﻿12. oldal
Ukrajna Nyugatra tekint
2. oldal
MAGYAR ÁRUTŐZSDE MELLÉKLETTEL
Biztosítások a sport világában

Labdarúgó-vb ’94
a 13. oldalon
Ara: 1*1,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETIID SA MM!
l’ENTKIv, 1991. júliiis ». IMI. évfolyam, 15». szán.
„A békepartnerség csak a kezdet 99
(Munkatársunktól)
VARSÓ - A Szovjetunió széthullása után ismét fenyegető' nacionalista és antiszemita hangokat lehet hallani ebben a térségben, amelyek kétségbe vonják a demokrácia eredményeit. Ezekkel szembe kell szállni, hangsúlyozta huszonhat órás lengyelországi látogatása során a szejmben elmondott beszédében Bili Clinton.
Az amerikai elnök Moszkvának szóló figyelmeztetésként és a közép-európaiak megnyugtatására hozzátette: minden népnek magának kell meghatároznia a sorsát, s róla nem dönthet senki. Jelenleg nem fenyegeti közvetlen veszély e térség biztonságát, mondta, ám hozzáfűzte, a történelem emlékeztet arra is, hogy ezt védeni kell. Utalt arra, a békepartnerség csak kezdet, s a kérdés most nem az, hogy a térség országait felvegyék-e a NATO-ba, hanem az, mikor és hogyan.
(Folytatás a 3. oldalon)
A lengyel államfő egy szaxofonnal ajándékozta meg Bili Clintont
(MTI külföldi képszolgálat -AP)
Clinton találkozója a kelet-európai külügyminiszterekkel
Tüntetés Kolozsvárott
Fuñar felkészült az ásatásokra
BUKAREST - Értesüléseinknek megfelelően csütörtök reggel a kolozsvári főtéren, a Mátyásszobor közelében teherautó állt meg, ahonnan a történelmi múzeum emberei pallókat és beton tartóelemeket emeltek le, hogy kialakítsák az archeológiái munkatelepet. Az RMDSZ-őrség azonnal riasztott, s a város magyar templomaiban megszólaltak a harangok, amire a város magyar lakossága a főtérre indult.
A szobor környékét karhatalmi alakulatok vették körül, megpróbálták megakadályozni a tüntetők közeledését, de ők áttörték a kordont. A megyei rendőrfőnök kijelentette: ne feszítsék a húrt és ne kényszerítsék olyan lépés megtételére, amit végül mindenki megbánna.
A rendkívül feszült helyzetben az RMDSZ Kolozsváron székelő ügyvezető elnöksége
közleményt adott ki, s rámutatott: az ásatással a múzeum, a város vezetősége törvényt sért, a város román és magyar népközösségét akarja egymásnak ugrasztani. A közlemény jelezte, hogy a spontánul összegyűlt tömeg kénytelen elviselni a rendőrség erőszakos fellépését, és sürgős közbelépésre szólította az összes felelős hazai és nemzetközi tényezőt a helyzet súlyosbodásának megakadályozásáért.
A figyelmeztetés, a segélykérés tulajdonképpen már szerda este megtörtént, de a román tévé csak késő este volt hajlandó beolvasni az RMDSZ közleményét. Egyben a közigazgatási bírósághoz és a megyei prefektushoz is beadvánnyal fordultak, hangsúlyozva az akció törvénytelen jellegét és kérve az ásatás felfüggesztését. Csütörtök délben az RMDSZ kolozsvári vezetői, a Bukarestből megérkező képviselők csatlakoztak a főtérre gyűlt tömeghez.
(Folytatás a 2. oldalon)
A holnapi »2 oldalas Magvar Nemzetből
Interjú
Kovács Lászlóval és Kulin Ferenccel
A médiahatalom - mint veszély
Arthur Miller; a cenzúra lesújt
Kövér László és Wachsler Tamás a Fideszről
Elek István vitacikke
Kimentünk a piacra...
Merre,
Magda Marinko?
Utolsó ülését tartotta a Boross-kabinet
Ki lesz a művelődésügyi államtitkár?
Elkészült a koalíció kormánypr ogr amj a
Szlovák döntés
Megszavazták a táblatörvényt
POZSONY-Kétórás vitába zsúfolódott az, amit júniusban három napon át már végighallgathattak a képviselők a szlovák parlament épületében.
A rövid idő ellenére újra elhangzott, hogy a helységnevek használata a kisebbségek nyelvén - tehát anyanyelvükön -olyan többletjog, amelynek Európában nincs páija, ezért nem szabadna elfogadni. Sőt, Au-gustín Marián Húska, a parlament alelnöke azt is elmondta, amennyiben a szlovák parlament elfogadja a helységnevek használatáról szóló törvényt, a szlovákok a magyarokkal folytatandó tárgyaláson az alapszerződés kapcsán semmit nem fognak tudni kiharcolni a magyar-országi szlovákok számára.
(Folytatás a 2. oldalon)
Az MSZP és az SZDSZ vezetői csütörtökön alig másfél órás tárgyalás után megegyeztek a koalíciós kormány programjában.
A közel százötven oldal terjedelmű szövegen már csak stilisztikai változtatásokat ejtenek - mondta Pető Iván a tanácskozást követően újságíróknak. Az SZDSZ elnöke nem kívánt tájékoztatást adni a két párt vezetői által jóváhagyott szövegről. Hasonlóképpen elzárkózott a kormány-program tartalmát firtató kérdések megválaszolásától Horn Gyula.
A szocialisták éínöke mindössze annyit árult el, hogy
a csütörtöki, utolsó egyeztetésen a tartalmat érintő vita nem volt, és személyi kérdések sem kerültek szóba. A politikai államtitkárokról várhatóan a jövő héten tárgyalnak a két párt vezetői. Lapunk információi szerint már csak a művelődés-ügyi tárcánál kétséges a szocialista államtitkár személye. Az SZDSZ vezetői több javasolt nevet visszautasítottak, egyelőre az sem kizárt, hogy mégis Jánosi György tölti majd be Fodor Gábor minisztériumában a politikai államtitkári posztot. Az államtitkárok kérdésében a várakozások szerint rövid időn belül megállapodás születhet.
(móricz)
Paktumkérdőjelek
A koalíciós megállapodás és az erre épülő kormányprogram összeállítása után újabb tárgyalások elé néznek a kormányra készülő pártok: a szakszervezetekkel kell megkötniük az -elsősorban az MSZP által szorgalmazott — „szociális paktumot”. A megállapodás deklarált célja, hogy a munkavállalókat megnyerjék a nem éppen fájdalommentesnek ígérkező gazdasági intézkedések végrehajtásának, s így biztosítsák a reformokhoz szükséges társadalmi Itékét.
A szocialisták fenti - a konfliktusok semlegesítésére törekvő — elképzeléseit korábban leginkább liberális oldalról érték kritikák. A parlamentáris demokrácia •intézményeit gyöngíti - szóltak ezek az érvek —, ha a kormány olyan testületekkel, érdekképviseletekkel osztja meg a felelősséget, amelyeknek az alkotmányos
szereposztás szerint nem jutna kormányzati döntéseket befolyásoló hatalom. A társadalmi konfliktusok csökkentésére való törekvés és a korrektül működő jogállam iránti aggodalom mindenesetre egyaránt értékelhető és értékelendő szempont, s a kettő közötti elvi vitát csak a paktum gyakorlati eredményei dönthetik majd el.
Az alapkérdés éppen ez: hozhat-e gyakorlati eredményeket a szakszervezetekkel kötendő paktum? Azért jogos ez a kérdés, mert a leendő kormány mozgástere is meglehetősen szűk lesz. A kérdés egészen egyszerűen úgy vetődik fel: van-e még egyáltalán miről tárgyalni? Felmerülhet-e még bármiféle olyan igény az érdekképviseletek részéről, amely nem borítja fel a koalíciós megállapodást, illetve amely nem ütközik a kőkemény gazdasági reali-
tásokba? Ha a szakszervezetek kemény követelésekkel lépnek fel, vajon újabb végeérhetetlen MSZP-SZDSZ tárgyalássorozat kezdődik ezek teljesíthetőségéről? Ha pedig nem lesznek határozott kéréseik, milyen alapon ígérnek „biankó” támogatást a kormánynak?
Valóságos politikai bravúrra lesz tehát szükség ahhoz, hogy az MSZP választási kampányában nagy súllyal szerepeltetett szociális paktum ígérete valóra váljon. Látszateredményeket persze lehet produkálni, ám ha így lesz, a tények hamarosan a paktumpolitikával szemben — a jogállamiság liberális érveivel — fellépőket igazolják, és megkérdőjeleződhet azok szavahihetősége, akik a társadalmi béke jelszavával szorgalmazták a szakszervezeti vezetőkkel való kiegyezést.
Bethlenfalvy Gábor
Politikai
államtitkárok
stafétaváltása
(Munkatársunktól)
Attól kapott politikai színt a földművelési tárca leköszönő, illetve beiktatására váró politikai államtitkárának tegnapi, nyilvánosság előtt megszervezett találkozója, hogy egyformán képviselték: a szakma volt és a szakma lesz a közös nevező közöttük. Vagyis nem politizálnak a szó klasszikus, hagyományos értelmében.
Dr. Medgyasszay László, a ma még hivatalban lévő államtitkár és dr. Kis Zoltán, az utód egyetértett abban, hogy a funkcióváltás a folyamatosságot igényli, s ezt ők meg is valósítják. Ennek persze alapja a visszatekintés, amit Medgyasszay László 1993 februárjáig meg is tett tegnapi beszámolójában.
(Folytatás a 8. oldalon)
Folyamatosan közöljük a felvételi ponthatárokat
Amint arról már hírt adtunk, a felsőoktatási intézmények ezekben a napokban döntenek a felvételi ponthatárokról. A műszaki felsőoktatás pontszámait lapunk június 17-i számában már közreadtuk, ma jelentetjük meg az egészség-ügyi és a közgazdasági felsőoktatás, valamint a természettudományi karok ponthatárait. Ma, pénteken ülnek össze az agrár-felsőoktatás vezetői, és ponthatárhúzó értekezlet lesz a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán is. Július 12-én üléseznek a jogi karok, 13-án a bölcsészettudományi karok,
14-	én a tanárképző főiskolák,
15-	én a tanító- és óvóképzők
vezetői. Több felsőoktatási intézmény pótátjelentkezést hirdet július közepén, erről is hírt adunk.
A ponthatárok megállapításának rendszere az idén megváltozott. Az új felsőoktatási törvény értelmében ez ma az autonóm egyetemek kizárólagos jogköre. Az egyes karok csak egymással és nem az illetékes minisztériumokkal egyeztetnek.
Lapunk a továbbiakban is azonnal közli a ponthatárokat, amelyekre szülők és diákok egyaránt oly izgatottan várnak, amint az egyes intézmények már meghozták a végleges határozatot.
(Ponthatárokall. oldalon) (f. m.)
Közgazdász-vándorgyűlés a modernizációról
(Munkatársunktól)
A XXXII. debreceni közgazdász-vándorgyűlés tegnapi, második napján hét szekcióban vitatták meg a gazdaságpolitika, a pénzügy, a kül- és agrár-gazdaság, a foglalkoztatás, a vállalkozásélénkítés, valamint a területfejlesztés időszerű kérdéseit.
A magyar közgazdászok sok mindenben nem értenek egyet, de akármilyen meglepő, néhány dologban közös álláspontot foglalnak el - mondta Rabár Ferenc a gazdaságpolitikai szekcióban tartott előadásán.
(Folytatás a 9. oldalon)
Ideiglenes vezetők
a rádió és a televízió élén
Az ügyvezető kabinet utolsó ülését tartja
MTl-fotó — Czech Attila
(Munkatársunktól) Minthogy Göncz Árpád köz-társasági elnök aláírta a közszolgálati médiák alelnökeinek felmentését indítványozó kormányfői javaslatot, július 9-től korlátozott jogkörrel új vezetői
lesznek a rádiónak és a televíziónak. A többi között erről volt szó azon a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón, melyre az MDF vezette koalíció utolsó kormányülése után került sor. Döntés született a közszolgálati médiák ide-
iglenes vezetőinek személyéről, így Szilárd Tibor, a televízió és Szíjálló István, a rádió gazdasági igazgatója kapta a megbízást -korlátozott jogkörrel - az intézmények átmeneti ügyvezetésére.
(Folytatás az 5. oldalon)
Göncz Árpád felmentette a két alelnököt
A Köztársasági Elnök Hivatala az alábbi közleményt juttatta el csütörtökön az MTI-hez: „Göncz Árpád 1994. július 8-ai hatállyal felmentette Csúcs Lászlót a Magyar Rádió és Nahlik Gábort a Magyar Televízió alelnöki tisztségéből.” Mint ismeretes, Boross Péter ügyvezető miniszterelnök 1994. július 5-én tett javaslatot a felmentésre. Az előterjesztéssel egyidejűleg nem tett javaslatot új alelnökök kinevezésére.
Horn Gyula és Pető Iván a köztársasági elnökhöz írt közös levelükben kérték a köz-társasági elnököt, fogadja el a vezetés folyamatosságának biztosítékaként, hogy az új vezetők kinevezésére mielőbb javaslatot tesznek, és addig a két intézmény irányítása a szokásos helyettesítési rend szerint történik.