﻿Az átütemezés és a deficit nem megoldás
12. oldal
Közelkép: Színház-pénztár
7. oldal
Gázdíjfizetési
reformtervek
10. oldal
Átall Nemzet

A kisebbségek i és az önkormányzati választások
9. oldal
Számháború a Duna § | partján — az expóról
10. oldal

19,30 Fi
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
KEDD, 1991. október T. LVÜ. évfolyam, 232. szám
Önkormányzati választások: december 11-én
s
Újabb lehetőség a kompromisszumra
Göncz Árpád a hat frakcióvezetővel megállapodott: ha a pártok megegyeznek, visszaadja a törvényt a parlamentnek
Weber Lajos felvétek
Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn parlamenti szobájában fogadta a parlamenti frakciók vezetőit, Szekeres Imrét (MSZP), Pető Ivánt (SZDSZ), Szabó Ivánt (MDF), Torgyán Józsefet (FKGP), Füzessy Tibort (KDNP) és Deutsch Tamás (Fidesz) frakcióvezető-helyettest. Tájékoztatta a jelenlévőket arról,
hogy a választásokat 1994. december 11-re kívánja kiírni. A tanácskozáson megegyeztek: a frakciók vezetői legkésőbb kedden képviselőcsoportjuk elé terjesztik azt a javaslatot, hogy az úgynevezett ajánlási, részvételi és eredményességi limit ügyében ismételten kompromisszumot keressenek. Frakciójuk egyetér-
tése esetén még aznap közös javaslattal fordulnak az elnökhöz annak érdekében, hogy teremtse meg az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló, még ki nem hirdetett törvény megfelelő pontjai kompromisszumos módosításának alkotmányos lehetőségét. Torgyán József a FKGP képviseletében
fenntartotta azt a korábban már több ízben kifejtett álláspontját, hogy jogállami körülmények között nem lehetséges két hónappal a választások előtt az azokra vonatkozó jogszabályokban lényeges változtatásokat eszközölni.
(s. n.)
(További információink az 5. oldalon)
Kovács László beszéde az ENSZ-ben
Hazánkat nyugtalanítja az emberi jogok lábbal tipr ás a
Kovács László magyar külügyminiszter az ENSZ-köz-gyűlés ülésszakán hétfőn elhangzott beszédében szorgalmazta, hogy a világszervezetet ruházzák fel olyan reagálási képességgel, amellyel hatékonyan fel tud lépni az emberi jogok megsértése ellen, jelentette áz
MTI. Leszögezte, hogy Magyarországot komolyan nyugtalanítja az emberi jogok lábbal tiprásának egyre erősödő, belső fegyveres konfliktusok és etnikai feszültségek esetén is mind gyakrabban megnyilvánuló jelensége. Beszédében a külügyminiszter kifejtette, hogy a ma-
gyar külpolitika három pilléren nyugszik: az euroatlanti intézményekbe való integrálódási törekvésen, a környező országokkal való jószomszédi viszony megteremtésén és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításán.
(Folytatás a 3. oldalon)
Ruckoj interjúja a Magyar Nemzetnek
„Célunk a nagy orosz birodalom ujj átér emtése”
„Stratégiai feladatunk, hogy újjáteremtsük a nagy orosz birodalmat a volt Szovjetunió határain belül” - jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott exkluzív interjúban Alekszandr Ruckoj volt orosz alelnök az általa vezetett 1993. október 3-i fegyveres puccskísérlet évfordulóján. Ruckoj, aki még mindig Oroszország törvényes alelnökének tartja magát, egyebek között hangsúlyozta, hogy az általa létrehozott szociálpatrióta Gyer-zsava (birodalom) nevű mozgalomhoz csaknem 700 ezer felvételi kérelem érkezett, és mindenkire számítanak, beleértve a
kommunistákat, a szocialistákat, a demokratákat, monarchis-tákat, hívőket és ateistákat, mindenkit, aki számára szavai szerint nem közömbös a haza, vagyis Oroszhon, a nemzet sorsa. „Egyszerűen az orosz birodalom létrehozatalát tűztük ki célul, az 1917 előtti határokkal” - mondta Ruckoj, aki a hadseregben eltöltött évekre, az afganisztáni frontszolgálatra, a politikai megpróbáltatásokra, és a börtönben eltöltött évekre hivatkozva, kijelentette: „Megtanultam, hogy sose adjam fel.”
(Az interjú teljes szövege a 13. oldalon)
Bekapcsolódnának a privatizációba
Amerikai
üzletemberek
Budapesten
(Munkatársunktól)
Göncz Árpád köztársasági elnök júniusi washingtoni meghívása nyomán hétfőn Budapestre érkezett az amerikai Tengerentúli Magánbefektetések Társaságának (OPIC) közel negyvenfős küldöttsége. Az OPIC-delegáció tagjai között jelen van 26 amerikai vállalat és vezető bank képviselője is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Tizenhét magyar képviselő
Politikai kerekasztal a szlovák elnöknél
POZSONY - A hét végi szlovákiai választások végső eredménye ugyan még mindig nem ismert, azt azonban már tudni lehet, hogy a magyar koalíció a 150 tagú szlovák parlament harmadik legerősebb politikai tömörüléseként 17 képviselővel vehet részt a törvényhozásban. A koalíción belül a legtöbb képéviselője az Együttélésnek van, szám szerint kilenc, az MKDM hét jelöltje jutott a parlamentbe, míg a Magyar Polgári Pártot annak elnöke, A.
Nagy László képviseli majd a frakcióban. Az eredmény úgy alakult ki, hogy a töredékszavazatok alapján a magyar koalíció egy mandátumhoz jutott, amelyet sorsolással az MKDM tölt-hetett be. A parlamentben a győztes Meciar-mozgalomnak 60, a baloldali blokknak 18, a Kereszténydemokrata Mozgalomnak 17, a Demokratikus Uniónak 16, a Munkásszövetségnek 13 és a Szlovák Nemzeti Pártnak 9 képviselője lesz. (folytatás a 3. oldalon)
Szlovák realitások
Több mint merészség lenne megjövendölni, hogy a parlamenti választások nyomán hosszabb távon miként alakul a szlovák belpolitika. Az azonban már több, mint valószínű, hogy Michal Kovác eblök minden vélt és valós fenntartása ellenére a „nagy visszatérőnek”, Vladimír Meciamak ad kormányalakítási megbízást. Egyetlen demokratikus ország államfője sem feledkezhet meg ugyanis arról, hogy a lakosság a külföldi szemmel nézve vitatható politikai stílus, a diktatórikus és populista hajlamok, valamint a kiszámíthatatlan magatartás ellenére egy politikust egyszerűen - és nem először — visszajuttat a hatalomba.
Es ez még akkor is igaz, ha a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetője aligha lesz képes stabil koalíciót létrehozni. Persze a szlovák választások eredményei alapján erre egyetlen más szlovákiai politikus sem lenne képes, így a szlovák belpolitikában felettébb bizonytalan, sőt talán újra
átmeneti időszak következik, hasonlóan az elmúlt félévihez. Egyelőre még sokszínű a várható szlovák koalíciós színskála, szilárd parlamenti többséggel azonban aligha lehet számolni. Nem véletlen, hogy Pozsonyban már most újabb előrehozott parlamenti választások lehetőségéről beszélnek.
A jól szerepelt magyar koalíciót kivéve igazán még egyetlen szlovák politikai párt sem fedte fel kártyáit, azaz nyitva hagyott minden jövőbeni együttműködési lehetőséget. Egyedül a magyar pártok választási szövetsége szögezte le egyértelműen, hogy egy Meciar vezette koalíciós kormányba nem hajlandó belépni. A magyar pártok részéről teljes mértékben érthető ez a bizalmatlanság, hiszen az előző két Meciar-kormány a szlovákiai magyar kisebbséggel szemben nemigen tett tanúbizonyságot jó szándékról, netán kompromisszumkészségről.
Az európai országok sorában főként Magyaror-
szágnak nem lehet közömbös, hogy szomszédságában milyen és mennyire stabil kormány alakul. Különös tekintettel arra, hogy a magyar külpolitika egyik legfontosabb célja a Szlovákiával való kapcsolatok javítása és ennek keretében aí alapszerződés megkötése. Ezért a Horn-kor-mányzatnak a szlovákiai választások eredményei után sincs más választása, mint folytatni a viszony javítását célzó, a kölcsönös kompromisszumokat és gesztusokat feltételező, az általánosan elfogadott európai normáknak megfelelő és legfőképp következetes politikát. Remélve, hogy Szlovákia - akár Me-ciarral, akár Meciar nélkül — a bezárkózás, a szomszédsági kapcsolatok élezése, a kisebbségek helyzetének megoldatlansága helyett az európai integráció, a regionális együttműködés, a jószomszédság, a demokrácia és a piacgazdaság útját folytatja.
Pietsch Lajos
Nincs élő szerződés az IMF-fel
Békési László a (nem) talált pénzről
(Munkatársunktól)
A Madridban tárgyaló magyar pénzügyminiszter sajnálkozását fejezte ki annak kapcsán, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) illetékes testületé nem tudott döntésre jutni a tagállamok hitelforrásainak bővítéséről. Békési László, aki Magyarország képviseletében vesz részt a Világbank és az IMF idei közgyűlésén, az MTI-nek nyilatkozva két szempontból is fájlalta az Interim Bizottság vasárnapi ülésén elúszott lehetőséget. Egyfelől egy 20 százalékos kvótaemelés révén a magyar kormány 150 millió SDR (különleges lehívási jog, az IMF belső elszámolási egy-
sége) többlethez jutott volna. Ezt az összeget megkötés, külső feltétel nélkül használhatta volna fel tetszőleges célra, például fizetési mérlege javítására. Másfelől az IMF tartalék-alapjának esetleges bővítéséből (a javaslatok 16 és 30 milliárd SDR között mozogtak) Magyarország mint a tervgazdálkodásról a piacgazdaságra való átmenetben lévő ország szintén részesült volna, ami -Békési szavaival - „talált pénz lett volna”.
Madridban folytatott kétoldalú tárgyalásai alapján a pénzügyminiszterben az a benyomás alakult ki, hogy a nemzetközi gazdaságban beindult növe-
kedés erőteljesnek és tartósnak ígérkezik. Mindazonáltal ő is figyelmeztetett; a föllendülés dacára továbbra is sürgető feladat a költségvetési hiányok lefaragása, a fizetési mérlegek deficitjének mérséklése, valamint az aggasztóan magas, világméretű munkanélküliség visszaszorítása. Regionális szinten értékelve a gazdasági helyzetet Békési úgy fogalmazott, hogy látványossá vált a polarizáció a fejlett és a fejlődő világ között. A hét sovány esztendő recessziója, majd az idén beindult föllendülés tovább mélyítette a szakadékot Észak és Dél között.
(Folytatás all. oldalon)
Richter-roham
Befektetők érthető rohama: tegnap megkezdődött s a nagy érdeklődésnek köszönhetően szinte be is fejeződött a Richter Gedeon Rt.részvényeinek jegyzése
Havran Zoltán felvétek
Csépi Lajos várja felmondólevelét
Csépi Lajos, az Állami Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója szabadságolta magát addig, amíg a sorsa konkrétan el nem dől. A miniszterelnök Nap ívben tett kijelentése és az ellene azóta folyó sajtóhadjárat alapján biztosra veszi, hogy az ÁV •Rt. élén betöltött posztjáról távoznia kell, bár nagyon sajnálja, hogy nem folytathatja azt a munkát, amit elkezdett, és igyekezett tisztességesen, ha nem is hibátlanul elvégezni. Arról, hogy mennie kell, és mikor, egyelőre nem kapott közvetlenül és személyesen értesítést a miniszterelnöktől, de nyilván az is megérkezik - közölte lapunkkal. Kinevezésére és felmentésére is - tette hozzá - egyedül a miniszterelnök jogosult. Úgy gondolja, hivatalosan valószínűleg írásban kapja meg a felmondólevelet, bár számára telefonon is elfogadható lenne a közlés - tette hozzá.
O. S.
Kormányhivatal
Takarékossági
intézkedések
(Munkatársunktól)
Október közepére befejeződik a Miniszterelnöki Hivatal átalakítása. A takarékosság jegyében körülbelül 100 embernek mondtak fel vagy helyeztek át. Tisztogatásról szó sem volt, kevesebb mint tíz embernek modtak fel azért, mert nem feleltek meg az új vezetők követelményeinek - nyilatkozta lapunknak Szilvásy György, a hivatal helyettes államtitkára. Jövőre nem számolnak az ideinél nagyobb költségvetési támogatással, emiatt tartani lehet attól, hogy a kvalifikált szakemberek egy része a versenyszférába távozik a hivataltól.
(Folytatás a 6. oldalon)
*
ASZ-jelentés az önkormányzatokról
T örvénysértések árnyékában?
(Munkatársunktól)
A köztársasági megbízottak 1993-ban 1526 önkormányzati rendelet esetében állapítottak meg törvénysértést, amely a megalkotott rendeletek 5,7 százalékát érintette. A települési önkormányzatok a köztársasági megbízottak felhívására általában megszüntették a törvénysértést. Feltűnő a fővárosi kerületek szembenállásszerű passzivitása: a felhívások 29 százalékában nem intézkedtek a törvénysértések megszüntetéséről - derül ki a helyi önkormányzatok 1993. évi működésének törvényességi helyzetét vizsgáló iratból. (Folytatás a 6. oldalon)