﻿Űzd mégis csodára vár?
9. oldal
Shakespeare nem szól vissza
Beszélgetés Hernádi Gyulával a 10. oldalon

Vita a választási küszöbről
A parlament elfogadta a házszabályt
Az EBEÉ csúcsértekezletére
Clinton magyarországi meghívása
(Munkatársunktól)
Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök levélben hívta meg Bili Clinton amerikai elnököt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozójára, amelyet december 5-én és 6-án tartanak Budapesten. A meghívó-levelet Kovács László külügyminiszter nyújtotta át kedden az Egyesült Államok budapesti nagykövetének. Minderről Szentiványi Gábor külügyi szóvivő számolt be szokásos
keddi sajtóértekezletén. A haiti fejleményekkel kapcsolatos magyar álláspontot ismertetve a szóvivő emlékeztetett, hogy a magyar külpolitika alapelve a nemzetközi konfliktusok békés, tárgyalásos úton történő rendezése. Ugyanakkor meggyőződése, hogy a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának garanciáját hosszú távon kizárólag a demokratikus úton hatalomra jutott kormányok együttműködése jelentheti.
(Folytatás a 3. oldalon)
Bánffy: „Az MDF jövőjéért aggódom5
Késik az Antenna Hungária privatizációja
Bűncselekményt
gyanítanak
(Munkatársunktól)
Az Antenna Hungária az ÁV Rt. felkérésére hétfőn rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen megjelentek azok a kisrészvényesek is, akik értékpapírjukat kárpótlási jegyért vásárolták. Ők a cég részvényeinek tíz százalékát birtokolják, ez összesen 730 millió forint. A kisbefektetők sérelmezték, hogy az Antenna Hungária az eddig névre szóló értékpapírokat felülbélyegzéssel bemutatóra szólóra alakítja át.
(Folytatás a 9. oldalon)
Tovább nőtt a MÁV vesztesége
Elkerülhetetlen a szanálás
Miniszteri utasítások a KBH működésére
Für Lajost is beidézték
(Munkatársunktól)
A Katonai Biztonsági Hivatal jelenlegi vezetőjének, Stefán Gézának újabb meghallgatásával folytatta tegnap munkáját a KBH működésének törvényességét vizsgáló parlamenti albizottság. Ezt követően Keleti György számolt be a testületnek az újabb fejleményekről. Pótmeghallgatását követően a miniszter az újságíróknak elmondta: azért kérte az újabb találkozót az albizottságtól, mert olyan dokumentumok jutottak a birtokába, amelyek azt bizonyítják: Gyaraki Károly, a KBH volt vezetője korábban tett már lépéseket a joghézagok megszüntetésére.
(Folytatás az 5. oldalon)
(M unkatársunktól) Elkészült a MÁV szanálási terve, amelyet a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a kormány, illetve a parlament elé terjeszt - jelentették be tegnap rendkívüli sajtótájékoztatón.
Kovács Kálmán, a tárca politikai államtitkára elmondta: a 72 ezer főt foglalkoztató gazdasági társaság helyzete kritikus, az idei évben várható 110 milliárd forint kiadással szemben a jelenlegi támogatásokkal növelt bevétel 82 milliárd forintot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy tovább növekszik a MÁV vesztesége.
Az ez évi költségvetési törvényben jóváhagyott tízmilli-árd forintos termelési árkiegé-
szítés és a költségvetési garanciával felvett húszmilliárd forintos hitel nem oldja meg a gondokat, a támogatás 28-30 milliárd forintos növekedése lenne szükséges a gazdálkodási problémák megszüntetéséhez.
Az államtitkár szerint a felhalmozódott 70 milliárd forint rövid lejáratú és 30 milliárd forint hosszú lejáratú tartozástól pénzügyi szanálással szabadulhat meg a MÁV. Ezt fokozatosan, mintegy négy év alatt lehetne megvalósítani, s ezzel egyidejűleg át kellene alakítani a MÁV szervezeti rendszerét is. A szanálási javaslat szerint az első esztendőben, azaz 1995-ben 12,9 milliárd forint adósságtól szabadulhatna meg a részvénytársaság. Ennek egy része nem feltétlenül jelentene közvetlenül költségvetési ki-
adásokat, hanem többek között a vám- és tb-tartozások elengedését, illetve ingatlanvagyon átadását a tb-nek, esetleg állampapír kibocsátását.
A kormány gazdaságpolitikai programja tartalmazza ugyan a MÁV pénzügyi szanálásának szükségességét, de ez nem jelenik meg egyértelműen az 1995. évi költségvetési irányelvekben, illetve a kormány 1995-1997. évi gazdaságpolitikai előterjesztésében. Ezért ha a parlament olyan határozatot hoz, hogy támogatja a vasutat, a jelenleg beállított 330 milliárd forintos költségvetési hiány növekedni fog. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a pénzügyi kormányzat és a közlekedési tárca között folyó tárgyalások végül eredményre vezetnek.
(Folytatás a 9. oldalon)
Mondjanak le az országgyűlési képviselők?
(Munkatársunktól)
Bánffy György az MDF legutóbbi országos gyűlésén felvetett egy javaslatot - a küldöttek pedig elfogadták -, amely szerint az országos gyűlés által létrehozott bizottság feladata lesz többek között az is, hogy a listán szereplő képviselőkkel tanácskozást folytasson a mandátumukról való esetleges lemondásuk ügyében. A nagy vihart kavart javaslat hátteréről kérdeztük a volt MDF-es parlamenti képviselőt.
- Javaslatom nem törvény-
sértő, hiszen nem visszahívást indítványoztam, amit egyébként a választójogi törvény sem enged meg, hanem - sakkozó hasonlattal élve - azt vetettem fel, hogy az MDF húzza vissza bástyáit, amelyek sokkal értékesebbek attól, mintsem hogy egy gyalogos leüsse. Az MDF vezérkara most ugyanis az első sorban, a Parlamentben ül, olyan pozícióban, amelyben értelmes, gyakorlatias, ámde kevésbé ismert, fiatalabb személyiségek politizálhatnának, (Folytatás a 4. oldalon)
Robbanásveszély a határban
Lábujj hegyen jár Hegyfalu
(Munkatársunktól)
A Vas megyei Hegyfaluban az idősebb emberek jól emlékeztek arra, hogy a menekülő németek a falu határában nagy mennyiségű lőszert és robbanóanyagot ástak el. Az idők során aztán feledésbe merült mindez, mígnem a közelmúltban egy gödörásás alkalmával valaki rábukkant az elásott lövedékekre. Normális esetben az lenne a
teendő, hogy az illetékes szakemberek feltárják a területet és megsemmisítik a robbanóanyagot. Ez azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis újabban az ilyen esetekben az önkormányzatnak kellene állni ennek költségeit, csakhogy Hegyfalun nincs miből - tudtuk meg Kálmán Józseftől, a falu polgármesterétől.
(Folytatás a 4. oldalon)
Környezetvédelem Európában
Képeinken a koalíciós kormányt alkotó két párt, az SZDSZ, valamint a MSZP vezérkarának parlamenti képviselői a házszabály elfogadását követően az ülésteremben
Weber Lajos felvételei
(Munkatársunktól)
Az Országgyűlés kedden délután 272 szavazattal, 18 ellenszavazat, és 11 tartózkodás mellett elfogadta a törvényhozás munkáját szabályozó új házszabályt.
Az országgyűlési határozat formájában hatályba lépő házszabály a kihirdetést követő
nyolcadik napon, várhatóan október 10-től szabja meg a törvényhozói munka kereteit. A délelőtti plenáris ülésen folytatódott az önkormányzati törvénycsomag vitája, amelynek középpontjába ezúttal a választási rendszer módosítása került. A délutáni interpellációkra adott miniszteri válaszok sorában Békési László pénzügyminiszter
ismét megerősítette: nem lesz vagyonadó, de a kormány határozottan fel kíván lépni a fekete-gazdasággal szemben. Vastagh Pál igazságügyi miniszter bejelentette: 1995-ben a X. Ház asztalára kerül az új sajtótörvény tervezete is.
*
Az önkormányzati választási törvény vitájával kezdte
keddi munkanapját a parlament. Miután az első három felszólaló - mindhárman ellenzékiek - éles kritikával illette a kormányjavaslatot, éles szakmai és politikai vita kerekedett az önkormányzati választás kérdéseiről. Kovács Kálmán kereszténydemokrata honatya frakciója nevében időszerűtlennek és átgondolatlannak
minősítette a benyújtott törvényjavaslatot, amely megfogalmazása szerint parlamenti diktatúra irányába mutat. A felszólaló úgy vélte: a törvény-javaslattal a koalíció hanyatló népszerűségét próbálja egyensúlyozni, s ennek érdekében vetette el a második forduló gondolatát.
(Folytatás az 5. oldalon)
A kongresszusi központban több mint 60 országból érkezett, közel 600 kömyezetvedelmi szakember részvételével, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Floridai Állami Egyetem közös szervezésében megnyílt kedden a II. nemzetközi környezetvédelmi szimpózium. A tanácskozáson megtárgyalják a közép- és kelet-európai levegő-, víz-, és talajszennyeződés megszüntetésével és megelőzésével kapcsolatos módszereket.
(Léphaft Pál rajza)
Elvek nélkül
Hányszor tesznek még lóvá? - kérdezte magából kikelve a pedagógus, amikor arról értesült, hogy az évekig heves viharokat kavart nemzeti alaptanterv kidolgozása új szakaszához érkezeit. Kiderült, hogy nincs szükség tantárgyi alapelvekre, az elvi meghatározásoknál lényegesen fontosabb a követelmény-rendszer. Ami csak elv, az elfér a módosítandó közoktatási törvényben, ami lényeg, azt tartalmazza a lefektetendő követelmény-rendszer.
Hányszor tesznek még bennünket lóvá? — kérdezi az olvasó, nem a politikusoktól, hanem a szakértőktől. Ugyan miért nem derült ki négy év során, hogy nem kellenek alapelvek? Miért nem álltak ki az oktatáskutatók, hogy meddő
a vita? Kik és miért gerjesztették az indulatokat, ha egyszer tudták, hogy nincs a dolognak tétje? Mert ne felejtsük, nemcsak politikai, szakmai viták is zajlottak. Persze, mint minden diskurzusnak, ennek is volt értékes hozadéka, a végül megszületett tantárgyi alapelvek lényegi pontjaira építeni lehet. Mépedig a legfontosabbat: a tantárgyi követelményrendszert, amelyre égetően szüksége van a magyar oktatásügynek, a szétesőben lévő iskola-rendszernek. Világos, szá-monkérhető meghatározásokra, mi az, amit el kell sajátítani, hogy valaki felsőbb osztályba léphessen, melyek azok az alapvető ismeretek, amelyek nélkül egy-egy tantárgyból, tantárgycsoportból nem lehet
eredményes vizsgát tenni. Az iskolák átjárhatósága érdekében a követelmény-rendszer kidolgozása immár halaszthatatlan. A szakemberek nem a nulláról indulnak, nyilván hasznosítják az eddigi munkákat, és odafigyelnek a pedagógusok aggályaira is: a határozott iránymutatás nem lehet túlszabályozás. Nem lehet és nem is szabad a részleteket előírni, a mellékest számonkérni, hiszen oda a tanári önállóság, oda az iskolarendszer sokszínűsége. Persze, hogy bizonyos területeken hol húzódik a lényeges és a mellékes közötti határvonal, az már nemcsak gyakorlati kérdés. Ha alkalmasint megszabadultunk is az elvektől, nem maradhatunk elvtelenek.
Osztovits Ágnes
Folytatódik a futballbotrány
Rendőrségen a bundaügy
(Munkatársunktól)
A tanúk és a gyanúsítottak meghallgatásával folytatódott a futballszövetségben a Békéscsa-ba-Stadler NB I-es meccs kapcsán kirobbant vesztegetési ügy. A kiskőrösiek volt technikai ve-
együttes csatára, Sorin Cigan tagadták a vádakat, a csabaiak két játékosa, Szarvas János és Kulcsár Sándor azonban megerősítette: Tőzsér és Cigan fejenként 300 ezer forintot ajánlott nekik a bundázásért. A történteket kedden ugyan nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, ám a sport-fegyelmi bizottság úgy döntött, vesztegetés kísérletének alapos gyanúja miatt az ügyet átadja a Békés megyei rendőrkapitányságnak.
(Részletes beszámolónk a 13. oldalon)
Carter,
a legnagyszerűbb | volt elnök
3. oldal
Hétköznapi
adócsalásaink”
’ Szociális és etnikai gettók Budapesten
Magyar Nemzet
Ára: 25 Fi Színes Telemagazin melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
7. oldal
SZERDA, 1991. szeptember 21. EVIL évfolyam, 221. szám