﻿Merre tart a tudóstársadalom?
9. oldal

Közelkép: Fogyatékos fiatalok
7. oldal
A hazai piac védelme
10. oldal

Magyar Nmet

Évadnyitás a Vígszínházban
14. oldal
Duna-hidak felújítás előtt
Összeállítás a 16. oldalon


Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
Horn Gyula református küldöttséget fogadott
Az egyházi közszolgálat támogatást érdemel
Horn Gyula kormányfő hétfőn hivatalában fogadta a Magyarországi Református Egyház küldöttségét. A delegáció látogatása után a miniszterelnök a sajtó képviselőinek elmondta, hogy a találkozón a kölcsönös megértés szükségességéről szólt, és felhívta az egyház vezetőinek figyelmét az ország nagyon nehéz pénzügyi helyzetére. A kormányfő az egyházi igények kielégítésével kapcsolatban megértést kért a küldöttségtől.
Hegedűs Lóránt püspök leszögezte: Horn Gyula a találkozón megerősítette, hogy az egyházak közszolgálati tevékenysége állami szempontból is közügy, amely támogatást érdemel. A megbeszélésen szóba került az állam és az egyház közötti viszony, a volt egyházi ingatlanok visszaadásának kérdése, az iskolaügyek, a szociális és épületfenntartási ügyek, valamint az egyházak alapvető tevékenységét segítő állami támogatásoknak és a lelkészek nyugdíjellátmányának kérdése is. Ez utóbbi
Horn Gyula és a református egyház képviselői a Parlament folyosóján
MTI-foló - Kovács Attila
rendezése döntő fontosságú a Magyarországi Református Egyház életében, mert az elmúlt időszak lelkésznevelésének következtében a több mint 800 nyugdíjas lelkészt 900 aktív lelkipásztor tartja el. Hegedűs Ló-
ránt hozzátette: a kabinet tudatában van annak, hogy az egyházak reális szükségleteket elégítenek ki. A püspök az ország anyagi nehézségeire visszatérve kijelentette, hogy a református egyház megpróbálja szükségle-
teit a lehetőségekhez közelíteni. Leszögezte: a küldöttség ígéretet kapott a kormányfőtől arra, hogy a kabinet konzultálni fog az egyházakkal azokat a döntéseket megelőzően, amelyek érintik a felekezeteket.
Népcsoportvédelem
Európában
Az autonómia a legjobb eszköz
Az autonómia rettegett szó Kelet-Közép-Európában, holott olyan ez a kisebbségeknek, mint halnak a víz - szögezte le Tabaj-di Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára az Európai Népcsoportok Szövetségi Uniója (FUEV) információs rendezvényén. Az államtitkár a továbbiakban elmondta, sajnálatos, hogy egyelőre nem léteznek és nem is működnek általánosan elfogadott kisebbségi jogi normák, amelyek a garanciákat is magukban foglalnák.
(Folytatás a 3. oldalon)
Térségünk és az Európai Unió
A legfontosabb a teljes jogú tagság
Számunkra a legfontosabb cél most az, hogy bejussunk az Európai Unióba - szögezi le Juhász Endre címzetes államtitkár abban az interjúban, amelyet lapunknak adott, közvetlenül az előtt, EU-nagykövet-jelöltként szerdán délután sor kerül külügyi bizottsági meghallgatására. A témakör talán legprofibb szakértője részletesen szól az Unió és Magyarország kapcsolatairól, azok jövőjéről: 2000-re valószínűsíti csatlakozásunkat, s ezzel összefüggésben az EU részéről az országokra lebontott
integrációs programokat hiányolja. Térségünk EU-sikerei-rol és gondjairól kifejti, úgy tűnik, az EU decemberi csúcstalálkozóján előterjesztésre kerülő bizottsági javaslat minden eddiginél konstruktívabban közelít régiónkhoz, ám lényegében még a térség egységes kezelését sugallja. A közeljövőben több fontos találkozóra kerül sor Brüsszelben, s valamennyi fejleményei fontosak, mert iránymutatásul szolgálnak az esseni csúcsra. (Összeállításunk a 12. oldalon)
Megbékéléseink
Lesz-e megbékélés 1956 dolgában magyarok és magyarok közöli? Feliil-einelkedhel-e a polgár egy forradalomnak indult, ám véres megtorlásba torkollott felemás polgárháború szenvedésein? Lehel-e egyáltalán ilyet kívánni akár évtizedek múltán is, amikor honfitárs támadt honfitársra, s ontotta vérét kölcsönösen igaznak gondolt eszmék nevében? Helyénvaló-e egy mohácsi méretű nemzeti trauma esetében a krisztusi megbocsátással példálózni?
A kérdések számosak, még ha ugyanazt a fájó, kikerülhetetlen problémát járják is körül. Evek óta -titokban és félnyilvánosan - fogul utazgatjuk őket; a köztudalba, a nagypolitikai nyilvánosságba mégis olyasvalakinek kellett bedobnia, akinek a szavaira fél évtizede kapta föl elő-
ször a fejét az ország. Orbán Viktor ama üres koporsónál egy „ártatlan” nemzedék nevében is beszélt akkor, s ez a kiváltság hitelesítette erkölcsileg a kézenfekvő követelést is: ki az országból a megszállókkal, a forradalom sárba tipróival. Ez a hang, ez a politikai erő kérdőjelezi meg most a megbékélést forradalmárok es „kolla-boránsok” között, s a logika törvényei szerint ez helyénvaló is volna így.
Csakhogy a politika időközben megkoptatta ezt az orgánumot, elvette az ártatlanságot, túllépett a fekete-fehér kijelentéseken. A magunk mögött hagyott „bársonyos esztendők” -tetszik, nem tetszik - min-dannyiunkat kicsit kollabo-ránsokká tettek, miközben körültekintve azt kell látnunk: immár a valódi kolla-boránsokra is vetül néhány
fénypászma a régvolt forradalmi dicsfényből.
A megbékélés kérdése ily módon aligha kérdés többé: az igazi feladat a történészekre, s nem a politikusokra vár. Ami pedig a népet illeti, az már — tehetett mást? — réges-rég megbékélt; ennek belátásához elegendő csak rápillantani a második szabad országgyűlési választások végeredményére. Igaz, ez a megbékélés átmeneti és törékeny: a jelen kori békétlenségek artikulálására bármikor felhasználható a régi, rosszul behegedt sebek felszaggatása. Mindennek azonban vajmi kevés köze volna 1956 igazi szelleméhez:	nincs ugyanis
semmilyen garancia arra nézvést, hogy a fennkölt morál nem szegődik-e el másodállásban a napi párt-politika szolgálóleányának.
Csontos János
Növekedett a tartozás
Adósságunk: 26,3 milliárd dollár
Az év első nyolc hónapjában a lakossági megtakarítások jelentősen nőttek, ám ez nem volt elegendő az államháztartás és a vállalkozói szektor nettó ¡forrásigényének kielégítéséhez. így tovább folytatódott az ország külföldi eladósodása. \ bruttó adósságállomány július végén elérte a 26,3 milliárd dollárt, a nettó adósságállomány pedig 17,9 milliárd dollárt tett ki - tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank az MTl-t.
A tájékoztatás szerint a nettó pénzmegtakarítások az első nyolc hónapban 200,3 milliárd forinttal növekedtek.
(Folytatás a 11. oldalon)
Az FKGP és a MIÉP Szabó János mellett
„Közös jelöltnek van esélye”
(Munkatársunktól)
A mai napon folytatódnak a tárgyalások az MDF, a KDNP és a Fidesz vezetői között a közös főpolgármester-jelölt ügyében. Balaton Péter, az MDF budapesti választmányának elnöke lapunknak elmondta, úgy véli, továbbra is csak közös jelöltnek van esélye a választásokon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Demokrata Fórum visszavonná saját jelöltjét. Az FKGP és a MIÉP október 23-án bejelentette, hogy Szabó Jánost közös jelöltjükként indítják a főpolgármesteri poszt elnyeréséért Ezzel kapcsolatosan Balaton Péter úgy vélte, nem lenne célszerű, ha az ellenzék két jelöltet indítana, mert ez az ellenzék megosztásához vezetne.
KEDD, 1994. október 25. EMI. évfolyam, 250. szánt
• •
Osszeférhetedenségi törvényjavaslat december 15-ig
Az exponépszavazás kiírását nem lehet mérlegelni
(Munkatársunktól)
Az MSZP és az SZDSZ felkéri a kormányt: dolgozza ki azokat a konkrétumokat, amelyek az expóval kapcsolatos népszavazási kezdeményezésből fakadnak.
A hétfői koalíciós egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón Szekeres Imre szocialista párti frakcióvezető elmondta, hogy az összegyűjtött 120 ezer aláírás ellenőrzéséig, tehát november 17-éig a kormány kialakítja álláspontját, megvizsgálja, hogy az expo lemondásának, vagy le nem mondásának milyen gazdasági és nemzetközi kihatásai lennének. A szabad demokraták és a szocialisták egyetértenek abban, hogy
amennyiben az aláírások érvényesek, a népszavazásnak meg kell történnie. Ebben a kérdésben az Országgyűlésnek nincs mérlegelési joga, de - hangsúlyozta Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője - maguknak a kezdeményezőknek sem. Ennek ellenére kedd este lezárni az expo lemondásáról szóló javaslat általános vitája. Akár felfüggeszti az Országgyűlés a tervezet vitáját, akár nem (az ehhez kapcsolódó érvekről és ellenérvekről a pénteki Magyar Nemzetben közöltünk tudósítást), a kormány kidolgozza azokat a lépéseket, amelyek a népszavazás következményeiből fakadnak.
A koalíciós felek felhívják a figyelmet arra, hogy jelenleg törvénysértő állapot áll fenn. A
kormányt egyrészt törvény kötelezi arra, hogy megrendezze az expót, illetve arra is, hogy erre csupán 17 milliárd forintot fordítson a költségvetésből. A népszavazás megrendezéséig ez a bizonytalan helyzet fennmarad. Pető Iván elmondta: egy sikeres népszavazás után a kormánynak nem kell a lemondását fontolgatnia csak azért, mert az ország lakosságának többségével nem ért egyet. A szavazásig a kormány ráér mérlegelni a döntés következményeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a népszavazásban feltett kérdés csupán azt tartalmazza, hogy „akar-e ön 1996-ban Budapesten expót”, azt nem, hogy mindezt milyen feltételekkel kell megrendezni.
(Folytatás az 5. oldalon)
Rendkívüli biztonsági intézkedések Arabában
Sztárparádé az izraeli—j ordániai békeszerződés aláírásán
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Izraelben még soha nem tapasztalt biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, több mint hatezer rendőrt mozgósítottak a Jordániával kötendő béke-szerződés szerdai aláírása előtt, jelentette az MTI.
" A történelmi jelentőségű eseményre ötezer vendéget várnak, igazi „sztárparádé” vonul fel Bili Clinton amerikai elnökkel az élen. A nemrég megnyitott határátkelőn, Arabában tartandó ünnepségen részt vesz Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter, aki személyesen is találkozik az amerikai elnökkel, Warren Christopher a washingtoni diplomácia vezetője,
Husszein jordániai király, Ji-chak Rabin izraeli kormányfő, s több ország külügyminisztere is, a filmcsillagok közül Barbra Streisand jelenléte várható.
Nem lesz ott viszont Jasszer Arafat, akit az izraeli kormány jobboldali ellenzéke zsarolásának engedve nem hívott meg.
Clinton nem vár jelentősebb áttörést, Egyiptomot, Izraelt, Jordániát, Kuvaitot, Szíriát és Szaúd-Arábiát érintő négynapos kőrútjától, ám reméli, hogy Asszad elnökkel tartandó tárgyalásai újabb lendületet adnak az átfogó rendezés folyamatának, azon belül is az izraeli-szíriai közeledésnek.
Miközben az aláírás színhelyén javában folynak az előkészületek, iszlám egyetemisták tüntettek Ammanban az izrae-li-jordániai békeszerződés ellen
(MTI külföldi képszolgálat - AP)
Az izraeli, a jordániai és a Szíriái fővárost felkeresi Kozirjev is, akinek megbeszélésein szintén a köze-keleti rendezés lesz a fő téma. A térségbeli feszültség oldódásának jeleként értékelhető a jelenleg izraeli láto-
gatáson tartózkodó brit védelmi miniszter kijelentése is, mely szerint Nagy-Britannia véget vet a Jeruzsálemmel szemben elrendelt fegyverkereskedelmi tilalomnak.
(Folytatás a 3. oldalon)
Változó gyermektámogatási rendszer
Jövőre nem vonják össze a gyest a gyeddel
(Munkatársunktól)
A kormány 1995-ben nem tervezi a gyed és a gyes helyetti anyasági támogatás bevezetését, erre várhatóan csak 1996-ban kerül sor. A Magyar Nemzet értesülése szerint az egységes ellátás mértékéről egyelőre nincs megegyezés, a jelenlegi átlagosan hétezer forintos gyes és a tizenkétezer forintos gyed közé esik majd a jövedelmektől nem függő, fix összegű támogatás mértéke. A
változtatás természetesen nem érinti a már gyeden, gyesen lévőket.
1995-től változásokat terveznek a gyed mértékében, a minimális összeget szeretnék megemelni, a gyed felső határát viszont lejjebb hozzák. A gyest január elsejétől állampolgári jogúvá teszik és a jövő évtől a többgyermekeseket érintő gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósítását nem kötik biztosítási jogviszonyhoz.
Megnégyszereződött
árfolyam
Perbe fogott Novotrade
„Bennfentesper” - s mint ilyen, első a magyarországi értékpapír-piaci gyakorlatban. A vádirat elkészült - adta hírül a Magyar Nemzet hétfői száma, s az MTI tegnapi jelentéséből az is kitetszik: a Fővárosi Főügyészség be is nyújtotta azt. A vádinditványban tiltott értékpapír-kereskedelem vétsége szerepel J. Béla Péter tettes és R. Gábor bűnsegéd, budapesti lakosok ellen.
(Folytatás all. oldalon)