﻿ífj *
Churchill titkos irattárából
6. oldal

Gazdasági célok választás utánra: KDNP, Fidesz
8. óidul
MiSw Neuzel
\ MAGYAR ÁRUTŐZSDE | MELLÉKLETTEL I

Hány éves
a posta uj arca:
? 8
7. oldal
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETIIO SÁNDOR
PENTEK, 1991. március 18. LV1L évfolyam, 64. szám
Felelőtlen, zavartkeltő volt a NATO-nyilatkozat
- mondta a hazarendelt brüsszeli magyar nagykövet
(Párizsi tudósítónktól) Nagyon szerencsétlen, felelőtlen, zavartkeltő nyilatkozatnak minősítette Granasztói György, hazánk brüsszeli nagy-
is részt vettek a közelmúltban a Galeb típusú szerb repülőgépek megtámadásában. Granasztói nyugtázta, hogy Wömcr NA^ TO-főtitkár elhatárolódott a tá-
it”. Granasztói úgy látja, hogy fontos a félreértések tisztázása, s ily módon az ügy nem hat károsan hazánk és a NATO terebélyesedő együttműködésére.
A „kényes kérdés ” tárgya, A^VCS gép Budapesten
Weber Lajos felvétele
követe Nicholas Kehoe tábornok minapi állásfoglalását. A NATO európai főparancsnoksága hadműveleti törzsének helyettes irányítója azt állította, hogy a magyar légtérben szolgálatot teljesítő AWACS gépek
bomok kijelentésétől: „Ezt ennél határozottabban már nem tehette” - hangsúlyozta a nagykövet, s közölte, a miniszterelnök kérésére azért utazik haza, hogy „még egyszer áttekintsék az ügy különböző vonalkozása-
Granasztói cáfolta azokat a nem hivatalos NATO-föltétele-zéseket, amelyek szerint az AWACS-ügy hátterében magyar „belpolitikai" vita húzódna meg.
(Folytatás a 3. oldalon)
Jeszenszky Géza Szarajevóban
Szarajevóból jelenti az MTI: A magyar kormány tagjai közül elsőként látogatott el csütörtökön a szerb ostrom alatt lévő boszniai fővárosba Jeszenszky Géza. A magyar külügyminiszter és kísérete a repülőtérről a kéksisakosok páncélozott harcjárművével a szarajevói elnökségi palotába ment, ahol tárgyalásokat folytatott Ejup Ganic boszniai alelnökkel, Irsan Litbijankic külügyminiszterrel és Arif Smaj-kic menekültügyi és szociális miniszterrel. A muzulmán-hor-vát föderáció létrehozását célzó egyezmény azt mutatja, hogy az értelem diadalmaskodhat az érzelmek felett, és megvalósítható a politikai rendezés.
(Folytatás a 3. oldalon)
Áttörés a magyar-szlovák kapcsolatokban?
A külügyi szóvivő nyilatkozata
A magyar diplomácia mind tartalmukat, mind hangnemüket tekintve kedvezőnek ítéli a pozsonyi kormánykörök legutóbbi nyilatkozatait. Magyar-ország eddig is kész volt arra, hogy fejlessze a kétoldalú együttműködést, és ez a készség a jövőben is fennáll Budapest részéről. így kommentálta csütörtökön Hermán János külügyi szóvivő, helyettes államtitkár az újonnan hivatalba lépett szlovák kormányfő, Jozef Moravcík nyilatkozatát a Budapesttel folytatott párbeszéd elmélyítéséről. A szóvivő
ugyanakkor leszögezte: a gyakorlat dönti el, hogy a kedvező hangvételű nyilatkozatok végül is valóban változást hoznak-c a szlovák magatartásban. Budapest főként két területen szeretne gyors haladást elérni. Az egyik a Duna vízmegosztásának ügye. A másik fő terület, amelyen Budapest előrelépést szeretne látni, az Európa Tanács ajánlásainak teljesítése. Hermán János mindehhez hozzátette: bármely egyéb területen is gyors eredményeket lehet elérni, ha valóban megvan az együttműködési készség.
Érzékeny tételek
Bizonyára csupán csak azért él a gyanú bennünk, mert még tanuljuk a demokráciát, a szabad, többpárti választást, melyből egy középkorú polgárnak sem jutott többszemélyes élmény, mint a ma huszonévesének? Mindenesetre az újat csupán emésztgető társadalmunk egyelőre nagyon érzékeny, s uram bocsá’, sokan még a látszatot is túlértékelik, túldimenzionálják.
Meglehet, nem is kevesen azonnal a hátsó szándékot, a politikai nyomatékül vélik felfedezni abban a kellemes végeredményű döntésben, hogy áprilisban már 800 dollár értékű valutát vállhul a külföldre utazó polgár. Könnyen igaz lehet persze, hogy függetlenül a májusban esedékes választástól, mostanra értek meg
a feltételek a keret emeléséhez, hiszen bizonyítottan tekintélyes valutatartalékkal rendelkezik az ország, s a tavalyi statisztikai adatok csak ezekben a betekben álltak össze és jelezték: a lehetségesnél szerényebb volt a kereslet a dollár, a márka iránt. Az időzítést egyesek választási fogásnak tartják, mások ezt a véleményt illetik a sandaság vádjával. Ugyanez a helyzet a T. Iláz általános vitájára bocsátott törvénymódosító tervezettel, mely szerűit az egyik elkülöníteti állami pénzalap hitelt adhatna a másiknak. Az ígérvényt már ismerik a mezőgazdaság fejlesztésében reménykedő gazdák, a garanciaalap fellöltését váró kisvállalkozók, a kutatási téma bemdítására pénzt sejtő fejlesztők. Már a T. Ház-
ban éllek a gyanúperrel képviselők: választási propagandafogásnak tűnik az alapok egymás közötti kölcsönzése, kivált, mert a törvénytervezet nem is nevezi néven a többletforrással rendelkező alapot, a távközlésit. Voltak, akik hozzátették: ha szentesíti a parlament az új pénzosztást, pozitívan érvelhet saját erényei mellett a további négy évre mandátumot remélő kormányzat, de ugyanúgy jó neki, ha leszavazzák, hiszen akkor lűvatkozliat rá, megpróbált segíteni, ám az ellenzék megakadályozta...
Ugye nincs többről szó, mint véletlen egybeesésekről, melyekre túlzott érzékenységgel reagálnak a demokrácia iskoláját járó negyedik évfolyamos hallgatók?
Gergely László
Munkahelyteremtés Jász-Nagykun-Szolnok megyében
T örvényj avaslal a hadigondozásról
(M unkatársunktól)
A kormány megvitatta és elfogadta Jász-Nagykun-Szolnok megye rövid cs középtávú fejlesztési feladatairól szóló programot. Erről Gyurkó János környezetvédelmi miniszter tájékoztatta az újságírókat.
A most elfogadott kormányprogramban elsődleges célként szerepel a gazdaság fejlesztése, új munkahelyek teremtése, különösen a legsúlyo-
sabb helyzet térségekben: a Tiszazugban, a Közép-Tiszavidé-ken, és a Nagykunságban. A megyében elsősorban az agrár ágazat működési feltételeit és az idegenforgalom fellendítését kívánják segíteni. A mezőgazdaság fejlesztésének keretében az öntözésberuházási pályázatok támogatására ebben az évben 170 millió forint áll rendelkezésre, erdősítési célokra pedig 30 millió forintot biztosított a földművelésügyi tárca.
A program céljainak megfe-
lelő munkahelyteremtő és infrastrukturális támogatások beruházására a területfejlesztési alap 1994. évi keretéből 400 millió forintot különítettek el. Szintén a területfejlesztési alap támogatásával valósul meg a Tiszazúg és a Közép-Tiszavidék távközlési hálózatának fejlesztése. Az önkormányzati fejlesztésekre jelentős feladatot vállalt a közlekedési tárca a 4-es számú főút fejlesztésével, az összekötő utak, illetve hidak felújításával.
(Folytatás a 4. oldalon)
*
Újabb értékpapírok kárpótlási jegyért
Keményebbek a földbeitek
(Munkatársunktól) Háromszázezer kárpótlási kérelem érkezett be szerdán éjfélig, az utolsó póthatáridő végéig. A pótlólagos igényeket május végén kezdik feldolgozni, a rendes időben érkezettek után - tudtuk meg Sepsey Tamástól az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnökétől.
Ahol a szövetkezetek esetében jogerős a földkijelölési határozat, ott május 31-ig befejezik a földárveréseket. Pest és Hajdú-Bihar megyében a helyi erők erre nem elegendőek, ezért más megyékből is irányítottak át kárpótlási szakembereket. Május 31-e után az állami földalapból kijelölt területek árverései folytatódnak csakúgy, mint a jogvita után kijelölésre kerülő szövetkezeti földek licitjei.
(Folytatás a 9. oldaton)
Kereskedelemfejlesztési alap
S
Eles vita a miniszter és az ÁSZ elnöke között
Az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága csütörtöki ülésén a kereskedelemfejlesztési alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről készített számvevőszéki jelentést vitatta meg. A bizottság azzal a kitétellel fogadta el a kereskedelemfejlesztési alap (KFA) ellenőrzéséről szóló ÁSZ-beszámolót, hogy a jelentés kapcsán sokat vitatott sevillai alap ellentmondásos kezelése miatt a kormány a felelős, nem az alapot kezelő Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, illetve a tárca illetékes főosztálya. A sevillai alapot ugyanis még 1990. decemberében egy kormányrendelet önálló állami, pénzügyi alapként határozta meg, a sevillai alapot a KFA részének kellett tekinteni.
A jelentés szerint nem dolgozták ki azokat a részletes szabályokat, amelyek szüksé-
gesek lettek volna ahhoz, hogy az alap törvényszerűen, célszerűen és eredményesen működhessen - mondotta Bihari Zsig-mond, az Állami Számvevő-szék igazgatója az MTI jelentése szerint. Az NGKM-en belül nem szabályozták az alap gazdálkodását, nem alakították ki a számviteli és bizonylati rendet. Mindennek következményeként az Országgyűlésnek az alap gazdálkodásáról 1991-ben és 1992-ben bemutatott pénzforgalmi mérlegek nem voltak valósak, sem a bevételek, sem a kiadások nem egyeztek meg a tényleges adatokkal. Az ÁSZ-szakértői szerint a sevillai világkiállítás magyar részvételének lebonyolítását szolgáló sevillai alapot szabálytalanul a kereskedelemfejlesztési alapon belül kezelték.
(Folytatás az 5. oldalon)
„Munkát, kenyeret” követelnek Ozdon
A kormány segítséget ígért
Ózdon 16 ezer a munkanélküli, s további 10 ezerre becsülhető azok száma, akik ugyancsak munkanélküliek, de a nyilvántartásban nem szerepelnek.
A helyzet tragikus és kezelhetetlen - jelentette ki Strochmayer László, a város polgármestere azon a munkásgyűlésen, amelyet csütörtökön reggelre hívtak össze az Ózdi Kohászati Üzemek egyik gyáregységében.
„Munkát, kenyeret!” - skandálták a munkások, akiknek májusban felmondják az Ózdi Foglalkoztatási Társaságnál két éve meglévő munkaviszonyukat. A munkavállalók fekete zászlót tűztek ki Ózd legmagasabb pontjára, amely mindaddig hirdeti a munkásváros elszegényedését, lehetetlen helyzetét, ameddig a kormány nem intézkedik az ózdi emberek sorsának megváltoztatása érdekében.
A munkásgyűlés közben érkezett meg Boross Péter miniszterelnök telefaxon küldött válaszlevele, amelyet Szent-györgyi András helyettes kabinetfőnök írt alá. Ebben tudatják, hogy a kormány megteremtette azokat a forrásokat, amelyek a Foglalkoztatási Társaság további működtetéséhez szükségesek; a tárgyalások időpontját a jövő hétben jelölte meg.
A munkások szóvivői, az MTI jelentése szerint, kijelentették: addig nem állnak fel a tárgyalóasztaltól, amíg sorsukról nem születik kedvező döntés.
A munkásgyűlés közben érkezett meg Boross Péter miniszterelnök telefaxon küldött, segítséget ígérő válaszlevele
UlTI-foló — Kozma István
A holnapi 32 oldalas Magyar Nemzőiből
Mérlegem a parlament
Egy birodalom alapkövei
A média válsága
Az ezredforduló erkölcsi kihívásai
Egy ismeretlen Kossuth-levél
•s:
A „Margarethe”-akció
Ki van
a koporsóban?
Nö vekvő termelés és termelékenység
Elkészült az idei iparpolitika
(M unkatársunktól)
- Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 1994-ben is tovább viszi a kormány által tavaly elfogadott, a hazai ipar ezredfordulóig kitűzött fejlesztési koncepcióját - mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Lőcs-mándi Béla, a tárca közigazgatási államtitkára.
Tavaly az élelmiszeriparon kívüli ipari ágazatokban hosszú évek óta először növekedett az ipari termelés, négy százalékkal, egyidejűleg a termelékenység is növekedett, 13-14 százalékkal. Ezek a számok különösen akkor kapnak"jelentőséget, ha figyelembe vesszük, hogy az egész gazdaság fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű gépipar az elmúlt évek folyamatos visszaesése után 1993-ban termelését - változatlan áron - tíz százalékkal növelte. Mindezek mellett az ipar exportteljesítménye tavaly nem volt kedvező.
(Folytatás a 9. oldalon)
Javaslat
a bizottsági ülésen Nem lesz népvándorlás a választásokon
(Munkatársunktól)
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában az ellenzéki és kormánypárti képviselők egyaránt támogatták a képviselőválasztásokról szóló törvény módosítása érdekében elő-teijesztett javaslatot is, amelynek Salamon László MDF-es képviselő volt az előadója. Az indítványt Hack Péter szabaddemokrata képviselő egy ponton kívánta módosítani. A bizottság úgy foglalt állást: valóban célszerű, ha a kopogtatócédulák gyűjtésével összefüggő törvénymódosítás - amely kimondta volna, hogy az ajánlási szelvények gyűjtéséért is tilos ellenértéket felajánlani - elmarad.
(Folytatás az 5. oldalon)