﻿Három év alatt befejeződhet a privatizáció
lttilafoni hírek
Magyar Nemzet
Kissinger
es a magyar
forradalom
18. oldal

Ara: 19,50 Fi
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1991, augusztus 25. LVII. évfolyam, 198. szám
Az önkormányzati törvény módosítása
Tizenkilenc kerület tiltakozik
( M unkatársunktól) Tizenkilenc budapesti ön-kormányzat polgármestere nem ért egyet a kormány, illetve a Fővárosi Közgyűlés által holnap megtárgyalandó, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításának tervezetével. A szövetségre lépett kerületi önkormányzatok ezért elutasítják a törvénymódosító csomag jelenlegi formájában történő megvitatását.
A Budapesti Külső Kerületek önkormányzati Szövetségének soros elnöke, a IV.'kerületi önkormányzat polgármestere, Derce Tamás a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta: a javaslatukkal csak a II., a VIII., illetve a IX. kerület polgármesterei nem értettek egyet. Ennek ellenére az újpesti polgármester a IX. és XII. kerületi polgármesterkollegá-jának társaságában tegnap tájékoztatta Demszky Gábor főpolgármestert a 19 kerület döntéséről.
(Folytatás a 4. oldalon)
Léphaft Pál rajza
Veszélyes
csempészet
A hasadóanyagok rejtélyes útjai
Németországban eddig több mint háromszáz alkalommal csíptek el nukleáris származékot vagy ahhoz hasonló anyagot tartalmazó szállítmányt. A veszélyes csempészet megakadályozására nincs sok ötletük, s a bonni államminiszter is dol-gavégezetlenül tért haza Moszkvából, amelyet a „vándorló atomok” egyik kiindulópontjának tekintenek. Dr. Gadó János, az Atomenergiakutató Intézet igazgatója szerint a veszélyes hulladékok ellenőrzése csak a helyszínen lehetséges, mert ez nemzet-biztonsági kérdés.
(Összeállításunk a 17.oldalon)
Bérmegállapítás, privatizáció, felájítás
Nincs gazdája a lakásügynek
(Munkatársunktól)
A lakástörvény hatálybalépése óta eltelt fél év bebizonyította, hogy a fenntartások megalapozottak voltak: a törvény hiányosságai miatt rendkívül sok feszültség halmozódott fel - nyilatkozta lapunknak Battha Pál, a Lakásbérlők Egyesületének főtitkára. Véleménye szerint a konfliktusok kezelése csak a jogszabályok újratárgyalásával lehetséges. A bíróságok, az önkormányzatok és a hatóságok tevékenysége kevés ahhoz, hogy rendezze a feszültségeket.
Battha Pál már a kormány-alakítás időszakában elmondta javaslatait Kovács Pál népjóléti és Lotz Károly infrastrukturális
miniszternek. Azt minkét tárca vezetője elismerte, hogy a lakásüggyel a kabinetnek elsők között kellene foglakoznia. Battha Pál rámutatott: a lakásügyeknek nincs felelőse a kormányban. Növeli a bizonytalanságot, hogy a lakástörvény valószínűleg nem kerül napirendre. A főtitkár hangsúlyozta: nincs lakástörvény, csak lakásbérletről szóló törvény létezik. Ugyanakkor a lakásbérlők problémáit csak a lakásügy teljességében lehet kezelni. Ezért a kormány módszertani megközelítésén alapvetően változtatni kellene, de erre Battha Pál szerint semmi jel nem mutat.
(Folytatás a 4. oldalon)
A kormányváltás iskolája
A kormányváltás és az azzal járó új szereposztás az elmúlt hónapokban, hetekben hasznos tapasztalatokkal gazdagította politikai életünket. Az egykori kormánypártok vezetői például megszabadulhattak végre azoktól a talpnyalók-tól, akiket csak a hatalom bűvölete tartott a közelükben, de most kihúzhatták a talajt azok alól is, akik minden megnyilatkozásukból kizárólag a hatalmi arroganciát tudták és akarták kihallani. E leváltott politikusok lehetőséget kaptak arra is, hogy tevékenységükre új szemmel nézzenek vissza. Talán meg is bánták már, hogy néhány esetben úgy jártak el, mint ha a hatalom örökre rájuk bízatott volna. Tipikus öngólnak bizonyul ma már például az a gesztus, amellyel annak idején — alig titkolt sértettséggel -elutasították az Alkot-
mánybíróságnak azt a javaslatát, amely saját működésének megváltoztatásáról szólt. Most a változásokat a több mint kétharmados többségű új kormány végzi majd el; vélhetően szociálliberális érzelmű alkotmánybírókkal bővítve ki a testületet...
Persze az egykori ellenzék is - ha szabad így mondanunk: - „nyakig ül” az új tapasztalatokban. Most már számukra is világos: más dolog az ellenzéki padsorokból bravúros logikával ízekre szedni a kormány tevékenységét, és más dolog a kormányzás felelősségének súlya alatt nyögve nagy apparátusokat irányítani, forráshiányos időkben pénzt követelő lobbykkal hadakozni, mindeközben koalíciós partnerrel kínos szócsatákat folytatni. Aki ellenzékikiént takarékos államot követelt, ma miniszterként mint anyatigris a
kölykeit, úgy védelmezi a hatáskörébe tartozó intézményeknek járó támogatást a közelben ólálkodó pótköltségvetéstől...
Nem lehet célunk, hogy gúnyolódjunk e jelenségek fölött, hiszen a demokrácia játékszabályai éppen ezeken a szerepváltásokon keresztül működnek. Bizonyos felülemelkedésre azonban szükségünk van ahhoz, hogy pontosabban érzékeljük a politikusi tettek és megnyilatkozások súlyát — ezzel a hasznos tapasztalattal a mostani kormányváltás a választópolgárokat ajándékozta meg. E tapasztalat hosszú távon talán hozzájárulhat ahhoz, hogy túllépjünk a „földcsuszamlásszerű” választási győzelmek évein, és kiegyensúlyozottabb, stabilabb politikai erőviszonyok jöjjenek létre Magyarországon.
Bethlenfalvy Gábor
Horn Gyula szakszervezeti vezetőkkel találkozott
(Munkatársunktól)
A pótköltségvetésről, valamint a jövő évi költségvetésről nyilvánosságra került elképzelések az illetékes minisztérium, nem pedig a kormány álláspontját tükrözik - hangsúlyozta Horn Gyula az MSZOSZ és tagszervezeteinek vezetőivel folytatott szerdai konzultációján. A miniszterelnök beszédét megelőzően Nagy Sándor, a szakszervezeti konföderáció elnöke hangsúlyozta, Horn Gyula pártelnökként vesz részt a találkozón. (Folytatás az 5. oldalon)
Vízmegosztási tárgyalások
Jó légkör, kevés eredmény Pozsonyban
POZSONY - Zárt ajtók mögött, a pozsonyi Föld- és Vízgazdálkodási Minisztérium épületében - teljesen új környezetben, eleddig itt még soha nem tárgyaltak a vízmű sorsáról és a vízmegosztásról - találkozott a Tatár György vezette magyar küldöttség szlovák vízügyi partnereivel. A szlovák fél részéről a tárgyalások vezetői posztján is új ember vett részt a találkozón Jozef Oblozinsky személyében, aki a Vízgazdálkodási Építővállalatnál Julius Binder helyettese, egyúttal a
bősi hajókamrák balesetelhárító csoportjának vezetője.
A tárgyalások befejeztével mindkét fél igen pozitívan értékelte a megbeszéléseket, jó légkörűnek és tárgyszerűnek jellemezték, ami Tatár György szerint az augusztus 5-i kormányfői megbeszéléseknek köszönhető, s valószínűsítette, hogy a Moravcík-Horn megbeszélések légköre fogja immár áthatni a vízmegosztásról és a vízműről szóló tárgyalásokat is.
(Folytatás a 3. oldalon)
A PSZ főtitkára a bérbefagyasztás tervéről
Tárgyalási alapnak sem jó
(Munkatársunktól)
A kormány „legvadabb” elképzelései közé tartozik, hogy az 1995-ös költség-vetésben a közalkalmazotti bérek befagyasztását tervezik - nyilatkozta lapunknak Szöllősi Istvánná, a Pedagógusok Szak-szervezetének főtitkára.
Mint mondta, mindez azt jelentené, hogy a közalkalmazotti törvény bértábláját determináló A/l-es szorzó 8000 forinton maradna, amelyet az akkori minimálbérnek megfelelő-
en még 1992-ben állapítottak meg. A minimálbér azóta 10 ezer 500 forintra nőtt, a bértábla szorzója azonban nem változott. Szöllősi Istvánná szerint megengedhetetlen, hogy a jövőre prognosztizált legkevesebb húszszázalékos infláció mellett egyetlen fillérrel sem kapjanak több bért a közalkalmazottak. Hangsúlyozta: nemcsak a pedagógusokról van szó, hanem a közfeladatokat ellátó közalkalmazotti szféra egészéről, ezért reméli, hogy az augusztus 31-én, a kormány, a szakszervezetek és az önkor-
mányzatok között kezdődő érdekegyeztetés során a kormány kompromisszumos javaslattal áll elő, mert a szakszervezet a jelenlegi elképzelést még tárgyalási alapnak sem fogadja el.
A pedagógusszakszervezet főtitkára szerint továbbá elfogadhatatlan Békési László pénzügyminiszter azon kijelentése, amely szerint fáj a szíve a közalkalmazottakért, de köreikben elbocsátásokra kerül majd sor. Szöllősiné szerint ez nem koncepció, hanem fűnyíróelmélet.
(Folytatás az 5. oldalon)
A szombati 82 oldalas
Magyar Nemzetből
Interjú Szabó Ivánnal
Az MDF előtt két üt áll: vagy elmegy jobbra, Csurkáék felé, vagy igyekszik megmaradni a centrumban és visszahódítani elpártolt választóit, akik előbb-ulóbb csalódni fognak az új koalícióban -nyiltkozza a „leváltott” kormányzó párt frakció-vezetője.
A nómenklatúra forradalma
A rendszerváltás megtörtént Magyarországon, de elmaradt az elitváltás; a kommunizmus lebontása után a rezsim elitje mára egyedül maradt a porondon - írja elemzésében publicistánk.
Védtelen sírok
A halott az halott. Engem nem érdekel, hogy kinek milyen párttagkönyv volt a zsebében, míg az élők sorában volt - hangoztatja meggyőződését a Fővárosi Temetkezési Intézet igazgatója, aki a megüresedett munkásmozgalmi panteon sorsáról is nyilatkozik.
Az átvilágító testület konzultációt kezd
A BM titkos átirata
(Munkatársunktól)
Az ügynöktörvény bírái július végén a Honvédelmi Minisztériumhoz és a Belügyminisztériumhoz beadványt intéztek, amelyben a tárcákat a munkájuk folyamatosságához szükséges intézkedések meghozatalára kérték. A HM-től ez idáig nem érkezett válasz, a BM pedig titkos jelzetű átiratot
küldött az átvilágítást végző testülethez, amely a napokban ismét megkezdte munkáját.
Mint Sándorfi György, az Igazságügyi Minisztérium mellett működő ellenőrzőbizottság titkárságvezetője elmondta: a BM titkos jelzetű átiratát a bírák jelenleg még tanulmányozzák.
(Folytatás az 5. oldalon)
Az első fél év külkereskedelme
A hiány 176 milliárd forint
A behozatal folyó áron 24 százalékkal, a kivitel 27 százalékkal emelkedett az első fél évben. így az import értéke 650 milliárd forintot ért el, míg az export 474 milliárd forintot tett ki. Az áruforgalom egyenlegében 176 milliárd forintos - közel 1,7 milliárd dollárt kitevő - hiány keletkezett, 23 milliárd forinttal
több, mint egy évvel korábban. Minderről a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatta az MTI-1 szerdán. Az import értéke az első negyedév végéig hónapról hónapra emelkedett, majd áprilisban, májusban és júliusban a márciusi csúcshoz képest némi csökkenés alakult ki.
(Folytatás all. oldalon)
Újra itthon az ellopott műkincsek
A kirakodás után kommandósok őrzik a műkincseket
Havran Zoltán felvétele
(Munkatársunktól) Épségben hazaérkeztek Romániából a tavaly decemberben a budapesti Zsidó Múzeumból elrabolt, felbecsülhetetlen eszmei értékű műkincsek. A különleges kegytár-
gyakat a magyar légierő repülőgépe hozta haza rendkívüli biztonsági intézkedések közepette szerda este, a tököli katonai repülőtérre. A repülőtéren Kuncze Gábor belügyminiszter fogadta a műkincsekkel haza-
tért delegációt és megjutalmazta a sikeres nyomozásban részt vett rendőröket. A bűnügy részleteit a tervek szerint hétfőn, Budapesten nemzetközi sajtótájékoztón ismertetik.
(Folytatás az 5. oldalon)
s
E rdekképvisele ti javaslatok
Energia: miért sürgős az áremelés?
(Munkatársunktól)
A Magyar Energiafogyasztók Szövetsége elsietettnek tartja azokat a kijelentéseket, amelyek szerint az energiaárak már szeptembertől emelkedhetnek -nyilatkozta lapunknak Por-páczy Dezső, az érdekképviseleti szervezet alelnöke, ügyvezető igazgató. A szövetség a Magyar Energiahivatalban péntekre összehívott megbeszélésen fog megismerkedni az energiatermelő és szolgáltató társaságok áremelési javaslataival, s csak ezt követően kezdődhet meg a vita az érdekeltek között. Ez pedig valószínűleg nem zárulhat le olyan rövid idő alatt, hogy már szeptembertől emelni lehessen az árakat. A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi 48-as törvény kimondja, hogy az ár meghatározásánál egyeztetni kell azokkal a társadalmi szervezetekkel, amelyek a fogyasztók érdekeinek képviseletére jöttek létre.
(Folytatás a 11. oldalon)
n
jií
íí
1 Ú
ifi
1
i