﻿Bajban van-e az ország?
7. oldal
Privatizáció - pró és kontra
Interjúink a 10-11. oldulon
Szigorúan ellenőrzött pofonok
14. ultiul
Magyar Nemzet
Bölcs-e a nép?
Debreczeni József írása i
a 17. oldalon
Gellért Endre, a pártonkívüli
20. oldal

Ara: 23 Ki Szombat Ön és ... melléklettel	ALAPÍTOTTA: PETIIÖ SÁNDOR	SZOMBAT, 1991, október 1. IA11. évfolyam, 230. szárié
		
Eredmények már szombaton
Megkezdődtek a választások Szlovákiában
Vladimír Meciar egyelőre nem szavazhatott, mert neve nem szerepelt a választói névjegyzéken
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
Szlovákiában pénteken délután 2 órakor megnyitották a választóhelyiségeket. Az 1993. január elsején önállóvá vált Szlovák Köztársaságban a mostani előrehozott választások az első parlamenti választások.
A választásra jogosultak száma meghaladja a hárommilliót, és az előrejelzések szerint ezek kétharmada megy el szavazni. Az előrehozott választásokra a szlovák parlament ez év március 11-i döntése nyomán kerül sor. E döntés
közvetlenül azután született, hogy a törvényhozás titkos szavazással megvonta a bizalmat Vladimír Meciar kormányától.
A választópolgárok nemcsak pénteken, hanem szombaton is szavazhatnak.
(Folytatás a 3. oldalon)
Kovács László New York-i találkozói
Brüsszelbe utazik a magyar külügyminiszter
Willy Claes belga külügyminiszter, a NATO új főtitkára október 19-én Brüsszelben találkozik Kovács Lászlóval. A belga és a magyar diplomácia irányítója egyelőre New Yorkban, az ENSZ székhelyén találkozott egymással, s megállapodás jött létre a brüsszeli találkozóról.
A találkozón mindketten egyetértettek abban, hogy a két-
oldalú kapcsolatok rendkívül jók, problémák nem terhelik azokat. A belga-magyar viszony kérdései mellett véleménycserét folytattak az euroatlanti intézmények időszerű ügyeiről, az Európai Unión belül zajló folyamatokról és az esseni csúcstalálkozó előkészítéséről.
Érintették az október 31-i értekezletet is, amelynek keretében az Európai Unió külügy-
miniszteri tanácsa együttes ülést tart majd a társult országok külügyminisztereivel. Mindketten úgy vélték, hogy a tanácskozás kiváló alkalom lesz arra: az eddigi szokásoktól eltérően ne utólag folytassanak konzultációt az aktuális ügyekről, hanem a társult országok érdemben hozzászólhassanak a napirenden szereplő kérdésekhez.
(Folytatás a 3. oldalon)
Intelmek és tanulságok
Több szempontból is tanulságos volt Soros György látogatása a parlament külügyi bizottságában. A Budapesten tartózkodó üzletember e testület képviselői előtt is elismételte mindazt, amit a közelmúltban az amerikai kóngresszusban mondott, megerősítve, hogy az általa létrehozott alapítványhálózat a zárt társadalomból a nyitott társadalomba vezető átmenetet hivatott előmozdítani, még konkrétabban a demokrácia és a piacgazdaság útjára léj»ett kelet-közép-európai államok, mindenekelőtt Magyaror-szag felemelkedését igyekszik elősegíteni. Talán némi elégtételül is szolgálhatott, hogy a jelen lévő képviselők — pártállástól függetlenül — egyetértéssel és elismeréssel fogadták a nemzetközi pénz- és üzleti világ befolyásos személyiségének őszinte és racionális szavait, amelyekből kiviláglott, hogy Magyarország a csodavárás illúziója nél-
kül, de bízva alapozhat Soros György és a hozzá hasonló gondolkodású, külföldön élő magyarok támogatására.
A napokkal korábban kapott magas állami kitüntetés, valamint a külügyi bizottsági vizit hangulata óhatatlanul is febdézte azt a gondolatot, hogy mennyire feleslegesek voltak az elmúlt időszakban személyét ért bírálatok, az indulatoktól és szenvedélyektől elvakított durva támadások. Pedig azokról, akik ezeket a támadásokat ellene indították, Soros György barátsággal és jóindulattal beszélt, feüdézve korábbi közös találkozóikat. Kár, hogy az érintettek nem lehettek jelen az ülésen, a higgadt hangnem talán számukra is tanulságos lehetett volna.
Mint ahogy tanulsággal szolgálhat az is, hogy Soros György nem rejtette véka alá kritikai megjegyzéseit azzal kapcsolatban, hogy az új magyar kormány egyelőre még adós a gazda-
ság fellendítését szolgáló koncepció kidolgozásával. Mindenképp jó szándékú és megfontolandó figyelmeztetésként szolgálhat azon kijelentése, hogy e program kidolgozására csupán csak hónapok vannak már hátra, évek semmiképp sem. Ellenkező esetben Magyarország legnagyobb kincse, nemzetközi hitele forog kockán. Amit egyébként szerinte az is nagymértékben kockáztatna, ha egyesek felvetnék a külföldi adósságok átütemezését. Ez a vonat Soros György szerbit 1990-ben végleg elment, így hát nincs más út, mint az eddigi, azaz az adósságok időben történő, megbízható törlesztése. E kijelentések mindenképp érdemesek arra, hogy indulatoktól mentesen, higgadtan és a segítőkészség szándékát semmiképp nem vitatva kezeljék őket, nem úgy, ahogy az elmúlt években néhány esetben történt.
Pietsch Lajos
Az ellenzék bojkottálta a szavazást - Göncz Árpádhoz fordulnak
Elfogadták az önkormányzati törvényt
A parlament tegnapi munkanapjának délelőtt-jét a pótköltségvetés általános vitájának szentelte, amelynek keretében folytatódott a frakciók vezérszónokainak felszólalása.
Boldvai László (MSZP) védelmébe vette a javaslatot és rámutatott arra, hogy a fizetési mérleg hiányáért a külkereskedelem a felelős. A szocialista képviselő példaként említette, hogy az általános tartalék 25 milliárd forintjának 92 százalékát még az előző kormány elköltötte. Csépe Béla, a KDNP vezérszónoka azon véleményének adott hangot, hogy az eredeti államháztartási törvény által meghatározott egyetlen előírás miatt sem kellett volna pótköltségvetést benyújtani. Ezért úgy vélte, hogy a javaslat benyújtásának egyedüli oka az, hogy új kormány került hatalomra, ám a koalíció a valóságosnál sötétebb képet fest a gazdaságról, miközben a problémák egyetlen „orvoslójaként” tün-
teti fel magát. A keresztény-demokraták szerint a pótköltségvetés csak olyan megtakarításokat irányoz elő, amelyek a későbbiekben több kárt fognak okozni, amint amennyi hasznot jelenleg hajtanak, a pótköltségvetés benyújtását egyébként is meg kellett volna előznie a múlt évi zárszámadásnak.
Az SZDSZ vezérszónoka hozzászólásában az ellenzéki érvek megcáfolásával foglalkozott. Gaál Gyula hiányolta, hogy majd mindegyik ellenzéki párt szívesen idézi az Állami Számvevőszék jelentését, de arról elfeledkeznek, hogy az ASZ szerint minden törvényi előfeltétele megvalósult a pótköltségvetésnek. A javaslat 50 milliárd forint átcsoportosítását teszi lehetővé, ami igen nagy előrelépés. A Fidesz vezérszónoka, Urbán László kifejtette: a pótköltségvetés nem más, mint fiskális fűnyírás, ami nem szolgálja a gazdaság fejlődését és az exportképesség növekedését.
(Folytatás az 5. oldalon)
Léphaft Pál rajza
Veszélyben a bírói igazságszolgáltatás
Tiltakoznak a szakértők
(Munkatársunktól)
Az igazságügyi szakértők méltatlannak érzik helyzetüket, s arra kérik a szaktárca vezetését, mielőbb hozza nyilvánosságra a szakértői szervezet jövőjét illető elképzeléseit. Ha a kabinet továbbra is bizonytalanságban tartja őket, számítani lehet arra, hogy sokan elhagyják a pályát.
(Folytatás a 6. oldalon)
Ma már gyér a választék
Hétfőtől ismét drágul a kávé
(Munkatársunktól)
Hétfőtől ismét emelik az árakat a kávétermelők 35-40 százalékkal. Hogy a kereskedők mikortól és milyen mértékben érvényesítik a költségnövekedést fogyasztói áraikban: nem tudni, de valószínű, hogy már hétfőtől követik a beszerzési árak növekedését
Bár az elmúlt hónapok fel-vásárlási láza után azt hihetnénk, hogy nagyobb készletek-
kel rendelkeznek, így csak később emelik az árakat, ezt cáfolták a megkérdezett cégek.
Hajdú György, az Alfa Kereskedelmi Rt. - a legnagyobb élelmiszer- és vegyiáru-keres-kedelmi vállalat, amely mintegy 40 ezer boltot lát el - kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy az elmúlt néhány hónapban, amikor már kétszer emelkedett a kávé ára, valóban nagyobb tételben vásároltak, de az el is fogyott. Pár napos
készlettel rendelkeznek, a hosz-szabb idejű raktározást nem engedhetik meg maguknak. Mindennek következtében ameny-nyivel drágábban tudják beszerezni a kávét hétfőtől, annyival többért is adják tovább.
Hasonló a helyzet a kiskereskedelemben is. Legalábbis erre utalnak Kadelka Lász-lónénak, a Csemege Meinl Rt. beszerzési igazgatójának a szavai.
(Folytatás a 12. oldalon)
Az akció 200-300 millió forintba kerül
Mától tíz napig nincs paprika
(Munkatársunktól)
Ma lép hatályba az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium azon rendelete, melynek értelmében mától az ország egész területén tilos pirospaprikát forgalmazni, árusítani -tudtuk meg Köncse Ta-másnétól, az IKM piaci főosztályvezetőjétől.
A kis- és nagykereskedelmi forgalmazóknak pedig (üzleteknek, raktáraknak, raktáráruházaknak egyaránt) teljes készletüket - minden egyes csomagot - be kell szállítaniuk a begyűjtésre kijelölt raktárakba. (Az KM további begyűjtőhelyeket jelöl majd ki, amelyeknek listáját később teszi közzé.) Ez alól azok sem kivételek, akik már korábban bevizsgáltatták árujukat és a Kermitől kifogástalan minősítést kaptak. A szaktárca javasolja a kereskedőknek, hogy a vásárlóktól a rossz minőségű paprikát vá-sárolják vissza, és azt adják át üzleti készleteikkel együtt. Kérnek minden érintettet, hogy mihamarabb tegyenek eleget a végrehajtási utasításban előírtaknak. Az átadással egy időben a forgalmazóknak egy adatlapot kell kitölteniük, amelynek tartalma a rendelettel együtt a mai Magyar Közlönyben jelenik meg - közölte Köncse Tamásné.
(Folytatás a 12. oldalon)
Szegeden az élelmiszer-áruházakból a raktárakba szálították a fűszerpaprikát
MTl-fotó — Németh György
Nő az erőszakos cselekmények száma
Kegyetlenebbek a gengszterek
A bűnesetek 40 százalékát közterületen követik el, és a prognózis szerint ez az arány emelkedni fog, hiszen egy év alatt csak a főként e helyekhez kötődő zsebtolvajlás 30, a garázdaság pedig 100 százalékkal növekedett, ugyanakkor az indokoltnál kevesebb egyenruhás rendőr teljesít szolgálatot az utcákon - mondta pénteken Túrós András, az ORFK közbiztonsági főigazgatója Dobogókőn, a közterületek rendjével kapcsolatos tudományos tanácskozáson - adta hírül az MTI.
A főigazgató kifejtette: országos átlagban egy év alatt csökkent ugyan a bűnözés számaránya, ugyanakkor Budapesten és Pest megyében ugrásszerűen megnőtt az erőszakos cselekmények száma. Nyugat-Európában központi kérdés a köztereken szolgáló egyenruhás rendőrök számának növelése, hiszen az egyenruha látványa növeli a polgárokban a szubjektív biztonságérzést, elriasztja a bűnözőt, s így a puszta jelenlét a megelőzésben is fontos szerepet játszik. Magyarországon összesen 1600-1800 rendőr teljesít szolgálatot az utcákon, tereken, de e célra még további 550 egyenruhás rendőrre lenne szükség.
(Folytatás a 6. oldalon)