﻿érdemes befektetni?

8. oldal

\la0ar Nmet
Vagyonkezelő
versenyhelyzetben
8. oldal
A vízivarázs rejtélyei
13. oldal
mmmsssmsm
Ára: 19,50 Fi
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
1991. március 22. IMI. Évfolyam. (»7. szám
V)
A brüsszeli kormányfő budapesti tárgyalásai
Belga olaj a magyar motorhoz

Magyarország egyenrangú helyet kap - a csatlakozási folyamat végén - az Kurópai Unióban és a NA-TO-ban is - fejezte ki meggyőződését Jean-Luc Dchaene belga kormányfő Boross Péter magyar miniszterelnökkel közösen tartott hétfő délutáni nemzetközi sajtótájékoztatón.
A háromnapos hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnök a magyar kormányfővel folytatott hétfői tárgyalásait összegezve a Kempins-ki Hotelben rendezett sajtótájékoztatón kifejtette, hogy látogatására hazánk és Európa számára rendkívül fontos közeledési időszakban kerül sor. Magyarország a közép-kelet-e.urópai fejlődés folyamatában a „motor szerepét” játszotta és játssza - hangoztatta a belga miniszterelnök.
(Folytatás a 3. oldalon)
Jean-Luc Dehaene belga kormányfő Boross Péterre!
MTI-fotó - Soós Lajos
Súlyos baleset a bosi erőmű kamrájában
Súlyos baleset történt a bősi erőmű baloldali hajóátemelő zsilipkamrájában: vasárnap kora este a kamra két-szárnyas páncélkapuja - nem bírván ellenállni a víz nyomásának - kiszakadt és több darabra esett szét, jelentette az MTI. Személyi sérülés nem történt. A balesetet hétfőn délig nem hozták nyilvánosságra, de már vasárnap voltak értesülések arról, hogy Bősnél „ismeretlen okból” ismét szünetel a hajóforgalom. Mivel a másik kamrából még nem sikerült kiemelni a február 11-én balesetet szenvedett ukrán hajót, Bősnél a hajóforgalom továbbra is áll, és pénteknél korábban aligha indulhat meg újra.
Jozef Oblozinsky, a Július Binder vezette Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgató-helyettese a helyszínen találkozott néhány újságíróval.
(Folytatás a 3. oldalon)
Bizottsági támogatás E U-csatlakozásunkhoz
A parlament ma szavaz a kérelem benyújtásáról
(Munkatársunktól)
A parlament illetékes bizottságai hétfőn zöld jelzést adtak az Európai Unióhoz való magyar csatlakozási kérelem benyújtásához. A törvény-hozás plenáris ülése ma szavaz a kormány határozati javaslatáról, és minden bizonnyal áldását adja a kérelem beterjesztéséhez, ami április közepére várható.
Erre utal az is, hogy a parlament két bizottsága, a külügyi bizottság és az Európai Közösség ügyeivel foglalkozó bizottság együttes ülésén egyhangúlag támogatta a csatlakozási kérelem benyújtását. Az ülés elején Juhász Endre, az NGKM államtitkára tájékoztatta a képviselőket arról, hogy
a kormány miért szorgalmazza a csatlakozást, illetve miért most tervezi a kérelem benyújtását. Szavai szerint Magyarország az európai biztonsági, politikai, gazdasági, valamint kulturális értékrendszerekhez kíván csatlakozni, és azon a véleményem van, hogy mindehhez most történelmi lehetőség kínálkozik. Egyrészt azért, mert az EU részéről - a belső válság leküzdése után - minden korábbinál erősebb az objektív fogadókészség, amit alátámaszt az EFTA-államokkai való csatlakozási tárgyalások sikeres befejezése is. A kérelem benyújtása számára kedvezőek a nemzetközi feltételek is, a kormány megítélése szerint nincs semmi olyan tényező, amely az esetleges későbbi beterjesztést indokolná.
(Folytatás a 3. oldalon)
„Abból kiindulva, hogy a jelenlegi helyzetben a független szervezetek között objektíve alapvető az érdekazonosság és érdekeik az egész nemzet érdekeivel egybevágnak — szükséges és egyben erkölcsi parancs is a felmerülő legfontosabb kérdésekben a nézetek folyamatos egyeztetése”. Az idézet abból a felhívásból való, amellyel a Független Jogászfórum fordult nyolc független politikai szervezethez:	1989. március
22-én alakítsák meg a független szervezetek kerékasztalát. így született meg az az egyeztető fórum, amely az első ülések után az Ellenzéki Kerékasztal nevet kapta. Az EKA annak a felismerésnek a gyermeke volt, hogy az éppen csak szerveződő, újjáalakuló politikai cso-portulások nem elég erősek és ismertek ahhoz,
EKA
hogy az MSZMP-vel szemben eséllyel képviselhessék elképzeléseiket a jövő Magyarországáról. Ez a józan helyzetértékelés tartotta később is egyben az ellenzéki mozgalmakat, így tudtak ellenállni a kísértésnek, hogy külön üljenek le tárgyalni, alkut kötni a párttal.
Az EKA márciustól szeptemberig tartó történetét az összefogás történetének is tekinthetjük. Vissza is szokás sírni olykor ezt az időszakot, mondván, az ellenzék akkor még egységes volt, és milyen kár, hogy ez az egység már a múlté. Egység helyett pontosabb az ellenzék összefogásáról beszélni, hiszen akkor már megalakult és külön szervezetként lépett színre a ma létező pártok többsége. Ezek a mozgalmak nem kívánták egy percre sem feladni önállóságukat
és másságukat. Partnerei akartak és tudtak lenni azonban egymásnak abban, hogy közös céljaikat: a politikai fordulatot közösen váltsák valóra. A pártosodás buktatóit, fájdalmait csak elhalasztotta, de nem spórolhatta volna meg magának az ország, ha valamiféle egységmozgalomba tömörülnek a sok mindenben különböző politikai erők. Az EKA rövid életén azért abból a szempontból érdemes eltöprengeni, miért bizonyullak életképtelennek az elmúlt négy évben azok a kísérletek, amelyek a parlamenti táborok	szótértését,
kompromisszumra jutását segítő pártközi egyeztetések rendszeressé tételére irányullak. Alkalmankénti összefogásra. Arra, amire a „hőskorban” akadt jó példa. Az EKA.
Javorniczky István
Az új szlovák védelmi miniszter hazánkban
Pozsony áttörést remél
(M unkatársunktól)
Nagyon jó lenne, ha két történész egy történelmi fordulat résztvevőjévé válhatna - jelentette ki Für Lajos honvédelmi miniszter önmagára és szlovák kollégájára, Pavol Kanisra utalva hétfői közös sajtótájékoztatójukon. A pozsonyi miniszter személyében egyébként nem csupán a szlovák védelmi tárca új vezetőjének első külföldi útja vezetett Budapestre, hanem ez a látogatás egyúttal az öt napja, március 16-án kinevezett Moravcík-kormány első külföldi kapcsolatfelvétele is.
(Folytatás a 3. oldalon)
MOL-csere új szabályokkal
A kárpótoltak érdekeinek védelmében kértem az AV Rt.-től a MOL-részvények cseréjének elhalasztását - válaszolta lapunk kérdésére Sepsey Tamás, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnöke, aki ez ügyben levelet írt Szabó Tamásnak, Csépi Lajosnak és Bakay Árpádnak. Az Állami Értékpapír Felügyelet jóváhagyása esetén március 31-én megkezdődhet a részvénycsere a módosított allokációs szabályokkal. Ezek a cserearányt -két kárpótlási jegyért három részvény - nem érintik, viszont minimum három napig lehetővé teszik a jegyzést, erre ugyanis az eredeti verzióban nem volt garancia. A módosítások szerint nem számít majd a jegyzések sorrendje, azaz nem jelent előnyt, ha wilaki a jegyzési időszak első napján regisztráltatja igényét. A MÓL dolgozói nem élveznek előnyt az eredeti kárpótoltakkal szemben. Mindezzel a visszaélés lehetőségét kívánták megakadályozni. A MÓL dolgozóinak tulajdonhoz juttatására számos egyéb lehetőség kínálkozik.
Pótkárpótlásra négyszáz-ezer körüli igény érkezett be a rendelkezésre álló egy hónap alatt, ez természetesen nem jelent ugyanennyi jogos igényt. Az erdélyiek, kárpátaljaiak rohama csendesülni látszik.
(meszleny)
Elhalasztották az egyéni indítványokat
Ismétlődő határozatképtelenség
a T. Ház-ban
Ha az elveszett ülésnapot a parlament utólag nem is tudta visszahozni, a megszokottól eltérő tárgyalási rendet választva eredt az eltűnt idő nyomába. A plenáris ülést azonban hétfőn fél hat előtt a határozatképtelenség miatt Szabad György házelnök mégis kénytelen volt felfüggeszteni.
Ekkorra azonban már döntött a T. Ház az útalapról szóló törvény módosításáról, rövid vita után elfogadta a kisvállal-
kozói garancialapról szóló törvényt, módosította a jövedéki szabályozást, a kárpótlási törvényt, a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló jogszabályt és vita nélkül megszavazta a T. Ház az egyházak közvetlen állami támogatásáról szóló határozatot is.
Az ülés kezdetén az előterjesztők takarékosan bántak a szavakkal, indítványaik indokolásánál és eseményszámba ment, ha egy-egy képviselő két-három mondatnál hosszabban fejtette ki álláspontját. így szinte monoton szavazási pro-
cedúra után döntött a Ház számos törvényjavaslat sürgős tárgyalásáról.
A képviselők egyéni indítványainak napirendre tűzését azonban a házbizottság döntésével összhangban későbbre halasztották. Az Országgyűlés kivételes eljárásban sürgős tárgyalás mellett napirendjére tűzte a Magyar Gyógyszerészkamaráról, az erdőbirtokossági társulatokról, a gyógyszertárak létesítéséről, a főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló törvényjavaslatot.
(Folytatás az 5. oldalon)
Kényszerszünet a lakáseladásokban?
Budapesten március végétől várhatóan olyan helyzet alakul ki, amikor a lakástörvény hatályba lépése ellenére sem lehet majd önkormányzati la-
’ kásokat vásárolni. Illés Istvánná, a Főpolgármesteri Hivatal lakásügyosztályának vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: ez a helyzet azért következ-
het be, mert a törvény még mindig nincs kihirdetve, nem jelent meg a Magyar Közlönyben.
(Folytatás a 4. oldalon)
Fábry János rajza
Ötmilliárdos távközlés-fejlesztési szerepvállalás
Jönnek az íny estei MTN-kötvényei
Közép-Kelet-Európában első ízben Magyarországon jelenik meg a középtávú befektetést jelentő, úgynevezett Meridium Term Note (MTN) program. Az Investel Magyar Távközlési Befektetési Rt. és az Internationale Nederlan-den Group (ING Csoport) magyarországi érdekeltsége az MTN-program során három évre szóló keretszerződéssel és ötmilliárd forintos értékhatárig terjedő kötvénykibocsátással számol.
Az első körben 1,5-2 éves futamidejű, változó kamatozású kötvényeket dobnak az értékpapírpiacra, s szó lehet róla, hogy ezek külföldön is befektetőkre találnak. Áz Investel és az üzletben részt vevő ING Bank olyan befektetői kört akar megcélozni az új értékpapírokkal, amelyeket egyébként nehéz elérni. Amint az a kibo-
csátás alkalmából rendezett tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott, ezek között például a befektetési és nyugdíjalapokat tartják számon.
Az Investelt egyébként 1991-ben 1 milliárd forint alaptőkével hozta létre a Matáv, illetve az ír távközlési vállalat azzal a céllal, hogy a magyar távközlés fejlesztéséhez, programjainak finanszírozásához járuljon hozzá pénzügyi tevékenységével.
A mostani ügylettel az Investel is szerepet vállal az immár liberalizált távközlési piacon a Matáv gyorsított ütemű fejlesztési projektjében. Mint ismeretes, a Magyar Távközlési Rt. az idén mintegy 65 milliárd forintos fejlesztési tervet akar megvalósítani, s ennek során 250 ezer vonalat kíván bekapcsolni a hálózatba.
P. Zs.
Kinek a hibájából?
Elmaradt az Orosháza Food szerződéskötése
Az Orosháza Food Élelmiszer-ipari Rt. tegnapra tervezett adásvételi szerződésének megkötése a vevő hibájából meghiúsult - tájékoztatta az ÁVÜ sajtóirodája hétfőn az MTI-1. Az Appel und Frenzel GmbH, a Hungavis Külkereskedelmi Rt. és a dr. Szecskái András alkotta konzorcium az ÁVÜ igazgatótanácsának december 22-i döntése alapján kapott lehetőséget az Orosháza Food Rt.-ben lévő 87,49 százalékos állami tulajdonrész megvásárlására, 55 százalékos árfolyamon. A vevővel 1993. január 31-éig kellett volna megkötni a szerződést, de a határidőt a vevő kérésére az igazgatótanács március 21-éré módosította. Egyben elfogadta, hogy a szerződő fél a vevő oldaláról az Appel und Frenzel leányvállalata, a Merian GmbH legyen 100 százalékos garanciavállalás mellett.
(Folytatás a 9. oldalon)