﻿Civilek a pályán?
6. oldal
A kormány nem közelít
tiusaa
9. oldal

ssé válhat a modernizáció
12. oldal
Közelkép:
minőség csapdájában
7. oldal
A pszichoanalízis feltámadása

9. oldal

Magyar Nemzet
Ara: 19,50 Fi
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1901. „któl.or 27.1.V1I. íyfolyai.i, 252. «ám
A
Újabb történelmi áttörés a Közel-Keleten
Clinton jelenlétében aláírták az izraeli-jordániai békeszerződést
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Hatalmas biztosítással és a történelmi eseményeknek kijáró ünnepélyességgel szerdán a közös határon, Arabában Jichak Rabin izraeli és a Ab-desszalam Madzsali jor-dániai kormányfő aláírta a két ország békeszerződését, amelyet kézjegyével látott el a két védnök, Andrej Kozirjev, az orosz és Warren Christopher, az amerikai diplomácia vezetője.
A helyi idő szerint délelőtt tizenegykor lezajlott ceremónián Husszein Jordániái uralkodó és Ezer Weizman izraeli elnök mellett részt vett Bili Clinton amerikai elnök is. Összességében ötezer meghívott biztonságára kellett vigyázni, miután a szélsőséges palesztin szervezet, a Hamasz megismételte: mindenütt és minden módon megtorolja a korábbi izraeli támadásokat.
(Folytatás a 3. oldalon)
Clinton elnök üdvözli Rabin kormányfő és Husszein király kézfogását
(MTI külföldi képszolgálat -
EPA)
Tokiói képviseletünk a legdrágább
Hatszázmilliós
„osztódás”
Brüsszelben
(Munkatársainktól)
Szerdán - zárt ajtók mögött - újabb két nagykövetjelöltet hallgatott meg a külügyi bizottság. Ezeknek az eseményeknek már kialakult koreográfiájuk van: a sajtó jó előre megszellőzteti a titokban tartott neveket, amelyeket azután az illetékesek nyilvánosan se meg nem erősítenek, se meg nem cáfolnak - a bizottság pedig jóváhagyja azokat. A brüsszeli misszió három részre osztása jelentős anyagi kiadással jár: a költségek elérik a hatszázmillió forintot. A fenntartást tekintve is Brüsszel lesz az egyik legdrágább külképviseletünk, megközelítheti az eddigi ’’listavezető” tokióit, amely évente 350 millióba kerül.
(Részletes információink a2.es a 11. oldalon.)
Megkezdődött
az Akadémia rendkívüli közgyűlése
Az új alapszabály elfogadása létkérdés
Az akadémiai törvény értelmében összehívott rendkívüli közgyűlést szerda délelőtt nyitotta meg Ko-sáry Domokos, az Akadémia elnöke.
Köszöntötte a közgyűlés részvevőit, a régieket és az újakat egyaránt. Utóbbiak a törvény értelmében a nem akadémikus, minősített kutatókat képviselik, és most először szavazhatnak megbízóik nevében. Kosáry Domokos elmondta: a törvény sietős menetrendet ír elő, ezért nem is hívtunk meg a szokásos módon külső vendégeket. A mostani közgyűlés lényege az új alapszabály vitája és elfogadása. Ezt mindenképpen elfogadásra javasolja, mert kár lenne a kelleténél több időt vesztegetni belső szervezeti részletkérdésekre. Ha az
alapszabály elfogadása elmarad, olyan „exlex” állapot alakulna ki, amely megbéníthatná az Akadémia működését. Nagy örömére azoknak, akik kezdettől fogva ellenezték az Akadémia megújulását, a köztestületi önkormányzat kialakítását és azt, hogy a hazai tudományos élet és kutatás minden államhatalmi, pártpolitikai irányítástól mentesen, szabadon működhessék.
Az akadémiai törvénnyel kapcsolatban megjegyezte, hogy feltűnő buzgalommal mé-lyedt bele olyan technikai részletekbe, amelyeket illőbb lett volna az autonóm köztesület saját belátására bíznia. Elmondta, hogy egy módon bizonyítható a „próbatétel” kiállása: azzal, hogy közgyűlés megszavazza az alapszabályt.
(Folytatás az 5. oldalon)
Két szavazás
Ha hihetünk a parlamentben keltezett híreknek, bő két hónapon belül akár két ízben is a szavazóurnákhoz járulhatunk: decemberben a képviseleti, majd februárban a közvetlen demokrácia alkotmányos jogából tehetünk gyakorlati vizsgát.
Nagy kanállal esszük tehát immár a demokráciát. December 11-én lesz az önkormányzati választás, s ha százezer aláírás hitelesnek bizonyul, az Országgyűlésnek is ki kell tűznie az expóról tartandó referendum időpontját. Lehet ugyan afölött fanyagolni, hogy az önkormányzatiság gondolatának jól tesz-e, ha legfőbb kampánykérdéssé avanzsál az expo, a „nép-
szavazgatás”, de tiszteletben kell tartani az állampolgárok jelentős csoportjának alkotmányos formát öltő akaratát. Mert nemcsak a parlamentnek, a népszavazás eredményének is „felelős” a kormány.
Igaz, ezúttal a jog mintha kettős mércével mérné a demokráciát. Mert amíg az önkormányzati választás részvételi küszöbét eltörölte a törvény, addig a népszavazás csak akkor lehet érvényes, ha azon az ország összes választópolgárának több mmt fele érvényesen szavazott.
A költségkímélés, a takarékosság fontos érv volt az önkormányzati választásokról szóló törvény módosításánál. De aligha spórol-
hatunk, ha két hónap múlva - referendumra - ismét urnákhoz járul az ország.
Nem lehetne egyszerre megtartani a két szavazást december 11-én? - kérdezhetnénk azok nevében is, akik ma már nem féltik egymástól a képviseleti és a közvetlen demokráciát. A népszavazásról szóló törvény ugyan még kimondja: az önkormányzati választásoktól számított hatvan napon belüli időpontra nem tűzhető ki népszavazás. De ha akarná, s főként ha a hat párt egyetértését maga mögött tudná, a parlament talán még időben elháríthatná a félmilliárdos kiadáshoz vezető jogi akadályt.
Bodnár Lajos
Állami kontra „magánbíráskodás”
Törvényt sértettek a bírák?
(Munkatársainktól)
„Pert vesztett” a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságügyi Minisztérium tegnap a parlament alkotmányügyi bizottságának keddi ülésén. Igaz, még megfellebbezhetik a testület határozatát. A választottbíróságokról szóló törvény heves, olykor személyeskedő megjegyzésektől sem mentes vitájában a bizottság tagjainak többsége nem kevesebbet állított, mint hogy törvénysértő gyakorlatot folytat a Legfelsőbb Bíróság és az igazságügyi tárca a választottbí-rák „delegálása” során.
Horeczky Károlynak, a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiuma vezetőjének és az igazságügyi tárca képviselőjének a testület kérésére adott tájékoztatásából ugyanis kiderült: a Magyar Gazdasági Kamara mellett működő választottbíróság munkájában részt vevő bírák ma a bírósági törvény tilalma ellenére végzik ezt a munkát. A több évtizede fennálló gyakorlatot ugyan a Legfelsőbb Bíróság képviselője sem tartotta jogilag makulátlannak, de egyebek közt arra hivatkozott, hogy „a gyakorlat törvényt ront”.
(Folytatás az 5. oldalon)
Horn Gyula az ÉT ülésén
Ellentétek között a megegyezés felé
(Munkatársainktól)
Tegnap délután egy órakor összeült az Érdekegyeztető Tanács (ÉT), hogy a társadalmi-gazdasági megállapodásról szóló tárgyalások nyitányaként megvitassa a helyzetértékelést, illetve a kormány 1995-re vonatkozó gazdaságpolitikai irányelveit.
A plenáris ülés napirendi pontjainak megvitatása előtt felszólalt Horn Gyula: „Meggyőződésem, hogy az 1995-ös esztendő a fordulat éve kell hogy legyen: el kell dönteni, hogy Magyarország tovább halad-e az eladósodás útján, amely althoz vezethet, hogy elapadnak a gazdaság átalakulásához szükséges külső pénzügyi források, vagy pedig megindul az ország stabilizációja és ezzel együtt a gazdasági növekedés megalapozása.” A kormányfő több mint félórás beszédében hangsúlyozta: a második megoldás esetében nyugodtan állíthatja, nem fog elmaradni a külföld gazdasági támogatása, ebben az értelemben nyilvánultak meg az Európai Unió kormányfői is.
Hóm Gyula leszögezte, hogy 1995-ben meg kell alapozni a stabil és tartós növekedés feltételeit, növelni kell az exportot, ösztönözni a kis- és közép-vállalkozásokat, és olyan árfo-
lyampolitikát kell folytatni, hogy a leértékelés ne haladja meg az inflációt. A miniszterelnök beszélt a válságövezetekről és a privatizációról: a kormány csütörtökön tárgyalja az ezzel kapcsolatos stratégiát. Privatizálni kívánják a nagy közüzemeket, valamint az állami bankszférát.
Horn Gyula hangoztatta, hogy 1995-ben mindenképpen vállalni kell, hogy a költségvetés hiánya ne haladja meg a bruttó hazai termék 5-5,5 százalékát, a fizetési mérleg hiánya ne legyen kétmilliárd dollárnál nagyobb, és feltétlenül meg kell valósítani a szociális ellátás reformját. A miniszterelnök világossá tette: a társadalmi-gazdasági megállapodás elérése a kormány és a szociális partnerek érdeke is, amennyiben az utóbbiak ebből kivonulnak, úgy nem tudják majd befolyásolni és ellenőrizni a folyamatokat. „Mindenki vegye figyelembe: in válságkezelés folyik, abba kellene hagyni a siránkozást és a helyzet dramati-zálását, ezzel nem megyünk előre” - mondta Horn Gyula az ÉT plenáris ülésén.
Békési László pénzügyminiszter elmondta, ahhoz, hogy a stabilizációs program mellett a GDP ne nulla legyen, hanem egyszázalékos növekedést lehessen elérni, ahhoz igen kemény feltételek teljesítésére van szükség.
(Folytatás az 5. oldalon)
A szombati 32 oldalas Magyar IXomzothőI
Merre tovább, érdekegyeztetés?
Mennyire közeledik a munkaadók és a kormány érdeke? .Milyen esélyei vannak a társadalmi-gazdasági megállapodás megkötésének? - kérdeztük a munkaadók képviseletében Széles Gábort, a munkavállalók részéről pedig Pal-kovics Imrét.
Ellenzék — és véleményhatalom
A politikai váltógazdsil-kodás működését nagymértékben zavarja a tö-megmédintnokban kialakult monolit hatalom: nem teremtődött meg a pluralista demokráciának fontos feltétele, a sajtószabadság - írja elemzésében Pokol Béla egyetemi tanár.
Pitbullok
előzetesben
Ez a fajta különbözik minden mástól. Az angliai kutyaviadalokon a vassal bélelt bányászbakancsok nevelték rá, hogy' ne nyugodjon bele a vereségbe: ezt a kutyát esak azok tarthatnák, akiknek az munkaeszközük - mondja, akinek a kutyái megtámadtak egy idős asszonvt.
Lakos László tárgyalása diplomatákkal
Az EU tagjai nehezményezik a vámemelést
A vámintézkedés nem befolyásolja majd Magyarország exportlehetőségeit kedvezőtlenül, hiszen a vámemelést nem önkényesen, hanem a GATT-megállapodás szerint döntötték el a szakemberek.
így vélekedett Lakos László földművelésügyi miniszter, miután tegnap délelőtt Budapesten találkozott az Európai Unió hazánkban akkreditált nagyköveteivel. A megbeszélést követően a miniszter elmondta, hogy a nagykövetek többsége nem örült az egyes agrártermékeket érintő import-vámok november 1-jei emelésének. A magasabb behozatali díjtételek a tárca vezetője szerint elsősorban azokat a termékeket érintik, amiket Magyar-országon is jelentős mennyiségben állítanak elő.
(Folytatás all. oldalon)	Léphaft Pál rajza
Ellenzéki megegyezés a fővárosban
Latorcai János a jelölt
Az MDF, a Fidesz és a KDNP tárgyalódelegációja szerda délelőtti ülésén megállapodott a három párt közös főpolgármester-jelöltjéről, a listákról és a listavezető személyéről. Erről tájékoztatta Balaton Péter, az MDF budapesti választmányának elnöke szerda este az MTI munkatársát. Hozzátette: a megállapodás akkor lép életbe, ha azt a három párt budapesti választmánya szerda
®sti, külön-külön megtartott ülésén jóváhagyja. A megállapodásnak az is része, hogy a főpolgármester-jelölt, valamint a listavezető nevét a választmányi elnökök csak egy csütörtök délelőtt tartandó közös sajtótájékoztatón hozzák nyilvánosságra. A Magyar Nemzet információja szerint az ellenzéki pártok közös főpolgármesterjelöltje Latorcai János, a KDNP országgyűlési képviselője lett.
Mértéke „elég jelentős ” lesz
Vezetésváltás az MVM-ben
Pénteki közgyűlésén jelentősen megváltoztatja vezérkarának összetételét a Magyar Villamos Művek Rt. Erről még október 18-i ülésén döntött az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatósága. A közgyűlés várhatólag fölmenti tisztéből Halzl József vezérigazgatót is. A váltásról Palánkai Tibor egyetemi tanár, az ÁV Rt. igaz-gatatóságának tagja elmondta: „alapvetően gazdasági, szak-
mai okok” hatottak a testületre, és „nem politikai motívumok, bár mindenben van politika.” Az intézkedés jellege: „az igazgatóságba szakemberek kerülnek vissza”... A személy-csere mértékéről Palánkai Tibor elmondta, hogy erről a közgyűlésnek kell döntenie, de az az ÁV Rt. szándéka szerint -mint fogalmazott - „ elég jelentős” lesz.
M. P.