﻿y-To
fcÀ-
mm
A* elit nem tűnik el, csak átalakul
Interjú Hankiss Elemérrel a 13. oldalon
Interjú Keleti Györggyel és Kovács Pállal
7. ol.lal
Szárnyaszegett nemzeti kedély
16. oldal
Matt Nemzet
Két magyar október
12. oldal
A munkanélküliek száma jövőre még növekszik
15. oldal
Ara: 25 Ft
.. melléklet lel
ALAPÍTOTTA: PETIK) SANDOK
Az új, békés Közel-Kelet reményéért
Arafat, Peresz és Kabin kapta a Nobel-békedíjat
Rabin és Arafat 1993. szeptember 13-i kézfogása indította el a közel-keleti békefolyamatot, amely azonban — mutatja ezt az izraeli katona e heti elrablása — még sokáig okoz fejfájást a friss Nobcl-díj asoknak
(MTI külföldi képszolgálat - AP)
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Alfabetikus rendben olvasták föl a neveket pénteken délelőtt Oslóban, ahol a tudósokból álló bizottság az idei Nobel-bé-kedijat Jasszer Arafatnak, Si-
mon Peresznek és Jichak Rabinnak ítélte oda. Indoklásukban azt a sikereres diplomáciai munkát és következetes elszántságot nevezték meg a magas kitüntetés alapjául, amellyel a három
politikus a háború és gyűlölködés helyett békét és együttműködést próbált teremteni. S lényegében véget vetett a hét évtizede dúló izraeli-arab ellentétnek.
* (Folytatás a 3. oldalon)
Jelcin és Berlusconi tegeződnek
Olasz-orosz
partneri
szerződés
(Moszkvai tudósítónktól)
Olaszország a Párizsi Klub döntésének megfelelően kész beleegyezni az orosz államközi adósságok átütemezésébe (a felek eltérő értelmezése miatt 6,6 és 12,2 milliárd dollár közötti összegeket emleget a sajtó) - jelentette ki a Silvio Berlusconival folytatott pénteki hivatalos tárgyalása után Borisz Jelcin, aki az olasz kormányfővel szerződést írt alá a két ország közötti partneri kapcsolatokról. Mint az orosz elnök az ünnepélyes ceremónia után, tudósítók érdeklődésére elmondta, Róma támogatja Moszkva ama törekvését, hogy hitelezői minőségben is elismerjék a Párizsi Klub tagjai, hiszen, jegyezte meg Jelcin, Oroszország 80 milliárd dollárral tartozik ugyan, de neki is vannak követelései, méghozzá összesen 140 milliárd dollár értékben. Mint hozzáfűzte, Berlusconi egyetértett azzal, hogy az orosz adósságok és kintlevőségek különbözetét „kompenzálni” kell.
A moszkvai megbeszélések során nagy figyelmet szenteltek az adósságprobléma részletes és beható megvitatásának.
(Folytatás a 3. oldalon)
Nagymaros
November végére víz alá kerül a körgát
(Munkatársunktól)
Elkészült a Duna medre alatt átvezetendő közműalagút építése Nagymarosnál, s az ütemtervnek megfelelően folyik a körtöltés nyugati oldalának elbontása. Erről a helyszínen tájékoztatta lapunkat Lőcsy István, a földmunkákat végző Strabag Hungária Kft. főépítésvezetője.
(Folytatás a 6. oldalon)
Törvény a felszámolás alatt álló cégek dolgozóiért
Mire garancia a bérgarancia-alap?
(Munkatársunktól)
Akinek tartozik a munkaadója, kérem, ne menjen be a munkaügyi 'hivatalba, hogy fizessenek neki a bérgarancia-alapból - „üzente” pénteki sajtótájékoztatóján a Munkaügyi Minisztériumban Popper László, a bérmegállapodások főosztályának vezetője, aki a napokban elfogadott törvény részleteit ismertette.
Elmondta: egyéni igényekkel nem lehet foglalkozni a rendelkezés szerint. A bérgarancia-alapról szóló törvény azokon kíván segíteni, akik felszámolás alatt lévő cégnél dolgoznak. Igaz, nemcsak ilyen vállalatoknál fordul elő, hogy nem fizetnek bért az esedékes napon, hanem például működőképeseknél, amelyek azonban
átmeneti pénzzavarba kerülnek. Ilyenkor a vállalat számláit kezelő bank hivatott rá, hogy a vagyon fedezetére hitelt adjon, s ez a tranzakció a banki szférában két-három nap alatt rendezhető. A felszámolás alatt lévő cég dolgozóinak sem egyénileg kell sérelmükre orvoslást keresniük.
(Folytatás a 10. oldalon)
Brüsszeli poggyász
A szomszédsági és a kisebbségi kiegyezés keresésének ebnúlt napjai után az európai integráció hete következik a magyar külpolitikában. A külügyminiszter bemutatkozó	látogatásra
Brüsszelije készül, hogy az Európai Unió és a NATO vezetőit tájékoztassa e két intézményben a remélt tagságunkkal kapcsolatos elképzeléseink ről, és tájékozódjon az ottani elvárásokról.
A k ül ügyek irányítója épp a napokban vonta meg a Hom-kormány első három hónapjának külpolitikai mérlegét, és a szomszéd-sági kapcsolatokat, ezen belül pedig a Szlovákia és Románia irányában tett lépéseket említette az első helyen. A sorrendiség némi ellenzéki bírálatot is kiváltott, volt kormánypárti politikusok ugyanis a külpolitikai törekvések, a „három prioritás” egyenrangúságát hiányolták, és sérelmezték az európai integráció célkitűzésének vélt háttérije szorulását.
A mostani brüsszeli vizit alkalmat nyújthat arra, hogy a kormány bizonyíthassa: nincs szó a külpolitikai célok egyenrangúságának, illetve kölcsönös egymásrautaltságának megbontásáról, hanem csupán arról, hogy a szomszédsági kapcsolatok javítását a legsürgősebb feladatnak tartotta. Tette ezt azért is, mert Brüsszelben már olyan poggyásszal akar bemutatkozni, amely tartalmazza a harmonikusabb regionális együttélésre tett erőfeszítéseket, mert ezek nélkül elképzelhetetlen Magyarország euroatlanti integrációja. Gyors eredményekre persze nem lehet számítani, a gyors cselekvés elmulasztását azonban semmi nem indokolja.
Vonatkozik ez mind a szomszédsági és kisebbségi kapcsolatokra, mind az európai intézményekbe történő	integrálódásunkra.
Olyan időszakban, amikor az Európai Unión belül is
éles a vita a mélyítés, illetve a bővítés viszonyáról, a NATO-ban pedig a kelet-közép-európai államok számára felkínált békepartnerség és az orosz kapcsolatok kényes egyensúlyát mérlegelik, aligha számolhatunk azzal, hogy a bemutatkozást a közeli jövőben eredmények követik. Ez azonban semmit nem von le a látogatás fontosságából, s ezért a brüsszeli poggyász tartalma meghatározó lehet a magyar külpolitika európai fogadtatása és hosszabb távú sikere szempontjából. Azt pedig tudomásul kell venni, hogy addig csakis apró lépéseken, kiszámítható magatartáson és kö-vetkezeses erőfeszítéseken keresztül vezet az út. Mindhárom irányban, mert egyszerűen nem olyan ma Európa — s benne régiónk -, hogy az egyirányú cselekvést eredményekkel lehetne megkoronázni.
Pietsch Lajos
Nagykereskedelmi
áremelés
Hétfőtől drágul a tej
Hétfőn árat emel a Budapest Tej Rt. és a közeljövőben több más nagykereskedelmi vállalat árai is növekednek.
A Budapest Tej 7-10 százalékkal emeli a tejnek, a kefirnek, a tejfölnek és a joghurtnak az árát. Szintén hétfőtől 10-15 százalékkal drágulnak a Répcelaki Sajtgyár termékei. November 1-jétől pedig a Baranyatej által kínált összes tejtermék ára növekszik, várhatóan 12-15 Százalékkal - jelentette tegnap a Magyar Rádió Krónika című műsora.
A tejüzemek azzal indokolták a lépést, hogy drágultak az alapanyagok és magasabbak a szállítási költségeik. Hogy a nagykereskedelmi árak változása pontosan hogyan csapódik le a fogyasztói árakban, az a kiskereskedőktől függ.
vtmtö{•cs»«!
SZOMBAT, 1991. október 15. ÉVII. évfolyam, 242. szám
Kisebbségi önkormányzati választások
Csaknem háromszáz
kezdeményezés
(Munkatársunktól)
Nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek azt vetítették előre, hogy az érdektelenség miatt kudarcba fulladnak a helyi kisebbségi önkormányzati választások. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivataltól kapott nem hivatalos adatok szerint péntek délig mintegy háromszáz közvetlen helyi kisebbségi önkormányzati választás kitűzését kezdeményezték a hazai nemzetiségek.
A hivataltól származó nem hivatalos információink szerint a kezdeményezések szá-
mát illetően a németek, a cigányok valamint a szerbek járnak az élen. A románok, mivel tömbben élnek, azt fontolgatják, hogy a települési önkormányzati választásokon is indítanak. kisebbségi jelölteket. Ennek ellenére a közvetlen helyi kisebbségi önormányzati választás kiírását is kezdeményezték Eleken, Gyulán, Bat-tonyán, Méhkeréken, Kétegy-házán és Pusztaotlakán. A horvátok az előzetes adatok szerint Budapesten jeleskedtek: a n„ IV., VII., VI. és X. kerületben kezdeményezték a kisebbségi önkormányzati választás kitűzését. Jelzések szerint a németek Pest, Békés,
Tolna és Bács-Kiskun megyében kezdeményezték választás kiírását. Budapesten a németek Soroksáron, Óbudán, a XI. illetve a XIH. kerületben jelezték a választás kitűzésének igényét. A cigányok - a Roma Érdekszövetség támogatásával - kétszáz településen terveztek létrehozni közvetlen módon megválasztott kisebbségi önkormányzatot. Annyi már biztos, hogy a hivatalos adatok szerint Szolnokon 101, Nyírlugoson pedig 10 cigány nemzetiségi jelentette be á jegyzőnek, létre kívánja hozni saját önkormányzatát.
(Folytatás a 6. oldalon)
Eloszlatott aggodalmak
Horn Gyula fogadta az RMDSZ küldöttségét
(Munkatársunktól)
Az RMDSZ parlamenti frakciójának kétnapos magyar-országi látogatása a jelek szerint eloszlatta a romániai magyarok képviselőinek aggodalmait az új kormány politikájával szemben. Ez derült ki a küldöttség vezetőinek nyilatkozataiból, és ezt erősítette meg pénteki tárgyalásaik után Horn Gyula kormányfő és Kovács László külügyminiszter is.
Verestóy Attila frakcióvezető lapunknak elmondta, hogy az új kormánnyal szemben Erdélyben sem nagyobbak a fenntartások a magyarországi-
nál. Természetesen az RMDSZ-ben is megoszlottak a vélemények a választások után, de Magyarországon sem mindenki a jelenlegi koalíció két pártjára adta szavazatát. Elmondta, hogy meggyőződése szerint többen bíznak Erdélyben a mostani koalícióban, amely szintén demokráciát, s európai országot akar, mint amennyien gyanakszanak. Horn Gyula szerint a kezdeti előítéletek oka feltehetően az volt, hogy a határon túli magyarok nem voltak pontosan tájékozódva.
(Folytatás a 2. oldalon)
/
Elnök: Gógl Árpád
Megújult a Magyar Orvosi Kamara
(Munkatársunktól)
GögI Árpádot, a székesfehérvári megyei kórház orszályvezető főorvosát választotta elnökének a Magyar Orvosi Kamara nevű köztestület pénteki alakuló közgyűlése.
Kovács Pál népjóléti miniszter megnyitó szavaiban hangsúlyozta: olyan egészségügyre van szükség, amely nemcsak a deklarációk szintjén, de a gyakorlatban is a betegek szükségleteit és érdekeit tartja szem előtt. (Folytatás az 5. oldalon)
A kulturális élet ismert személyiségei a Fészek Klubban
Miniszterelnöki találkozó
*»•
művészekkel
A kormányfő ígéretet tett a művészet alapítványi támogatását az eddigieknél jobban segítő jogszabály kidolgozására. Képünkön Horn Gyula Darvas Ivánnal beszélget, a háttérben Fejes Endre
Weber Lajos felvétele
(Munkatársunktól)
A kormányfő levélben hívott meg kötetlen eszmecserére mintegy 40-45 művészt - tájékoztatta lapunkat Forró Evelyn szóvivő. Megtudtuk: többen jelezték, elfoglaltságuk miatt nem tudnak részt venni a beszélgetésen, köztük Páskándi Géza, Sánta Ferenc, Szinetár Miklós. A szóvivő elmondta: a találkozó mutatja,
hogy a kormány számára igen fontos a művészvilág, s az is, miként gondolkodnak a művészek a kabinetről. Forró Evelyn idézte a miniszterelnök bevezető szavait, aki úgy fogalmazott: „azért jött a találkozóra, mert mindig szeret okosabb emberek társaságában lenni”.
Az eszmecsere előtt több ismert személyiség nyilatko-
zott lapunknak arról, miért fogadták el a kormányfő meghívását. Petrovics Emil zeneszerző kifejtette: eljött, mert talán tud olyat mondani, amivel elősegítheti egy művészetszere-tőbb világ kialakulását. Kiemelte, hosszú időn keresztül a művészek nem érezték, hogy szükség van rájuk.
(Folytatás az 5. oldalon)
H0ÍH1

U>Í
