-muzulmán föderációról szóló egyezség fölvetette problémákról. Moszkva mindenekelőtt abban érdekelt, hogy mindhárom érintett fél bevonásával jöjjön létre kompromisszum - húzta alá a tudósítók előtt Kozirjev. Ami a közel-keleti békefolyamatot illeti, War-ren Christopher „első kézből” értesülhetett az orosz politikus helyszínen szerzett benyomásairól, a Jasszer Arafattal elért megegyezés részleteiről. S mintha csak cáfolni akarta volna az amerikai és az orosz megközelítésben mutatkozó hang-
súlykülönbségek hírét, Kozirjev leszögezte: Washington és Moszkva érdekei a régióban egybeesnek, s ez nagyban elősegítheti az arab-izraeli szembenállásból való kiútkeresést.
A várakozásoknak megfelelően az orosz diplomácia irányítója a találkozót megelőző nyilatkozataiban és a Christo-pherrel tartott közös sajtótájékoztatón sem mulasztotta el nyomatékosítani, hogy az Egyesült Államok és Oroszország egyenjogú félként tekint egymásra, s ha épp ezért kialakulhatnak is közöttük nézeteltérések, haladéktalanul meg kell oldani őket - fűzte hozzá immár az amerikai látogató.
(Folytatás a 4. oldalon)
A testvériség esélyével
Március 15-e minden esztendőben különös ünnep. Különös, hiszen midőn évről évre a történelmi idők hősei előtt hajtunk fejet, egyben érezzük, Hogy magunk is történelmi időt élünk.
Idén is.
Töprengünk, miként tölthetjük meg élettel az egykori hármas jelszót: „Szabadság! Egyenlőség! Testvériség!”
Végignézve és végiggondolva az elmúlt napok rendezvényeit, önámítás lenne állítani, hogy egyképpen álmodjuk szabadságunk jövőjét. Egyenlőek gondolkodásban, mentalitásban és nem utolsósorban gazdasági esélyeinkben eppen a demokráciával rokon verseny következtében
nem leszünk, s tegyük hozzá: nem is szeretnénk lenni. Az egyenlőséget az egyformán mért jogok és törvények erejétől várjuk.
Marad tehát a testvériség lehetősége. A magyar nemzet nagy családjának testvérisége, ami hasonlóképpen tarka, mint bármely família élete. Tisztelünk az ilyen családban bölcs, tapasztalt, fontolva gondolkodó elméket, és szereljük a tékozló fiút is. Megbocsátva elnézzük a csupán napi örömöket kereső, kacér húgunk botlásait, és szigorú szóval tereljük az apja s anyja ellen is forduló kicsapongó bátyánkat a családi asztalhoz.
Valahogy ekképp nézett ki az idei ünnep is. Méltóságot, reményt, és nénü
szorongást egyformán tapasztalhattunk a Nemzeti Múzeum előtt a kormányfőt, Szegeden az államfőt hallgató tömegben s a megemlékezések	más
helyszínein. Avattunk szobrot Hévízen és elzarándokoltunk Kossuth relikviáihoz. Tapsoltunk a haza szellemi nagyságainak, amikor az ország házában kitüntetéssel jutalmazták a nemzet érdekében hozott teljesítményüket, és elgondolkoztunk a sajtó szabadságának lehetőségeiről a 12 pont visszaidézésekor.
Az ünnep figyelmeztetett: tiszta, őszinte, testvéri érzésekkel és akarattal kell március idusának követelményeit jövendőnkké formálni.
Szendrei Lőrinc
Göncz Árpád a sajtószabadságra irányította a figyelmet
Díszelőadás
„Önmagunkban kell glelnünk a békességet
Bennünket ffla nem a kényszer, hanem hazánk alkotmánya kötelez, hogy valóra váltsuk, amit a márciusi ifjak 12 pontja közül a legelső követelt: a sajtó szabadságát. Hogy megszabadítsuk akár a politikai, akár a gazdasági csoportérdek béklyójától - jelentette ki Göncz Árpád kedden Szegeden.
A köztársasági elnök ünnepi beszédében idézte az alkotmányt, miszerint „a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad vélemény-nyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.” Engem meg arra kötelez - folytatta Göncz Árpád -, hogy adjak hangot a nemzet egységének, s őrködjek az államszervezet demokratikus működése fölött. Ne képviseljem sem a mindenkori kormánypártok, sem a mindenkori ellenzék érdekét, hanem -az ő közös érdeküket is beleértve - a nemzet egészét. Amibe a demokratikus jogrend zavartalan működésétől a szabadságjogok csorbítatlan érvényesükéig, a nemzeti rádió és televízió kö-
tálnia az államnak, hogy a sajtó a véleményalkotáshoz szükséges információszerzésnek, a véleménynyilvánításnak és véleményformálásnak kitüntetett
désének társadalmi ellenőrzése meg nem valósul. Ma tehát a
kormány kötelessége, hogy a rádióra és a televízióra vonatkozó alkotmányos előírások-
Az államfő Kossuth szegedi szobránál
(MTI-fotó - Németh György)
telező pártatlanságáig életünk teljessége benne foglaltatik.
A szabadságjogok közül napjainkban a legvitatottabbal, a sajtószabadsággal kapcsolatban az Alkotmánybíróság 1992. június 10-én kinyilvánította: „Áz alkotmány a szabad kommunikációt... biztosítja és védi, tekintet nélkül annak tartalmára. A véleménynyilvánításhoz való jog alapjog, ugyanakkor a demokratikus közvélemény kialakulása feltételeinek és működése fenntartásának biztosítása állami kötelezettség. A sajtó szabadságát arra való figyelemmel kell garan-
fontosságú eszköze. A rádió és televízió alkotmányos működésének feltételeként törvénynek kell kizárnia, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a műsorok tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhassanak.”
Göncz Árpád kifejtette: a rádió és a televízió ma kényszerűen kormányfelügyelet alatt működik mindaddig, amíg rájuk vonatkozólag az alkotmány által megkövetelt törvények létre nem jönnek, s ily módon e két intézmény műkö-
nak érvényt szerezzen, s ezzel adhatja igazi tanújelét az alkotmányba foglalt alapjogok tiszteletének.
A választási harc igazi tárgya és tétje az ország egészének demokratikus működése. Arra szólította fel a választó-polgárokat, győződjenek meg róla, hogy a pártok közül melyik képviseli mindennapi érdekeiket, s abban a tudatban döntsenek, hogy választásukkal az ország sorsának elkövetkező négy esztendejét legalább részben maguk határozzák meg.
(Folytatás a 3. oldalon)
az Operaházban
Díszelőadással, Erkel Ferenc Bánk bán című operájával zárult kedden a nemzeti ünnep központi eseményeinek sorozata az Oparaházban. A cserkészszövetség fővédnökségével rendezett ünnep alkalmából Jeszenszky Géza külügyminiszter mondott beszédet.
Az 1848-as forradalom tanulságait összegezve a külügyminiszter hangsúlyozta: ezerszázéves történelmünknek talán nincs még egy ilyen eseménye, amely ennyire meghatározója lenne gondolkodásunknak. Bár ’48 ünnepét sokan sokféleképpen megpróbálták kisajátítani, az ilyen kísérletek mindig kudarcot vallottak. Negyvfennyolc szellemiségének élő, mozgósító üzenete van minden korszak, minden nemzedék számára.
Negyvennyolc szellemiségének tanulságait elemezve a külügyminiszter utalt Széchenyi munkásságára is. A legnagyobb magyar óvta a nemzetet a szalmalángszerű fellobbaná-soktól, a handabandázástól, de még inkább a handabandázók-tól. Figyelmeztetései a mának is szólnak.
Az 1989-ben megindult rendszerváltásra utalva a külügyminiszter kijelentette, hogy az újjászületett magyar demokrácia ugyanúgy bevonul a történelembe, mint más győztes forradalmak. Végezetül a külügyminiszter Kossuth Lajos gondolatát idézte: „Magyarország legyen európaias és ami európai e honban, mindig legyen magyar.” E gondolat annál is inkább megszívlelendő, mivel reális lehetőség van arra, hogy a dunai konföderáció gondolata ma sokkal tágasabb keretben valósuljon meg -mondta a külügyminiszter.