﻿*1118 4,
*te:
i
‘Ke?
x-n.
Uíkfc l,Klák;
** sy*
r me| s,JUlAés i wWlt%
''/l>nh%
,umH
11
lc8 mig
>kró|
cn*j* tai
> '¿VÖ t(
lll - ^
n a Tv | '"■“'ikáei >n • frct c/ L‘gyéi "fás Idj.
•>y«H "■ ,acs®l
‘n>abbk<p
u
T •> levélj
cl me j
ln'HK)Uj| lel lelel». k M,!X)m(í cly kivuj.
i<i. i. g.)
létért
i
i«r
vbefl
C. • ' J
\ s/;ibactk#il 4iv 01101 el®
' SiükovicM
rabudkai ^ in »artózkodó« an Bog*»
lakosok,
Snosa P«r'Ci é
k.po<lctt be!?!1
', ,/övctkcrff
abadkún.	i
„K-ny megnyj .s/abbítot' I
inai l'l,sS „lésd'
,£¿25»#
f^, Í.//VVT'S > 1
Lassan folyó számláink
7. oldal
Magw Nmet

¡A Nemzeti Kulturális Alap múzeumi pályázatainak nyertesei
10. oldal
Ara: 19,50 Fi
ALAPÍTOTTA: PKTI10 SÁNDOR
PKNTEK, 1991. auaii.sxtus 5. IMI. évlohaiu, IR2. szám
Népszavazást írt ki a boszniai szerbek parlamentje
Belgrád minden kapcsolatot megszakított Palával
pmp
IÉf'
Hadován Karadzsics a boszniai szerbek parlamentjének palei ülése után
(MTI külföldi képszolgálat — EPA)
ÚJVIDÉK - Jugoszlávia megszakított minden gazdasági és politikai kapcsolatot az úgynevezett Boszniai Szerb Köztársasággal. A szövetségi kormány ezzel a határozattal reagált a boszniai szerb parlamentnek a béketervet újra el-
utasító döntésére. A kabinet üléséről kiadott közlemény szerint a Szerb Köztársaság vezetősége súlyos csapást mért Jugoszláviára, a szerb és a montenegrói népre, valamennyi itt élő polgárra, s ezért a kormány megszüntet minden
politikai és gazdasági kapcsolatot, kitiltja a boszniai szerb vezetőket Jugoszláviából, s lezárja a határt a szállítás előtt (kivételt csak az élelmiszer, gyógyszer és a ruhanemű képez).
(Folytatás a 3. oldalon)
ÉT munkaadói oldal
Legyen
arányban a bér és a teljesítmény
( M unkatársunktól)
A tervek szerint októberben megköthető gazdasági-szociális paktum előzetes egyeztetéseihez az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala kialakította és eljuttata szerkesztőségünkbe álláspontját a foglalkoztatáspolitikáról, a munka törvénykönyve általuk szükségesnek ítélt módosításairól, valamint a keresetek alakulásáról.
Az új munkaügyi kormányzat mindjárt kezdetben deklarált nézeteivel összhangban van álláspontjuk: a foglalkoztatáspolitikát nem lehet kiszakítani a gazdaság egészéből.
(Folytatás a 9. oldalon)
Változások Horn Gyula pozsonyi programjában
A szlovák kabinet nem konzultál a kisebbségekkel
POZSONY - Míg a Pravda, a Národná Obroda és más szlovákiai napilapok csütörtökön közölték nagy terjedelemben Kovács László magyar külügyminiszterrel a Horn Gyula pozsonyi látogatása előtt készült beszélgetést, címekbe kiemelve azt a gondolatot, hogy a magyar kormány nem kíván a kisebbségekről a „róluk nélkülük’’ elv szerint eljárni. Eduard Kukán szlovák külügyminiszter ugyanakkor sajtótájékoztatóján azt jelentette be, hogy az alap-szerződés előkészítésébe nem kívánják bevonni a kisebbségeket. A szlovák külügyminiszter
megfogalmazása szerint az alapszerződés a kormányok és a parlamentek dolga, ezen belül szólhatnak hozzá a kisebbségek a szerződéshez. Tiszteletben tartva a magyar kormány lépéseit, amely mind a magyarországi szlovákokkal, mind a szlovákiai magyarokkal tárgyalt már, s azt is, hogy a magyarországi szlovákok szeretnék kifejteni nézetüket a szlovák kormánnyal folytatott tárgyalásokon is, Kukán szerint a szlovák kormány nem kíván ilyen jellegű megbeszélésekbe bocsátkozni.
(Folytatás a 3. oldalon)
Szomszédolás
Gesztusértékűnél többnek mondhat«) a mégiscsak udvarias gesztus, hogy az új magyar kormányfő a baráti Bonn után másodikként, s az időt sem húzva-halasztva északi szomszédunkhoz látogat cl. Már a bejelentés is valamiféle megkönnyebbüléssel teli várakozást ébresztett, mert bár senki sem gondolhatja, hogy a bemutatkozáshoz valamiféle szerződésekkel, aláírásokkal kikövezett út vezet, a kézfogás ténye is figyelemre méltó. Mint ahogy a választás maga is az. Vagyis, hogy Horn Gyula kinyilvánította: fontosnak tartja e kapcsolatot, s kívánatosnak - és e szomszéddal lehetségesnek is - a félreértések tisztázását, a felgyülemlett bizalmatlanság csökkentését.
A kérdések persze kér-
dések maradnak például a leendő magyar—szlovák alapszerződés milyenségéről, tartalmáról, a benne foglaltak értelmezéséről, s arról is, hogy mikor hozhatják azt tető alá. Az igények sem változnak meg, hogy a kisebbségek ügyét megnyugtatóan és az európai normáknak megfelelően rendezzék, és a sokak ,,!x>-szültségét” kiváltó Bős mellett sem lehet szó nélkül elhaladni. Minderről a kormányfői találkozón is véleményt cserélnek majd, remélhetőleg a megértés irányába terelve a mindeddig nagyon is különböző nézeteket. S a látogatás helyi értékét az sem rontja, hogy a most körvonalazódó közeledést esetleg már nem a Mo-ravcík-kabinet folytatja. Az irányt azonban az őszi szlovákiai választások győztesé-
nek is tartania kellene, amit a két ország érdeke is megkívánna, de a „fejlett Nyugat” is elvár. Nem véletlen, hogy az európai fővárosokban ezúttal nem mennek el közönnyel e találkozó mellett, mint azt a rutinlátogatások esetében oly gyakran megteszik. A várakozás az ő részükről azt jelenti, hogy a pozsonyi kézfogásban benne rejlik a lehetőség: e ponton nem alakul ki egy esetleges újabb válsággóc, amitől a jóslásaikban már-már komolyan tartottak.
A szlovák sajtó megen-gedően szintén történelmi kibékülésről írt a csúcs előtt, s ha ez a hevültség túlzó is, a Horn-Moravcík találkozót bizonyára úgy jegyezhetjük föl, mint a jó kapcsolat építésének szándékát.
Zsigovits Edit
Nyolc százalékkal leértékelték a forintot
A Valutaalap kívánalmainak mértéke elfogadhatatlan
- állapítja meg a kormány állásfoglalása
(Munkatársunktól)
A kormány drasztikus gazdasági lépésekre szánta el magát a tegnapi ülésén. A mai naptól fogva nyolc százalékkal leértékelte a forintot, és áldását adta a pótköltségvetés irányelveire. Kompenzációként saját hatáskörben nyolc százalékkal megemelte a nyugellátásokat, valamint ezer forinttal emelte a gyest és a gyedet.
A tegnapi, hosszúra nyúlt kormányülés után Forró Evelyn szóvivő ismertette azt az állásfoglalást, amelyet a nemrégiben hazánkban járt
/íWF-küldöttséggel folytatott tárgyalások kapcsán fogadott el a kormány. E szerint a magyar fél úgy látja, hogy a Valutaalap kívánalmai jogosak, de mind ütemét, mind mértékét tekintve nem elfogadhatóak.
A kormány az 1994-évre vonatkozó pótköltségvetéssel kapcsolatban egy 12 pontos állás-foglalást tett közzé és megbízta a pénzügyminisztert, hogy ennek megfelelően készítse el a törvénytervezetet. E szerint a költségvetési hiány nem haladhatja meg a 330 milliárd forintot. Döntött az adóbehajtások szigorításáról és elhatározta: keményebben kell fellépni a kinnlevőségek behajtásának ügyében. A
pótköltségvetéhez kapcsolódóan a kedvezményes 10 százalékos áfa-kulcsot 12-re emelik. Kivétel a telefon- és a kereskedelmi szálláshelyforgalom, ahol is 25 százalékra emelkedik az áfa-kulcs. Viszont korlátozott áfa-visszatérítésre számíthatnak a lakásépítők, illetve -bővítők. A gyógyszerek forgalmi adókulcsa változatlan marad, vagyis továbbra is 0 százalékos lesz.
Eltörlik a forrásadót, vagyis a takarékbetétek kamatai után nem kell majd adót fizetni. Viszont megszűnik az államkötvények vásárlása után járó személyi jövedelemadókedvezmény.
(Folytatás az 5. oldalon)
Szöllősi lstvánné a megszorításokról
Nem kell sokkolni az egyes rétegeket
íMunkatársunktól)
Vajon mit szól a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára Békési László azon tervéhez, hogy a költségvetési szférában dolgozók öt-hat százalékát kellene elbocsátani ahhoz, hogy a többieknek béremelést adjanak?
Lapunk a főtitkár asszonyt választói körzetében, Szarvason érte utol. Szöllősi Istvánné elmondta: a napokban munkaebédre hívta őt dr. Kopits György, az IMF magyarországi irodavezetője. A beszélgetésben a főtitkár asszony világossá tette: a PSZ nem fog beleegyezni abba, hogy a magyar oktatástól további pénzeszközöket vonjanak el, a szükséges összegeket máshonnan kell előteremteni. (Folytatás az 5. oldalon)
Számvevőszéki vizsgálat
Ismeretlen az állami vagyon nagysága
(Munkatársunktól)
Példa nélküli gazdasági hatalom koncetrálódott az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának kezében - állapítja meg az Állami Számvevőszék jelentése, amely a privatizáció eddigi négy esztendejének tapasztalatait összegezi. Az ÁVÜ vezetőtestülete ugyanis páratlan jogosítványokkal rendelkezik, döntéseit bírósági úton sem lehet megtámadni, nem köteles az ÁVÜ, de a saját maga által felállított szabályokat sem betartani, a döntéshozó testület tagjai jogkövetkezmények nélkül ítélkezhetnek az állami vagyon és a privatizációból befolyt bevételek sorsáról.
- A privatizáció ellenőrzését, átláthatóságát nagyban nehezítette az is, hogy a vagyon-
politikai irányelveket eddig minden esztendőben óriási késéssel terjesztették a parlament elé-hangsúlyozta Hágelmayer István, az ÁSZ elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. - A privatizáció gyakorlati végrehajtására nem volt egységes stratégia, állandóan változtak a célok, a prioritások. Ráadásul jogilag sem volt körülbástyázva a gazdasági rendszerváltás alapfolyamata, a privatizációt mintegy 50 törvény és körülbelül 100 kormányrendelet próbálta szabályozni, amelyek tartalma is meglehetősen sűrűn változott. Mindezek miatt a privatizáció nem tölthette be olyan mértékben a „motor” szerepét a gazdaság átalakításában, mint az korábban remélhető volt.
(Folytatás a 9. oldalon)
A holnapi 32 oldalas Maiival* Xcm/cihűl
Interjú
Szűrös Mátyással
Csoóri Sándor levele
Ágoston .Andrásnak
A magyar közgondolkodásról
Polgárság, polgári politizálás
Mérlegen a privatizáció
Királylányok
rövidnadrágban
Siófok, a nyár sújtotta város
Hol késik a pénz?
Előleget sem kapnak a pártok
(Munkatársainktól)
A pártok nem fognak előleget kapni az állami támogatásukból - tájékoztatta a Magyar Nemzetet Juhász Mária, a Pénzügyminisztérium illetékese. Ugyanis bár az erről szóló PM-előteijesztés már hetekkel ezelőtt a kormány elé került, a testület leszavazta. Mint ismeretes, a pártok költségvetési támogatásának összegét eddig az 1990-es parlamenti választásokon elért eredmények alapján határozták meg, ezeket az arányokat tartalmazta a költségvetési törvény is.
(Folytatás az 5. oldalon)
Csendesebb lesz a körút
A nagykörúti felújításnál, ahol az építők előnyre tettek szert a határidőkhöz képest, megkezdték a zajcsökkentő gumiszalagok elhelyezését a sínpárok alá
llavran Zoltán felvétele
Kutatható kormányzati iratok
A koalíciós miniszterek igényesen fogalmaztak
(Munkatársunktól) Kétszáznegyven folyómé-temyi kormányirat titkosságát oldotta fel május végén még a Boross-kabinet. Az 1944 és 1960 között keletkezett kormánydokumentumok felülvizsgálatára létrehozott bizottság azzal indokolta a titkosítások megszüntetését, hogy a vizsgált iratok jelentős része az
idő múlása miatt elveszítette titoktartalmát. Dr. Lakatos Lászlót, a szakbizottság egykori vezetőjét (ma az Igazságügyi Minisztérium alkotmányozást előkészítő titkárságának vezetője) arról kérdeztük: milyen szempontok szerint döntöttek egy-egy irat titkosságának feloldásáról?
(Folytatás a 4. oldalon)
Jelentés a várpalotai robbanásról
Szabályos volt az egészségügyi ellátás
(M unkatársunktól)
Lezárult az a kiegészítő vizsgálat, amelyet szerdán rendeltek el a várpalotai katonaszerencsétlenség ügyében a Magyar Honvédségnél. Mint arról lapunkban tegnap beszámoltunk: a kiegészítő eljárást Dobó Péter vezérőrnagy, anyagi-technikai főcsoportfőnök-helyettes kérte, mivel az egészségügyi ellátásra vonatkozó honvédségi jelentés -amely belső használatra készült - a sérültek szállítása körüli anomáliákra mutatott rá. Ugyancsak
több megválaszolatlan kérdést vetett fel a rádió keddi, Krónika című műsora.
Dobó Péter vezérőrnagy lapunknak elmondta: a vizsgálat megállapította, hogy a várpalotai lőtér egészségügyi biztosítása megfelelt a - honvédség szabályozórendszerében foglalt követelményeknek. Ennek köszönhető az is, hogy a szak-szolgálat a robbanást követő percekben rögtön megkezdte a sérültek ellátását.
(Folytatás a 4. oldalon)