﻿Értékek
és rokonszenvek
6. oldal
T űzoltómunka a Felső-Tiszán
7. oldal
Nyugdíjpénztárak és magánbiztosítások
la» Nemzet
8. oldal

ír
Nem tudtunk szót érteni a társadalommal
»
Interjú Horváth Balázzsal 7. oldal

Ára: 2ő ll Színes Teleinagazin melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETI 10 SÁNDOR
SZERDA, 1994. szeptember 7. ÉVII. évfolyam, 209. szám
Hajlandók lennének húszezernél több kubait befogadni
Washington kompromisszumos megoldást javasolt
Lehet, hogy a legszerencsésebbek előtt mégis kinyílik az Egyesült Államok kapuja
(MTI külföldi képszolgálat - AP)
Washingtonból jelenti az MTI: Az Egyesült Államok állítólag kompromisszumos javaslatot tett Havannának az amerikai bevándorlási vízuméit folyamodó kubaiak éves keretszámának a növeléséről. Hivatalos forrásokból kiszivárogtatták, hogy
az ajánlat túllép a korábban javasolt vízumkeret alsó - húszezer főben megszabott - határánál, de kevesebb, mint amennyit a kubai küldöttség kért. A The New York Times értesülései szerint Havanna legkevesebb százezer vízum kibocsátását szorgal-
mazta egy meghatározott időtartamra. A számot a kubai delegáció egyik tagja tagadta ugyan, de washingtoni hivatalos forrásokból is úgy nyilatkoztak, hogy Havanna túlságosan nagyot akar markolni.
(Folytatás a 3. oldalon)
Bukaresti vélemények
Melescanu meggyőződéses optimistaként tért haza
ÉT-megállapodás csak decemberben
A
Eles vita a pótköltségvetésről
(Munkatársunktól)
Tegnap délelőtt összeült az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) plenáris ülése. A tervek szerint első napirendi pontként megvitatták és viszonylag rövid idő alatt megegyezésre jutottak a társadalmi-gazdasági megállapodás témaköreiben és tárgyalási időrendjében. Eszerint a végső megállapodás idén, december 31-én kerülhet aláírásra.
(Folytatás az 5. oldalon)
BUKAREST - Nem látott napvilágot árnyaltabb értékelés a román külügyminiszter budapesti félnapos látogatásáról annál az interjúnál, amit a román rádió riporterei hétfő éjszaka az otopeni repülőtéren készített Teodor Melescanuval. A román külügyminiszter bevallotta: indulás előtt csupán enyhén optimista volt, hazaérkezése pedig már meggyőződéses optimista lett a tekintetben, hogy Románia és Magyarország viszonyának rendezése jó úton halad.
Az alapszerződéssel kapcsolatban azt tartja biztatónak, hogy többé nem az a probléma, lesz-e benne szó határokról és a kisebbségi ügyekről, hanem hogy ez a dokumentum miként tükrözze majd ezeket a mindkét félnek oly fontos témákat. Elmondta azt is, hogy kellemes benyomást tett rá: a két ország politikusai együttesen akarják az euroatlanti integrálódást, nem pedig külön-külön, egymás kárára.
(Folytatás a 3. oldalon)
Osztrák közvetítés EU-ügyeinkben
Franz Vranitzky vendége Horn Gyula
(Munkatársunktól) Magyarország mindenekelőtt azt várja Ausztriától, hogy közvetítsen az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk érdekében, és átadja azokat a tapasztalatokat, amelyeket a csatlakozási feltételek teljesítése során szerzett. Ezt nyilatkozta szerdai bécsi látogatásának előestéjén a Die Presse osztrák lapnak Horn Gyula miniszterelnök, utalva arra, hogy Ausztria küszöbönálló belépésével új távlatok nyílnak Magyarország előtt is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Vállalatvezetők előtt a Békési-program
Stabilizációs
tervszámok
(Munkatársunktól)
A feketegazdasággal szemben nem tervez intézkedéseket a kormány, a béremelkedés visz-szafogásáért azonban határozott lépések várhatóak. Ez derült ki tegnap a pénzügyminiszter előadásából, melyet a Magyar Gazdasági Kamara fórumán tartott Budapesten. Békési László többek közt azt fejtegette a vállalat-vezetők előtt, hogy a forint leértékelését nem követheti a bérek emelése, mert elvész a nagy áron nyert versenyképesség. A múlt esztendőben elkezdődött növekedés tovább tart a magyar gazdaságban. A kivitel, a mezőgazdasági termés, a beruházás, az építőipar egyaránt gyarapodó-ban van - vázolt fel helyzetképet Békési László. Ugyanakkor romlik az egyensúly: az első félévben a külgazdasági mérleghiány kétmilliárd dollárra rúgott. „Az államháztartás a négyszáz-milliárd forintos hiány felé menetel” - fogalmazott a pénzügyi tárca vezetője.
(Folytatás a 9. oldalon)
Jövedelempótló
támogatás
Történelmi békéink
Diplomáciailag véletlenszerű egybeesés, hogy egyazon napon érkezett hazánkba a legmagasabb török méltóság s a román külpolitkát meghatározó személyiség. S szintén az események zsúfolták egy hétbe Horn Gyula bécsi, majd bonni látogatását, nem sokkal követve a pozsonyi egyeztetési kísérletet. E külpolitikai élénkség bőven ad lehetőséget, hogy összevessük: a rég- vagy félmúlt sérelmeiből mennyi foszlott a semmibe, s mi maradt meg belőle. Hiszen ki gondolta volna valaha, hogy a százötven évig nálunk táborozó török seregek, manapság már Isztambulban barátinak minősülő keserű emlékét egy napon II. Szulejmán szobrának a felavatásával temetjük el, s a rebeUiókkal bosszantott Habsburgok fellegvárában a szomszé-
daink legkedvesebbje tár előttünk kaput.
A történelem fintora, de lehet, hogy csak törvény-szerűsége ez, amelynek a szabályai nem kiismerhetetlenek. Az egymás mellett élő népek fő tantárgya kellene hogy legyen annak felismerése: a régi bántalmak, szembenállások folytonos emlegetése csupán azt a gyanakvást táplálja, amely egyaránt megmérgezi belső életüket és külső kapcsolataikat. Az önhergelés mechanizmusa azután képtelenné teszi őket bármifajta rugalmasságra, amely pedig elengedhetetlen feltétele a normális viszony megteremtésének.
Pedig az szintén történelmi tény - s Demirel török államfő jelenlétében joggal idézhetjük föl -, hogy a finnyás Nyugat-Európa nem erőltette meg magát a „balkáni végeken”
zajló csetepaték lecsillapításában, s végtelen közönnyel várta a harci zajok elcsendesülését.
Magára hagyta a védekezőt is, amely pedig őket is védte. S nincs ez másként ma sem. A hét végén ugyan Bonnban is megismétlik majd, milyen jelentős tett volt a „bátor” magyaroktól, hogy lebontották a menekülő keletnémeteknek is a megunt rendszert, nemcsak a határt, de a köszönetén kívül csak magunkra számíthatunk. A többit annak függvényében ítélik meg, hogy mennyire bársonyosan simulunk bele szomszédainkkal együtt abba a rendszerbe, amelyet ők az új, meglehet, utópikus nyugalmú európai rendként elképzelnek. A békétlenkedőkkel nincs mit kezdeniük, s ezt értésünkre is adják.
Zsigovits Edit
kétszázezer
munkanélkülinek
(Munkatársunktól)
A hárommillliót sem érte el az első félévben a foglalkoztatottak száma a nemzetgazdaság tíznél nagyobb létszámot alkalmazó szervezeteiben - ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Miközben a gazdasági szervezetek száma továbbra is dinamikusan nőtt, és decentralizálódásuk is folytatódott, az említett cégeknél 2,9 millióan voltak alkalmazásban 1994 első felében. Ösz-szességében - az említettnél kisebb létszámú munkahelyeket is bekalkulálva, ahol viszont létszámnövekedés is tapasztalható - mintegy 3-4 százalékkal kevesebben dolgoznak ma, mint egy évvel korábban. A létszám-csökkentések legnagyobb kárvallottjai továbbra is a háromszáznál nagyobb létszámú nagyüzemek fizikai dolgozói: az ő létszámuk több mint 14 százalékkal esett vissza, miközben ugyanezeknél a cégeknél a szellemi foglalkozásúak létszáma lényegében nem változott.
(Folytatás a 9. oldalon)
A tb-önkormányzat elutasította a kormány javaslatát
Nyolcszázalékos nyugdíj emelés
— két részletben?
(Munkatársunktól)
A Nyugdíjbiztosítási Ön-kormányzat keddi rendkívüli közgyűlésén a kormány képviselője két javaslatot fogalmazott meg a nyugdíjemelésre, a képviselők azonban mindkét változatot elvetették. Továbbra is ragaszkodnak a visszamenőleges nyugdíjemeléshez, amelynek augusztusi esedékes részét egy összegben, novemberben kapnák meg a nyugdíjasok. A kormány szerint azonban erre nincs fedezet ebben az évben, mindössze 1,5 százalékos emelésre látnak lehetőséget. A végső döntés a kormány csütörtöki ülésén várható arról,
milyen javaslatot terjesztenek a parlament elé.
Az első változat szerint a jövőben nem a nettó keresetek növekedéséhez, hanem az infláció mértékéhez igazítanák a nyugdíjemelés mértékét. Ez ebben az évben kifejezetten hátrányos lenne a nyugdíjasok számára, mivel a nettó keresetek 25-27 százalékkal bővülnek, a pénzromlás viszont csak 20-21 százalékos. Harsányt László, a Népjóléti Minisztérium köz-igazgatási államtitára az ülés szüntében tartott sajtótájékoztatón elmondta: a jövő évben azonban ez a megoldás előnyösebb lenne a nyugdíjasok
számára, mivel az infláció várhatóan húsz százalék körül alakul, míg a keresetek csak 12-13 százalékkal nőnek. Az önkormányzat képviselői ezt a megoldást egyhangúan elutasították.
A kormány második, kompromisszumos javaslata szerint továbbra is a nettó keresetek növekedésének arányában emelkednének a nyugdíjak. Eszerint szeptembertől nyolc százalékkal és január 1-jéig visszamenőlegesen járna a nyugdíjemelés, ám novemberben csak két hónapnyi egyösszegű emelést kapnának az érintettek.
(Folytatás az 5. oldalon)
A török államfő baranyai programja
Demirel felavatta
mán emlékművét
A török-magyar történelmi megbékélés jelképe a szigetvári emlékmű
MTI-fotó - Kálmándy Ferenc
Süleyman Demirel, a Török Köztársaság elnöke kedden Baranya megyébe látogatott. A magas rangú vendéget a megyeházán Szűcs József, a közgyűlés elnöke köszöntötte, s tájékoztatta őt Baranya múltjáról és jelenéről, a török kori műemlékek helyreállításáról, valamint a megye és a törökországi Kütahya tartomány közti kapcsolatok fejlődéséről - jelentet-
(Munkatársunktól)
Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosításának általános vitájával kezdte tegnapi munkáját a T. Ház.
Szabó György, az MSZP-frakció vezérszónoka az egyfordulós, alsó küszöb nélküli új választási rendszer mellett érvelt. Szerinte az első forduló jobban tükrözi a szavazók szándékát, mint a második, mivel másodszorra a voksok aránya eltolódik a legtöbb szavazatot szerzett párt jelöltjeinek irányába. „Az egyfordulós vá-
te az MTI. A török államfő Pécs jelentőségét méltató rövid válaszbeszédében hangoztatta: a dél-magyarországi város a magyar és a török kútárának közös, gazdag kincsestára, s a híd szerepét töltheti be a két nép közti kapcsolatépítésben. Demirel hangsúlyozta, hogy a magyar-török kapcsolatok története a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza, s az egykor ellen-
lasztások felnőttnek tekintik a polgárokat, és nem büntetik azzal, hogy újból kelljen szavazniuk” - hangoztatta.
Salamon László (MDF) a tervezet visszavonására szólította fel a kormánykoalíció pártjait. Véleménye szerint az egyfordulós rendszer aránytalanságokat okoz, s azt nem küszöböli ki a korrekciós lista sem. Számításai szerint az egyéni jelöltekre leadott voksok hatszor annyit érnek, mint a területi listára leadott szavazatok.
(Folytatás az 5. oldalon)
séges két nép megbékélése az egész világnak példát mutat. Senki előtt sem lehet kétséges, hogy a békés együttműködés a jövőben is folytatódik - jelentette ki a török államelnök - s a baráti kapcsolatok iránti készség szép jelképe a fél évezrede született, és Szigetvár ostrománál elhunyt II. Szulejmán szultán emlékművének felállítása.
(Folytatás a 3. oldalon)
Tőzsdecápák vagy ártatlan bárányok?
A Novotrade-rejtély
(Munkatársunktól)
A keddi nappal kezdődően az Állami Értékpapír Felügyelet felfüggesztette a No-votrade-részvények adásvételét, tekintettel az egyik országos napilapban megjelent cikkre. Igaz, erről a cég nem kapott tájékoztatást addig, amíg maguk nem hallottak róla a déli hírekben, és meg nem kérdezték a tőzsdét. A cég vezérigazgatójának, Rényi Gábornak - akit személyesen is támadtak - viszont az a véleménye, hogy valaki vagy valakik kabátlopási ügybe akarják keverni.
(Folytatás a 9. oldalon)
A T. Ház folytatta a vitát az önkormányzati törvényről
Megszületett a döntés a pártok pénzéről