﻿ír
Közdíjak és magántartozások
Közelkép:
Érdekegyeztetés
oldal
Mi kerüljön a Szent György térre? |
8. oldal
mm Nemzet
N emzedékváltás az irodalomban
15. oldal

Elhúzódó, éles vita az Országházban
Túlnyomó többséggel leszavazták az expót
Kormánypárti elégedettség, ellenzéki csalódottság
(Munkatársainktól)
Áz expó lemondásáról tartott végszavazás eredménye a következő: 232 képviselő szavazott igennel a kormány javaslatára, 94-en nemet mondtak, és 6 képviselő tartózkodott a sza-
vazástól. A voksolás érdekessége, hogy az MSZP-frakcióból Szűrös Mátyás az ellenzékkel szavazott, nemet mondott, viszont Zwack Péter független képviselő igenjével a koalíciós pártokat erősítette. A hat tartóz-
kodó közül négyen a szocialista frakció tagjai, így Baráth Etele, Baráth Magdolna, Nagy Jenő, valamint Orosz István. A további két tartózkodó: Rótt Nándor (FKGP) és Szilágy iné Császár Terézia (KDNP) volt.
Kedden a parlament a délelőttöt az 1993. évi zárszámadás megtárgyalásának szentelte.
Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a kormány álláspontját ismertetve emlékeztetett: az elő-
Weber Lajos felvétele
ző kormány ugyan megküldte az ÁSZ-nak a zárszámadásról szóló anyagot, de nem kérte fel annak ellenőrzésére, részben ez okozta a zárszámadás megkésett napirendre tűzését. (Folytatás az 5. oldalon)
Újabb lépés a NATO-együttműködésben
Aláírják a felajánlási dokumentumot
(Munkatársunktól)
Új szakasz kezdődhet a jövő héten a NATO és Magyarország együttműködésében. Kovács László külügyminiszter és Keleti György honvédelmi miniszter ugyanis november 15-én a NATO brüsszeli központjában aláírja azt a felajánlási dokumentumot, amely a békepartnerség programjának keretében a politikai és katonai téren vállalt magyar kötelezettségeket tartalmazza. Minderről a Külügyminisztérium szóvivője számolt be szokásos keddi sajtóértekezletén.
(Folytatás a 3. oldalon)
ET-konferencia Strasbourgban
Európai szembesülés az idegengyűlölettel
(Munkatársunktól) STRASBOURG -Arasz-szizmus, az idegengyűlölet elleni küzdelem legidőszerűbb feladatai szerepelnek annak a háromnapos tanácskozásnak a napirendjén, amely Strasbourgban zajlik az Európai Tanács szervezésében. A harminckét tagállamot tömörítő szervezet parlamenti közgyűlésének illetékes bizottsága első alkalommal hívta találkozóra az emberi jogok védelmével, érvényesítésük elősegítésével foglalkozó nemzeti szervezetek és mozgalmak képviselőit azután, hogy tavaly októberi bécsi csúcstalákozóján deklarációt fogadott el az Európa Tanács ebben a témakörben, így egyfajta mérlegkészítés és
előretekintés színtere a konferencia, amelynek összehívására azért volt szükség, hangoztatta Peter Leuprecht, az Európa Tanács főtitkár-helyettese, mert kontinensünk egyes részein súlyos problémákat okoz az agresszív nacionalizmus, mert a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus új erőre kapott még olyan országokban is, ahol a demokrácia fejlettsége kizárná ezt. Leuprecht ezért fontosnak mondta az emberi jogok érvényesülésének általánossá tételét, a nemzetközi és a nemzeti erőfeszítések közötti összhang megteremtését és a hatékonyabb közös fellépés előmozdítását.
(Folytatás a 3. oldalon)
A berlini falbontás
Ma öt éve nyűt meg a berlini fal, és tizenegy hónapra rá az NDK megszűnt, csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz. Ezerkilencszáznyolcvanki-lenc első felében még senki nem gondolt volna ilyen gyors és drámai fordulatra, s a németek azóta is udvarias köszönettel emlékeznek a magyarokra, akik „kiverték a falból az első téglát”. Horn Gyulát és Németh Miklóst meg is hívták az 1990. október 3-i egyesülési ünnepségre. De nekünk nem szabad elfelednünk, hogy a német egység létrejötte történelmi folyamat volt. Legalább jó két évtizedet kell visszamenni — bármily paradox - addig, amikor az NSZK elismerte a másik német állam létét. Ekkor kezdődött az európai enyhülés, és a két ellenséges erőd, a Nyugat és a Kelet közti lövészárok lassú feltöltése. Nem jöhetett volna létre ilyen ütemben a
német egység, ha nincs a peresztrojka és a glasz-noszty, a sok tekintetben új Szovjetunió, amely a nagyhatalmi kapcsolatokat észszerű alapokra helyezte. S bár Gorbacsov szívesebben látott volna továbbra is két német államot, a régi eszközökről lemondott. Nem omolhatott volna le a fal, ha az egész „szocialista táborban” nem indul meg az erjedés, ha Lipcsében és Drezdában nem tüntet a tömeg. Ha a német nép kezdettől nem tart ki a nemzet egységének eszméje mellett. Máig is folyik azonban a vita Németországban, hogy nem kellett volna-e lassabban egyesülni.
Igaz, több a gond, az összenövés nehézségei nagyobbak, mint várták. De azt a történelmi pillanatot nem szabadott kihagyni: korábban nem lehetett, később a szovjet anarchia közepette sokkal bonyolultabb, bizonytalanabb, koc-
kázatosabb lett volna. Ez volt az a pillanat, amikor még volt lehetőség korrekt módon valakivel megegyezni, négyhatalmi egyetértéssel megindulni az új úton. A fal megnyitása a mámor pillanata lett. Majd következtek német földön - ez immár közhely - a hétköznapok. Az egység létrejötte egy villanásnyira aggodalmat ébresztett a szomszédok világában: nem születik-e újra egy agresz-sszív nagyhatalom Európa szívében? Azóta sok minden cáfolja ezt a félelmet. Kiderült, századmik végén nem a nagyhatalmak, hanem a kis államok nacionalizmusától kell inkább tartani. A berlini fal eltűnése azt jelképezte, hogy megszűnt a harmadik világháború veszélye. Helyette azonban földrészünkön sok olyan kis fal keletkezett, amelyekből szintén ki kellene verni a téglákat.
Tatár Imre
Az ASZ a tb működéséről
Kétmilliárdos kár a befektetésekből
(Munkatársunktól)
Az Állami Számvevőszék a társadalombiztosítás 1993-as pénzügyeinek vizsgálatáról készült jelentésében súlyosnak ítéli a tb anyagi helyzetét. A hiányfinanszírozás megoldatlansága miatt a tb évek óta maga előtt görgeti a hiányt, az eladósodás pedig már a biztosítottak jövőjét veszélyezteti —
fogalmaz a jelentés. Az ÁSZ-vizsgálat ugyanakkor több, figyelmet érdemlő megállapítást is tesz a tb gazdálkodásával kapcsolatban.
A társadalombiztosítás ágazatainak különválását követően az egészségbiztosítás átadta a nyugdíjbiztosításnak az őket megillető személygépkocsikat.
(Folytatás a 4. oldalon)
Kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás
Új díjemelési javaslat: 24,1 százalék
(Munkatársunktól)
A tervek szerint november 10-én ül össze ismét a biztosítottak, a biztosítók és az érintett állami szervezetek képviselőiből álló bizottság, hogy megtárgyalják a jövő évi kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás díjemelésének a mértékét. Mint ismeretes, a legutóbbi, október 27-i megbeszélésen erről nem született döntés. Ugyanakkor az Állami Biztosításfelügyelet felhatalmazta a Magyar Biztosítók Szövetségét, hogy új díjkalkulációt ké-
szíthessen. Ez információink szerint elkészült. Ám a várttal ellentétben a korábbinál is magasabb emelést javasol a Ma-bisz: az átlagosan 23,3 százalék helyett 24,1 százalékot. Ezen belül ugyanakkor a személygépjárművek kötelező biztosítási díja a korábbi javaslattal szemben csökkenne átlagosan 20,6 százalékról 18,7 százalékra. Az emelkedés legkedvezőtlenebbül az 1500-2000 köbcentis autókat érintené.
(Folytatás a 12. oldalon)
Döntött az Alkotmánybíróság
Polgármesterek is lehetnek képviselők
(Munkatársunktól)
Nem alkotmányellenes az országgyűlési képviselői megbízatás és a polgár-mesteri tisztség együttes ellátása.
Az Alkotmánybíróság tegnapi határozatában elutasította azt az indítványt, mely alkotmányellenesség megállapítását kérte a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvény módosításáról.
Az Alkotmánybíróság megállapította: abból a tényből, hogy az alkotmány a hatalommegosztás elvén nyugszik, nem lehet
közvetlenül kötelező összeférhetetlenségi szabályokat levezetni. Az alkotmány nem elvek kimondásával ad keretet az összeférhetetlenség jogi szabályozásának, hanem maga tételesen szabályozza a képviselők hivatali összeférhetetlenségét Az Alkotmánybíróság megállapította: a hatalommegosztás alkotmányos elvéből nem következik, hogy a két tisztség összeférhetetlenné nyilvánítása alkotmányellenes, de az sem, hogy alkotmányellenes lenne, ha e vonatkozásban törvény az összeférhetetlenséget nem állapítja meg.
(Folytatás az 5. oldalon)
Brüsszel nemet mondott a támogatásra
Saját erőből a térség nem tud felzárkózni
Jelentős nézetkülönbségek alakultak ki az Európai Unió pénzügyminisztereinek legutóbbi brüsszeli tanácskozásán. A tagországok 12 pénzügyminisztere nem javasolta, hogy növeljék a kelet-európai térség fejlesztésére fordítandó erőforrásokat. A magyar, a lengyel és a cseh pénzügyminiszter viszont úgy vélte: a térség saját erőből nem tud felzárkózni - mondta el Békési László pénzügyminiszter kedden azt követően, hogy hazaérkezett Brüsszelből, ahol részt vett az
Európai Unió Ecofin Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának ülésén. Magyarország korábban azt javasolta, hogy az Európai Ünió bővítse a volt szocialista országok fejlesztésére szolgáló eszközeit. Az unió erre a célra hozta létre a F/jare-programot, az Európai Beruházási Bank infrastrukturális fejlesztésekre hárommil-liárd ECU-s hitelkeretet biztosít, s emellett igénybe lehet venni a fizetési mérleg javítását szolgáló hitelkeretet is.
(Folytatás a.12. oldalon)
A Határozatok Tára nem közli az eljárási szabályzatot
Kifogásolható az átvilágítás?
(Munkatársunktól)
Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság tegnap megkezdte azoknak a bíráknak a meghallgatását, akiket a Fővárosi Bíróság elnöke jelölt ki, hogy első fokon közreműködjenek az ügynöktörvény végrehajtásában.
Az átvilágító bizottsághoz megérkezett az Országgyűlés Hivatalától a képviselők azonosítására alakalmas személyi
adatokat tartalmazó átirat, így várhatóan december elején sor kerülhet az első húsz képviselő átvilágítására - tájékoztatta lapunkat Eigner József, a bizottság soros elnöke. A törvény végrehajtásában első fokon eljáró bírák a BM-től kapott információk alapján tisztának mondhatók, a keddi meghallgatás már csak formalitás volt. A bizottság tagjai korábban úgy nyilatkoztak, hogy addig
nem hoznak nyilvánosságra vizsgálati eredményt, amíg a törvény felülvizsgálatát végző Alkotmánybíróság nem hozza meg határozatát. Ennek egyetlen feltételéül az alkotmánybírósági határozat ésszerű határidőn belüli megszületését jelölték meg. Lapunk kérdésére a bizottság soros elnöke elmondta, az ésszerű határidő számukra az év végéig tart.
(Folytatás az 5. oldalon)
AzMHB
igazgatóságának ülése
Tör öcskei István bizalmat élvez
Ülést tartott a Magyar Hitel Bank Rt. igazgatósága hétfőn. Az ülésről a pénzintézet kedden közleményben tájékoztatta az MTI-1. Eszerint az igazgatóság megtárgyalta a bankkonszolidációból eredő aktuális feladatokat, és foglalkozott az idei üzleti év zárásából adódó teendőkkel.
(Folytatás a 12. oldalon)