﻿• » • i ¡	trli
!! i m ü hM.Hi
S®
A magyar erdőket teljes kipusztulás fenyegeti

«)))))
RÁDIÓTELEFON KFT
Magyar Nemzet
tmmmm
7. oldal
mœmœmmmm
A WESTEL
RÁDIÓTELEFON Kft MELLÉKLETE A
SZOMBATI
SZÁMBAN
Ára: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
KEDD, 1994. július 19. IÁD. évfolyam, 167. szánt
Horn Gyula Bonnban
Magyarország nélkül az Európai Unió torzó


BONN - Néhány órás villámlátogatást tett Bonnban Horn Gyula. A miniszterelnök megbeszéléseket folytatott Helmut Kohl szövetségi kancellárral, és a magyar nagykövetségen fogadta Hans-Ulrich Klo-sét, az ellenzéki szociáldemokrata párt parlamenti frakcióvezetőjét.
Horn Gyula és Kohl kancellár megbeszélésén különös hangsúlyt kapott a magyar infrastruktúra fejlesztése, különös tekintettel a telekommunikációra és az autópálya-építésre, de hasonló súllyal kerültek szóba az energetika és a bankprivatizáció kérdései, valamint Magyarország és az Európai Unió közeledésének módozatai.
Németországban Hóm Gyula eddig is a legismertebb és legelismertebb magyar politikusszemélyiségek egyike volt. A hajdani külügyminiszter nevéhez kötik ugyanis a nyugati határ mégnyitását, ami megadta a végső döfést a kelet-németországi pártállami rezsimnek és megnyitotta az utat az egyesülés előtt. De a miniszterelnök vezette magyar szocialistákat - éppen pártelnöküknek köszönhetően -a legpozitívabban ítélik meg a kelet-európai posztkommunista utódpártok sorában.
Általános német megítélés
I
I
SiSÉ
ÜBIIP
■t	' '
i** ‘ïpsÊ .
fÉBSâkl	> >	JK
.	;	*	Jgf38
&	-	A *	c
HH	m	\ '	Ír
mËm
Horn Gyula megbeszélést folytatott Helmut Kohllal
(MTI külföldi képszolgálat -AP)
szerint jelzésértékű, hogy a magyar kormányfő első hivatalos látogatása éppen Bonnba vezetett, hiszen ez jól mutatja a két ország szoros és baráti kapcsolatait, amelyek a politikai, a gazdasági és a kulturális-társadalmi szférát egyaránt jellem-
zik. Ezt hangsúlyozta a tegnap délben tartott sajtóértekezleten Helmut Kohl is. Felidézte a két nép évszázados kapcsolatait, amelyek a történelem viharai közepette a legnehezebb időkben is kiállták a próbát.
(Folytatás a 3. oldalon)
Lemond az IEB elnöke
Felfüggesztett kereskedelem a tőzsdén
Felfüggesztette a Budapesti Értéktőzsde titkársága az In-ter-Európa Bank részvényeinek kereskedelmét a tegnapi nap folyamán - olvasható a BET lapunkhoz eljuttatott közleményében. A papírok adásvétele hétfőn kezdődött volna él a tőzsdeparketten, és ezt húzta keresztül a fenti döntés. Az intézkedés csak a tegnapi napra szólt, és azzal van összefüggésben, hogy Iványi György, a bank elnöke a tőzsdetitkársághoz eljuttatott levelében tájékoztatott a közeljövőben várható lemondásáról.
(Folytatás a 9. oldalon)
Az Alkotmánybíróság nem illetékes
Patthelyzetben az ügynöktörvény bírái?
(Munkatársunktól)
Az Alkotmánybíróság visz-szautasította azt az indítványt, melyet az ügynöktörvény végrehajtására megválasztott három bíró nyújtott be a testülethez. Mint ismeretes, az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény szerint két - három-három bíróból álló -vizsgálóbizottságot kell felállítani, amelyek átvilágítják a fontosnak minősített tisztségek betöltőit, többek között az országgyűlési képviselőket. (Az átvilágítás célja annak megállapítása: ügynökként te-
vékenykedett-e a múlt rendszerben a ma fontos tisztséget betöltő személy. A törvény nem ír elő szankciót; az egyetlen következmény: a volt ügynök nevét nyilvánosságra hozzák.)
Az Országgyűlés április 7-én létrehozta az első átvilágító bizottságot, melynek tagja Botos Balázs, Eigner József és Tarr György. A második bizottság megválasztására már nem került sor, ami jogbizonytalanságot okozott: végrehajthatja-e a törvényt egyetlen bizottság?
(Folytatás az 5. oldalon)
A stílus mögött
Az MSZP-SZDSZ kormánynak nagyon fonton a Kifliin. Ez a szempont megnyilvánult a koalíciós egyezség előkészítésétől kezdve mindvégig, a kormányprogram összeállítása és a parlamenti bizottsági helyek elosztása során, majd a házszabállyal kapcsolatos vita gyümölcseként megszülető megállapodásban is. A két párt politikusai nem szűntek meg hangoztatni nyíltságukat, korrektségüket, megfoutoltságukat, ésszerű koinpronüsszumokra való hajlandóságukat, és a jóhiszemű megfigyelőnek nem is nagyon lehetett oka arra, hogy a stílus mögötti őszinte szándékot megkérdőjelezze.
A médiavezetőkkel kapcsolatos hatpárti tárgyalásokat megszakító kormányfői döntést ezért durva stílustörésként élhette meg a közvélemény. És e tekintetben nem is az a lényeges, amit a koalíciós pártok indokként említettek - s amiért az SZDSZ elnézést is kért —, vagyis hogy Horn Gyulát beosztottai félretájékoztatták-e vagy sem, s hogy ez akarattal vagy akaratlanul történt-e. Valószínű, hogy valóban „baki” történt, de ez nem befolyásolta az eredményt. Két dolog vált világossá:	egyrészt az,
hogy az új kormányfőnek eleve feltett szándéka volt kinevezni a kormánypárti
médiaelnök-jelölteket, abban az esetben is, ha nem jön létre hatpárti konszenzus, másrészt pedig az, hogy e döntéséről nem kívánta tájékoztatni az SZDSZ-t. Nyilvánvaló, hogy nem a niiniszterel-nök félretájékoztatása váltotta ki ezeket a szándékokat, hanem csupán felszínre hozta ezeket; úgy is mondhatjuk, hogy a nyílt, türelmes, egyeztető stílus „mögé” engedeti bepillantást nyernünk.
Akiknek keserű emlékeik vannak a múltból, joggal föltehetik a kérdést: legközelebb mikor „törik meg” újra e megnyerő stílus?
Betlilenfalvv Gábor
A szerbek még nem döntöttek a béketervről
ÚJVIDÉK - Délelőttről délután két órára halasztották el a boszniai szerb parlament ülését, amelyen végleges választ kell adni a nemzetközi összekötő csoport boszniai béketervére. A genfi csomag, mint ismeretes, Bosznia 49:51 százalékarányú területi felosztását javasolja, azzal, hogy 49 százalék illeti meg a szerbeket, 51 százalék a horvát-mu-zulmán föderációt. A paléi halasztásra állítólag azért került sor, hogy a parlamenti frakciók még egyszer átgondolják álláspontjukat.
(Folytatás a 3. oldalon)
,„4 koalíció soha nem műkódött,,
Hová tart a jobbközép?
(Munkatársunktól)
Hová tart a jobbközép? címmel rendezett szemináriumot a magyarországi Windsor Klub hétfőn, ahol politikai életünk neves képviselői Körösényi András lapunkban is megjelent tanulmányához kapcsolódva elemezték a liberális-konzerva-tív erők vereségének okait, illetve ezen alternatíva esélyeit.
Dehreczeni József közíró azt vizsgálta, hogy a jobbközép meghatározó ereje, az MDF identitászavara menynyiben járult hozzá a vereséghez. A párt szerinte konzervatív-liberális erőként indult, amely a céljaiban teljes, de módszerében mérsékelt rendszerváltás mellett kötelezte él magát. Ennek voltak a párton belül ellenzői, akiket két tényező erősített: egyrészt az SZDSZ-MDF paktum, másrészt pedig a kormányzással járó terhek, s így a Csurka István nevével fémjelezhető irányvonal megerősödött, az MDF tagsága ennek következtében átalakult, a párt önképe torzult.
(Folytatás a 4. oldalon)
Pénz van, az adatok hiányoznak
Kamarák
bizonytalanságban
(Munkatársunktól)
Jóllehet előrelépések történtek a kamarai törvény végrehajtása érdekében, korántsem állítható, hogy a kamarák felállításának folyamata sínen lenne. Az érintetteket meglepetéssel érte Pál László ipari és kereskedelmi miniszternek azon tegnapi nyilatkozata, melyben szeptemberre valószínűsítette a kamarai törvény módosítását. Az eredeti törvény szerint ugyanis a 60 területi kamarát október 31-ig fel kell állítani, amely határidő betartását meglehetősen kétségesnek tartják akkor, ha szeptemberben napirendre tűzi a parlament a módosítást, hiszen az az egyeztetések és esetleges újabb, viták következtében akár novemberig is elhúzódhat.
(Folytatás a 8. oldalon)
Médiaügyben várják az ellenzék véleményét
Négy párt képviselői kivonultak a meghallgatásról
Huszonnégy óra haladékot kap az ellenzék, hogy a kormány médiaelnök-jelöltjeivel kapcsolatos fenntartásait előterjessze - hangzott el az MSZP egy sajtótájékoztatóján. Horn Gyula külföldi útjáról hazatérve azt nyilatkozta: nyugvópontra akarta vinni a parttalan vitát, ezért döntött úgy, hogy előterjeszti a köztársasági elnöknek a jelölteket. Göncz Árpád egyébként az előterjesztést tegnap még nem kapta meg, csupán a négy ellenzéki párt képviselőitől vett át egy petíciót. Az államfő a megbeszélésen az egyeztetések folytatását javasolta.
Göncz Árpád hétfő délelőtt fogadta a négy ellenzéki párt képviselőit, akik petíciót nyújtottak át a köztársasági elnöknek - jelentette az MTI. Ebben az MDF, a KDNP, az FKGP és a Fidesz képviselői felszólították az elnököt: a médiabéke iránti elkötelezettségére tekintettel ko-
rábbi döntéseihez hasonlóan ne írja alá az új tévé- és rádióvezetők kinevezésére vonatkozó javaslatot. A több mint félórás eszmecsere keretében a négytagú ellenzéki küldöttség tájékoztatást adott a kialakult helyzetről, hangsúlyozva, hogy mint azt levelükben is megállapították, a
történtek ellenére még mindig nem tartják lehetetlennek a megállapodást. Göncz Árpád leszögezte, hogy a törvények és az Alkotmánybíróság döntései alapján fog határozni az előterjesztésről. Az államfő az önmérséklet fontosságát hangsúlyozva amellett volt, hogy az egyeztetések folytatódjanak.
Hankiss Elemér konzultálni kíván a köztársasági elnökkel -adta hírül laptársunk. Faragó András, a köztársasági elnök szóvivője arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy az államfő és Hankiss Elemér között hétfőn nem jött létre a találkozó.
Göncz Árpád átvette az ellenzék petícióját
MTI-fotó - Kovács Attila
Igen Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
A médiabéke megteremtése és a további félreértések és félremagyarázások elkerülése érdekében a magyar Országgyűlés négy ellenzéki pártja a kinevezendő médiavezetők személyével kapcsolatos hatpárti tárgyalásokon történtekről és az ezzel összefüggő közös álláspontjáról az alábbiakban tisztelettel tájékoztatja Elnök Urat. A hatpárti, konszenzust kereső egyeztető tárgyalások még javában folytak, amikor Horn Gyula miniszterelnök úr - ezt figyelmen kívül hagyva - pénteken aláírta a Magyar Televízió és a Magyar Rádió elnökeire és aielnökeire vonatkozó kormánykoalíciós kinevezési javaslatát Erről a megbeszélt egyeztető tárgyalás előtti percekben véletlenül szereztünk tudomást. Emiatt pénteken az egyeztetést felfüggesztettük, kifejezvén további tárgyalási szándékunkat, ha a miniszterelnök úr az előterjesztését visszavonja. Ez jogilag nem történt meg, csak ígéret hangzott el és a hiba beismerése. Együttműködési szándékunk tanújelét adva a történtek ellenére szombaton ismét tárgyalóasztalhoz ültünk. A kormánykoalíció képviselői az általunk javasolt személyek egyikét sem fogadták el. Törvény híján ekkor újra szerkezeti-szervezeti garanciákra tettünk javaslatot, mindhiába.
Garanciákra irányuló indítványaink azt szolgálták, hogy az Alkotmánybíróság 37/1992 (VI. 10.) AB számú határozata indoklásának II/3. pontjában foglalt követelmények megvalósulhassanak: „...a véleménynyilvánítási szabadságot a rádió és a televízió esetében... jogilag részletesen szabályozott szervezeti megoldásokkal kell biztosítani.” „A szervezeti megoldások alkotmányosságát az minősíti, hogy elvileg képesek-e biztosítani a társadalomban meglévő vélemények teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű kifejezésre juttatását, valamint a közérdeklődésre számot tartó eseményekről és tényekről való elfogulatlan tájékoztatást”
A történtek ellenére még mindig nem tartjuk lehetetlennek a megállapodást. Emlékezve Köztársasági Elnök Úr a médiabéke iránti elkötelezettségére, tisztelettel kérjük, hogy korábbi döntéseihez hasonlóan ne írja alá a kinevezési javaslatokat. Ezzel megteremtődhet a további, immár érdemi tárgyalás alapja.
Tisztelettel: Fiatal Demokraták Szövetsége, Kereszténydemokrata Néppárt, Független Kisgazdapárt, Magyar Demokrata Fórum.
A szóvivő elmondta azt is, tudomása szerint a köztársasági elnökhöz még nem érkezett meg a kormányfő levele, amelyben a koalíciós kormány nevében Horn Gyula javaslatot tett a kinevezendő médiaelnökök és al-elnökök személyére. Mint megtudtuk, a köztársasági elnök mindaddig nem kíván véleményt nyilvánítani a médiában kialakult helyzetről s a médiaelnökök kinevezésével kapcsolatban, amíg a kulturális bizottságtól a hivatalos jelöltekre vonatkozó javaslatot elé nem terjesztették. A kulturális bizottság hétfői elhúzódó ülése miatt a bizottság javaslatát csak ma, kedden veszi majd kézbe. A köztársasági elnök egyébként holnap vidéki útra indul, s csak kora délután érkezik vissza Budapestre.
(m- g-)
(További médiainformációk az 5. oldalon)
Szájer József a Fidesz új frakcióvezetője
Száz nap után átfogó kormánykritika
(Munkatársunktól)
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja hétfői ülésén egyhangúlag Szájer Józsefet választotta vezetőjéül. Ezzel lezárult a párton belüli választások, tisztújítások sora.
Az ülést követően Szájer József lapunknak elmondta: egyedül indult a frakcióvezetői posztért, s a képviselőcsoport jelen levő 15 tagja ellenszavazat nélkül támogatta. Kövér László megbízott frakcióvezető a választás előtt bejelentette: nem indul a posztért, mert úgy
gondolja, hogy a kongresszus és az országos választmányi ülés utáni helyzetben a párt más területein nagyobb hatékonysággal tudna működni. Szájer József megbízatása augusztus 1-jétől 1995. szeptember 1-jéig tart: a frakció ekkor az összes bizottsági helyet megújítja, s a frakcióvezetésről is dönt. Kérdésünkre Szájer József elmondta: egyelőre nincs konkrét elképzelés a frakcióvezetőhelyettesi posztok betöltéséről, a személyek kiválasztása egyébként a frakcióvezető feladata.
(Folytatás az 5. oldalon)
Épülhet az Ml-es és az M15-ös autópálya
EBRD - első forintkötvény
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank július 25-én kibocsátja első forintkötvényét. Ez a kötvénykibocsátás az első sorozata lesz annak a maximum ötmilliárd forint össznévértékű programnak, amelyet az EBRD magyarországi projektjeinek finanszírozására tervez. Az első sorozat össznévértéke egymilli-árd forint, a kötvények futamideje öt év. Az EBRD első alkalommal hoz forgalomba nyilvánosan kibocsátott magyar forintkötvényt, az értékpapírt mind magyar, mind külföldi befektetők jegyezhetik.
(Folytatás a 9. oldalon)