﻿Ötven éve történt: a D-nap 8-9. oidai
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTÓITA: IM I IK) SÁNDOR
IIKTFO. 1994. június 6. LVII. évfolyam, 130. szám
Horn Gyula a miniszterelnök-jelölt
Koalíciós kormányzás mellett döntött
az MSZP kongresszusa
(Munkatársunktól)
A szocialista párt kongresszusa több mint 96 százalékos többséggel Horn Gyulát jelöli miniszterelnöknek, mert a legalkalmasabbnak tartja erre a feladatra, aki képes integrálni a kormány munkáját, képes párbeszédet folytatni a magyar társadalommal, és képes a szak-, szerű kormányzati munka feltételeit teljesíteni - jelentette be Szekeres Imre ügyvezető alelnök nemzetközi sajtótájékoztatón, az MSZP kongresszusa után, melyet a nyilvánosság kizárásával tartottak szombaton.
Szekeres Imre az előzményekről elmondta, a szocialista párt tagságának 60 százaléka fejtette ki véleményét a miniszterelnök-jelölt személyéről és a lehetséges koalíciós partnerről. Az országos elnökség és a választmány a véleményeket ösz-szegyűjtve tett javaslatot a kongresszusnak. Az ügyvezető alelnöktől Horn Gyula pártelnök vette át a szót, és bejelentette, a kongresszus egyhangúlag úgy döntött, hogy javaslatot tesz a Szabad Demokraták Szövetségének az együttes kormányzásra. Felolvasta azt a le-
velet, melyet Pető Ivánnak, az SZDSZ elnökének küldött. A levélben a szabaddemokraták elnökét tájékoztatta a kongresszus döntéséről, majd kifej-
tette: a szocialisták kezdeményezését az a meggyőződés vezérli, hogy az ország érdekét a két párt együttes kormányzása szolgálja. Reményét fejezte ki, hogy már a június 6-tal kezdődő héten megkezdődhetnek a két párt közötti tárgyalások,
melyek témái között különösen fontos a gazdsági helyzettel, a demokratikus intézmények erősítésével és az új kormány legsürgősebb intézkedéseivel ösz-
szefüggő kérdések. Továbbá a megbeszéléseknek szólniuk kell a kormányzat szerkezetéről, személyi összetételéről, valamint a koalíciós együttműködés politikai és jogi biztosítékairól. Hóm Gyula a levél ismertetése után elmondta, hogy Pető Iván
már telefonon reagált is: megköszönte a levelet, méltatta annak tartalmát és a közös kormányzásra tett ajánlatot, hozzátéve, hogy az SZDSZ a vég-
ső döntést vasárnap hozza meg küldöttgyűlésén.
A továbbiakban Horn Gyula megjegyezte, a szocialisták nem zárkóznak el attól, hogy a koalícióban részt vegyen a Fiatal Demokraták Szövetsége.
(Folytatás az 5. oldalon)
Léphaft Pál rajza
A küldöttgyűlés leszavazta Tölgyessy Péter alternatív javaslatát
Tárgyalhatnak az SZDSZ-vezetők
(Munkatársunktól)
Az SZDSZ országos küldöttgyűlése vasárnap nagy többséggel elfogadta az országos tanács határozati javaslatát, s ezzel felhatalmazást adott az ügyvivő testületnek arra, hogy kezdjen koalíciós tárgyalásokat az MSZP-vel.
A szigorúan zárt ülést követő sajtótájékoztatón Pető Iván pártelnök elmondta: a küldött-gyűlés értékelte a választások eredményeit, s összességében
úgy ítélte meg, hogy az SZDSZ szereplése sikeres volt. A koalíciós tárgyalások megkezdéséről folytatott vita gyakorlatilag reggel tíztől este fél hatig tartott, s a megjelent 747 küldött előtt nyilvánvalóvá tették, hogy nem a koalícióról, csupán a koalíciós tárgyalások megkezdéséről kell szavazniuk. Pető Iván ugyanakkor hozzátette, hogy nem lehet cél az, hogy sikertelenek legyenek ezek a tárgyalások, ezért aki a koalíciót ellenzi, szavazzon nemmel. Megvitatták azokat az elveket, amelyek garanciát je-
lenthetnek a szocialistákkal való együttkormányzás esetén.
A gyűlésen Tölgyessy Péter alternatív előterjesztéssel élt, amely szerint az SZDSZ ellenzéki pozícióból küldjön üdvözlő táviratot az MSZP-nek s ugyanilyen pozícióból tárgyaljanak egymással. Indoklásában - Pető Iván interpretációja alapján -Tölgyessy Péter azt mondta el, hogy egy szociálliberális koalíció létrejöttével a kormánynak nem lenne komoly ellenzéke. A küldöttgyűlés végül 562 igen szavazattal elfogadta az orszá-
gos tanács előterjesztését, 155 szavazatot kapott Tölgyessy Péter javaslata, heten pedig tartózkodtak, egyik megoldást sem találták elfogadhatónak. Az eredeti javaslat egy módosító indítvánnyal is kiegészült, amely szerint az ügyvivő testületnek a tárgyalások előtt rögzíteni kell a javaslatát, hogy a majdan összeülő második országos küldött-gyűlés azt össze tudja vetni a végezetül megszülető koalíciós megállapodással, s e két dokumentum alapján tudjon dönteni.
(Folytatás az 5. oldalon)
Európa az európaiaké?
Különös kontrasztok kísérik Bili Clinton európai útját. O az első amerikai elnök, aki a világháború után született, fia tehát, s nem korlársa a partraszállás veteránjainak. Olyan főparancsnokként tiszteleg a holtak emléke előtt, aki sohasem öltötte fel a katonaruhát, s kinek nemzedékét - ellentétben az Európát felszabadítókéval - keservesen megosztotta a vietnami háború. Vagyis Amerika Európán kívüli hadviselése: itt - földrészünk szerencséjére - a hidegháborúnak voltak áldozatai, de nem csatái. S mennyire jellemző, hogy a nyugati világ első számú emberének európai tárgyalásain is jószerivel a háttérbe szorul kontinensünk balkáni konfliktusa, amelyben - ellentétben a brit és normandiai partokról is megfenyegetett Eszak-Koreával - Amerika nem
óhajt katonáival „partra-szállni”.
Ha Clinton mai évfordulós normandiai szónoklata — háta mögött jelképesen az Atlanti-óceánnal - nem üzen végre valami „főparancsnokit” Európának is, még előfordulhat, hogy utóbb visz-szatekintve ezt fogjuk Amerika p a r t r ó 1-szállása pillanataként rögzítem, a földrészünktől való eltávolodás nyitányaként. Hiszen a The Guardian szerint Washington „eurofíljei is azon tanakodnak, vajon nem őrül-e meg lassan az öreg kontinens?” Magára szabadítván régi kisérteteit, miközben kormányai gyönge gazdaságok felett tördelik kezüket. Súlyosbítja a dolgot, hogy -az apák generációjához tartozó Bushsal ellentétben — Clinton és köre nem annyira szövetségesként, mint inkább kereskedelmi vetély-társként tekint az európaiak-
ra, immár kiábrándulva az elnökség nyitányán másolni ígért szociális modelljeiből is. Igaz, cserébe meglehetősen — Carter óta nem tapasztalt mértékben — lesújtó a vezetésre hasztalan áhítozó európaiak magánvéleménye az amerikai elnökről.
De legsajátosabb kontrasztja e körútnak, hogy első állomásán Clinton szalonképessé nyilvánította a hajdani fasiszták római örököseit, „bízva” Itália kormányának demokratikus eltökéltségében, miként sok más „nem ilyen gyökerű”, világszerte újonnan hatalomra került politikai erő „tetteiben”. Talán a partraszállás következő kerek évfordulóján tudjuk majd csak eldönteni, hogy elődeinek „vétójogát” feladva és Európát ekként az európaiakra bízva, Amerika elnöke bölcsen, avagy botorul cselekedett.
Avar János
Mozgott a föld a Csepel-szigeten
A Csepel-sziget déli, Pest felé eső oldalán, a Kossuth Lajos, a Szabadság, a Szív utca környékén vasárnap reggel 9 óra 47 perckor és 11 óra 8 perckor, majd délután 5 óra körül a Richter-skála szerint 3-3,5-es magni-túdójú, 4-es erősségű földmozgást észleltek - mondta az obszervatórium ügyeletese, Tóth László az MTI munkatársának.
Csepeli lakóktól érdeklődve megtudtuk: a panelépületek felsőbb emeletein érezték csak a földrengést, egyes lakásokban kissé elmozdultak a képek a faion. Az egyik lakó csak annyit érzékelt, mintha a fölötte levő lakás padlójára nehezebb tárgyat ejtettek volna, mások pedig azt hitték, csak egy nehezebb jármű dübörgött végig az úton. A kutyák és macskák is észrevették a rendkívüli jelenséget.
A polgári védelem budapesti ügyeletén lapunknak elmondták: semmiféle anyagi kár, sem pedig személyi sérülés nem jutott tudomásukra.
(b-y)
Clinton és II. Erzsébet Normandiában
• •
Ünnepségsorozat a La Manche csatorna két oldalán
(Párizsi tudósítónktól) Minden áron el kell kerülni azt, hogy valaha is megismétlődjenek a fél évszázad előtti pusztítások. Az elkövetkező nemzedékek feladata az, hogy egész Európa élvezhesse a szabadság és a jólét áldásait - mondta a normandiai partraszállási ünnepségek ötvenedik évfordulója alkal-
mából Balladur francia kormányfő. Nyilatkozatában érezhetően az „egész Európára” helyezve a hangsúlyt, a francia miniszterelnök a múlt hősei előtt tisztelegve közvetve azokról az országokról is beszélt, amelyek a tetőpontjukhoz érkezett partraszállási ünnepségeken nem képviseltetik magukat.
A negyvenedik évfordulón Reagan és Mitterrand elnökök emlékeztek az egykori harcokra, most a hónapok óta folyó ünnepségek sokkal szélesebb találkozóba torkolltak: szemben a normandiai partokkal, Portsmouthban a brit királyi család vendégei jelentek meg.
(Folytatás a 3. oldalon)
Konzultációs jog és teljes tagság
Martonyi János ma adja át a fölajánlási dokumentumot
Csökken
Moravcík
támogatottsága?
POZSONY - A szlovákiai sajtó a hét végén bő terjedelemben foglalkozott a szlovák parlament pénteki történéseivel, azzal a döntéssel, amelynek következtében a kisebbségi népcsoportok továbbra sem használhatják hivatalosan településeik megjelölésére anyanyelvükön a helységneveket. Az események kapcsán azonban a közeljövőt firtatják, s azt, milyen is tulajdonképpen a Moravcík-kormány támogatottsága a parlamentben, mennyire életképes az a „széles koalíció”, amely Me-ciar leváltása után jött létre.
(Folytatás a 2. oldalon)
(Párizsi tudósítónktól)
Magyarország konzultálni kíván a NATO-val, ha hazánk területi integritását veszély fenyegetné, s aktívan részt szeretne venni azokon a diplomáciai eszmecseréken, amelyeket Európa biztonságáról, az esetleges válságokról folytatnak -ezt tartalmazza a többi között az úgynevezett fölajánlási dokumentum, amelyet Martonyi János külügyminisztériumi államtitkár hétfőn nyújt át a NATO ügyvezető főtitkárának.
Fél tucat ország adta már át ezt az okmányt, amelyben mind-
egyik főváros azt részletezi, hogy pontosan mit vár a januári NATO-csúcson elhatározott békepartnerségtől. A dokumentum nagy súlyt helyez a politikai együttműködésre, s a kiterjedt konzultációs lehetőségre. A 16 oldalas dokumentum szerint Budapest az esetleges konkrét válságelhárítási és az általános biztonsági kérdések mellett szeremé megvitatni hazánk és a NATO kapcsolatainak a jövőjét is, amelyről a dokumentum egyértelműen leszögezi: hazánk a NATO teljes jogú tagja kíván lenni.
(Folytatás a 3. oldalon)
Csoóri Sándor becsületsértésnek
✓
minősíti Ágoston András levelét
A széthúzás oka a sikertelenség
Országos szervezeteket alakít a világszövetség
(Munkatársunktól)
Csoóri Sándor szerint szükség van a Magyarok Világszövetségének decentralizálására, azonban a különböző országok helyi szervezeteinek korántsem a magyar külképviseletek ellenőrzése a célja - ahogyan ezt az elgondolást ellenzők hirdetik. Erről az MVSZ elnöke beszélt lapunk munkatársának azt követően, hogy a hét végén ülésezett a világszövetség elnöksége.
A résztvevők öt földrész 13 országából érkeztek a Magyarok Világszövetségének elnökségi ülésére Balatonalmádiba. A szombaton és vasárnap tartott eszmecserén sok minden szóba került. Csoóri Sándor elnök a választások után szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy szövetségük a pártoktól függetlenül tevékenykedik.
(Folytatás a 4. oldalon)
Adótanácsadó Nem mindig kell bevallani
Kellemetlen meglepetésektől kímélheti meg magát azj aki mielőtt értékpapírokba fektetné a megtakarított pénzét, részletesen megismerkedik a személyi jövedelemadó erre vonatkozó szabályaival.
A lapunkban minden hónap első hétfőjén jeléntkező adótanácsadó ezúttal a kedvezményes értékpapírok választékáról, a kamatjövedelem és a hozadék adózásáról, valamint a kárpótlási jegyek adózás alá eső forgalmáról szól.
(Összeállításunk a 13. oldalon)
Hazatértek Bethlen István hamvai
Hazaérkeztek szombaton a szovjet fogságban elhunyt néhai magyar miniszterelnök, Bethlen István hamvai. A kora délutáni órákban a tököli repülőtéren landolt az a katonai szállító repülőgép, amellyel a Katona Tamás államtitkár vezette kormányküldöttség hazaszállította Bethlen István jelképes hamvait és Deseő László tábornok, egykori moszkvai magyar katonai attasé földi maradványait. A fogadtatási ünnepségre felsorakozott a Magyar Honvédség díszszázada. Bethlen István hamvait június 17-én helyezik örök nyugalomra a Kerepesi temetőben, Deseő László földi maradványait pedig Sárospatakon helyezik végső nyughelyre.
(MTI külföldi képszolgálat)