﻿A közigazgatás reformja
Interjúnk a kormánybiztossal a 7. oLdalon
A kádári liberalizmus képmututása
6. oldal
Árverseny
az ólak körül
9. oldal
Magyar Nemzet

Kolozsvár, ásatások
7. oldal
| Uj igazgató a Gyulai Várszínliázban
1	.	11. oldal
M
\ra:2.»M Színes leieniagazin inelléklellel
ALAPÍTOTTA: PETIID SÁNDOR
SZERDA, 199 I, augusztus. 3 L IMI. évfolyam, 203 . száin
A kivonuló orosz csapatok búcsúztatására
Borisz Jelcin Berlinbe érkezett
BONN - A volt szovjet megszálló csapatok búcsúztatására kedden este Berlinbe érkezett Borisz Jelcin. Az orosz köztársasági elnök szerdán Helmut Kohl kancellár társaságában fogadja a Mat-vej Burlakov vezérezredes vezényelte nyugati hadseregcsoport díszegységének tisztelgését.
Az 59 éves Burlakov az utolsó orosz katonákkal hagyja el Kelet-Németországot, hogy hazájában átvegye a helyettes védelmi miniszter tisztét. A hajdan több mint félmilliós, de még az NDK 1989-es összeomlásakor is 380 ezres seregtest a német egyesülést lehetővé tevő nemzetközi szerződés értelmében vonul ki csaknem fél évszázados állomásozás után. A hajdani győzők mindazonáltal keserű szájízzel távoznak, és a végül keservesen kialkudott gesztusok, a kivonulóktól vett „méltó és tiszteletteljes" búcsú is aligha elégítik ki az orosz nemzeti büszkeséget. Szó sem lehetett például arról, hogy az orosz katonaság részt vegyen a (Nyugat-) Berlinből elvonuló szövetséges hatalmak őszi díszszemléjén. A kivonulásnak súlyos ára is volt. A Szövetségi Köztársaság összesen 8,35 milliárd már-
Egy berlini munkás tisztítja az „Ismeretlen orosz katona” szobrát
(MTI külföldi képszolgálat -AP)
kát bocsátott rendelkezésre,	az építőanyagok oroszországi
hogy fedél kerüljön a korábban	megdrágulása és a hivatalos
keletnémet földön állomásozott márka-rubel árfolyam irrealitá-katonák feje fölé. Az eredeti tér- sa azonban alaposan megdrágí-vek szerint 44 ezer lakás költ- tóttá az építkezést. A Szentpé-ségeit fedezte volna az összeg, tervár melletti Kasszimovóban
Günther Rexrodt szövetségi gazdasági miniszter nemrégiben adott át egy olyan lakótelepet, amelynek lakásaiba Kelet-Né-metországból hazavezényelt orosz tisztek költöznek. A legénységi állomány elhelyezéséről nem született megállapodás, és a német sajtóban se szeri, se száma az Isten szabad ege alatt meghúzódó hazatért katonákról szóló tudósításoknak.
Az orosz elnök és Helmut Kohl megbeszélésén szó lesz a Németországot hetek óta izgalomban tartó atomcsempészetről. A kancellár mindenképpen szeretne egyezményt elérni a vámvizsgálatok megszigorításáról. Az ügy némi feszültséget okozott Bonn és Moszkva viszonyában, mert az orosz kormány eleinte visszautasította a német vádakat, miszerint a nukleáris anyagok csempészei Oroszországban vételezik árujukat, és utóbb is csak vonakodva mutatott együttműködési készséget. Ellenszolgáltatásként a szövetségi kormány .különböző segítségnyújtást” helyezett kilátásba, amelyek egy bonni külügyi tisztviselő megfogalmazása szerint „nem feltétlenül anyagi természetűek”.
(józsa)
(Moszkvai tudósításunk a 3. oldalon)
Érdemi együttműködés
Kovács László prágai
megbeszélései
Prágából jelenti az MTI: Kovács László külügyminiszter a cseh államfőnél, Václav Havelnél tett látogatással kezdte kedd délután kétnapos prágai programját. A találkozóról a magyar diplomácia vezetője elmondta: a legrészletesebben a regionális együttműködés kérdéseit beszélték meg, s abból „ezúttal is az derült ki, hogy nincs lényeges eltérés a magyar és a cseh álláspont között”.
- A cseh álláspont lényege - vélte a külügyminiszter -, hogy nem demonstratív találkozókra van szükség, hanem érdemi együttműködésre; és ez megfelel a magyar külpolitika gyakorlatias stílusának, gondolkodásának is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Mindenekelőtt családapa vagyok5
Carlos
első börtöninterjúja
(Párizsi tudósítónktól)
„Személyiségem egyszerű. Mindenekelőtt családapa vagyok, feleségem és lányom normálisan él Venezuelában. Azt is tudniuk kell az embereknek, hogy nem besúgó, hanem a Nemzetközi Forradalmárok Szervezetének egyik alapítója vagyok” - ezt állította Carlos, aki először adott nyilatkozatot párizsi börtönében.
Az Info-Matin újságírójának a hetvenes-nyolcvanas évtized legrettegettebb terroristája azt is tagadta, hogy merényletet tervezett volna Chirac ellen 1982-ben. A vonatrobbantás idején nem tartózkodott Franciaországban, de különben is, „soha nem gondolt” arra, hogy megölje a francia politikust, akit „mindig nagyra becsült”, és úgy vélte, hogy íj lesz a „legjobb elnökje-
lölt”. (Ez utóbbihoz csak annyit, hogy Franciaországban 1981-ben és 1988-ban rendeztek elnökválasztásokat, s a Pá-rizs-Toulouse gyorsvonat 1982-es fölrobbantásakor Chirac már és még nem pályázhatott az elnöki tisztségre.) Az interjúban a híres-hírhedett Sakál azt fejtegeti, hogy „maffiastílusban” rabolták el, s most, hogy .közömbösítették”, fizikai megölése helyett „erkölcsi merényletetet” kísérelnek meg ellene.
A Sakál „nem érti ezt”, mint ahogyan azt sem, hogy miért tüntetik föl alkoholistának és tulajdonítanak neki nem létező betegséget. Elfogatásáról annyit mondott, hogy néhány barátja csapta be, akik egyszersmind „elárulták az iszlám forradalmat”.
(Folytatás a 3. oldalon)
Európa egyetemei
Az európai egyetemek szövelítégc, az Európai Rektori Konferencia mától Budapestien, a Műszaki Egyetemen tartja X. közgyűlését. Az ötévente sorra kerülő tanácskozást most először rendezik meg kclet-közép-európai országban.
Az Európai Rektori Konferencia (GRE) nem kormányközi nemzetközi szervezetként 1959-ben alakult meg azzal a céllal, hogy kommunikációs láncot teremtsen az egyetemek között, ami abban az időben, amikor Európa egyik fele még mereven elzárkózott a másiktól, egyáltalán nem volt könnyű feladat. A CRE ötszáz tagegyeteme közül több mint háromszáz-
ötvennek a képviselői érkeztek most hozzánk harmincnyolc országból, hogy megvitassák a tudományos együttműködéssel, a tanár-és diákcserével, a nemzetközi programokkal (Eras-mus, Tempus, Comett, Lin-gua) összefüggő problémákat, eszmét cseréljenek arról, hogyan valósítható meg a felsőoktatásban a minő-ségeUenőrzés, kialakílha-tó-e egységes kutatáspolitika Európában, hogyan kapcsolhatók be a kelet-közép-európai egyetemek a nyugat-európai kutatásokba és így tovább. A legszélesebb körben próbálnak választ találni arra a kérdésre, milyen legyen a változó Európa változó egyeteme.
Talán ennél is fontosabb, hogy olyan szakemberek találkozhatnak itt egymással, akiknek esetleg eddig nem volt alkalmuk rá. Jól tudjuk, hogy a , személyes kapcsolatok eddig is hihetetlenül sokat segítettek egy-egy karnak, tanszéknek, egyetemnek, kutatóintézetnek. Most pedig, amikor a határok már nem jelentenek akadályt a külföldön tanulni vágyó diáknak, kutatni szándékozó oktatónak, mindennél fontosabb, hogy azok, akik az európai egyetemeket vezetik, szót tudjanak érteni, és tapasztalatot tudjanak cserélni — közvetlenül, ceremónia nélkül.
Ferch Magda
Budapesti helyzetkép
Közel százezren várnak
*
bérlakásra
( Munkatársunktól)
Az új törvényi szabályozás szerint az önkormányzati bérlakáshoz jutás január elsejétől -úgy tűnik - leginkább pénz függvénye lesz, a kerületi ön-kormányzatok ugyanis pem kötelezhetők arra, hogy a tulajdonukban levő lakásokat a szociálisan rászorulóknak adják bérbe. Becslések szerint 80-90 ezer lakásra várót tartanak számon Budapesten, míg az önkormányzati bérlakások száma tavaly nyári adat szerint 250 ezer körüli volt.
Az említett lakásra várók felének egyáltalán nincs megoldva a lakásgondja. Másik része a minőségi cserét tűzte ki célul. Bár a megüresedett önkormányzati lakásokról nincs pontos adata a fővárosnak! Győri Péter, a fővárosi önkormányzat szociálpolitikai és lakásgazdálkodási bizottságának elnöke szerint tavaly éves szinten a belső kerületekben mindössze 150-200 lakás üresedett meg.
(Folytatás a 4. oldalon)
Akik tavasszal szemfülesek voltak...
Extraprofit
kárpótlásul?
( Munkatársunktól)
Akár még most iá 160 százalékon tudja beszámíttatni kárpótlási jegyét az, aki tavasszal jelentkezett a KRP részletfizetési alrendszerébe. A KRP szabályzata szerint az ebben részt vevők szeptember 1-je után dönthetnek, előtörlesztést teljesítenek, vagy pedig november 30-áig befizetik a hitel első részletét, amelyet négy további, évente esedékes törlesztés követ.
(Folytatás a 8. oldalon)
A parlament módosította a felsőoktatási törvényt
Idén nem kell tandíjat fizetni
(Munkatársainktól)
A parlament döntése értelmében - amellyel a felsőoktatási törvényt módosította - idén nem kell tandíjat fizetni az egyetemeken és a főiskolákon. A gyógyszertárakról szóló törvény módosításával elérték, hogy az állami és önkormányzati tulajdonú patikák szeptember 1-jé-től ne kerüljenek „törvényen kívüli” állapotba.
A T. Ház kedden döntött az alkotmány, az önkormányzati törvény, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képvi-
selők tiszteletdíjáról, valamint a helyi önkormányzati választásokról szóló törvénymódosító előterjesztések sürgősséggel történő tárgyalásáról.
„A felsőoktatási törvény módosítása azért vált elkerülhetetlenné, mert a jogszabály szeptember elsejétől kívánta bevezetni a kötelező tandíjrendszert. Ez idáig azonban nem sikerült kidolgozni azt a kompenzációs rendszert, amely enyhíthetné a tandíj bevezetésével járó szociális feszültségeket” - mondotta Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter a .törvény módosítását célzó javaslat általános vitája során. A közok-
tatási miniszter bejelentette: a kormány külön törvényben kívánja szabályozni a tandíj kérdését. „A módosító rendelkezéssel azt szeretnénk elérni, hogy ne a diákok anyagi helyzetétől függjön, ki tanulhat tovább, s ki nem” - mondotta. Jelezte, vélhetően gazdasági bonyodalmakat okoz majd a módosító rendelkezés, mivel a felsőoktatási intézmények már az idei tanévtől kalkuláltak a tandíjbevétellel. Közel 500 millió forintot terveztek az egyetemek. Az elmaradt bevétel pótlására a pótköltségvetés vitája során kell megtalálni a forrásokat.
(Folytatás az 5. oldalon)
Vita a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat ülésén
A kormány csak egy százalékkal emelné a nyugdíjakat
(Munkatársainktól)
A törvényben előírt visszamenőleges, legalább nyolcszázalékos nyugdíjemelés helyett a kormány csak egy-két százalékos és nem visszamenőleges hatályú nyugdíjemelést támogat - ezzel a hírrel érkezett Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára és Harsányi László, a Népjóléti Minisztérium közigazgatási ál-
lamtitkára a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat keddi elnökségi ülésére.
Szeremi Lászlóné, az ön-kormányzat alelnöke az ülést követően a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: a kormány kiindulási pontja, hogy az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a 330 milliárd forintot. A törvényben előírtaknak megfelelő és a közgyűlés
által korábban elfogadott javaslat januárig visszamenőlegesen nyolcszázalékos emelést biztosítana a nyugdíjasoknak, ennek hatására azonban 9,6 milliárd forintos hiány keletkezne a nyugdíjbiztosítási ágazatnál úgy, hogy ebbe már 5,6 milliárd forintnyi - eddig még be nem hajtott - kinnlévőséget is beterveztek.
(Folytatás az 5. oldalon)
Léphaft Pál rajza
s
Az ET a Bérgarancia Alapról
Mégsem vonják el a pénzt
A kormány megváltoztatta korábbi álláspontját, és az 1994-es pótköltségvetés részeként nem tart igényt a létrehozandó Bérgarancia Alap tervezett 900 millió forintos befizetéseire. Erről a kormányzati oldal adott tájékoztatást az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának tegnapi ülésén. Az is változás a kormányzati álláspontban, hogy javasolják: a költségvetés bocsássa az alap rendelkezésére a korábban ígért 600 millió forintot.
Mint ismeretes, az alapra vonatkozó törvényt az előző parlament már nem tárgyalhatta. Az ez évi költségvetési törvény alapján a munkaadók megkezdték a bérek utáni 0,3 százalék befizetését annak ellenére, hogy a pénz felhasználásáról nincs jogszabály.
A kormányzat - mint az illésen is elhangzott - mielőbb sürgősséggel és kivételes eljárást kérve az Országgyűlés elé kívánja terjeszteni a Bérgarancia Alapra vonatkozó átdolgozott törvénytervezetet.
A tárgyalás megkezdése előtt a munkaadók még abban a hitben készültek fel a tegnapi ülésre, hogy az idei pótköltségvetés elvonja a 0,3 százalékos befizetéseket, illetve elmarad a 600 millió forintos hozzájárulás is. Ezért döntöttek úgy, hogy nem hajlandók részt venni a téma vitájában, s más megoldást szorgalmaznak a jogos bérigények teljesítéséhez. Mivel a kormányzati és a munkavállalói oldal a témakör vitája mellett foglalt állást, megkezdték annak tárgyalását.
(Folytatás a 8. oldalon)
Tetten értek két magyar férfit
Illegális kereskedelem sugárzó anyaggal
Megkezdték annak a két magyar férfinak a kihallgatását, akiket egy budai szálloda parkolójában értek tetten, miközben egy két kilogramm súlyú plutóniumpasztillát tartalmazó csomagot próbáltak átadni egy harmadik személynek - jelentette be az ORFK. A rendőrség által lefoglalt plutóniumpasztilla az emberi életre közvetlenül is veszélyes sugárzó anyag, amely kiégetése után nukleáris fegyver alapanyagaként felhasználható.
Orosz lapértesülés szerint uránnal való illegális üzletelés miatt Moszkvában letartóztatták az orosz titkosszolgálat két tisztjét.
(Információink a 2. és a 16. oldalon)