﻿Davis Kupa: sport és üzlet
20. oldal
Az állam
és a piac között
6. oldal
Jegyzet-
és tankönyvellátás
13. oldal
Magyar Nemzet

Pro és kontra az expóról:
Szabó Iván és Illés Zoltán véleménye 8. oldal
Ara: 19,50 Fi
ALAPÍTOTTA: PETI 10 SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1994. szeptember 22. IA1I. évfolyam, 222. szám
A számvevőszék szerint szükséges, az ellenzék szerint nem
A parlament előtt a pótköltségvetés
(Munkatársunktól)
A pótköltségvetés jelzés a gazdaságnak, hogy a kormány nem tűri az egyensúly romlását és ennek érdekében kész határozott intézkedésekre - foglalta össze expozéjának lényegét Békési László pénzügyminiszter. Az ellenzéki képviselők -az Állami Számvevőszék véleményével szemben is - a pótköltségvetés szükségességét is megkérdőjelezték. Csépe Béla (KDNP) szerint sem az ország gazdasági helyzete, sem a deficit nem indokolja a törvénytervezet beterjesztését.
A mihiszteri expozéval megkezdte az Országgyűlés az 1994-re vonatkozó pótköltségvetési törvénytervezet vitáját. Békési László pénzügyminiszter először a gazdasági helyzetet elemezte.
(Folytatás az 5. oldalon)
A pótköltségvetés előterjesztője, Békési László pénzügyminiszter a számvevőszék véleményét hallgatja: átfogóbb és ellenőrizhetőbb javaslatra lett volna szükség
-	Weber Lajos felvétele
Erőszakos tömegoszlatás Haitin
Az amerikai kongresszus Aristide-t bírálta
(Washingtoni tudósítónktól) Szerda estére már kilencezer fölé növekedett a Haitin állomásozó amerikai katonáknak a száma, ám a feladatot ismét átgondolja Washington. A keddi erőszakos tömegoszlatás után felkérték Cedras tábornokot, hogy igyekezzék latba vetni befolyását, s megelőzni ezeket a jeleneteket, amelyeket egyébként az amerikai csapatok beavatkozás nélkül néztek végig. S ez megkérdőjelezi jelenlétüket is. A felmérések azt bizonyítják, hogy Clinton javította ugyan valamelyest a megítélését érzékeltető mutatókat, de a polgárok a missziót már erőteljes fenntartásokkal kezelik. A kongresszus mindkét háza támogatja természetesen a csapatokat, üdvözli Carter erőfeszítéseit a vérontás elkerülésére, de nem sorakozik fel az elnök mellé, s sürgeti az egységek mielőbbi kivonását. Igaz, nem fogalmaztak úgy sem a honatyák, hogy elítélnék a beavatkozást, s nem követelik az azonnali hátraarcot.
(Folytatás a 3. oldalon)
Orosz hírszerzői jelentés
S
Érvek a szovjet utódállamok újraintegrálása mellett
(Moszkvai tudósítónktól)
A FÁK-on belüli gazdasági, politikai és katonai integráció lényegében objektív folyamat, amely megfelel a kor követelményeinek, garantálja a stabilitást a térségben, és egybevág Oroszország alapvető nemzeti érdekeivel, senkinek sem kell viszont a birodalom újjászületésétől félnie. Erre a végkövetkeztetésre jut az orosz szövetségi hírszerzés ama nyilvános jelentése, amelyet a szolgálat igazgatója, Jevgenyij Primakov akadémikus szerdán mutatott be a sajtó képviselőinek.
A dolgozat az utódállamokat vizsgálva elsősorban két lehetséges fejlődési úttal számol. A leginkább kívánatos modell szerint tovább erősödnek a gazdasági és katonai integrációs irányzatok, amelyek a jövőben megteremthetik a - valószínűleg konföderáció formát öltő - politikai integráció előfeltételeit is. Mindez stablizá-lódáshoz, demokratizálódás-
hoz, a reformok előrelendüléséhez vezet, s az is elképzelhető, hogy a FÁK néhány országa föderális berendezkedésre tér át, ami jelentősen mérsékli az etnikai és államközi konfliktusok veszélyét, növeli a FÁK nemzetközi súlyát, versenyképességét a világpiacon. Az események ilyen alakulása azonban semmiképp sem torkollhat újra a Nyugattal való szembenállásba - hívja fel a figyelmet a tanulmány.
A második fejlődési ^változat: közvetlen vagy közvetett külső segítséggel mind Oroszországban, mind a többi FÁK-ál-lamban az elkülönülés hívei kerekednek felül, teret nyernek az izolációs tendenciák. Az orosz hírszerzés elemzése szerint ennek következtében mindenütt kiéleződnek a gazdasági nehézségek, a szociális és politikai feszültségek, mindennapossá válnék a nemzeti kisebbségi és általában az emberi jogok megsértése, a társadalmak kriminalizálódnának, és megjósolhatóan tekintélyuralmi, antidemokratikus rendszerek jönnének létre.
(Folytatás a 3. oldalon)
Az érdekvédők érdeke
A huszonegyedik század felé haladva továbbfejleszteni a jogállami és jóléti demokráciát, ez a szakszervezetek hozzájárulása az európai modemitáshoz — állapítja meg egy, a szakszervezetek európaizálódásával foglalkozó tanulmány. Az egységes szociális Európától azonban még messze vagyunk, de ennek megteremtésében az érdekvédőknek is komoly szerep jut. Persze, csak abban az esetben, ha modernizálják önmagukat, és ez még tőlünk Nyugatra, a régebben piac-gazdasági körülmények közt élő szakszervezeteknek sem könnyű feladat. A napokban járt hazánkban a Német Szakszervezeti Szövetség, a DGB egyik magas rangú tisztségviselője. Mint kiderült, a tízmilliós tagsággal rendelkező DGB-nek is
komolyan el kell gondolkodnia azon, milyen strukturális változtatásokat hajtson végre önmagán, már csak azért is, mert az elmúlt két évben másfél mil-üó tagot veszítettek el, főként a munkanélküliség növekedése miatt.
Az elkerülhetetlen reformok mikéntjéről egyelőre komoly viták folynak az említett német szakszervezetben. Hazai érdekvédőink is a reformok előtt állnak: lemásolandó minta nincs és nem is lehet ebben az ügyben, legföljebb a tapasztalatokra érdemes figyelni. Annyi bizonyosnak látszik: saját belső válságával, személyeskedő csatározással, mások tagságának átcsábításával elfoglalt szakszervezet nem nyerheti el bosszú távon az emberek bizalmát. Nyilvánvaló az is, hogy a ne-
héz gazdasági helyzet során csak az egységesen fellépő munkavállalói oldalnak lehet esélye a kormányzattal szemben. A konföderációk egymás közti viszonya ugyan lényegesen javult az eknúlt évek során, ám az új pobtikai felállás - egyelőre még nem nyilvánosan — némi feszültséget is okozott. Az is nagyon valószínű, hogy tartósan a magyar munka-vállalók nem lesznek képesek eltartani hat konföderációt. Ez utóbbi pedig igencsak kényes kérdésnek bizonyulhat, hiszen az egyszer már megteremtődött szak-szervezeti pluralizmushoz jogosan ragaszkodik mindenki. A szervezetek belső modernizációja sem késhet sokáig — a hogyanra csak maguk az érdekvédők adhatnak választ.
Török Katalin
Károkozás
jogszabályalkotással
Nyertes per a kormány ellen
(Munkatársunktól)
A Fővárosi Bíróság szeptember 15-én született ítéletében a magyar kormány, a belügyminiszter és a népjóléti miniszter kártérítési felelősségét állapította meg. Kálnoki Gyöngyössy István, a fővárosi Jáhn Ferenc Kórház korábbi főigazgatója elbocsátása miatt indított pert a kormányzati szervek ellen.
(Folytatás a 4. oldalon)
Háromszázmilliárd az adóhátralék
Gyorsabb privatizációt kíván a kormány
(Munkatársunktól)
Mialatt Békési László pénzügyminiszter szerdán délelőtt a Parlamentben expozéját tartotta a pótköltségvetésről, a Marriott Szállóban a németmagyar kereskedelmi és iparkamara szervezte konferencián Akar László, a PM politikai államtitkára vázolta az üzletembereknek az új kormány pénzügypolitikáját.
A már közismert adatokkal illusztrálta az államháztartás helyzetét, s elemezte azokat az okokat, amelyek a jelenlegi szituációhoz vezettek, amikor
is a belső államadósság elérte a GDP - a bruttó nemzeti termék - 87 százalékát, jövőre pedig az adósságszolgálat az összes kiadás egyharmadára rúg majd. Ilyen körülmények között - mondta - kétségtelenül nagyon nehéz az állam-háztartást rendbehozni. Kijelentette azonban, hogy a kormány a vázolt helyzet ellenére sem gondolkodik adóemelésen, mert az általános kulcsok így is magasak. Inkább az adóbevételek növelésén fáradoznak.
(Folytatás a 9. oldalon)
ÁVÜ-döntések
Tőzsdére megy a Hajdútej Rt.
(Munkatársunktól)
Eredménytelennek nyilvánította az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa a Hajdútej Rt. 51 százalékos tulajdonára kiírt pályázatot, és úgy határozott, két-három héten belül meg kell vizsgálni a cég tőzsdére vitelének lehetőségét.
A legnagyobb és legeredményesebb hazai tejipari cég 700 millió forintos alaptőkével rendelkezik, éves árbevétele 1993-ban elérte a 7 milliárd forintot, nyeresége - adózás után - 137 millió forint volt. A pályázatra több érvé-
nyes és meglehetősen magas árat kínáló ajánlat érkezett, ám az it úgy vélte, a cégért még többet is lehetne kapni. Versehgő ajánlattételre szólította fel a pályázat résztvevőit, akik közül hárman jelentkeztek újabb ajánlattal. A dolgozók és a cég menedzsmentjét, valamint a Hungárián Investment Company pénzügyi befektetőt képviselő konzorcium a pályázati árat 280 százalékra, a Parma-lat Rt. 240 százalékra, a Mil-liko kft. pedig 235,1 százalékra emelte fel.
(Folytatás a 9. oldalon)
\ szomliaíi 32 oldalas Magyar Nemzetből
Interjú
Nagy Sándorral
Az ország állapotáról és a megoldásról szakszervezeti emberként sem gondolkodom másként, mint kormánypárti képviselőként. A nyugdíjakról ugyanazt mondtam az érdekegyeztető tanács ülésén, mint a szocialista frakcióban - nyilatkozza az MSZOSZ elnöke.
Ki is az utód?
Földhöz tágjani, megtapossam? - kérdezi szerzőnk, Elek István publicisztikájának első mondatában. Mármint a tanulmányt, amely szerint az MSZMP örököse és utódpártja nem az MSZP, hanem az MDF. Ezzel vitatkozva a jövőről szóló záró-mondata pedig: „Rosszai sejtek.”
A gazdagság is bajjal jár
Annyira rossz a gazdasági élet szabályozása, hogy a tisztességtelenek jogi formák mögé bújva könnyen becsapják a másikat, a hiszékenyeket. Ha nem változik a helyzet, könnyen lehet: a jövő társadalma s bűnözés társadalma lesz -mondja a szegedi sztárügyvéd.
Növelik a háziorvosok számát
Egészségügyi reform jelentős módosításokkal
( M unkatársunktól)
A Népjóléti Minisztérium egyetért az előző kormány reformtörekvéseivel, de más úton szeretnék megújítani a magyar
második változatát ismertette a miniszter a társaság tagjaival. A WHO koppenhágai egészség-ügyi regionális tanácsán elhangzottakkal egyetértve Ko-
egészségügyet - ez derült ki Kovács Pál népjóléti miniszternek a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének szerdai rendkívüli ülésén, amelyet „Merre tovább egészségügy?” címmel tartottak.
Az ősz folyamán elkészül a kormány részletes egészségügyi és szociális programja, ennek
Léphaft Pál rajza
vács Pál legfőbb prioritásnak az egyenlőséget nevezte.
- Nekünk magyaroknak elsősorban a területi egyenlőtlenségeket kell megszüntetnünk -mondotta. Nem szabad hagyni, hogy egyes kórházak csak vegetáljanak alacsony költségvetésük miatt.
(Folytatás a 4. oldalon)
A Takarék Bróker is beszállt
Adókedvezmény hitelért
A takarékszövetkezeteknél is vásárolhatók hitel segítségével adóalap-csökkentő államkötvények szeptember 30-áig. A 260 takarékszövetkezet közül 90 csatlakozott az akcióhoz, vállalva, hogy az 1997IFI államkötvény megvásárlásához legalább 75 százaléknyi hitelt nyújt a befektetőknek - mondta el az MTI-nek - Som Emília, az államkötvényeket értékesítő Takarék Bróker Kft. igazgatója.
Államkötvény-vásárláshoz az utóbbi hónapokban több pénzintézet is nyújtott kölcsönt a magánbefektetőknek, akik személyi jövedelemadó-alap-
jukból - annak 30 százalékáig -levonhatják az államkötvényvásárlásra fordított összeget. Az adócsökkentéshez így kevesebb saját tőke szükséges, mivel az adóalapot a hitel összege is csökkenti. Ez a lehetőség azonban várhatóan csak október 1-jé-ig áll fenn, ha a jövő hónap első napján életbe lép az adótörvény tervezett módosítása. A takarék-szövetkezetek egységes, naponta növekvő árfolyamon értékesítik az államkötvényt. Az árfolyam a névérték és a papír felhalmozott kamatának összege, szeptember 30-áig 108-109 százalék.
(Folytatás a 9. oldalon)
Levél 68 magyar értelmiséginek
Csurka terve az egységre
(Munkatársunktól)
Ismét közérdeklődésre számot tartó politikai írással lepte meg a közvéleményt Csurka István. A Magyar Igazság és Élet Pártjának társelnöke másfél újságoldalnyi levelet publikált a Magyar Fórum legfrissebb számában. Az írást eredetileg -ahogyan erről szeptember 10-ei interjújában beszámolt a Magyar Nemzetben - csak a több mint félszáz értelmiséginek szánta még a hónap elején, s a válaszok beérkeztével döntött a széleskörű publikációról.
Az író-politikus legújabb értekezésében számvetésre szólítja fel a tavaszi választáson vesztes nemzeti pártokat. Mint állítja, a jelenlegi koalíció évtizedekre megakadályozhatja a demokratikus váltógazdálkodást.
Csurka a nemzeti oldal szilárd pártszövetségére hívja fel az általa megkeresett közéleti személyiségeket, hiszen - áll a szövegben - a saját összefogását felmutatni képes nemzeti oldal a következő önkormányzati választáson megszerezheti a képviselői helyek túlnyomó többségét, a polgármesteri székek zömét, és ezzel megvetheti az alapját a jelenlegi koalíció leváltásának egy következő választáson. Csurka most ugyan nem kívánja a pártok összeolvadását (bár hosszú távon egy új pártképződmény létrehozását tartja indokoltnak), azonban már most, az önkormányzati választások előtt egy-egy közös jelöltre és közös lista összeállítására buzdítja a nemzeti oldal pártjait.
(Folytatás a 4. oldalon)