﻿""V


Ara: 19,50 Fi
ALAPÍTOTTA: PETIIG SÁNDOR
KEDD, 199 K július 26. ÉVII. ó\íolvuin, 17,1.
Vége a több évtizedes hadiállapotnak
Jordániái—izraeli csúcstalálkozó
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Történelmi pillanatnak lehetett ismét tanúja a washingtoni Fehér Ház rózsakertje, ahol Bili Clinton amerikai elnök jelenlétében hétfőn első ízben nyújtott egymásnak nyilvánosan is békejobbot Jichak Rabin izraeli kormányfő és Husszein jordán király.
Nyilvános premierről van szó, hiszen mint a Reuter megjegyzi, az elmúlt harmincegy esztendőben a jordániai uralkodó hozzávetőlegesen 45 alkalommal folytatott titkos megbeszéléseket négy jeruzsálemi kormányfővel, öt miniszterrel, illetve jó néhány vezető tisztségviselővel. *Aa. Izraelben megjelenő Maavi című napilap szerint 1967-ben Husszein még az éppen Rabin vezette izraeli csapatok ellen vetette hadba katonáit, mára pedig a két volt ellenfél immár békéről tárgyal. Sőt a kézfogás pillanatában Rabin még meg is jegyezte: .felség, egész Izrael rázza most meg az ön kezét.” S vélhetően nem is állt túl messze az igazságtól, hiszen hétfőn, a csúcstalálkozó napján több száz izareli hajó, egy
Rabin izraeli miniszterelnök és Husszein jordániai király történelmi kézfogása
(MTI külföldi képszolgálat -
EPA)
úgynevezett „békeflotta” jelent meg a Vörös-tengeren. A zászlókat lengető izareliek így ünnepelték a hivatalosan 46 éves
fennálló hadiállapot beszüntetését. Egy, a napokban végzett közvélemény-kutatás szerint az izraeliek 73 százaléka örömmel
fogadta az Ammannal kötött békét, s a megkérdezetteknek csupán 22 százaléka ellenezte azt. (Folytatás a 3. oldalon)
Munkaadók, ha egymásra találnak
A piacszűkítő gazdaságpolitika veszélyei
(Munkatársunktól)
A GDP egyötödét adó, húsz iparág 600 élelmiszeripari vállalkozás közös érdekvédelmi, érdekérvényesítő szervezete, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége tartós együttműködésben állapodott meg a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével. Ez a kapcsolat megfelel a nyugat-európai modellnek, ahol a feldolgozóipar -legyen akár mezőgazdasági - a gyáriparos-szervezet részeként juttatja kifejezésre akaratát a munkavállalói, kormányzati képviseletek közötti egyeztetések során. Hétfő délelőtt e születő, formálódó kapcsolatról adtak számot a sajtó képviselőinek a két szövetség vezetői.
(Folytatás a 9. oldalon)
Végrehajthatatlan az ügynöktörvény?
A koalíciós pártok még nem döntöttek
(Munkatársunktól)
Több szempontból is aggályos az ügynöktörvény végrehajtása a hivatásos bírák vonatkozásában - állítják jogi szakértők. Az Aí77-nek nyilatkozó szakemberek szerint a leglényegesebb akadálynak a bíróságokról szóló törvény tűnik, amely úgy rendelkezik, hogy „a bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról - a bíró neve és a beosztására vonatkozó adat kivételével - nem igazságügyi szerv, illetve magán-személy részére nem lehet tájékoztatást adni”. A szükséges személyi adatok hiányában pedig az ügynöktörvény - a bírák tekintetében - végrehajthatat-lannak látszik. Mint ismeretes, az úgynevezett ügynöktörvény, azaz az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőr-
zéséről szóló törvény rendelkezése szerint ellenőrizni kell, át kell világítani a hivatásos bírákat is.
*
Még a laikusnak is szembetűnő, hogy az ügynöktörvény számos fontos kérdésre nem ad egyértelmű választ. Hogyan lehet például megítélni azt a személyt, aki ugyan színleg vállalta az együttműködést, de érdemi információt nem adott, s főként hogyan bizonyíthatja be e negatívumot hitelt érdemlően az érintett utólag? Mint ismeretes, a törvény július elsejétől hatályba lépett. Megkérdeztük Vastagh Pál igazságügyi minisztert, tervezi-e az MSZP a törvény módosítását, hiszen a közelmúltban Katona Béla úgy nyilatkozott lapunknak: számít arra, hogy a törvényt korrigálni fogják.
(Folytatás az 5. oldalon)
Bizalmi tőke
A bizalom pénzeit fektetik be Magyarországon? A jelekből ítélve igen. Egy valóságos és egy tervezett akció szemtanúi lehetünk éppen ezekben a napokban. A modell egyforma, a tartalom eltérő. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank forintkötvényének kibocsátása egyben azt is jelenti, Hogy a londoni székhelyű nemzetközi pénzintézet a befolyt pénzből magyarországi beruházásokat finanszíroz. Mondhatni úgy is, hogy a haszon nálunk, nekünk „ketyeg”. Ugyanez a lényege annak a születőfélben lévő akciónak is, amit a világszerte ismert üzletember, Soros György az OTP tőkeemeléses befektetésénél szándékozik megvalósítani:	a
hozadék nem menne ki
az országból, itt hajtana hasznot.
Önzetlenségről, jótékonyságról szólnak e vállalkozások? Nem, nem szükségszerűen. Egy banknak önérdeke is fűződhet ahhoz, hogy sikeresen menedzselt, jó hozamú befektetések részese legyen - ezt (is) várják tőle részvényesei. Az EBRD-nek - nevében is benne van — újjáépíteni, az átalakuló térségeket fejleszteni kötelessége, s mint programjából kitetszik, elsődlegesen a termelő infrastruktúra pénzszükségletét elégíti ki. Azaz a forintkötvény a magyarországi autópálya-építés javát szolgálja. Könnyen lehet, hogy a nemrégiben félsikerrel lebonyolított jegybanki akció - külföldiek által is jegyezhető állampa-
pírt bocsátott ki - folytatása jóval kedvezőbb visszhangra talál a nemzetközi piacon. Hiszen a magántőke tulajdonosai jelzésértékűnek tekintik, ha egy elismert pénzügyi szervezet áll a vállalkozás hátterében.
Mind az EBRD-s köt-- vénykibocsátás, mind a Soros-befektetés a közvetlen üzleti szempontokon túl üzenetértékű is: akiknek szól, akik fogyasztják a pénzügyi információkat, azok okkal bátorodnak fel, hiszen biztonságosabbnak tudják saját befektetéseiket a magyar piacon. Könnyen lehet, hogy ezt a — bizalmi — tőkét nyerjük vissza mostanában, hál’ Istennek, hiszen hiányát már-már fájdalmasan megszenvedtük.
Gergely László
Tárgyalás Hack Péter és Vastagh Pál között
A korrupció kérdéséről is szó volt
A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a korrupcióval szembeni hatékony fellépés elemi feltétele a világos kormányzati eltökéltség - nyilatkozta lapunknak Hack Péter (SZDSZ), az alkotmányügyi bizottság elnöke, aki az alkotmányozás és az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényi lépések, valamint az együttműködés további kereteinek meghatározása mellett a korrupció kérdéséről is tárgyalt hétfő délután Vastagh Pál igazságügyi miniszterrel.
(Folytatás az 5. oldalon)
A Valutaalap és a Világbank küldöttsége Budapesten
Hároméves megállapodás készül az IMF és Magyarország között
A Pénzügyminisztériumban tegnap megkezdődtek a megbeszélések a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és a pénzügyi kormányzat között - tájékoztatták az MTI-t.
A nemzetközi pénzügyi szervezet európai osztályának tanácsosa, Desmond Lachman
által vezetett delegáció megbeszélésein a Pénzügyminisztériumban jelen voltak a Magyar Nemzeti Bank vezető tisztségviselői is. Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között 1994 végéig van érvényben lévő megállapodás, igaz, Magyarország nem hívta le a megállapodás alapján az esedékes hitel-részleteket Az előző pénzügyi
kormányzat indoklása szerint erre nem volt szükség, más vélemények szerint nem sikerült tartani a megállapodásban rögzített mutatókat, s így a lehíváshoz az IMF nem járult volna hozzá. Az új magyar kormány szeretné elérni egy újabb hároméves megállapodás megkötését a nemzetközi pénzügyi szervezettel.
(Interjúnk a 10. oldalon)
Egységesen 31 százalékra
*
Újabb kamatemelés
(Munkatársunktól)
Rövid két héten belül ismét megemelte a repoka-matokat a Magyar Nemzeti Bank. így futamidőtől függetlenül egységesen 31 százalékra növekedett az a kamatláb, amelynek figyelembevételével az MNB rövid távú hiteleket (úgynevezett értékpapírvisszavásárlási megállapodások formájában) bocsát a kereskedelmi bankok rendelkezésére.
A magyar gazdaság egyik problémája az, hogy a költség-vetési hiány jegybank által fína-szírozott része közelít a törvény
szerinti felső korláthoz - kommentálta a lépést a Magyar Nemzet kérdésére Kovács Álmos, az MNB alelnöke. A költségvetés deficitjének fedezésébe tehát további más forrásokat is be kell vonni. A kamatemeléseknek az lenne a célja, hogy járuljon hozzá a belföldi megtakarítások növekedéséhez, és ahhoz, hogy ezeknek a megtakarításoknak növekvő része vegyen részt a hiány finanszírozásában.
Az, hogy a korábbi kamatemelések után ez a folyamat még nem indult be, annak a következménye, hogy nagyok a gazdaságban az inflációs várakozások - vélekedett Kovács Álmos.
(Folytatás a 9. oldalon)
Elsős gimnazistáknak: 5328forintért
Tankönyvek piaci áron
Már tavaly sem volt tankönyvügy. Durst Győző, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékes főosztályvezető-helyettese lapunk kérdésére elmondta, hogy a tavalyinál is szélesebb választékban készülnek a könyvek, ám az árak emelkednek. A legtöbbet, átlagosan 5328 forintot az első gimnazistáknak kell fizetniük. A költségvetési támogatás ehhez tanulónként 670 Ft, amelynek felhasználásáról az
iskolaszék szabadon dönt. A legkisebbek szülei közel kétezer forintért kénytelenek tankönyveket vásárolni.
Mivel a tankönyv piaci áras termék, az árképzésbe központilag nem lehet beleszólni. így legfeljebb szömyülködhet a vásárló, és reménykedhet, hogy ismét lesznek több évig használható könyvek. Gyártásuk megkezdődött- mondja az illetékes.
(Interjúnk a 11. oldalon.)
A Szegedi nyári egyetem a magyar értelmiség feladatairól
„Európa válságban van”
Öt napra ismét kinyitotta kapuit a Szegedi nyári egyetem, amelynek hallgatói között a honi pedagógusok, kutatók, orvosok, közgazdászok mellett a vajdasági, erdélyi, kárpátaljai és a szlovákiai magyarság értelmiségi csoportjai is képviseltetik masukat. A tanácskozáson Hankiss Elemér szociológus, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Ágh Attüa politológus tartott előadást (Tudósításunk a 4. oldalon)
MTI-fotó - Németh György
Mégsem találkozik Hornnal a Duna Kör?
Hazánk fenntartja hágai keresetét
(Munkatársunktól)
Lapunk információi szerint még egyáltalán nem eldöntött tény, hogy a Duna Kör részt vesz-e, és ha igen, milyen szinten a kormány és a környezet-védők közti, szerdára tervezett találkozóján. Értesülésünk szerint a szervezet elégedetlen a megbeszélésre meghívottak tág körével. Ezt látszik megerősíteni az a nyilatkozat, melyet a Duna Kör tegnap kora este juttatott el szerkesztőségünkbe. Az aláírók a következőkkel kezdik: „Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter 1994. július 27-re egy fórumot hívott össze, melyen a meghívó szerint megjelenik Horn Gyula miniszterelnök úr is. A meghívottak listája alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy ezen a fórumon érdemi, tényszerű eszmecserére, a lényegi kérdések számbavételére nem lesz lehetőség.
(Folytatás az 5. oldalon)
Mátyás-templom
A Moszad segít a robbantási
ügyben
(Munkatársunktól)
Szombat hajnal négy óra tizenöt perckor a Mátyás-templom oldalkripta-lejárójánál felrobbantott időzített bomba gyújtószerkezete megegyezik a korábban Szegeden és a Parlamentnél használt pokolgépekével - tudtuk meg hétfőn. A rendőrség továbbra is nagy erőkkel folytatja a nyomozást, melybe a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) szakembereit is ismét bevonták. A további tanúkihallgatások alapján elkészült újabb fantomkép egy személyről, aki ugyancsak kapcsolatba hozható a szombati robbantással. A férfi személyleírása: 180-185 centiméter magas, 30-37 év körüli vékony testalkatú hosz-szúkás arcú, orrú és hegyes állú. Szőkésbarna haját elől rövidre nyírva viseli, azonban fejtetején kopaszodó, hátul pedig vállig érő, enyhén hullámos a frizurája. Utolsó ismert ruházata: fehér rövid ujjú póló, mellrészén négy centiméteres világoskék csík, bal oldalán zseb, melyben napszemüveget hordott. Fehér farmernadrágot és bebújós fehér lyukacsos bőrcipőt viselt. A rendőrség kéri, aki a keresett személlyel kapcsolatban bármilyen információval rendelkezik az hívja a 07-s telefonszámot.
(Folytatás az 5. oldalon)
Franciaország melléklettel
Magw Nemzet

Balkáni hadisarc a turistáktól
7. oldal
Gazdaságunk
állapotáról
nyilatkozik az IMF képviselője
10. oldal

í	-i : T : F-