﻿mmmmm
„Fertő tó” az Orczy téren?

8. oldal
Királygyilkosság
Marseille-ben
6. oldal
I
Munkanélkülivé senki nem képezteti magái
9. oldal

Magyar Nmet

Egyetemi
kollégiumok
10. oldal
Megnyílt a párizsi autószalon
16. oldal
Ára: 19,50 Ki Magyar Árutőzsde melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
PÉNTEK, 1991. október 7. ÉVII. évfolyam, 235. szám
Alkalmazkodunk az emberek tűrőképességéhez
Horn Gyula a ma kezdődő MSZP-kongresszusról, pártja törésvonaláról és arról, hogy ő is „nép-nemzetinek” érzi magát
(Munkatársunktól)
A Magyar Szocialista Párt ma kezdődő háromnapos kongresszusán közel nyolcszáz küldött dönt a tisztújításról, és az MSZP alapszabályának módosításáról. Noha az elmúlt hetek előkészületeiből - a napirendek jelentőségén kívül - semmi rendkívülire nem lehetett számítani, néhány nyilatkozat sejteti, hogy tisztázó viták, személyi kérdésekben összecsapások várhatók.
A kongresszus tervezett döntéseiről, a párton belüli „törésvonalakról”, az MSZP áramlatairól nyilatkozott lapunknak Horn Gyula pártelnök, akit miniszterelnökként is kérdeztünk.
-	Miniszterelnökké választása óta elfogaltsága miatt „elhanyagolta-e” a helyi szervezeteket?
-	Nagyon komolyan veszem, hogy ne változzon sem a stílusom, sem célkitűzéseim. Továbbra is az egyszerű emberek között érzem jól magam. Annak ellenére, hogy kormányzati munkám sok időt vesz igénybe, az elmúlt két és fél hó-
nap alatt jártam Iváncsán, részt vettem Csepelen a helyi MSZP által szervezett lakossági fórumon, és az elkövetkezendő hetekre is ezekhez hasonló találkozókon szeretnék részt venni.
-	Ön melyik MSZP-szerve-zet tagja?
-	Annak ellenére, hogy Budapesten lakom, a kaposvári pártszervezet tagja vagyok. Ez onnan ered, hogy 1990-ben az
országgyűlési képviselő-választásokon a balatonlellei körzetben indultam.
-	Az MSZP pénteken kezdődő háromnapos kongresszusa tekinthető-e valamilyen szempontból mérföldkőnek? Mely eseményeket emelné ki a párt ötéves történetéből?
-	Az MSZMP 1989. október 7-én megrendezett kongresszusán abban a megtisztelő helyzetben volt részem, hogy mint soros levezető elnök én jelenthettem be a Magyar Szocialista Párt megalakulását. Az új párt létrejötte a küldöttek körében nem váltott ki osztatlan sikert. 1990 májusában Nyers Rezső akkori elnökkel egyetértésben kértek fel, hogy vállaljam el a párt elnöki tisztségét. Nehéz korszakban láttam el az elnöki teendőket. A választási vereséget követően szinte karanténba szorítottak minket, hiszen egyetlen parlamenti párt sem akadt, aki ne támadta volna az MSZP-t. Lépten-nyomon az elmúlt negyven esztendőt emlegették, bármiről volt is szó, a vádakat közvetve és közvetlenül nekünk címezték. Az első két év jórészt a támadások kivédésével telt el.
(Folytatás a 7. oldalon)
Gyarmati István nyilatkozata
Magyar javaslatok az EBEÉ erősítésére
(Munkatársunktól)
A jövő héttől Magyarország a házigazdája az EBEÉ úgynevezett felülvizsgálati konferenciájának, majd az ezt követő csúcstalálkozónak. E konferenciasorozat céljairól és általánosságban az EBEÉ-fo-lyamatban való magyar szerepvállalásról kérdezte lapunk Gyarmati István nagykövetet, aki a konferencián részt vevő magyar küldöttséget vezeti.
- Az intézmény történetében ez lesz az első felülvizsgálati konferencia. Ez a konferencia olyan szerepet tölt be, mint például az ENSZ életében a közgyűlés, de kissé más tartalommal. Kétéves rendszerességgel kizárólag azt vizsgálja, hogy az előző csúcstalálkozó óta eltelt időben, jelen esetben 1992 nyara óta a tag-
államok hogyan hajtották végre azokat a kötelezettségeket, amelyeket magukra vállaltak az EBEÉ keretein belül.
- Magyarországra igen megtisztelő EBEÉ-szerepvál-lalás vár a felülvizsgálati, majd a csúcskonferencia megrendezésével, továbbá decembertől az EBEÉ soros elnöki tisztségének ellátásával - folytatta Gyarmati István. - Meggyőződésem, hogy mindezt ki tudjuk használni a magyar érdekek érvényesítésére. Ha az EBEE-t és az EBEÉ-n keresztül az európai biztonságot erősítjük, ahhoz határozott magyar érdekek fűződnek. Az EBEÉ tevékenységének középpontjában olyan kérdések állnak, amelyek konkrét és közvetlen hatással vannak Magyarország biztonságára.
(Folytatás a 3. oldalon)
Befejeződött az IMF közgyűlése
Közömbös, hogy melyik kormány a felelős
Göncz Árpád kiírta
• •
Önkormányzati
választás december 11-én
A köztársasági elnök december 11-re, vasárnapra kiírta az önkoirnányzati választásokat. Göncz Árpád döntését az alkotmány 30/A paragrafus (1) bekezdés d) pontjában foglalt jogkörénél fogva hozta. Ezt tudatja az államfő határozata, amelyet sajtóirodája csütörtök délelőtt juttatott el az MTI-hez.
(Az MDF álláspontja az 5. oldalon)
Jövedéki termék lesz a pirospaprika
Nincs szükség tb-pótköltségvetésre
(Munkatársunktól)
A kormány tegnap döntött arról, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatoknak mégsem kell pótköltségvetést készíteniük. A paprikahamisítási ügy kapcsán a kormány törvényjavaslatot terjeszt be az Országgyűlés elé, amely a paprikaőrleményeket jövedéki szabályozás alá sorolja.
A kormány tegnap határozott arról, hogy nem terjeszt be pótköltségvetést a társadalom-biztosítási önkormányzatoknak - jelentette be az ülést követő tájékoztatón Kovács Pál népjóléti miniszter. A felmerülő csaknem 18 milliárd forint deficitet két forrásból finanszírozzák.
(Folytatás az 5. oldalon)
Küszöbök
Érvényességi küszöbök, eredményességi küszöbök, ajánlási küszöbök - az elmúlt napok felgyorsult politikai eseményeinek kulcsfogalmai. Ha másból nem is, a »Magyar Nemzet tegnapi összeállításából az olvasók számára kiderülhetett az ezek mögött álló ellentétek lényege. Az ellenzéki pártok úgy látták: számukra a mindeddig hatályos választójogi szabályozás annyiban kedvező, hogy - a választási küszöbökből következően — a legtöbb helyen valószínűleg második fordulóra is sor kerül, s így az előtt lehetőségük nyílik jelöltjeik kölcsönös visszaléptetésé-re. A kormány viszont éppen ezt szerette volna megakadályozni az egyszerűbb és olcsóbb választási rendszer szükségességére hivatkozva.
Világos tehát, hogy a kibékíthetetlennek bizo-
nyult nézetkülönbségek mögött elsősorban nem jogi („szakmai”), hanem politikai ellentétek álltak. Következik ebből az is, hogy ha a történteket értékelni akarjuk, nemcsak a választójogi küszöböket, hanem bizonyos erkölcsi küszöbök, politikai, ízlésbeli határok álléphetősé-géről is szót kell ejtenünk.
Amikor a kormányzó pártok elkötelezték magukat a törvénymódosítás mellett, mérlegelniük kellett azt az erkölcsi és politikai súlyt, amit ezzel magukra vettek. Tudniuk kellett, hogy ha az ország-gyűlési választásokon aratott győzelmük után és az önkormányzati választások előtt vállalkoznak egy négy éve széles konszenzussal eldöntött és azóta jól működő szisztéma megváltoztatására, akkor nem is kell ahhoz különösebb rosszhiszeműség,
hogy ezt sokan hatalmi törekvésként értelmezzék. A köztársasági elnöknek tisztában kellett lennie azzal, hogy ha sietve aláírja a politikai ütközetek kereszttüzében álló törvény-módosításokat - míg korábbi esetben ellenállt mondjuk az Antall-kor-mány médiavezelők eltávolítására irányuló törekvésének - akkor ezzel pártatlansága, kiegyensúlyozó szerepe kérdőjeleződik meg.
Hangsúlyoznunk kell: sem a kormány, sem az államfő nem vádolható jogszerűtlenséggel, törvény-sértéssel. Az viszont kétségtelen, hogy átléptek erkölcsi és politikai küszöböket, és ezzel a magyar politikának	bizonyos
értelemben új irányt szállták. Sajnos úgy tűnik: ez nem a társadalmi megbékélés iránya.
Belhlenfalvy Gábor
Németh Sándor lesz a vezérkari főnök?
(Munkatársunktól)
A Magyar Nemzet információi szerint Németh Sándor vezérőrnagy, a szárazföldi csapatok parancsnoka „pályázik” a legnagyobb eséllyel a Magyar Honvédség vezérkari főnöki tisztére. Néhány hónappal a vezérkari főnöki és parancsnoki poszt összevonása után ugyanis ismét külön személy fogja betölteni a két beosztást. A vezérkari főnöki tisztre jelöltek között Bíró Béla hadműveleti főcsoportfőnök, vezérkarifő-nök-helyettes neve is szerepel.
(Folytatás az 5. oldalon)
(Munkatársunktól)
Már nincsenek áthidalhatatlan különbségek Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között, nem kell tartani attól, hogy megszakadnak a megbeszélések, ellenkezőleg, bizonyosra vehető, hogy október második felében Budapestre érkezik az IMF és a Világbank missziója - hangoztatta csütörtökön Békési László, közvetlenül azután, hogy találkozott Michel Camdes-sus-\e 1, az IMF vezérigazgatójával.
A pénzügyminiszter észrevehető megkönnyebbüléssel számolt be magyar újságíróknak a Madridban reggel lezajlott találkozó eredményeiről, többek közt arról, hogy a két nemzetközi pénzügyi szervezettel sorra kerülő tárgyalásokon már nemcsak az 1995-ös költségvetési javaslat, hanem a párhuzamosan készülő hároméves gazdasági program is terítékre kerül. Immár elérhetőnek tűnik a megállapodás - mondta, bár rögvest jelezte, nehéz tárgyalások elé nézünk, ame-
lyek során eldől, hogy egyéves készenléti vagy egy hároméves szerkezetátalakítási szerződés lesz-e a végeredmény, várhatóan 1995 első negyedévében.
A találkozón Békési tájékoztatta Candessus-t a magyar kormány elgondolásairól, s sorra vették a nézetkülönbségeket is. A vezérigazgató újból figyelmeztetett arra, hogy Magyarországon a helyzet súlyos, az elmúlt években minden előnyünk elveszett, amit a korábbi reformok révén elértünk, az egyensúlyromlás mértéke a pénzpiacokon komoly aggodalmakat vált ki, s mai megítélésünknél teljesen közömbös, hogy ezért melyik kormány a felelős.
A magyar strukturális programokat általában jónak ítéli az IMF, ugyanakkor kiköti, hogy 1995-ben a folyó fizetési mérleg hiánya nem lépheti túl a kétmilliárd dollárt, az államháztartásban a folyó bevételek és kiadások közötti különbség nem lehet negatív, az elsődleges költségvetésnek minimum nullszaldósnak kell lennie.
(Folytatás a 9. oldalon)
Megemlékezések október 6-án
Az aradi vértanúkra emlékezve a kivégzett miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos mauzóleumánál tegnap a kormány nevében Keleti György honvédelmi miniszter koszorúzott (A hazai és külföldi megemlékezésekről beszámolónk az 5. oldalon)
MTl-fotó - Kegyes András
A holnapi 32 oldalas Magyar Nemzetből
Interjú
Szekeres Imrével
Törésvonalak a politikában
Beszélgetés Bíró Zoltánnal
Fcrge Zsuzsa a szegénységről
Az alkotmányozás tétje
Főpolgármester-
jelölt:
Szentgyörgyvölgyi
Péter
Miért hallgat Dohai Péter?
Sakk az elnöknek
I. Mihály Bukarestbe érkezik
BUKAREST - Az ősrégi játék szabályaitól eltérően nem a királynak, hanem a király adott sakkot a bukaresti hatalomnak azzal, hogy váratlanul bejelentette, beutazási vízum nélkül érkezik az Air Francé pénteki járatával a román főváros nemzetközi repülőterére. A svájci Versoix-ban száműzetésben élő I. Mihályt több mint félezer jeles román értelmiségi és közéleti személyiség hívta meg a hét végi „Az igazság 1944. augusztus 23-ról” című tanácskozásra.
Mostani lépésével a volt uralkodó igencsak felkavarta a kedélyeket Romániában, ami érthető, hiszen a hatalmon lévő erők elzárkóztak a monarchia esetleges visszaállításának ötletétől is, I. Mihályt pedig politikai ellenfélként kezelik.
(Folytatás a 3. oldalon)
Privatizáció foglalkoztatási politika nélkül?
(Munkatársunktól)
A jelenlegi privatizációs döntés-előkészítésnél lesöprik az asztalról a foglalkoztatáspolitika szempontjait, de a helyzet nem lesz jobb a jövőben sem. Legalábbis ezt vetíti előre a készülő privatizációs koncepció és az október végén a parlament elé kerülő törvénytervezet — közölte dr. Héthy Lajos, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára, és dr. Pulay Gyula közigazgatási államtitkár. Szavaikat a tárca és a Munkaügyi Kutatóintézet jelen lévő szakértői támasztották alá a csütörtöki sajtóbeszélgetésen.
(Folytatás a 9. oldalon)