﻿• bér j
«‘zte
>s
Benzináremelés után
Összeállításunk a 6. oldalon

Közelkép:
Kisebbségek
Kelet-Európábán
7. oldal
"1
Problémák a szakképzésben
12. oldal
Magyar Nmet
Europcar
Autókölcsönző
1082 Budapest, Üllői út 60-62. Telefon/fax: 113-1492,113-0207
Hét végi tarifák már 6250 Ft-tól
Ára: 25 Ft Színes Telemacazin melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETIIG SÁNDOR
SZERDA, 1994. november 2. LVII. évfolyam, 257. szám
cl u terv* lövő hét ■II s/ulet| ■ ívtetéjgl '* (>nkoi| Kerti le® fl°4. és a
‘Uitva a:
lésben a iek majd. lékésátj |H>ntosan Jni. de a k Hasánál mbe vesz árnál.
(ríni) ■
ere
IttcrruUMfl ii.my vészé* .ii szervezel
sr5rendű és 1 rendű vádlók ség volt annak ¡(lelátták a ki-e egyikőjük séges intéz-
' mertetés ziin.uiyag-i különbőzé .kai folytaimé lyck so-irténtek és '.uli.ik el. lesét kövében a testű*
■ melyében kihallgató még három az ügyben kihallgató . ember kö-ipig tart -
;ok
Magyar-cseh elnöki találkozó
Budapest és Prága a demokratikus Európa híve
(Munkatársunktól)
A cseh-magyar kapcsolatok egyáltalán nem formálisak, s Václav Havellel most épp azon munkálkodnak, hogy minél bensőségesebbek legyenek. Ezt Göncz Árpád szögezte le kedden, közvetlenül azután, hogy cseh vendégével a kétoldalú kapcsolatokról s a Cseh Köztársaság és Magyarország európai integrációs esélyeiről tanácskoztak.
Václav Havel kedden délelőtt érkezett kétnapos hivatalos látogatásra, magyar kollégája és jó barátja, Göncz Árpád meghívására. A Kossuth téri ünnepélyes fogadás után nyomban megkezdődtek a tárgyalások. A két elnök előbb szűk körben, majd a tágabb kíséret közreműködésével tanácskozott. A plenáris tárgyalások végeztével mindketten elégedetten szóltak a kétoldalú kapcsolatokról. A magyar köz-társasági elnök főleg a gazdasági és a kulturális, oktatási együttműködés fellendítését ítélte fontosnak, s véletlenül vagy sem, közvetlenül ezután azt fejtegette, hogy miután megváltozott köröttünk a világ, lépést kell tartani változásaival. Kettejük viszonyáról ész-
Václav Havel és Göncz Árpád kézfogása az Országházban
Weber Lajos felvétele
revehető büszkeséggel mondta el, hogy a világban úgy emlegetik őt, mint a magyar Haveit. Hasonló szellemű és lelkületű - röpke —... nyilatkozatot tett Havel is. Közölte, ha nem téved,
ebben az évben immár ötödször találkoznak, s az elnökök feladata az, hogy kettejük barátságát vetítsék ki a két nemzet, az államközi kapcsolatokra is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Korrupciós gyanúsítások után Jelcin menesztette Burlakovot
(Moszkvai tudósítónktól)
Leváltotta védelmi miniszterhelyettesi tisztéből Matvej Burlakov vezérezredest kedden az orosz elnök azt követően, hogy a moszkvai sajtóban példátlan kampány indult be a Németországból nemrég távozott nyugati hadseregcsoport egykori főparancsnoka ellen.
Burlakovot, aki 1990-ben vette át a németországi csapat-kivonás közvetlen irányítását, súlyosabbnál súlyosabb korrupciós ügyekbe keverték anélkül, hogy a vádakat hivatalosan érdemben cáfolták volna.
(Folytatás a 3. oldalon)
Az AV Rt. a vezércserékről
Az MVM Rt. magánosítása az idén nem hoz bevételt
(Munkatársunktól) November közepén a kormány elé kerül a villamosener-gia-szektor privatizációs koncepciója, amely tartalmazza egyebek közt a tartós állami tulajdon arányára vonatkozó javaslatot, a kialakítandó tulajdonosi szerkezetet, a privatizáció időbeli lebonyolítását és módszereit, valamint az ehhez szükséges jogi szabályok megalkotását. Az valószínűleg nem okoz sem tartalmi, sem időbeli csúszást, hogy abban a privatizációs törvénytervezetben, amely tegnap elkészült és a
kormány a következő ülésén megtárgyalja, a villamosenerT gia-iparra vonatkozó részletek nem szerepelnek.
- A koncepciót novemberig, amikor a privatizációs törvény várhatóan a parlament elé kerül, még egyeztetni tudjuk az ipari tárcával és az érdekképviseletekkel - vélekedett Kocsis István, az AV Rt. vezérigazgató-helyettese tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen a múlt heti rendkívüli közgyűlések és a végrehajtott vezetőcserék hátteréről adott ismertetőt.
(Folytatás all. oldalon)
Nem tudom, hány levelet kap naponta a kormányfő, de biztos vagyok benne, hatalmas lehet a postája. Azt sem tudom, vajon mindegyikre személyesen válaszol-e, de sejtem, hogy létezik a hivatalban levélíró szakértői brigád is. Nincs ebben semmi furcsállnivaló, hiszen a miniszterelnök is ugyanolyan polgár, mint valamennyiünk, akik kapcsolatokat ápolunk, telefonálunk, levelezünk, találkozunk és tanácskozunk, csak éppen - szükségképpen - nagyobb a postája.
Mégis meglepő, amikor a kormányfő a legközvetlenebb munkatársaihoz, mondhatni: csapattársaihoz ír levelet, ahogy azt a minap tette. Mi vezethette Horn Gyula tollát, amikor az ár-
Levelek
kust helyettesítő számítógép fölé hajolt, és aggódó türelmetlenséggel kért hathatós és gyors intézkedést a kárpótlási jegyek értékének romlása miatt?
Lehet, hogy újabban csak így kommunikál a címzettekkel? Lehet, hogy elmondta már ő ezt élőszóban is, ám nem hallgattak rá, tehát nyomatékosítania kellett véleményét? Vagy talán a halhatatlanságra kacsingatott, hiszen levele a címzetteken kívül vélhetően elkerül a levéltárakból, onnan pedig - idővel — a (munkásmozgalmi) múzeumba? Minden lehet. Még az is, hogy ezek után én kapok egy levelet, amiből bizonyára megtudom majd, vajon politikai, gazdasági vagy humánus megfontolás vezette a kormányfőt, amikor az
eleddig nem ismert kommunikációs formát választotta.
Tartok tőle, hogy még egy ilyen levél sem tudná megmagyarázni nekem, mi minden rombolta s rombolja tegnapi és mai értékeinket. Túl az egyszerű tényen, hogy a kormány-váltás óta egyetlen részvénycserére sem került sor, és közben vészesen kopik a kárpótlási jegyek értéke, ismét mind nagyobbnak tűnik minden olyan kár, amelyet az inkriminált jegyeeskékkel igyekezett pótolni-kompenzál-ni az előző koalíció.
Vajon azoknak az embereknek, akik a múltban elszenvedett veszteségeik mai hátrányairól írnak levelet a kormányfőnek, mit válaszol Horn Gyula?
Szendrei Lőrinc
A román-magyar alapszerződés
Nem német, hanem
EU-közvetítés
( Munkatársunktól)
Nem német közvetítésről van szó, hanem arról, hogy Bonn mint az Európai Unió soros elnöke közreműködni kíván a román-magyar kapcsolatok javításában. Á Külügyminisztérium szóvivője a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva így pontosította azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint Kovács László külügyminiszter német közvetítést kért volna a román-magyar alapszerződés kidolgozása érdekében.
Szentiványi Gábor szerint mindez illeszkedik abba a folyamatba, amelynek célja a román-magyar viszony javítása, a szakértői szintű tárgyalások mielőbbi elindítása.
(Folytatás a 3. oldalon)
Hatpárti egyeztetés a jövő héten?
Koalíciós kompromisszum a médiáról
(Munkatársunktól)
Az MSZP és az SZDSZ tegnap közös sajtótájékoztatón ismertette a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos megállapodásukat. A 11 pontból álló szöveg kitér azokra a kérdésekre, amelyekben mind ez Ideig vita volt a koalíciós pártok között. A sajtótájékoztatón megjelent médiaszakértők csupán Horn Gyula nyilatkozatát értékelték eltérően,
Jánosi György (MSZP) elmondta, a megállapodás aláírásával sikerült pontot tenniük a koalíción belüli nézetkülönbségekre még a hatpárti egyezte-
tő tárgyalás lezárása előtt A három alapvető vitapont a televízió és a rádió jogállása, a köz-szolgálati vezetők kinevezése és a privatizáció kérdése volt.
Á kormánypártok megegyeztek abban, hogy az Országgyűlés közalapítványt hoz létre, amely egyszemélyes részvénytársaságokat alapít az MTV, az MR és a Duna televízió számára; A tulajdonosi jogokat a közalapítvány kuratóriuma gyakorolja. Ennek nyolc tagja közül négyet a kormánypártok, négyet az ellenzéki pártok delegálnak. Elnökét a miniszterelnök ellenjegyzésével a köztársasági elnök nevezi ki. A részvénytársaságok elnökeit a társadalmi felügyelőbizottság véleményének figyelembevételével a kuratórium választja
pályázati úton és hívja vissza. A megállapodás szerint a Magyar Rádió három földi sugárzású programmal, az MTV pedig kettővel működik. A televízió esetében ez a helyzet abban az esetben változhat meg, ha 1995. december 31-ig nem lehet meghirdetni pályázatra egy olyan földi sugárzásra alkalmas frekvenciát, amely a lakosságnak legalább az 50 százalékához eljut.
Jánosi György beszámolt arról, hogy ezt a megállapodásukat eljuttatták az ellenzéki pártokhoz. A hatpárti egyeztetés így feltehetőleg jövő hét szerdán megtörténhet. Ezután a törvényjavaslat a közigazgatási államtitkárokhoz, a kormány, majd a parlament elé kerül.
(Folytatás az 5. oldalon)
A bankok magánosítása hosszú folyamat
Elkészült a privatizációs törvénytervezet
(Munkatársunktól) Elkészült a privatizációs törvénytervezet utolsó változata. A jogszabályt ma a gazdasági kabinet, csütörtökön pedig a kormány vitatja meg, így a tervezet várhatóan még novemberben a parlament elé kerül - jelentette be tegnap sajtótájékoztatón Farkas István, a Pénzügyminisztérium főcsoportfőnöke, bankprivatizációért felelős kormánybiztos.
A törvényjavaslat szerint a privatizáció révén el kell érni, hogy a magántulajdon minél előbb meghatározóvá váljon a
gazdaságban. Ennek érdekében szükség van a magánosítás gyorsítására, mégpedig ellenőrizhető, átlátható módon. A privatizáció alapvetően a tőkepiac segítségével szélesíthető. Az eladásoknál előnyben kell részesíteni a készpénzben történő fizetést.
Farkas István részletesen foglalkozott a pénzintézeti szektor helyzetével. Mint elmondta: az indokolja a szféra különös kezelését, hogy itt az intézmények nem saját pénzüket, hanem a betétesek pénzét teszik kockára. A pénzintézeti rendszer és a tőkepiac egymástól elválaszthatatlan, ezért nem lehet csak a pénzintézeti rend-
szerben lokálisan gondolkodni. Hosszú távon Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz a bankrendszerben is érezteti hatását. Ha ugyanis belépünk az EU-ba, a magyar bankok egészen más versenykörnyezettel kerülnek majd szembe. Például a legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP a világ-ranglistán nincs benne az első kilencszázban.
A bankkonszolidáció folyamatának végső állomása a privatizáció, mondta Farkas István. A magánkézbe adás a tőkeemeléssel kezdődik, ami várhatóan együtt jár bizonyos szaktudás átvételével is.
(Folytatásall. oldalon)
Matáv: eladó újabb tíz százalék?
Költségvetés kontra befektetők
(Munkatársunktól)
A költségvetési hiány mértéke miatt elképzelhető, hogy állami részről gyorsítanák a Matáv további privatizációját, s a vállalat részvényeiből további tíz százalékot értékesítenének mintegy 300 millió dollárért, intézményi befektetőknek. E szándékról egyébként a londoni Financial Times is hírt adott. Az állami szándékokkal ellenben ugyanakkor a Salomon Brothers tanácsadó cég, amely a Matáv privatizációjában működik közre, még korainak tartaná a nyilvános nemzetközi kibocsátást. Mark von Lillienskiold, a Matáv ügyvezető igazgatója -aki a négytagú ügyvezető bizottságban a Deutsche Bundespost Telecomot képviseli - a közelmúltban megerősítette: 1995 vége, 1996 eleje előtt nem tartaná időszerűnek a tőzsdére vitelt. A Matávban 30 százalékos tulajdonrészt birtokló stratégiai befektetők - az említett német cég mellett az Ameritech - nem zárkóznak el az állam további részvényeladásaival kapcsolatos tárgyalásoktól, de eddig erre vonatkozó konkrét ajánlatot nem kaptak, s a vagyonkezelők sem tárták elő egyértelműen hosszú távú szándékaikat
(Folytatás all. oldalon)
Halottak napj a

Havran Zoltán felvétele
A közalkalmazottak még tárgyalni akarnak
Veszélyben a megállapodás
(Munkatársunktól)
A képviselők már kézhez kapták az 1995-ös költségvetési törvénytervezetet, amely nem túlságosan sok jót ígér a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek.
Megkérdeztük Szabó Endrét, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF) soros elnökét, elképzelhető-e, hogy éppen a költségvetési szféra miatt hiúsul majd meg a társadalmi-gazdasági megállapodás.
- Bár hivatalosan még nem kaptuk meg a jövő évi költség-vetési törvénytervezet normaszövegét, de ahogyan tudom, a korábbi kormányálláspont nem változott. A fő kérdés az, vajon a tervezetben szereplő álláspont végső javaslat-e, s ha igen, akkor az nyilvánvalóan elfogadhatatlan számunkra -mondta érdeklődésünkre Szabó Endre.
(Folytatás a 4. oldalon)
„Működésképtelenné válhat a tb”
Állami
garancia nélkül?
(Munkatársunktól) Működésképtelenné válhat a társadalombiztosítás - így reagált a tb egy önmagát megnevezni nem kívánó vezetője arra a sajtóértesülésre, amely szerint január elsejétől a társadalombiztosítás két ága nem férne többé hozzá a központi költségvetés forgóalapjához. Az állam eddig kamatmentes kölcsönt nyújtott a társadalom-biztosításnak napi likviditási gondjai enyhítésére, a Pénzügyminisztérium tervei szeriht azonban a jövőben csak piaci kamattal vehetnének igénybe hitelt. Egyelőre nincs döntés az állami garancia megszüntetéséről. A Magyar Nemzet értesülése szerint a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási önkormányzat vezetősége kedden együttes ülést tartott, hogy közösen lépjenek fel érdekeik védelmében.
