﻿Összeállítás a 9. oldalon
Veszélyeztetett
kiskorúak
7. oldal
Magánvagyon és szellemi függetlenség
8. oldal
A nyugdíjba vonulás gyötrelmei
Magw Nemzet
Ara: 19,50 Fi
A darabolós gyilkosok
13. oldal
Egyetemi
könyvtárak
14. oldal
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
HÉTFŐ, 1994. október 24. LATI. évfolyam, 249. szám
Együtt koszorúzott a három közjogi méltóság a 301-es parcellában
Jövőnk érdekében szükséges a nemzeti megbékélés
- hangsúlyozta Gál Zoltán
(M unkatársunktól)
Az október 23-1 ünnep reggelén, az 1956-os forradalom és szabadságharc 38., valamint a köztársaság kikiáltásának ötödik évfordulóján katonai tiszteletadással - Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök jelenlétében - vonták fel a Parlament előtti Kossuth téren a Magyar Köztársaság zászlaját. Vasárnap délelőtt az ország három legfőbb közjogi méltósága együtt helyezett el koszorút a megtorlás során kivégzetteket magába fogadó 301-es parcella emlékművénél.
Korántsem díszőrséget álló rendőrök sűrű sorfala között lehetett csak a tegnapi verőfényes nemzeti ünnepen bejutni a Rákoskeresztúri új köztemetőbe, ahol a nemzeti emlékhelynek tekintett 300-301-es parcellában is több volt a füldugós, hasábrádiós, civil ruhás biztonsági ember, mint a kordonok mögé kényszerített egykori felkelőkből, a kivégzett mártírok
Horn Gyula, Göncz Árpád és Gál Zoltán lerója kegyeletét a mártírok előtt
Havran Zoltán felvétele
hozzátartozóiból és az ünneplőkből verbuválódott tömeg -bár ők sem voltak kevesen. A Himnusz hangjai után az Országgyűlés elnöke mondott ün-
nepi beszédet. Gál Zoltán arról fejtette ki gondolatait, hogy bár 1956-ban a legtöbben azonos célokért, vagyis egy emberségesebb, igazságosabb, egyen-
lőbb, szolidárisabb világért mentek ki az utcákra, sokszor jószándékú emberek kerültek mégisszembe egymással.
(Folytatás az 5. oldalon)
A
Göncz Árpád megemlékezése az operaházi díszünnepségen
A forradalom nem sajátítható ki
Minden történelmi eseménynek az emlékezetben megvan a maga árapálya. így van ez 1956-tal is, amelynek képe halványul, emléke veszít az élmény melegéből - hangsúlyozta Göncz Árpád vasárnap este az Operaházban megrendezett ünnepségen.
A köztársasági elnök ’56 emlékének halványulásával kapcsolatban a megemlékezés „protokoll-csontvázzá” válásának veszélyével szembeállította a forradalom kisajátításának nagyobb veszélyét. Felelevenítette azt az epizódot, amikor köztár-
sasági elnökké választása után elsőként az októberi forradalom megünnepléséről szóló törvényt írta alá, s az örömbe üröm is vegyült, Nagy Imre neve ugyanis egy hiba miatt kimaradt a törvény szövegéből. Ezzel kapcsolatban Göncz Árpád hangsúlyozta, hogy Nagy Imre a forradalom megtestesítője. Vázolta 1956 történelmi értékelését, melyet elsőként októberi sajnálatos eseménynek, hamarosan ellen-forradalomnak, majd tragikus eseményeknek, a közelmúltban népfelkelésnek neveztek - min-
den tekintélyelvű kormányzat fülét sérti a forradalom szó, amely jelzőtlenül is szabadság-harcot jelent. A forradalom emlékének őrzéséről szólva sajnálatosnak nevezte, hogy az ’56-os szervezetek gyakran egymással is szembekerülnek, ezzel már-már a kádári Fehér könyvek megállapításait igazolva. Figyelmeztetett ’56 kisajátításának veszélyére. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy ’56 nélkül a világ szemében kevesebbet érne ma Magyarország. Aláhúzta, hogy a forradalom óta eltelt
években a kommunizmussal szemben a tőkés rendszer diadalmaskodott. Azonban - tette hozzá - ’56 közvetlen demokráciája, közösségtudata is feltá-maszthatatlanná vált. Vajon nem ez az oka az emlék halvá-nyulásának? - tette fel a kérdést.
Vajon elfelejthetjük-e ’56-ot? Erre a kérdésre a válasz: nem. Erre nincs jogunk, de nem is tudnánk megtenni, hiszen ’56 emlékében minden forradalmunk emléke is ott lobog, mint ’56-ban 1848-é.
(m. g.)
Magyar (sors)szövetség
Az önkéntes számkive-letlségbe vonuló Rákóczi és cIlHíjdosott hűséges kuru-cai, a világgá ment ’48-as honvédek, a Trianon után harmadára zsugorodó ország, a gazdasági válság elől kilánlorgók, a háború révén emigránsokká válók, 1956 vérbefojtását követően Nyugatra tódulok, a Délvidék pokla miatt szülőföldjükről felkerekedők mind mind azok számát gyarapították, akik révén balsorsúan szétszóródott nemzetünk. A hátunk mögött hagyott évszázadok keserű tanulsága, hogy magyarnak megmaradni a határokon túl elsősorban vállalás, öntudat, becsület kérdése volt. A XX. század végén leginkább arra kell törekedni, hogy ebből a vállalásból ismét jó energiák, igaz értékek szülessenek Rio de Janeirótól Gyer-gyófalváig. A külhonban magyarként kitartóknak pedig továbbra is azt kell szol-
gálniuk, hogy (Nobel-díjaik-kal is) hírünket öregbítsék szerte a földgolyón: Mert nem mindegy, mit tudnak, illetve mit nem tudnak a világban rólunk. (Az 1956-os forradalom magára hagyottságának egyik oka is talán épp ebben keresendő.) Minőségi szintre fejlesztett lobbyzással kell érvényre juttatni a magyarság érdekeit. A jövőben erre is képessé keD tenni a tagszervezeteinek működési keretet nyújtó Magyarok Világszövetségét — fogalmazódott meg a hétvégi közgyűlés „szabad szellemi parlamentjében”, amelyre a világ 26 országából érkeztek küldöttek.
A magyarok 1992-es ni. világtalálkozója óta a legnagyobb érdemnek a Duna tv létrejöttét tekintik, amely a magyarság szellemi egysége	megőrzésének
egyik legjelentősebb vállalkozása, s amelyre már -mint hírlik - a tengerentúl-
ról is lennének „előfizetők”. Két esztendőnél távolabbra visszanézni most nem érdemes, de azóta elkezdődött az egység megteremtésének lassú, keserves munkája, amely azt jelenti, nem kell egyetérteni mindennel, de érteniük kell végre egymás szavát a nyugati, a kárpátmedencei kisebbségi sor-ban-sorsban élőknek az (ó)hazaiakkal, és a sok-sok akarást kell végre közös nevezőre hozni. Ha másért nem, hát szolidaritásból, az egység és közösség jegyében. Mert rajtunk kívül — jó lenne egy világinformációs rendszerrel végre számba venni, kire is számíthatunk -úgysem érti senki a szavunkat. Kár lenne kicsinyes napi érdekekkel elherdálni a magyar szolidaritás, a magyar (sorsjszövetség jövőjét. Akárhol is él valaki, kit lelke még idehúz, közös a felelősségünk a magyarság sorsáért.
Kurcz Béla
Tisztázatlan a vezérkari főnök hatásköre
( Munkatársunktól)
„A Magyar Honvédség parancsnokának, illetve vezérkari főnökének hatáskörét belépésem pillanatában pontosan meg kell határozni, hogy ne zavarjuk egymás tevékenységét. Az idevonatkozó törvény ugyanis nem bontja külön a két beosztást. Feltételezem, a napi feladatok zömét nekem kell elvégeznem, a parancsnok úr elsősorban katonapolitikai kérdésekkel foglalkozik majd, és a minisztériummal tartja a kapcsolatot. Erről egyébként egyelőre nem beszéltünk Deák Jánossal” - ezt Németh Sándor altábornagy, a szárazföldi csapatok parancsnoka, a Magyar Honvédség leendő vezérkari főnöke jelentette ki lapunknak. Mint ismeretes, Keleti György a napokban kezdeményezte a köztársasági elnöknél, hogy Németh Sándort nevezze ki a honvédség vezérkari főnökének.
(Folytatás a 4. oldalon)
Befejeződött az MVSZ küldöttközgyűlése
Konfliktusoldó szerepet vállalhat a világszövetség
(Munkatársunktól)
Az MVSZ alapszabályzatának módosítására végül is kellő szavazat hiányában már nem került sor, de szombaton este befejezte munkáját a két világtalálkozó közötti legfőbb fórumának tekintett küldöttközgyűlés. A nagyvilág 26 országából összesereg-lett küldöttek vasárnap az október
23-i megemlékezéseken vettek részt. A magyarok IV. világkongresszusára - a tervek szerint - a 1996-ban, a millecentenárium ünnepségei keretében kerül sor.
- Amit a Magyarok Világ-szövetsége az elmúlt két évben elért, kis magyar sikerként is elkönyvelhető - emelte ki az MVSZ elnöke, Csoóri Sándor
a szombaton a Magyarság Házában (volt Szovjet Kultúra és Tudomány Háza) befejeződött kétnapos budapesti küldöttközgyűlésén elmondott zárszavában. Hangoztatta: a közgyűlés résztvevői fontosabbnak tartották azt, ami összeköt bennünket, annál, ami elválaszt.
(Folytatás a 4. oldalon)
A brit kormány kész tárgyalni a Sinn Feinnel
LONDON - John Major brit miniszterelnök Belfastban bejelentette: még az év vége előtt megkezdődhetnek az északír alkotmányos rendezésről szóló előzetes tárgyalások a Sinn Fein párttal, miután a brit kormány úgy látja, az IRA által hét héttel ezelőtt meghirdetett tűzszünet valóban tartósnak bizonyul.
(Folytatás a 3. oldalon)
A Duna elterelésének évfordulóján
Tüntetés és ellentüntetés
POZSONY - Kutyás rendőrök és a szlovák belügyminisztérium kommandója várta szombaton azokat a szlovákiai és magyarországi környezetvédőket, akik az amerikai székhelyű Magyar Környezetvédelmi Alap és Lipták Béla felhívására Bősön gyülekeztek, hogy megemlékezzenek a Duna elterelésének második évfordulójáról, s elmondják javaslatukat, hogyan lehetne kihasználni a már
elkészült létesítményeket úgy, hogy közben megmentsék a Dunát és a folyót övező természetet.
A nagy rendőri készültségre Jozef Oblovinsky, a szlovák-magyar szakértői tárgyalások szlovák küldöttvezetője szerint azért volt szükség, hogy a hajókamra bal zsilipkapujának javítási munkálatait ne tudják megzavarni a tüntetők.
(Folytatás a 3. oldalon)
/
Uj ügyvivők: Kuncze Gábor,, Demszky Gábor, Kis Zoltán
Az SZDSZ belülről bírálja a koalíciót
(Munkatársunktól)
Az SZDSZ tisztújító közgyűlésének vasárnapi zárónapja az ügyvivő testületre leadott szavazatok ismertetésével kezdődött. A tíz tagú testület tagjai: Kuncze Gábor (384 szavazat), Hack Péter (353), Dorn-bach Alajos (331), Magyar Bálint (328), Demszky Gábor (310), Szent-lványi Gábor (310), Wekler Ferenc (241), Mécs Imre (214), Tardos Márton (214) és Kis Zoltán (213). A korábbi ügyvivő testület tagjai közül kimaradt Béki Gabriella, Tölgyessy Péter és Soós Károly Attila. Újonnan választották meg Demszky Gábort, Kuncze Gábort és Kis Zoltánt.
Az eredményhirdetést követően Kuncze Gábor belügyminiszter értékelte a koalíció tevékenységét. „Azért léptünk be a koalícióba, mert úgy véltük, húsz százalék kormányon többet ér, mint ellenzékben” -jelentette ki. Az SZDSZ azon-
ban ismerte a csapdahelyzetet is. A koalíciós miniszterelnök-helyettes ilyennek ítélte a kényszerű intézkedések miatti népszerűségvesztést, valamint
a 72 százalékos kormányzati többséget is, amely az alkotmány módosításához is elegendő.
(Folytatás a 4. oldalon)
Léphaft Pál rajza
Minarik a magánszférát választja
Lemondott az APEH elnöke
(Munkatársunktól)
„Az asztal másik oldalához ülve foglalkozom majd az adóval” - jelentette ki sokat sejte-tően Minarik György, akinek a pénzügyminiszter elfogadta lemondását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöki tisztségéről. A „pályamódosítás” szombati bejelentését maga a távozó államigazgatási vezető is rendhagyónak tartotta azon a sajtótájékoztatón, amelynek időpontjáról már a hét első felében hivatalosan is tudomást szerezhettek a szakterülettel foglalkozó újságírók, így a hírpiaci értesülések, illetve a szombaton elhangzott bejelentések házasítására, összekapcsolására is alkalmat keres-
tek a rendezvényre invitáltak. Eredménytelenül.
Minarik György lemondásának bejelentése mellett elnöki ténykedése mérlegét vonta meg sajtótájékoztatóján. Eszerint 1992 januárjától a hivatal feladatait és szervezeti struktúráját oly mértékben sikerült átalakítani, hogy korszerű, egy modem piacgazdaság igényeit kiszolgálni képes intézményre tett szert az államigazgatás. Ugyancsak két esztendővel ezelőtt indult el az úgynevezett végrehajtási- és kényszerintézkedések rendszerének újszerű kialakítása, s ennek következtében 40 milliárd forint fölötti közterhet szedtek be eddig.
(Folytatás all. oldalon)
Lezuhant a helikopter
Az ukrán pilóta volt a felelős
(Munkatársunktól) Szombaton motocrossver-senyt rendeztek a Békés megyei Pusztaföldváron, ahol a nézők szórakoztatására a kecskeméti Horex Kft. MI 2-es helikopterével sétarepülésre is sort keríthettek az érdeklődők. Délután kilenc utassal emelkedett fel a gép, de többszöri próbálkozás ellenére sem érte el a megfelelő repülési magasságot, majd váratlanul lezuhant a szántóföldre, és azonnal lángba borult. A mo-tocrossversenyt biztosító tűzoltó és mentőegységek röviddel a szerencsétlenség után a helyszínre érkeztek, de már csak eloltani tudták az égő roncsot, túlélőket nem találtak.
(Folytatás all. oldalon)