﻿> • »(- í ' Ir.. I rt>—*rr"T'"'-	í r:! r 'f'-’í;. KSTTTTSr Ii :.! r	! t t f r‘s*4i-r-»*-4ri.
*1 ":*• ŐJ « .il V » I í T { rJ3_, f--»-?' ‘ T t:
m

mmmstmm
Perben a szegedi orvosegyetemmel
7. oldal
Színészek a sátor lebontása ellen
8. oldal
No-e az anarchia a kereskedelemben? w
lair Nemzet
Gyermekvilág és médiaváros
11. oldal
A versenyképesség világranglistáj a
13. oldal
Mmm
wmmgmmmmmm
Ára: 19,3o Ft
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
HÉTFŐ, 1991. sze|»lenil>er 12. ÉVII. évfolyam, 213, szám
«
Szabadtéri mise közel egymillió hívő előtt
A boszniai békéért imádkozott Zágrábban a pápa
II. János Pál pápa a horvátországi látogatás csúcspontjának tekintett zágrábi szabadtéri miséjén vasárnap elítélte a volt Jugoszláviában háborúra uszító nacionalizmust, amelyhez - a hadban álló felek állítása ellenére -semmi köze sincs a hitnek. Becslések szerint közel egymillió ember vett részt az istentiszteleten.
A pápát Zágrábban meglátogatták a boszniai mohamedán, protestáns és zsidó közösségek hivatalos képviselői is, de a pravoszlávok hiányoztak az eseményről. A zágrábi egyházmegye megalapításának ’ 900. évfordulójához kapcsolt miséjét a katolikus egyházfő horvát nyelvű imával - a „mea culpával” - kezdte, és horvátul is folytatta az istentiszteletet -jelentették a hírügynökségek. -Azért jöttem, hogy elhozzam a hit vigasztalását, és imádkozzam a békéért, a háború áldozataiért, a száműzöttekért, a halottakért - mondta II. János Pál, aki szentbeszédében magyarul köszöntötte a magyar nyelvű zarándokokat. - Vajon nem elviselhetetlen képmuta-tás-e ismételgetni a „Miatyán-
Hatahnas tömeg köszöntötte Zágrábban a pápát
kot”, miközben harag, gyűlölet és bosszúvágy lakozik a szívünkben? - kérdezte a pápa, hozzátéve, hogy nem helyes a vallás rovására írni a térségben eluralkodott nemzeti türelmet-
lenséget. - Senki sem térhet le az egység és a béke ösvényéről. A hitet is megelőzve ezt követeli a józan ész: Ez nem csak a különféle kersztény felekezetekre - a római katolikus
Elkészült a bérpolitikai koncepció
Jövőre öt százalékkal csökkenhet a reálbér
(Munkatársunktól)
„El kell fogadni, hogy 1995-ben a reálbéreknek körülbelül öt százalékkal csökkenniük kell”. Ez a kulcsmondata annak a tanulmánynak, amely most készült el a Munkaügyi Minisztériumban, és a jövő évi kormányzati bérpolitika céljait és feladatait tartalmazza; amint dr. Héthy Lajos, a tárca politikai államtitkára kérdésünkre megjegyezte, több ponton is eltérve a pénzügyi tárca megközelítéseitől.
- Valószínűleg nem fognak örülni minden elképzelésünknek a PM-ben; mindez kiderül majd hétfőn, amikor szakmai
vitára bocsátjuk ezeket a téziseket - mondta az államtitkár.
Az ötszázalékos reálbér-csökkenést azzal a megkötéssel regisztrálja a munkaügyi tárca bérpolitikai koncepciója, hogy ezt az öt százalékot is csak akkor lehet elfogadtatni, ha a kormány mindent megtesz a nem munkaviszonyból származó, elsősorban a szürke-fekete gazdaságban realizálódó jövede-mek feltárására, és azokat hasonló szigorral kezeli, mint ahogyan feltehetően az ötszázalékos reálbér-csökkenést nyomon követi majd.
(Folytatás all. oldalon)
A képviselők hozzáférhetnek a háromezres határozatokhoz
Négy év az államtitok „felezési ideje”?
9V
(Munkatársunktól)
A kormány nemrégiben döntött arról, hogy az előző kabinet hivatali ideje alatt hozott úgynevezett háromezres határozatok nagy részét nyilvánosságra hozza. Müller Györggyel, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkárával a bejelentés szakmai és politikai indokairól, a kompromittálódott háromezres határozatok jövőjéről beszélgettünk.
- A nagy vihart kavart alapítványi ügyek kapcsán szélesebb körben ismertté vált a há-
romezres kormányhatározatok fogalma. E belső döntések szellőztetése most azt a látszatot kelti, mintha Magyarországon négy év lenne az államtitkok „felezési ideje”. A kormány-váltással az államtitkok egy része valóban elenyészik?
- Nem egészen erről van szó - válaszolt az államtitkár -, mert ezeknek a háromezres határozatoknak a túlnyomó része nem tartalmazott államtitkot. Nem is kezelte azt az előző kormány sem a szó jogi értelmében államtitokként.
(Folytatás a 4. oldalon)
A határnyitás évfordulóján
Budapestre látogatott a német államfő
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Az Európai Unióval a csatlakozásról folytatott tárgyalásokon Magyarország számíthat Németország támogatására, és Bonn partner a NATO-val való intézményes kapcsolatrendszer fejlesztésében is. Egyebek mellett erről beszélt Román Herzog német szövetségi elnök, amikor szombaton Budapesten találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel. A német államfő az öt évvel ezelőtti határnyitás évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségre érkezett Magyarországra.
(Folytatás a 3. oldalon)
Hans-Dietrich Genscher szerint
Konkrét menetrend kell az EU-csatlakozáshoz
(Munkatársunktól)
Kelet-Európa politikai és gazdasági konszolidációjának legizgalmasább kérdései kerültek terítékre azon a tanácskozáson, amely szombaton zajlott le az Európa Intézet Budapest szervezésében, számos politikus, szakértő, így Hans-Diet-rich Genscher volt német külügyminiszter, Heinz Fischer, az osztrák parlament elnöke, Horn Gyula miniszterelnök, Konrád György író és Paul Lendvai, az ORF intendánsa közreműködésével.
Glatz Ferenc történész vitaindítójában felhívta a figyelmet arra, hogy térségünkben a gazdasági hanyatlás megállítása elengedhetetlen, a társadalmi tűrőképesség a határához érke-
zett, és a feszültségek - a modernizáció, az európai felzárkózás helyett - könnyen a szélsőségek irányába hajthatják az itteni országokat. A szovjet zóna összeomlása 1989-90-ben nemcsak az európai kétpólusú biztonsági rendszer megbomlását hozta magával, de elindította egyúttal a térség addigi nemzeti-állami kereteit kieövekelő 1920. végi békerendszer újra-értékelődését is. A kisebbségi kérdés napirendre kerülésével felmerült, hogy Magyarország destabilizáló tényező lenne a régióban, holott az itteni kormányzati politika - mind az előző konzervatív, mind a mostani szocialista-liberális - stabil biztonságpolitika híve.
(Folytatás a 3. oldalon)
(MTI külföldi képszolgálat -AP)
horvátokra és az ortodox szer-bekre - vonatkozik, hanem a mohamedánokra is, akik részét alkotják a Balkán soknemzetiségű civilizációjának - mondta az egyházfő.
Für Lajos az MDF elnöke
A pártnak vissza kell találnia a társadalomhoz
- hangzott el az országos gyűlésen
(Munkatársunktól)
Az MDF hét végi VIII. országos gyűlése Für Lajost választotta a párt elnökévé. Az öt jelölt közül hárman - Boross Péter, Lezsák Sándor és Schamschula György is - az utolsó pillanatban visszaléptek a megmérettetéstől, s arra szólították fel a küldötteket, hogy Fürre szavazzanak. Szabó Iván végül csupán harmincöt voks-sal kapott kevesebbet, mint riválisa. Módosították a párt alapszabályát is, melynek leglényegesebb eleme, hogy a jövőben 20 fő helyett csak 16 tagú lesz az elnökség. Nyolc főt a régiók delegálnak, nyolcat pedig az országos gyűlést választ.
Für Lajos az országos gyűlésnek bejelentette: a választások elvesztése higgadt, elfogulatlan és kíméletlen vizsgálatra kötelezi az MDF-et. A párt nem ismerte kellőképpen a magyar valóságot, nem értette jól és nem értelmezte megfelelően a politikai közvéleményt. Für Lajos hangsúlyozta: a legsúlyosabb kudarcnak, a legfájóbb vereségnek az MDF-től elforduló, sőt vele szembe forduló honfi-
társai politikai ítéletét kell tekinteniük. Kijelentette: az MDF-nek sem elvetnie, sem korrigálnia nem kell alapelveit. Az elnök szerint azonban a párt későn
Léphaft Pál rajza
vette tudomásul, hogy nem a többséget kell a párt „nyelvére” tanítani, hanem a pártnak kell a többség nyelvén megtanulni. (Folytatás az 5. oldalon)
Spanyolcsizma
Újra jár a hatos
A mai nappal megkezdődik a törvényhozási hajrá. Az új ciklusban most először, bár valószínűleg nem utoljára háromnapos plenáris ülést tart a parlament, amely továbbra is krónikus időhiányban szenved. S ennek a hatályos házszabályban nincs is ma megfelelő ellenszere.
Jóllehet arról megoszlik a vélemény, hogy lóhalálában kell-e tárgyalni a házszabályt. Nincs teljes nézetazonosság abban sem, hogy a játékszabályok sietős és gyökeres felforgatása nélkül meg lehet-e tartani az újabb önkormányzati választást. Ám az ügyrendi reform indokoltságát ma már mindenki belátja. Hiszen
a régi módon képtelen megbirkózni a rázúduló törvényjavaslatokkal a T. Ház. Még az idén közel 50 kormány-előterjesztést kellene tárgyalnia, közte a költségvetési törvénycsomagot, s az új törvények amortizációs órája is rendre lejár.
Ha a parlament ura akar maradni saját idejének, mindenekelőtt pazarló időbeosztását kellene ésszerűsíteni. Rövidebbre fogva az egyéni képviselői indítványok tárgyalására szánt időt, jobban megszűrve a napirend előtti felszólalásokat, korlátozva a televíziós adásidőért folyó parlamenti szabadversenyt.
„Úgy tűnik, hogy a Fidesz után most az SZDSZ-
es spanyolcsizma szorongatja a kormány képviselőinek lábait” - adott hangot a maga módján a kisebbség aggodalmának a parlament alelnöke G. Nagyné Maczó Ágnes. Aki persze nem lesz könnyű helyzetben a pulpituson — a végszavazás után -, mert ha szorosnak is érzi, elsősorban az emelvényről kell tudni „kitaposni” az új házszabályt. Am ha van is táboruk azoknak, akik a leendő házszabály módosításban spanyol-csizmát látnak, tudni kell: a frakciók többsége nemcsak megrendelte, hatpárti méretre szabatta, de maholnap viselni is kész e parlamenti „spanyolcsizmát”.
Bodnár Lajos

■
................ ■'
Megindult a villamos- és a közúti járműforgalom szombaton a Nagykörútnak a Nyugati pályaudvar és az Oktogon közötti szakaszán. A teljes pályaszakasz elkészültéig párhuzamosan továbbra is járnak a villamospótló autóbuszok a Blaha Lujza tértől a Nyugati pályaudvarig
,	Havran Zoltán felvétele
Római úszóvébé Egerszeginek ezüst jutott
Arany nélkül maradt a magyar küldöttség a római úszó-és vízilabda-világbajnokság hét végi versenynapjain. Kellemetlen meglepetés, hogy Egerszegi Krisztina a 200 méteres hátúszásban is kikapott kínai ellenfelétől. A férfiak három bronzzal gyarapították a magyar éremgyűjteményt. A 100 méteres hátúszában Deutsch Tamás, a 200 méteres férfi vegyesúszásban Czene Attila, míg 4xl00-on a vegyes váltó ért harmadikként célba.
A férfi pólóválogatott a hollandok legyőzésével vigasztalódott, s noha e siker végül csupán az ötödik helyhez volt elegendő, dr. Horkai György együttese legalább kvalifikálta magát a jövő évi Világ Kupa-tornára. Az aranyérem az olaszoké lett.
(Helyszíni tudósításunk 17. oldalon)


U:

1

¡3
süti
H
7%í
m
m